Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

T974. augusztus^ JST-M AGY ARÖRSZJMf t. oTflrf Tartalmasabb neyelomunka A NYÍREGYHÁZ!! VÁROSI PARTÉRTEKEZLET óta el­telt időszakban a városi párt- bizottság testületi ülésein rendszeresen szerepeltek esz­mei-politikai jellegű témák így például: a p.ártalapszer- vezetek tömegpolitikai és ági- tációs munkája, a városi munkásság műveltségének helyzete, az ezzel kapcsolatos feladatok, a kispolgáriság megnyilvánulásai Nyíregyhá­zán és az ellene folytatott harc feladatai; az oktatás- politikai határozatból adódó tennivalók stb. A pártszerve­zetek belső életével, szerveze­ti rendjük fejlődésével is több alkalommal foglalkoz­tunk. A kongresszusi határoza­toknak megfelelően a IV. ötéves terv időarányos részé­nek teljesítésére ugyancsak nagy figyelmet fordítottunk. Gazdaságpolitikai kérdések több alkalommal szerepeltek a testületi üléseken. A pártszervezetek többsé­gében alapvető szemléletbeli változás következett be: erő­södött a vezetőségekben a határozatok végrehajtásáért érzett felelősség, nagyobb fi­gyelmet fordítanak a határo­zatok megértetésére, a végre­hajtás megszervezésére. Nö­vekedett az időközi ellenőrzé­sek, beszámoltatások száma, de még mindig ez a pártmun­ka leggyengébb pontja. Előrelépés leginkább a pártmegbízatási rendszer ki- szélesítésében van (a párt­tagság 75—80 százalékának van állandó megbízatása). Munkamódszerbeli fejlődésre is utal, hogy a felsőbb párt­szervek határozatainak vég­rehajtására az alapszerveze­tek intézkedési tervet készí­tenek. A pártszervezetek céltuda­tosabb, tervszerűbb tagfelvé­teli munkát folytatnak. Az alapszervezetek törekszenek a tagfelvételét kérő alaposabb megismerésére. Nemcsak art vizsgálják, hogy az illető is­meri-e a szervezeti szabály­zatot, hogy van-e pártmegbí­zatása, hanem azt is; a napi eseményekre- hogyan reagál, van-e készsége, képessége a párt politikája melletti kiál­lásra. A PARTOKTATÄS AS EGYIK LEGHATÉKONYABB ESZKÖZE a párttagság esz­mei-politikai nevelésének. A Politikai Bizottság 1971. ápri­lisi határozata alapján jelen­tősen javult a tömegpolitikai oktatás tartalmi és szervezeti Irányítása. A beiskolázást tervszerűbbé tette a négy éves tömegpropaganda terv. Egyre inkább tudatosabban valósul meg, hogy minden párttag a képzettségének megfelelő oktatásban vegyen részt. Ez eredményesen va­lósul meg a káderképzés te­rületén is. Eredményesen szolgálja a politikai oktatás a hallgatók kommunista nevelését. Jelen­tősen hozzájárul a kommu­nista öntudat és erkölcs, vi­lágnézetük és gondolkodásuk szocialista jellegének erősí­téséhez. Segíti a pártdemokrá­cia fejlesztését, érvényrejutá- sát. Sokat segített az oktatás a téves nézetek, megnyilvánu­lások leküzdésében is. A hallgatók többsége az elmé­leti problémákat saját mun­kahelyének tapasztalataival szembesítette. Javult a hall­gatók megjelenése, aktivitása, töretlennek modható a fejlő­dés évek óta. Az 5923 párt­tagból 4433 tanul, vagy oktat politikai tanfolyamon. Ez párttagságunk 74,8 százaléka. Nagy segítséget nyújt a po­litikai képzésben, továbbkép­zésben a marxista esti egye­tem. Különböző formáin évente mintegy 400 nyíregy­házi párttag tanul, s a kom­munista oktatók száma negy­venhat. A propagandisták mintegy 60 százalékának van pártiskolai végzettsége. Egyre rendszeresebbé vál­nak a munkásfórumok. Em- bertformáló, felelősséget nö­velő, a vezetők és beosztottak kapcsolatát javító, a tulajdo­nosi szemléletet alakító sze­repük jelentős. Az elmúlt év­ben több, mint 50 üzemben és üzemegységben szerveztek fó­rumot. A pártkiadványok ter­jesztése évről évre javul. Pártszervezeteink többsége felismerte, hogy a kiadvá­nyok segítenek a propaganda- munkában, a párt politikája ismertetésében, segítik a párttagság nevelését. Évente közel 45—50 ezer példányban jutnak el könyvek és folyó­iratok a dolgozókhoz. A politikai meggyőzés ered­ményes eszköze a politikai pártnapok rendszere. Évente több alkalommal szerveznek pártnapot. A városban több ezres hallgatóság vesz reszt egy-egy alkalommal a párt­napokon. PÁRTTAGSÁGUNK köz­élett TEVÉKENYSÉGE is fejlődött. A városi tanácsban 71 százalék, a népfront tes­tületében 33 százalék, a mun­kásőrségben 73,5 százalék a párttagok aránya. A város párttagsága példamutató sze­repet vállal a termelő mun­kában. Az elmúlt két évben 3460-nal nőtt a munkahelyek száma, az ipari termelési ér­ték közel 50 százalékkal, a vállalati bérszínvonal 12.6 százalékkal, a munkás átlag­bér 15,3 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitika érvényreju- tásában határozott fejlődés tapasztalható. Ez elsősorban a taggyűléseken, vezetőségi ülé­seken, a gazdálkodás főbb kérdéseinek megtárgyalásá­ban jut kifejezésre. Párt- szervezeteink többsége számol a gazdasági döntések politikai hatásával. A párttagság elfogadja, vallja a párt, a munkásosz­tály vezető szerepének érvé­nyesülését. Azt, Hogy nagy társadalomépítő feladataink megoldása csakis a párt, a munkásosztály vezetésével va­lósulhat meg. Azonban az egyetértés tudatosságában, a társadalomépftés mai folya­matainak és ebben a mun­kásosztály szerepének meg­ítélésében jelentős eltérések is vannak. Elvétve olyan feltevések­kel is találkoztunk — az osz­tályszemlélet hiányából faka­dóan —, hogy a munkásosz­tály már nem vezet, hiszen az , értelemiségiek vannak a vezető posztokon, ami fejlő­désünk jelenlegi szakaszában már természetes. E nézetek többek között abból is fakad­nak, hogy a forradalmiságot a párttagság egy része leszűkíti a munkásosztály olyan törté­nelmi tetteire, mint a hata­lom megragadása, a régi tár­sadalmi rend szétzúzása, a szocialista építés kezdeteinek, látványos, gyors sikerei. Va­gyis a forradalmiság vélt csökkenéséből vonnak le té­ves következtetéseket a mun­kásosztály vezető szerepére. Elsősorban körzeti pártszer­vezeteinknél fordul elő, hogy a párt és a munkásosztály vezető szerepét egyoldalúan értelmezik, nem a politikai tartalmat állítják előtérbe, hanem az annak megvalósí­tását szolgáló módszereket, eszközöket. PARTUNK szövetségi POLITIKÁJÁNAK gyakorla­tával általában ugyancsak egyetértés van. A városi tár­sadalom minden rétege he­lyesléssel fogadta a munkás- osztály életszínvonalának emelése ‘érdekében tett in­tézkedéseket. A szövetségi politika értelmezésében azon­ban sok bizonytalanság van. Szövetségi politikánk egyik alapgondolatát, a szo­cialista nemzeti egységre való törekvéseinket esetenként fél- remagyarázák. Vannak, akik úgy gondolják, ez csak a munkásosztály vezető szere­pének feloldásával valósulhat meg sikeresen. Szembeállítják a nemezt! egységet és a mun­kásosztály vezető szerepét. Pártközvéleményünkben erősödő kritikai hang fogal­mazódik meg a kispolgári gondolkodás és magtartásmód ellen. A párttagok döntő többsége, a fizikai munkások nagy része egyértelműen el­ítéli a kispolgári életvitelt, szemléletet, erkölcsi felfogást, és általában veszélyesnek is tartja. Pártszervezeteink nagy része már napirendre tűzte e fontos ideológiai kér­dést, ami segítette a pártta­gok tisztánlátását e kérdés­ben. NYÍREGYHÁZA PART­SZERVEZETEIBEN az el­múlt időszakban tudatosabb lett az eszmei-politikai ne­velőmunka. Az irányításhoz, a gyakorlati munka végzésé­hez egyre több, jól felkészült káder áll rendelkezésre, ök a még eredményesebb ideo­lógiai, politikai nevelőmun­kához megfelelő alapot ké­peznek. Czakő Istvái Kultúrkombmót épül Nagykállóban. (Hamm el József felvétele) Tanulnak a vezetők Hasznos kezdeményezés Mátészalkán A párt Központi Bizottságá. nak idei márciusi határozatát és Kádár János elvtárs Nyír­egyházán elmondott beszédét tanulmányozva célszerű és di­cséretes kezdeményezéssel fordultak a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok ve­zetőihez, dolgozóihoz a máté­szalkai Baross László Mező- gazdasági Szakközépiskola és szakmunkásképző intézet ve­zetői, tanárai. Segítség, könnyítés Abból az ismert tényből Indultak ki, hogy mezőgaz­dasági üzemeinkben, elsősor­ban a termelőszövetkezetek­ben még mindig elég sok olyan vezető beosztású em­ber (elsősorban brigádvezető) dolgozik, akinek nincs meg a beosztásához szükséges is­kolai végzettsége. Ezek szin­te mind olyan emberek, akik a gyakorlati munkát nagy­szerűen értik, jól is Irányíta­nak, de elméleti tudásuk nem korszerű, vagy kevés; eddig nem értették meg a tanulás fontosságát és az általános műveltségük is hiányos. Ezért az iskola vezetői és ta. nárai így fogalmazták meg felhívásukat: — A szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem, a még kor­szerűbb és még eredménye­sebb termelés megköveteli, hogy a mezőgazdaságban minden szinten a szakmáju­kat jól ismerő, művelt veze­tők irányítsanak. Ezek első­sorban telepvezetők, kerület­vezetők, brigádvezetők, vagy más tisztségviselők. Kérjük a gazdaságok vezetőit, hogy beszélgessenek el azokkal, akiknek nincs meg a megfe­lelő iskolai végzettségük, technikum, vagy szakközép- iskola, hogy tanuljanak to­vább... A mátészalkai Baross •László Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet igyekszik a továbbtanulást megkönnyeb. bíteni és elősegíteni. Levele­ző tagozaton szervezi és biz­tosítja az oktatást minden érdeklődő tsz-tag és ág-dol­gozó részére. A követelmény: az általános iskola befeje­zett 8 osztálya. A tanulmá­nyi idő 4 év. Tanítás: heti egyszer egész nap az intézet­ben. Évente kétszer kell be­számolni a felkészülésről. Minden év végén vizsga. A negyedik év végén érettségi vizsga növénytermesztésből és állattenyésztésből. Meg­könnyítik a jelentkezést az­zal is, hogy felvételi vizs­gát nem kell tenni. Csupán a tsz, vagy ág vezetőségének javaslata szükséges és igazo­lás két év gyakorlati mun­káról Bátorítani a jelentkezésre Még jobb a lehetőségük azoknak, akik már szakmun­kások, valamilyen mezőgaz­dasági szakmunkás-bizonyit- vánnyal rendelkeznek, őket a második évfolyamra veszik fel és három év múltán érettségizhetnek. Valóban sokan vannak olyanok megyénk termelő- szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban, akik vezetnek — nem is rosszul — de az is­kolai végzettségűk kevés. Ma már egy brigádvezetőnek is szükséges a középiskolai szín. tű tudás. És milyen célsze­rű lenne, például, ha a tsz-ek különböző tisztségviselői, a bizottságok elnökei és mások is vállalkoznának a szakkö­zépiskola elvégzésére. A má­tészalkai intézet mindent megtesz, hogy ezt részükre megkönnyítse. De szükséges, hogy a tsz-ek ág-ok vezetői, párttitkárai is beszélgessenek azokkal az emberekkel, akik­nek a továbbtanulás, a meg­felelő iskolai végzettség meg­szerzése szükséges. Bátorít­sák, biztassák őket, hogy jelentkezzenek. S természe­tesen: ha jelentkeznek, segí­teni kell őket a tanulásban is, elsősorban úgy, hogy biz­tosítsák részükre , ft tanulmá­nyi szabadságot, a szabad időt, az esetleges nagyobb költségeket is. Mindez — ha az illető leérettségizik — bő­ven visszatérül a tudás kama­toztatásával. » Ríni a lehelőséggel (Jelentkezni lehet a követ­kező címen: Baross László Mezőgazdasági Szakközépis­kola levelező tagozata. 4701 Mátészalka, Ságvári u. 30. sz. Telefon: 202.) A kezdeményezés tehát megtörtént. Ezt csak dicsérni és helyeselni lehet. Most azokon van a sor, akik meg­értik, hogy tanulniuk kell. S azokon is, akik ezt a megér­tést elősegítik. Minél többen jelentkeznek — annál értéke­sebb lesz ez a kezdeménye­zés. (sz. j.) Meglepetés KJ ahát, ez a Gizi néni' ’ Sohase változik meg. — Maid a földben, fiam. Csak a földben. A föld majd megváltoztat. Az első látásra el se hinné az ember, milyen furcsa vénasszony ez a Gizi néni. Zsiga fiát naponta százszor szidja, tékozlónak, gazember­nek nevezi, pedig a Zsiga már nyugdíjas. Tizenkét évig volt tsz-elnök, tisztelte, becsülte az egész falu, — most is tisztelik —, de Gizi néninek Zsiga csak tékozló és gazember. Hogy miért? Azt Gizi néni se tudja. Zsi­ga bácsi se. Merthogy Zsiga is bácsi már, hiszen 66 éves Gizi néni 84. És olyan fürge, mint fiatal korában. Azt mondja: — Amikor én ezt a tékoz­ló, gazember Zsigát szültem, éppen ki volt szaggatva a kényé»" Megszültem öt perc #latt, rendbe tettem előbb a gyereket, azután magamat. Befűtöttem a kemencébe, bevetettem a kenyereket és kisütöttem. Csak annyit pi­hentem, amíg sült a ke­nyér... — Más világ volt az, édes­anyám, cudarul más világ — mondja erre Dezső, a fő­orvos, Gizi néni második fia. — Más-más, kedves fiam, de másak voltak az asszo­nyok is. Meg se kottyant nekik egy gyermekszülés — így Gizi néni, aki Dezsőt sohasem nevezi se gazember­nek, se tékozlónak. Pedig Dezső sokkal többe került Gizi néninek, mint Zsiga. Mert Dezső tanult. Orvos lett belőle. Zsiga meg ma­radt a földnél. Igaz, hogy nem gyarapítóit, nem vásá­rolt egy röget se, de tizen­két évig jól irányította a tsz-t. Gizi néni azonban ezt nem méltányolja. Azt mond- ha, hogy ez természetes. Ap­ja megtanította gazdálkodni szégyen-gyalázat lett volna, ha Zsiga elrontja a tsz-t. — Az én anyámmal na­ponta százszor is össze le­het veszni, de haragban még sohase voltunk. — mondja Zsiga bácsi. — ösz­szevesztünk-kibékültünk. Ahányszor anyám akarta. De haraggal sohase feküdtünk és sohase keltünk. Mit csi­náljak, ha ilyen az anyám? Férje meghalt, szép házat, nagy kertet, benne gyümöl­csöst hagyott rá. Háztájit is kap a vénasszony, mert a földet ő vitte be a tsz-be, nem Zsiga, hiszen Zsigának csak a munka jutott a föld­ből, birtoklás nem. Az idén doktorált Gizi né­ni egyik unokája: Csaba, 0 is orvos lett, hiszen az apja is az. A faluban meg éppen nyugdíjba ment az öreg or- * vos, aki 45 esztendeig szol­gált. Másik orvos kellett a falunak. A tanácselnök és a párttitkár ment is fűhöz és fához, hogy másik or­vost szerezzenek, de sikerte­lenül. Senki se vállalta a szatmári végeket Ráadásul a tanács Jelenleg lakást se tudott biztosítani az új or­vosnak, mert a réginek sa­ját lakása van, nem szolgá­lati, s a tanács eddig nem gondolt rá, hogy új orvos is kell, akit lakás nélkül nem lehet megszerezni. Egy év múlva lesz lakás is — igy mondogatta a tanácselnök minden jelentkezőnek, de hiába, mert másutt lakást is ígértek. így ment ez egy évig. Te- hetetlenkedett a tanácselnök, meg a párttitkár is. Mire Gizi néni megunta a dolgot. — No, megálljatok csak, az istenit a tehetetlen fajtá­toknak — mondta Gizi néni. — Szerzek én nektek orvost olyat, hogy nem lesz párja a megyében. És Gizi néni lakásépítési engedélyt kért. Firtatta a tanácselnök, hogy minek az neki, hiszen van már háza, és két lakása senkinek se le­het. — Nem a magam nevére kérem az engedélyt, te hó­lyag — mondta Gizi néni a tanácselnöknek. — Hanem az unokám nevére. _ , — Ja, az más_l És felépült a ház. Mit ház? Kastély inkább. Négy szoba mindennel. Hozzá szép kert és gyümölcsös. Ezt is Gizi néni vette. Hatszázezerbe került az egész. És akkor Gizi néni elment a fiához, pontosabban Csabához, az unokájához. Azt mondja ne­ki: — Fiam, ott akarok lenni a doktori banketteden. A számlát fizetem. Uj ruhát is varratott Gizi néni a bankettre. Abban lé­pett be az előkelő étterembe. De azért ebben a ruhában is csak paraszt maradt, főleg azért, mert nézegetett, bá­mészkodott, amikor belé­pett. A pincérek ezt azonnal észrevették és szóltak Gizi néninek: — Tessék kimenni, kérem. Itt ma a frissen avatott dok­torok mindent kibéreltek. Zártkörű bankett lesz. — Tudom én azt, kedves fiam! — vágta ki hetykén Gizi néni. — Éppen erre a bankettre jöttem. — Szabadna a meghívót...? — Meghívót, édes fiam? Tessék. Ehin ez az aktatáska^ ebben van a pénz. Kereken harmincezer forint. Talán kitelik belőle ez a bankett. Tedd el a pénzt, fiam, vi­gyázz rá, és reggel majd a számlával együtt jelentkezz nálam... A főpincér és az alpincé- rek csak néztek. Elkezdődött a bankett és tartott reggelig. Aki berú­gott — felvitték a szállodá­ba aludni. Reggel Gizi néni fizetett. S akkor mindenki kezetcsókolt neki, az összes doktor és az összes vendég, a pincérek is, mert vaskos volt a borravaló. Az új tsz- elnök gépkocsija is előállt. Gizi néni beültette unokáját és meg sem álltak az új la­kásig, amely be is volt ren­dezve. Gizi néni hivatta a tanácselnököt és a párttit­kárt. így szólt hozzájuk: — Na, nyavalyások, tehe­tetlenek. Olyanok vagytok, mint Zsiga. Itt az új orvos, az unokám. Tessék, én már a lakást is berendeztettem neki. A többi a ti dolgotok.-' Szendrci Józsaf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom