Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
JEELET-MAGYARORSZAS T974. aügusi^ás Újdonságok •$• Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A tarlók eltüntetése Szántással vagy égetéssel Uj búzafajták váltják fel a híres Bezosztaja-1-et Koírtbarátok tanácsadója Alvó szemzés Zavartalannak ígérkezik az őszi gabona- vetőmag■ ellátás Most, aratás végén a nyári talaj munkák adnak igen sürgős feladatokat a mezőgazda- sági üzemeknek. Járva a megvet, bizony elég sokfelé látni még megmvjveletlen tárlókat. Fecjig nyakunkon az álmászü- r«t, a burgonyaszecjes, a uu- hánvtörés, az őszi betakarítási munkák dandárja, amikor minden vonóerőt a szállítási munkák vesznek igénybe. Pe nem ez az egyetlen indoka a gyors tarlóhiuita^iak, vagy égetésnek. Akármilyen sok nedvességet kaptak is az esős tavaszon és nyáron földjeink, ez hamar elpárolog a meghagyott tarlón. A feltörő gyomok kiszívják és elpárologtatják. Ezenkívül újabb, költséges munkát jelentenek prajcj a későbbiekben. Miért lassú hát a tarlók eltüntetése, meg az elkésett aratáshoz képest is? Van egy érdekes indok t&: sok helyen kitört a vita a szakemberek között, hogy hántsák, vagy égessék a tarlót. Az égetéspártiak arra hivatkoznak, hogy sok a növényi kártevő, a mezei állati kártevő és égetéssel ezeknek a tavábbsza- porodásét meg lehet akadályozni. Hivatkoznak viszont az ekepártiak, hogy a nedves, zöld gyomokat szinte lehetetlen elégetni. Befolyásolja a vitatkozókat üzemük földjének talajviszonya, nedvességtartalma, és az a döntés, hogy kalászos után ismét kalászos kerül majd ugyanabba a táblába. (Ez utóbbi minden képen a? égetés mellett dönt.) Van egy korszerű módszer, amihez sajnos, még nem minden üzem rendelkezik gépekkel. Szárzúzóval apróra aprítani a tarlón található növényzetet. aztán letárcsázni. Bz valóban „fekete tarlót” produkál. Az egyik gyakori hiba, hogy a megfelelő kis mélységben ugvan felszántják a tarlót, de napokig megfeledtechnológiája E munka a növénytermesztési technológiai sorozat — sorrendben — hatodik kötete. A technológiai sorozat többi könyvéhez hasonlóan, a termesztéssel kapcsolatos szakmai tudnivalókat ez a könyv is csak röviden, csupán a lényeget kiemelve ismerteti. Ugyanakkor azonban az egyes technológiai megoldásokat — a talaj-előkészítéstől az élő- tárolásig — igen sokféle változatban tárgyalja, arra is ügyelve, hogy e változatok keznek a lezárásáról. Márpedig így megint csak elpárologtatja egész nedvességtartalmát a felbolygatott föld. A másik sűrűn előforduló hibát az égetők követik el. Nem is egy olyan helyen láttunk körkörösen meggy új to tt es így égetett tarlókat földjeinken. Márpedig az ilyen területeken a hasznos vadak is benn rekednek és ott égnek. Éppen ezért az ilyen körkörös égetést szigorúan tiltják az előírások. Még jobban feltűnő, há a tarlón ott égetik a felbálázott szalmát is. Számoljunk csak Utána: egy mázsa szalma felbálázása tíz-tizennyolc forintjába került az üzemnek. Ezt elégetni egyet jelent hektáronként tö'pb ezer forint elvégzett munka elégetésével. Nem lehet beleszólni egy-egy falü, vagy körzet szalmaigényeinek felmérésébe. Valóban nem kell már annyi szalma, mint valamikor. De az égetés elöntését nem akkor kell meg- hozni, amikor már felbálázták. A szalmának van piaca, néha még falun belül is. Általános szabályt, sajnos nem lehet alkotni. Igazuk van a szántaspártiaknak abban, hogy a kombájnok után maradt magas szalma beszántása jelentős műtrágyát takarít meg és javít a talaj szerkezetén., De igazuk van az égetőpártiaknak is abban, hogy a betegségek hordozói, a gyomok legjobban az égetéssel tüntethetők el. Minden üzemnek magának kell meghoznia döntését, összes körülményei figyelembevételével, hogy égeti vagy szántja a tarlót. De vita helyett jobb volna a gyors döntés és a még gyorsabb munkavégzés. Az az üzem járt el helyesen, melyben a z aratással egvidőben lehúzták a szalmát és eltüntették a tarlét. Ez már a következő termés jó megalapozásának egyik fontos tényezője. (gnz) között a hagyományos módszerektől kezdve a félig gépesített termesztésen keresztül a zárt rendszerű termesztéstechnológiát is megtalálja benne az olvadó. Mindez segítséget nyújt a szakemberek számára ahhoz, hogy a gazdaságukban alkalmazni kívánt technológia tervét a könyvben található adatok felhasználásával, viszonylag kevés számítással összeállíthassák. A mezőgazdasági szakemberek búzat'ajtáváltásra számítanak er ezt látszanak igazolni az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalathoz beérkezett megrendelések. Az elmúlt tíz-tizen- két év búza^,,sztár ja" a Bezo^ztaja—1, amellyel a mezőgazdasági nagyüzemek tíz év alatt megkétszerezték a terméshozamokat, fokozatosan átadja helyét a még nagyobb teljesítményű, szintén szovjet nemesítésű' búzafajtáknak. A nyár végi és az őszi vetőmag-forgalmazásra a vállalatok felkészültek. Zavartalan lesz az őszi gabona- vetőmag-ellátás. Egyelőre 81 ezer tonnára jelentettek be igényt a termelők, a vetőmagellátó vállalat raktáraiban azonban megfelelő mennyiségű tartalékot is képeztek, úgyhogy a pótmegrendeléseket is kielégítik. A megrendelések szerint a korábbi 80 százalékról 25—30 százalékra esik vissza a Be- zosztaja—1 termőterülete, helyét az „Avrera”, a „Kav- kaz”. a „Rannaja—12” és a „LjubUennaja” búzák foglalják el, amelyek ugyanolyan jó minőségű lisztet adnak és általában a betegségekkel szemben is hasonlóan ellenállók, de nagyobb termést adnak, mint a Bezosztaja búza. Megnőtt az érdeklődé« a Az utóbbi hetek változó, sokszor- dunsztos; meleg, de sokszor csapadékos időjárása kedvező körülményeket biztosított a zöld almalevéí- tetű (Aphis pomi Deg) elszaporodásához. A kártevő nemcsak ■ hazánkban veszélyes, hanem rendkívül elterjedt faj. Eredetileg Európában és Ázsiában őshonos, de az egyre bővülő áruforgalom révén eljutott Afrikába, Ausztráliába és az USA területére is. Nem gazdanövényváltós faj, a teljes szaporodási ciklusa, az almásterrpésűeken folyik le. Előfordul az almán kívül, a körtén, a berkenyén, a birsen és a galagonyán. Magyarországi, illetye szabolcsi megfigyelések szerint a levéltetvek igen korán (március végén) kelnek ki a tojásokból, a terjesztő szárnyas alakok pedig áprilisban észlelhetők. Ivaros alakjai szeptemberben lépnek fel, s a nőstények a rügyek tövében helyezik el a tojásaikat. hazai nemesítésű új búzák iránt, egyebek között a Martonvásári—1-es és a 2-es, valamint a fertődi fajtákra érkezett naSy°bb megrendelés, amelyet azonban teljes egészében nem tudnak kielégíteni. mert az elszaporí- tás egy-két évet vesz igénybe. A rozsellátás zavartalan lesz, egyelőre 35Ó0 tonna vetőmagra van megrendelés, amelyet visszaigazolt a vállalat, mégpedig úgy, hogy a termelőknek megfelelő fajta- választékot is biztosítottak, őszi árpából a megrendelt tételeket a hónap végéig kiszállítják a termelőknek, a rozs- és a triticalemagot szeptember 10-ig vehetik át, az ‘ őszi búzaszáUftmányok pedig legkésőbb október 1-ig érkeznek meg rendeltetési helyükre. Számos gazdaság saiát termelésű vetőmaggal alapozza meg a jövő évi termést, ezt a szaporítóanyagot azonban ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a követelményeknek. A termelők az ellenőrzésre a vetőmagfelügyelőséget kérik fel. Ha a beküldött minta valamilyen oknál fogva nem felel meg, a gazdasagok államilag fémzárolt, szavatolt'minőségű vetőmagot rendelhetnek. A vetőmagellátó vállalat az utórendelésekre nyolc-tíznapos szállítási határidőt vállal. Károsításuk igen ' tűnő, mert, telepeik az almafa fiatal hajtásainak végét jepik el, amelyeken a leveleket zsugorítják és a hajtások torzulását is okozhatják. A fertőzés különösen a lombkorona belsejében fejlődő hajtásokon válik súlyossá, a levéltetvek a hajtás tengelyén és a levelek főere mentén gzivögatnak, ami a levelek hosszanti be- görbülését és a hajtások elhalását is eredményezheti. A levéltetveket könnyű felismerni, mert a szárnyatlan nőstény fűzöld színű, 2,2 mm hosszú, a szárnyas nőstény kisebb 1,8 mm hosszú feje és tora fekete, a hím 1 mm hosszú és szürkészöld. Védekezni az első ltevél- tetű telepek észlelésekor kell, de a modern komplex növényvédelem felfogása szerint a levéltetvek elleni védekezés nem lehet egymástól elszigetelt tüneti kezelések sorozata, hanem egy egységes védekezési rendszerbe építve, több tényező figyelembevételével töFténik (gondolni kell a pgjzstetvekre, a hernyókártevőkre és a gom- babetegségekre is). A következő növényvédő szerekkel védekezhetünk, csak nagyüzemekben: Ultraeid 40 WP (40% metidation) 0,1%- ban, Dimecron 50 (50u/o foszfamidon) 0,1%-ban, Wo- fatox Spritzpulver (18°'0 metiparation) 0,4%-ban; házikertekben is: Bi 58 EC (36% dimetoát) 0,1%-ban, Unifosz 50 EC (50% diklór- fosz) 0,1%-ban, Metation 50 EC (50% fenitrotion) 0,2%- ban, Diazinon Phenkapton WP (25% diazlnon-j-5% fen- kapton) 0,25%-ban, Foszforon (50% malatiop) 0,3 %- ban. Egyes házikert-tulajdono- sok Triklórfon tartalmú készítményeket használnak a levéltetvek ellen, mint pl. a Satox WSC-t, vagy a Dit- rifon 50 WP-t s a várt hatás elmarad. E készítményekről tudnunk kell, hogy a levéltetvek ellen nem jók (!), s engedélyezve sem voltak! Széles Csaba adjunktus mg főiskola Nyíregyháza A Zöldsegtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika kutató állomásán szépen fejlődik a Kalocsai D-601-es csokros fűszerpaprika. A nagyüzemi-termesztésre alkalmas fajtákat az állomás tovább nemesíti. Kénünkön: Grekso Zsuzsanna és Lakatos Tiborné az öntözési kísérleti parcellákon a termés fejlettségét méri. (MTI foto - Fehérvári Ferenc leivétele? Szakkönyvtárunk: A burgonyatermesztés Védekezés a zöld almalevéltetű ellen A gyümölcsfa oltványokat és a díszfákat is legtöhhnyire alvó szemzéssel szaporítjuk. Ennek oka az, hogy a szemzás gyakorlati kivitele gyors, egyszerű, olcsó és az eredmény 80—90%-ban biztos, míg az oltás körülményesebb és bizonytalanabb is. A faiskolába, kertbe egy évvel előbb telepített vadalanyokat július—augusztusban szemezzük, de ugyanúgy átsze- mezhetők a rosszul termő, vagy értéktelen gyümölcsű fák is, ha azokat tavasszal meg- ifjítottuk, vagyis a szamzés- hez előkészítettük. Az alvó szemzás lényege az, hogy a nyár deyekán, végén berakott szem felett az alanyt nem vágjuk vissza, hanem érintetlenül hagyjuk és ez esetben a nemes szem ez évben nem hajt ki, hanem csak a következő tavasszal, amikor is az alanyt a szemzés felett 15 e rare visszavágjuk. A szemzés gyakorlati kivitele egyszerű. Az alany alsó részén a héjat egy T alakú bevágással felnyitjuk, aztán az érett nemes hajtásról egy szemet lemetszünk úgy, hogy minél kevesebb farész maradjon rajta. E szemet az alany felnyitott héja alá toljuk, aztán a sebet rafia- hánocsal szorosan bekötözzük. Milyen hibák fordulhatnak elő a szemzésnél. Az alany a héját nem adja fel, a szemzéssel elkéstünk, a szárazság igen nagy. Segíthetünk ezen az alanyok alapos többszöri beöntözésével, há azok még újra lébe jönnek. Ha a szemzőhajtás nem elég érett, a szenlzés sem lesz jó. A hajtás hegyéről szemet ne szedjünk. Csak erős hajtásokon van fás, hajtó szem. A szemet úgy kell leszedni, hogy a kés a bélszövetet ne érje. Vékonyan vágva a ke- .vés farész, ami a szempaizs ^látí -marad, nem baj, :azt kiszedni nem kell. Hibát követünk el akkor, ha a szem be- tolása álkalmával a szemet összeroncsoljuk, ha a szem nem fekszik rendesen az alany fatestén, a héj alatt. A kiálló szempaizsot inkább vágjuk le. A szem mellett a levélnyelet 2 cm hosszan tartsuk meg. err* szükség van. A kötést felülről a vágásnál kezdjük, legszorosabban legyen a kötés a szem felett és alatt. A szem alatt a kötelék a levélnyél tövére szoruljon, azt is nyomja az alanyhoz. A legtöbb szemzés sikertelenségének nem a gyakorlati kivitel, hanem a mellék* körülmények az okai. Olyan alanyt, mely héját könnyen nem adja, felesleges szemezni. Nedves időben, harmatos alanyokat szemezni nem szabad, mert ha a nemes széniét az alany héja alá toljuk, a szem la pót víz érheti és akkor az meg nem ered. Ugyanígy baj, ha a szemlap alá homok, föld, porszem kerül, ezert piszkos alanyokat ronggyal meg kell törölni. A szeles idő nem oly ártalmas a szemzésre, ha gyorsan dolgozunk és a sebet gyorsan bekötözzük. Ahol a szemző* után más munkás kötöz, annak 3—4 szemzéssel jobban lemaradni semmi esetre sem szabad. Ezt is csak- akkor teheti meg, ha a szemző oly gyorsan halad, hogy óránként legalább 120 szemet berak. Ha az alany a szemzés helyén nerp tiszta, azaz ptt hajtások, vesszők vannak, melyek a szemzést zavarnák, úgy azokat a szemzés előtt 2 héttel le kell szedni, nem pedig a szemzés idején. A szemzés 8 nap alatt megered — de nem hajt. A jó szemzés felismerhető arról, hogy a szempaizs üde színű, nem ráncos, egy szóval olyan, mint volt, míg az elpusztult szem paizsa ráncos és barnás. A szemzés után 16—18 nap múlva a szemzés kötését okvetlen fel kell vágni, az olyan alanyokon, melyek erős növésben vannak, mert különben a kötés bevág, az alany belehízik és a szempaizs elnyomódik. Nem szakemberek jtt követik el a leggyakoribb hibát. Különösen erősen vastagszik a keserű mandula, myrobalán szilva és általában a csontmagvúak alanya, Inántsy Ferene Téli alma szüret előtti permetezése A szüret előtti permetezések nagyon sok körültekintést igényelnek. Fel kell mindenekelőtt mérni, hogy. milyen károsító leküzdése, megsemmisítése igényel még vegyszeres beavatkozást. Fölösleges védekezéssel csak nehezítjük a szüretelést és növeljük a költségeket. El kell dönteni — az alma jelenlegi fenológiai állapotát figyelembe. véve — hogy körülbelül mikor kezdjük a szüretet. A kijuttatásra kerülő vegyszereket ennek megfelelően kell kiválasztani. Lehetőleg 14 napnál hosszabb várakozási idejű szereket már ne használjunk. Ha például szeptember közepére tervezzük a szüretelés kezdetét, akkor , augusztus végén még nyugodtan permetezhetünk Bi 58.EC, Ditrifon 50 WP, Metation 50 EC, Safidon 40 WP, Satox 20 WSC, rovarölő szerek bármelyikével, hiszen a várakozási idejük 14 nap. Amennyiben indokolt még későbbi időpontban is a védekezés — általában a kaliforniai pajzstetű, vagy az amerikai fehér szövőlepke teheti ezt szükségessé — úgy a rövidebb várakozási idejű (7 nap) Unifosz SO Eg használható csak. Gombaolő szerek használatánál is be kell tartani az aláírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Használatukat augusztusban lehetőleg fejezzük be. 10 nap várakozási időt kell betartani az Qrtho- cid használata esetén. Fun- dazol 50 WP, Pol—Thtiran, Polyran—-Combi használatánál 14 napot, Dithane M—45, Zineb 80, Delan, Antracqí WP, és a réztartalmű szerek használatánál 21 napot kelj betartani. A kéntartalmü szereknél várakozási idő nincs előírva, míg a Karaiban e FN—57 használatánál 30 napnak kell eltelni a szüretig. Nehezíti a szüret előtti védelmet a több és különböző érési idejű fajtaállomány, ami a házikertekre általában jellemző. Itt mégjobban törekedjünk a legrövidebb várakozási idejű szerek használatára. A permetezést inkább többször meg kel’ ismételni. A permetezések előtt azonban az érett gyümölcsöt mindig }e kell szedni. Keresztesi István megyei növényvédő állomási A TAURUS GUMIGYÁR NYÍREGYHÁZA felvételre keres gyakorlottal rendelkező gyors- és gépírót Érettségizettek előnyben. Jelentkezés: Személyzeti vezetőnél Derkovlts u. 107. fimio) 4*
