Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
ÄT4. augusztus 23. m?trr-w/«rrAit«RS2Aö 3 IPARI SZERKEZET Integráció A KORMÁNY LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN a pénzügyminiszter az ipari termelés szerkezetének kedvező irányú változásairól adhatott számot. Ezt jelzi egyebek között, hogy az iparban létrehozott tiszta jövedelem 51,8 százalékai emelkedett 1968 és 1973 között. És csökkent mind a szocialista mind a tőkés export fajlagos állami támogatása, növekedett fi magyar ipar nemzetközi versenyképessége, bővültek a szocialista integráció lehetőségei. Az ágazati termelés szerkezetére kedvezően hatott a központi fejlesztési programok végrehajtása. A gazdasági szabályozás hatására megtett vállalati intézkedések pedig a gazdaságosabb termékösszetételben tükröződtek. A Vörös Csillag Traktorgyár, illetve a Gyapjúmosó- és Szövőgyár beolvasztása más vállalatokba, a Hajtómű- és Felvonógyár átszervezése — amely megyénket is érintette — valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárainak profilrendezése eredményesnek bizonyult. A kibontakozó szocialista integráció elsősorban a gazdaságos és keresett vegyipari cikkek, illetve a számítástechnikai berendezések arányát növelte. A feltételek, a lehetőségek iparáganként eltérőek. Az alapanyag- és energiatermelő iparágak főként csak a technológia fejlesztése, illetve az üzem- és munkaszervezés javítása révén növelhetik termelésük gazdaságosságát. A feldolgozó ipar viszont e módszereken kívül termelésének összetételét is korszerűsítheti. Az eltérő lehetőségekből adódnak a feldolgozó ipar nagyobb eredményei. Bár sok vállalatnál csak részben élnek a lehetőségekkel. Például az új, a meglevőknél gazdaságosabb beszerzési források feltárásával a szocialista import fokozásával. Pedig csak így szüntethető meg a hazai szükségleteket kielégítő, de nem gazdaságos termékek gyártása. A piac kutatása, befolyásolása egyébként az új gazdaságos termékek bevezetésénél is nélkülözhetetlen. Sőt, a termelésben, vagy az értékesítésben kezdetben hbzott áldozatok akár veszteséget is okozhatnak átmenetileg. AZ ŰJ FELKAROLÁSA, támogatása, a kockázatvállalás, a gazdasági vezetésnek még sokhelyütt gyenge oldala. A konzervativizmus még tipikusabb mgnyilvánulása a görcsös ragaszkodás a régihez. A bevezetésre kerülő új gazdaságos termékekkel párhuzamosan sok vállalatnál tovább gyártják az elavult régit. A meglevő termelőberendezések és munkaerők átcsoportosításánál indokolatlanul nagy a „tapintat”. Sokfelé elodázzák a döntéseket központi eszközökre, az irányító hatóságok beavatkozására, a szabályozó rendszer módosítására várva. A gazdaságos termelés fejlesztése összetett és hosszútávú feladat, nem tűri meg az időhúzást, folyámatos munkát igényel. Aki vár, rosszul jár. A gazdasági irányítás, a szabályozás továbbfejlesztése az ötödik ötéves terv időszakában lehetővé teszi majd ugyanis az átlagosnál hatékonyabban működő vállalatok gyorsabb fejlődését. Ahol viszont a gazdaságos termék- ‘ szerkezet kialakítására nem találtak módot, a termelés korlátozásra, visszafogásra kerül. Ezért fontos a vállalati új ötéves tervek kidolgozásánál a termelés szerkezetének és gazdaságosságának tisztázása. AZ ÁGAZATI MINISZTÉRIUMOK az új ötéves terv Időszakára is intézkedési terveket, akcióprogamokat készítenek a gazdaságtalanul működő vállalatok, üzemek helyzetének megváltoztatására, a reális versenyfeltételek kialakítására. Különösen a kis- és középüzemeket, a viszonylag nagy munkaerőt lekötő technológiákat korszerűsítik majd főként a szocialista import növelésével. S a már elhatározott és az újonnan kialakításra kerülő központi fejlesztési programok a jövőben is nagy szerepet töltenek be a termelés gazdaságos szerkezetének kialakításában. De bővülnek a hatékonyan működő vállalatok fejlesztési lehetőségei is. S a népgazdaság ötödik ötéves terve, értékelve a helyi erőfeszítéseket, megfelelő anyagi fedezetet teremt majd egyes kedvezőtlen adottságú ipari Szemek felzárkózásához. MUNKASZERVEZÉS I Nem kerül milliókba VATjIALAT! KÖRÖKBEN egyre inkább meggyőződéssé j»ÚHk: túl igényesek a hazai üzem- és munkaszervezők. A mi- íiap is panaszkodik az egyikj vegyi üzem igazgatóhelyettese: ys álunk a szervezést jóformán csak méregdrága számítógépek segítségével tudják elképzelni, s lassan odajutunk, hogy addig amíg nincs számítógép, szóba sem állnak velünk'a szervező intézetek.” Meggyőződésem, mindez nem ok nélküli panaszkodás. Va- jSSban úgy fest a dolog, hogy a „profi” szervezők kezdik lebecsülni az úgynevezett „gyalog szervezést” (szakmai körökben használatos ez a kifejezés), vagyis a szervezésnek azokat a klasszikus módszereit, amikor nem annyira technikát, hanem a kézenfekvő racionalizálást hívják segítségül. Ezért is figyelemre méltó minden olyan kezdeményezés, amely mögött a gondolkodás, a különösebb befektetés nélkül végrehajtott egyszerűsítés fedezhető fel. Például a Nyíregyházi Konzervgyár esetében. Ez a fiatal, mindössze tizenkét éves nagyvállalat — mellesleg a legnagyobb exportőrök egyike — úgy szervezte meg a munkáját, ahogy a mindenkori lehetőségei megengedték.'Mégis jelentős — túlzás nélkül mondható, hogy a vállalat jövőjét biztosító — eredményeket ért el. A gyár temelését bizonyos ciklusság jellemezte. Kaptak egy megrendelést, ezt elkészítették, függetlenül attól, hogy a vásárlónak milyen időpontokban kellett szállítani. Ezután hozzáláttak a következő megrendelés teljesítéséhez, s ily módon a vállalat mindig egyetlen feladatra koncentrálta az erőit. A módszer kezdetben hasznosnak bizonyult, de egy idő után észre kellett venni, hogy a ciklikus gyártásban rejlő tartalékokat kimerítették. A tömegtermelés lehetőségeit más helyen keresték és találták meg. Ez a viszonylag egyszerű felismerés forradalmi változásokat indított el a gyárban. Le kellett rombolni az egész eddigi gyártásszervezést, meg kellett változtatni. a százezernyi alkatrésztömeg nyilvántartását. Az osztályozás új rendje lehetőséget adott arra is, hogy az új gyártmányok tervezésénél, a szerkesztők tudatosan használják fel a rendelkezésre álló alkatrészgarnitúrát. Ezzel sikerült megszüntetni az egyes alkatrészek újra „feltalálását”. Az egész nem más, mint egy kis gondokodás, egy ötlet, s annak — igaz, sok munkával történő — következetes megvalósítása. Nem került milliókba, de milliókat hozott a konyhára. . FÉLRF,ÉRTÉS NE ESSÉK: nem a gépek, a technika, s legkevésbé a szímítógépek mellőzhetőségét igazolják a példák. Éppen ellenkezőleg: ezek a vállalatok felismerték, hogy a számítögéneket sokkal komplikáltabb, összetettebb feladatok megoldására kell igénybevenni. De ezekhez a feladatokhoz csak akkor lehet hozzálátni, ha a vállalatgazdaság egy-egy részterülete már az ésszerűség követeleményei szerint működik. A számítógép nem való bérszámfejtésre, vagy alkatrész könyvelésre. Segítségével a vállalati gazdálkodás komplex folyamatát lehet és kell megszervezni, sőt irányítani. Emellett nélkülözhetetlen a Szervezői aprómunka, s ezt lebecsülni nagy hiba. /y \ NEM MOSTOHAGYERMEK™ A legtávolabbi gyár Tovább fejlesztik az EMV beregi üzemét Fél éve is alig múlt még, hogy Vásárosnaményban a volt beregi vegyes üzemét átvette az Elektromechanikai Vállalat. A béregi gyár az EMV legtávolabbi egysége. A nagy távolság ellenére sem mostohagyerek az üzem. Az előző évi, mintegy 27 millió forint termelési érték helyett erre az évre már majdnem negyvenmilliót terveztek. Ugyanakkor az induló 262-es létszámot év végére fokozatosan háromszázon felülire fejlesztik. Az anyavállalat gondoskodása Már ez az első évi, néhány számadat is arra utal, hogy az anyavállalat számol az itt dolgozó emberekkel, a még megtalálható munkaerő-tartalékkal. Gondoskodnak munkáról, nem hagyják kihasználatlanul a már meglevő berendezéseket, gépeket sem. Mindez azonban csak a kezdetet jelenti. A következő években még nagyobb szerepet szán a vállalat a beregi gyárnak. Négy év múlva, 1978-ra a tervezett értéknek már el kell érni a 60 millió forintot, s mintegy 500—600 ember foglalkoztatását akarják ezzel biztosítani. Ez a terv azonban — bármennyire is jó az elképzelés — pénz nélkül csak papíron maradna. Éppen ezért a vállalat az átvételt követő három évre tíz-tizenkét millió forintot irányozott elő a fejlesztésre. Ebből elsősorban is a kommunális természetű igényeket elégítik ki, amely jelenleg még igen szerény kereteivel, még a legminimálisabb követelményeknek sem felel meg. Az új, még tervezés alatt levő épületben lesz ég tavasszal — áprilisban —, amikor esőért esengett mindenki, mert félelmetes volt a szárazság, Szatmárban, egy nem odavaló ember ezt mondta: — Itt az idén nem less termés. Minden kipusztul. Két méter mélyen is száraz a föld. Valóban sárgás, hervatag, szomorú látványt tárt elénk akkor a szatmári síkság. De egy odavaló, idősebb, sok- tapasztalatú ember cáfolt. — Itt csak egyetlen jó eső kellene — mondta — és akkor rekordtermést aratnánk. Sok eső ide nem kell, mert itt nem nyeli a föld a vizet és azonnal megáradnak a folyók is. Itt akkor lesz baj, ha sok eső jön... Sajnos, az idő őt igazolta. Szatmárban gazdag termés ígérkezett még július közepén is. De nem lehetett maradéktalanul betakarítani. ★ Próbálkoztak itt minden lehetséges módszerrel, de állt a víz az érett gabona alatt. Akkor javasolta valaki, hogy lánctalpas, rizsbetakarító kombájnok kellenének. Honnan? Szolnok megyéből... A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a területi tsz-szövetség azonnal intézkedett. Karcag két órán belül jelezte, hogy öt rizskombájnt ad teljesen felszerelve, hozzáértő emberekkel együtt. A tiszasülyi Lenin Tsz és az állami gazdaság szintén felajánlotta rizskombájnjait. Késő este kezdték a bevagonirozást. Karcagról még aznap elindultak a kombájnok — vagonokban — és reggelre megérkeztek. A Jászberény—Szolnok vasútvonalon azonban — ahol a tiszasülyi kombájnokat bevagonirozták — az egyik vasutasnak nem volt sürgős a szatmári aratás. Mindenbe belekötött. Követelte, hogy a vagonban majd korszerű fürdő és öltöző, ebédlő és kulturhelyiség. Ez a kommunális jellegű beruházás még ebben az évben megvalósul, mert a vállalat saját maga vitelezi ki. A jövő évi fejlesztés során egy kazánház is épül, amely- lyel a gyár korszerű, központi fűtését is megoldják. Természetesen meg kell hozzá építeni a vezetékeket, radiátorokat helyeznek el a műhelyekben és egyéb épületekben is. Daruzható, új csarnok épül, korszerűsítik a villany- hálózatot, fölcf alá helyezik a légvezetékeket. Elektromechanikai termékek A fejlesztés harmadik évében sor kerül egy korszerűbb irodaépület elkészítésére is. Jelenleg ugyanis a műszaki és adminisztratív dolgozók három helyen vannak. Egy részüknek például a műhelyből van leválasztva egy helyiség. Az irodaépület elkészültével tehát lényegében az üzem is bővül, mert ezeket a leválasztott helyiségeket visz- szaadják eredeti rendeltetésének. Sor kerül külső, az udvari úthálózat megépítésére is. Az építési jellegű fejlesztések mellett természetesen nagy gondot fordítanak a gépek, berendezések korszerűsítésére, kapacitásának növelésére is. Erre egyébként már eddig is nagy figyelmet szenteltek. Induláskor ugyanis a gépesítettség foka csak a villanyos ívhegesztők tekintetében volt magas^^mjypl a munka természete-is így indokolta. Esztergapadból pélAz utolsó nyolc ékkel rögzítsenek egy- egy kombájnt. (A Szovjetunióból úgy érkeznek, hogy csak négy ékkel vannak rögzítve.) Ezt is megcsinálták. Akkor a vasutas belekötött a kombájn kipufogó csövébe és fényszóró lámpájába, mondván, hogy azok elhelyezése és mérete nem felel meg a szállítási szabályoknak. Négy napig állt a vagon, a kombájn és a vita, míg nagysokára a MÁV miskolci igazgatósága intézkedett, hdgy induljanak azok a vagonok. Lám, nem csak az eső, a víz késleltette a szatmári betakarítást, hanem a bürokrácia is. ★ Eleinte, amikor a szatmári tsz-ek segítséget kértek, egyik-másik tsz-elnök az önzetlen segítség nevében jó üzletet akart csinálni. Egy tsz-elnök a John Deere kombájnt 2500 forintért adta bérbe óránként. A szatmári tsz-elnök azt mondta: mindegy, jöjjön a kombájn, az a fontos, hogy be legyen takarítva a termés, mert az nép- gazdasági érdek. Ha nem takarítják be, a tsz mindenképpen ráfizet, de még a népgazdaság is. Ha viszont be lesz takarítva — csak á tsz veszít, a népgazdaság nem, és a népgazdaság már eddig is sokat adott a tsz- nek. A John Deere kombájn meg is érkezett és kiváló munkát végzett. De két nap múlva megérkezett a tsz-elnök is és félrehívta a szatmári kollégát, mondván: négyszemközt akar vele beszélni. így is történt. — Elvtárs — kezdte a hajdúi ember —, ne haragudj rám. Mohó voltam. Ne dául mindössze egy volt. Ma már van négy. Kaptak ezen kívül egy nagy teljesítményű lemezollót, egy élhajlítót és egy excenterprésgépet is. Működik már egy marógép és még további öt esztergagépet várnak a közeljövőben. Az elmúlt évben a beregi gyár fő profilja a vasszerkezet gyártás és technológiai szerelés volt. Ez a tevékenység már ebben az évben csökkent, s a vállalat profiljának megfelelően előtérbe kerül a műszerészlakatos munka. Ez lesz lényegében a fő profil, ez képezi már ebben az évben a termelési érték mintegy nyolcvan százalékát. Ennek keretében antenna vázszerkezeteket, kapcsolókat nagy kapacitású adóvevőkhöz szellőzőberendezéseket és egyéb elektromechanikai termékeket készítenek. Ezeknek a helyszínen való szerelése továbbra is a beregi gyár feladata marad. Jelenleg például Budapesten dolgoznak, majd a tokaji adó szerelésénél is besegítenek. Képzés a tővárosban A nagy átállás folyamatosan megy végbe. Ez évben már százan voltak a központi gyárban átképzésen. Üzemvezető, művezető, diszpécser, meós és a különböző szakmákból. A bonyolultabb munkák megtanulása továbbra is Budapesten történik, de az egyszerűbb műveletek elsajátítása már Vásárosnaményban. Jelenleg is tizen dolgoznak azokon a gépeken Budapesten, amelyeket rövidesen ideszállítanak. Ennek az öt esztergagépnek már elkészült az alapja a beregi gyárban. Leszállításuk, újra üzembe helyezésük csupán három napot igényel majd. napok törődj a 2500 forintos órabérrel. nem ez most a fontos. Arasson az a kombájn, amennyit bír. Csak a konkrétan felmerülő költséget fizessétek meg. Rendben van így? — Megfizetjük mi a 2500 forintos órabért is — mondta a szatmári elnök —, mert még így is jobb, mintha ott pusztul a termés. De úgy nekünk is jobb, ha csak a költségeket kell fizetni, hiszen van éppen elég kárunk™ ★ Egy Szolnok megyei tsz- elnök, aki teljesen felszerelve, pótalkatrészekkel együtt küldte el Szatmárba a rizskombájnokat, ismerve a nehéz betakarítás körülményeit, úgy határozott, hogy meglátogatja kombájnjait és kombájnosait. Kora hajnalban indult, s reggel már Szatmárban volt. Elbeszélgetett a tsz vezetőivel és a kombá.inosokkal.' — Kell valami? — kérdezte. — Egyelőre semmi — hangzott a válasz. — De két ékszíjjat azért hoztam, hátha szükség lesz rá. — Köszönjük — mondta a szatmári tsz-elnök. Ebben a tsz-ben hamarosan be is fejeződött a betakarítás. Akkor a tsz-elnök utasítást adott, hogy a szolnoki kombájnokat tegyék rendbe, mossanak le róluk minden sárdarabkát, zsírozzák le az alkatrészeket, nehogy rozsdát fogjanak és azonnal induljanak a kombájnok a vasúthoz, mert ezeknek otthon még le kell aratniuk a rizst. A kombájnosokat búcsúzóul megvendégelte és ajáoA gépek leszállítása után az új csarnok mindkét fele be lesz már népesítve. A munkaerő hiánya miatt Budapesten ezeket a gépeket legfeljebb két műszakban tudták kihasználni. A teljes garnitúrával itt, Vásárosnaményban három műszakban dolgoznak majd. Lényegében csak így tudják elérni majd a hatvanmilliós termelést és a több, mint félezer ember foglalkoztatását. Munkaalkalom nőknek A terv ezen belül is az, hogy egyre több nőnek biztosítsanak munkaalkalmat... Ez év elején ebben a gyárban — fizikai munkában — egyetlen nő sem dolgozott Csak néhány hete, hogy megjelentek az első „fecskék”. Egyelőre öten, de a lehetőség adva van. A különböző berendezéseknek sok apró alkatrésze van, amelyeket automatákkal, nők is készíthetnek. Mint például a kapcsolószekrények zárszerkezete. Ezek Jelfúrása, szegecselése. Az anyavállalattól már megvan az ígéret: csak legyen elegendő jelentkező nő, adják a gépeket, szerszámokat és a munkát. Nos, ezért is kell a gyors ütemű fejlesztés, a korszerűsítés az Elektromechanikai Vállalat beregi gyárában. A daruval ellátott új csarnok, a kazánház, a fürdő és ebédlő, a könnyű munkát biztosító automata gépek. A jog mellé a lehetőség is, hogy a férfiak mellett nők, egyre több asz- szony és lány dolgozhasson Vásárosnamény fejlődő, új gyárában is. Tóth Árpád dékot ír adott nekik — emlékül. — Köszönjük — mondták a Szolnok megyei kombájno- sok —, de őszintén megmondjuk: ezt az ajándékot nem szeretnénk viszonozni. ★ Segítettek egymásnak a szatmári tsz-ek is. Ahol előbb fejezték be az aratást — onnan azonnal mentek a gépek tovább. Vannak azonban közömbös, felületes emberek is. Az egyik tsz- ben már harmadik napja dolgozott két korpbájn a szomszédbóL A főagronómus átment megnézni a gépeket és a kombájnosokat. Betért a termelőszövetkezet irodájába. Kollégáját, a szomszédos főagronómust éppen ott találta. Érdeklődött tőle: — Merre dolgoznak a kombájnok? — Miféle kombájnok? — kérdezte a főagronómus. — Tudtommal itt csak a ml kombájnjaink dolgoznak. — Az nem létezik — mondta a kolléga —, hiszen a mieink átjöttek segíteni. — Lehet, hogy átjöttek, de én nem tudom, hol vannak. Végül egy gépkocsivezető mondta meg, hol dolgoznak a szomszédból érkezett kombájnok. Ö tudta. És mások is tudták. Csak a főagronómus nem tudta. ★ Szatmárban a sok eső — átok, veszedelem. Ezt az idei nyár ismét bebizonyította. Az ígéretes termést nem lehetett veszteség nélkül és jó minőségben betakarítani. Ez intő példa is. Arra figyelmeztet, hogy Szatmárban új, korszerű, nagy teljesítményű kombájnok kellenek. Ahol ilyenek dolgoztak — a rossz időjárás ellenére is sikerült a betakarítás. Szendrei Józsaá
