Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

1 «»sí! KELET-MASYARORSttA«» •í 19T4. f(ST!a« ». KOMMENTAR Ellenfél Lisszabonban A „nincsen rózsa tövis nél­kül” közmondást politikai vi­rágnyelvre lefordítva Portu­gáliában ma úgy említhetik, hogy a vörös szegfűs fordulat­nak is vannak tüskéi. Az áp­rilis 25-i lisszaboni események jelképévé vált ugyanis a vö­rös szegfű, amelyet a Caetano diktatúra megdöntését követő órákban a szabadság légkörét első ízben ízlelgető asszonyok adtak a katonáknak. A demokratikus fejlődés út_ ján az elmúlt napokban ko­moly akadályok merültek fel. A hírügynökségek már a múlt hét végén növekvő politikai feszültségről számoltak be, a korábban még csak találga. tás formájában elterjedt hír azóta beigazolódott: Portugá- lia első demokratikus koalí­ciós kormányának vezetője Palma Carlos miniszterelnök kedden benyújtotta lemondá­sát. Vele együtt négy minisz­ter is felmentését kérte. Palma Carlos rövid nyilat­kozatában „személyes politi­kai okokkal” indokolta le­mondását. A miniszterelnök távozása megfigyelők szerint azzal áll összefüggésben, hogy nézeteltérések támadtak a kormány és a Spinola vezette katonai junta között. A tábor- nők elnök ugyanis nem kí­vánta kiszélesíteni a kormány döntési hatókörét. Pedig a je­lenlegi nehéz gazdasági hely­zet szükségessé tenné a hatá­rozott, egyértelmű intézkedé­seket. Ezen túlmenően, állí­tólag a koalíciós kabineten be­lül‘is véleményeltérések lép­tek fel éppen a gazdasági kér­désekben a baloldali erők és a polgári centrum pártjai kö­zött. A jelenlegi lisszaboni kor­mányválság okai között em­líthető, hogy a jobboldal, amely hosszú ideig visszavo­nult a háttérbe, most nyíltan szervezkedik. Sor került első közös gyűlésükre is Lissza­bonban, amelyen azt követel­ték, hogy Spinola elnök zárja ki a kormányból a kommunis­ta minisztereket. A Portugál Komrjiunista Párt, amelynek nagy szerepe van a demokra­tikus kibontakozásban, az el­múlt napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy — jobboldalú Salazar és Caetano eszmetársai igyekez­nek befészkelődni az állam­apparátusba. A KP a szocialis­ta párttal együtt így helytele­pítette, hogy például Caetano volt miniszterét nevezték ki Portugália ENSZ képviselőjé­vé. Az ideiglenes kormány mi­niszterelnökének lemondását a szerdal hírmagyarázók a baloldali erők ellen indított reakciós támadással hozzák összefüggésbe. A portugál 'kommunisták és szocialisták az első pillanattól kezdve ki­álltak a fegyveres erők mel­lett, s hangsúlyozták a széles, össznépi alapokon nyugvó der mokratikus folyamat tovább­vitelének szükségességét. Most sok függ attól, hogy Spinola köztársasági elnök helyt ad-e a jobboldal követeléseinek vagy az eddigi fejlődést kö- vetve, továbbra is valameny- nyi demokratikus erő egysé­gére kíván támaszkodni. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából JUMZSAGIJN CEDEXBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népű' Hurálja Elnöksége elnö­kének , ZSAMBIN BATMÖHN elvtársnak, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletün­ket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek és önökön keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsá­gának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnök­ségének, Minisztertanácsának és a szocializmust építő testvéri' mongol népnek, nemzeti ünnepük, a mongol népi forradalom 53. évfordulója alkalmából. őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a testvéri Mon­gol Népköztársaság dolgozó népe sikeresen valósítja meg a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusának az or­szág politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésére vonatkozó határozatait. A Mongol Népköztársaság állandóan fejlődő kül!kapcsolatai eredményesen szolgálják a Szovjetunió és az egész szocialista közösség következetes oékepolitikájánaik ne­mes célkitűzéseit. A magyar és a mongol nép testvéri barátsága, széleskörű együttműködése új lendületet nyert és tovább mélyült párt- és kormányküldöttségük magyarországi látogatása alkalmá­val. i A marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján mind bensőségesebb ás szorosabb kapcso­lataink egyaránt szolgálják a két nép, a szocializmus és az egész haladó emberiség javát. Nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk önöknek és a Mongol Népköztársaság dolgozóinak további sikereket és jó egészséget a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszu­sa határozatainak teljesítésében, a szocializmusért, a hala­dásért és a világ békéjéért vívott közös harcban. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizottságnak első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság • Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Podprnii beszéde a Szomáliái munkásgyiílésen Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szomáli De­mokratikus Köztársaságban, szerdán látogatást tett Chisimaioban, az ország dé­li részének legnagyobb ki­kötőjében és ipari központ­jában. A magasrangú szov­jet vendéget elkísérte Mo­hammed Sziad Barré, a Szomáli Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács elnöke és más vezető személyiségek. Látogatást tett a hajójavító üzemben is. Délután a városi stadion­ban Podgornij találkozott a város dolgozóival. A tömeg­gyűlésen Mohammed Sziad Barré és Nyikolaj Podgornij beszédet mondott Életbe lépett a csehszlovák ­nyugatnémet szerződés \ A Nyugatnémet szövetségi gyűlés szerdán délután ösz- szehívott rendkívüli ülésén 262 szavazattal 167 ellenében véglegesen jóváhagyta a Csehszlovákiával kötött szer­ződést. Az újabb szavazásra azért volt szükség, mert a keresz­ténydemokrata többségű szö­vetségi tanács óvással élt a szerződés életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat ellen. Ennek folytán a bundestag- nak abszolút többséggel kel­lett érvényt szereznie a .szer ződésnek. A szavazás után a cseh­szlovák-nyugatnémet szer­ződés a ratifikációs okmá­nyok kicserélésével életbe léphet. LÁSZLÓ LAJOS: ijpánbámjászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBÖL 7. Az ország legkorsze­rűbb filmszínházának ter­ve volt. Úgy tudom, az idén se készül el. Tehát mire esetleg megvalósul, már nem lesz korszerű. Ha egyszer mégis építeni akarnak, új terveket készíttetnek. Kez­dődik tehát minden elöl­ről. Tanácsi vezető. Ha az Uránvároshoz a peremvidéket is hozzászámítjuk, negyven­ezer embert vehetünk fi­gyelembe. Bár sok a televí­ziós készülék, mégis hiány­zik a mozi. Most egy falusi mozinak is szegényes helyi­ségbe járunk Mecsekaljára. Alig fér el benne százötven ember. A gyerekek kiabál­nak, tökmagot rágcsálnak, a szomszédból áthallatszik a kocsma zaja. A belvárosi mo­zik négy-öt kilométerre van­nak. mire az esti előadás befejeződik, már nincs autó- buszjárat. Gyalog meg sok az öt-kilométer este tizenegy órakor. Tervező. A mozit, a műve­lődési házat, a klubot, a fe­dett uszodát és a sportcsar­nokot a városközpontba ter­veztük. A Mecsek Áruházzal szemben, ott ahol a tizenhét emeletes ház épült. Itt len­ne egy modern „Széchenyi tér”. Ä 39-es dandár utca az Olimpiától a Mecsek Áruhá­zig bevásárló sétány, korzó lenne, neonreklámokkal, üz­letházakkal. Építész. A felsoroltak kö­zül egyedül a sportcsarnok épül. A többi helyét fenn­tartjuk, de mégis gondol­kodnunk kell azon, hogy a beépítésig mire használjuk azt a nagy területet? Most, ha a tanáccsal meg tudunk ál­lapodni, bekerítjük. Játszó­tér, sportoálya, esetleg ideig­lenes raktár lesz a központ helyén addig, amíg pénzt te­rmiünk az építkezésre. Tanácsi vezető. Két felmé­rés van ^ birtokomban. Az egyik azt bizonyítja, hogy Pécs belvárosában a Cent­rum Áruház túlzsúfolt, a A szocialista integráció hétköznapjai 2. Mint ismeretes, bármely — akár nemzeti, akár nemzet­közi — gazdasági rendszer hatékonyságának az az is­merve, hogy mennyire képas növelni a nemzeti jövedel­met. A KGST-tagállamokban ez a mutató az 1950—1973. években átlagban évi 9,9 százalékkal növekedett. Az Európai Gazdasági Közösség eredeti hat országában a nemzeti jövedelem átlagban évente Körülbelül 4,5 száza­lékkal, a „kilenceknél” pe- dik £,1 százalékkal növeke­dett. A KGST-tagországok­ban az egy lakosra számított nemzeti jövedelem 1970-ben, 1950-hez viszonyítva, 3,7-sze- resáre nőtt, ami évi 6,75 szá­zalékos növekedést jelent. A „Közös Piac” hat országában viszont ez a mutató 1961 és 1971. között 1,5-szeresére, vagyis átlagban évi 4,2 szá­zalékkal nőtt. Társadalmi következmények A gazdasági fejlődés üte­mének ezek a különbségei, a társadalmi rendszer szöges ellentéte következtében meg­hatványozódva, merőben kü­lönböző szociális eredménye­ket adnak. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelerr^ 1973-ban Bulgáriában 7,9 százalékkal, Magyarországon 4,5, az NDK-ban 5,6, Len­gyelországban 10, a Szovjet­unióban 5, Csehszlovákiában 6,2 százalékkal növekedett. Ugyanebben az esztendőben az Európai Gazdasági Közös­ség országaiban Viszont első­sorban a megfékezhetetlen infláció hatására, a dolgozók anyagi' helyzete lényegesen romlott. Azok a béremelések, amelyéket á dolgozók szívós osztályharcban érnek el, a fogyasztói árak növekedése folytán gyorsan semmivé válnak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Vi- lággazdasági Intézetében viszgálják az integráció tár­sadalmi-politikai következ­ményeit. E munka eredmé­nyeiről Jurij Kormnov, az intézet igazgatóhelyettese tá­jékoztatta a kerekasztal-kon­ferencia résztvevőit. Megál­lapította, hogy a fogyasztási cikkek legnagyobb termelői a KGST-tagországok. Noha területükön a Föld lakossá­gának csak 10 százaléka él, mégis a világon fogyasztott hús 20 százalékát, a cukor 25, az állati zsiradék 30 százalé­kát Se állítják elő. A mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették a KGST-tag- országok számára, hogy nagy kalóriaértékű élelmezést biz­tosítsanak lakosságuk számá­ra. Hallatlan méreteket öltött a lakásépítkezés. A szocia­lista közösség országaiban csupán a folyó ötéves terv­ben 60 millió ember került vagy kerül minden kénye­lemmel ellátott új lakásba. Ez több, mint az olyan or­szágok bármelyikének lakos­sága, mat Olaszország, Ang­lia, vagy az NSZK. A KGST-tagországokban állandóan emelkednek a nyugdíjak, a nők számára biztosított terhességi és szü­lési segélyek, a családi pót­lékok. Évről évre nagyobb összegeket fordítanak a kór­házakban és a poliklini'kákon történő ingyenes gyógykeze­lésre, az általános, közép- és főiskolai oktatásra. "A világ egyetlen térségében sem ta­núsítanak akkora figyelmet az ember alkotói fejlődésé­nek, mint a KGST-tagorszá- gofcban. Az egység anyagi alapja A dolgozók életének javí­tása, a gazdasági fejlettségi' szint kiegyenlítődése, a min­denoldalú társadalmi hala­dás biztosítása az integráció folyamán összeforrasztja a szocialista országok népeit, erősíti testvéri egységüket. Amikor a szocialista államok kicserélik egymással áruikat, nagyszabású közös terveket hajtanak végre, megszerve­zik a munkakollektívák együttműködését, akkor a kapcsolatok gazdasági éssze­rűségét egy magasabb cél — a szocialista világrendszer egységének erősítése — szol­gálatába állítják. Ezeket a nemes internaci­onalista elveket hevesen tá­madják a burzsoá ideológu­sok, valamint a maoisták, akik az imperializmus ideo­lógusaival .összefogva, pró­bálják befeketíteni a szocia­lista integrációt .és a KGST- tagországok együttműködé­sét. Az egyenjogú kapcsola­tokat visszautasítva a „saját erőre való támaszkodás” el­méletét propogálják, amely feltételezi a szocialista or­szágok elkülönülését, a Szov- jetuhiótól való elszakításu- kat, a Szovjetunió iránti bi­zalmatlanság szitását. Am a szocialista gazdasági integrá­ció előrehaladása, a testvéri népek kiemelkedő sikerei egyre jobban megnövelik a szocializmusnak az egész vi­lágra gyakorolt hatását és valóban megmutatják, ki harcol a békéért, a demok­ráciáért, az emberiség hala­dásáért, s ki lép fel ellene. Hja Dugyinszkijnak, a ! Szovjetunió társadalomtudo­mányi akadémiája szekcióel­nökének szavai szerint a szo­cialista közösség fejlődésének mai szakaszát meghatározva a szocialista gazdasági in­tegráció növekvő hatást gya­korol az egész világ gazda­sági és politikai fejlődésére. A szocialista országok ?azda- sági erejének növekedése, politikai egységük megszilár­dulása jelentősen hozzájárul a nemzetközi feszültség eny­hüléséhez. Amikor a KGST­tagországok fejlesztik gazda­sági kapcsolataikat az ellen­tétes társadalmi rendszerű államokkal, a békés egymás mellett élés anyagi alapját erősítik. Az integráció folyamán végbemenő változások új le­hetőségeket nyitnak meg ah­hoz, hogy a szocialista kö­zösség országai bekapcsolód­janak az általános európai munkamegosztásba. Egye­bek közt lényegesen megna­gyobbodnak a KGST-tagor- szágok export-erőforrásai, javul az exportcikkek tech­nikai színvonala és minősé­ge. Az integráció lehetőséget nyújt a szocialista országok­nak arra, hogy koordinálják a Nyugattal való gazdasági együttműködés politikáját. A gyakorlat tanúsága sze­rint a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasá- gi együttműködésének meg­szervezésében mutatkozó ne­hézségek teljes mértékben le­küzdhetők, ha mindkét rész­ről megvan a jóakarat és az őszinte óhaj. Az európai szó- cialista és kapitalista álla­mok közti gyümölcsöző gaz­dasági kapcsolat nem mítosz, hanem realitás. Az együttműködés lehetőségei A fokozódó nehézségek kö­zepette a nyugati üzleti kö­röknek egyre nagyobb érde­kük fűződik a szocialista or­szágokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. 1973-ban a KGST-tagorszá­gai és a nyugat-európai or­szágok kereskedelmi forgal­ma 27 milliárd dollárnyi re­kordszintet ért el. A KGST- tagországok pozitiven ért#- kelik az összeurópai együtt­működés távlatait és lerak­ják továbbfejlesztésének új útjait. Ezen az úton fontos mér­földkő az NDK és Magyar- ország javaslata, amelyet megvizsgálásra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői elé ter­jesztettek. A javaslat előirá­nyozza a gazdasági, a keres­kedelmi, a tudományos és a technikai, valamint a kör­nyezetvédelem területén való együttműködés fejlesztését. Ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy Európában tartós béke lesz, a kontinens országai között a szoros gazdasági kapcsolatok pedig a1aoul szolgálnak majd az e /" '• tt- működés sok más területén való megszilárdítására. * A KGST-tagállamok és a kapitalista világ közti gaz­dasági együttműködés konk­rét formáinak fejlesztéséről beszélt a kerekasztal-konfe- rencián Valerij Karavajev, a közgazdaság-tudományok kandidátusa. Megjegyezte, hogy az integráció ^legna­gyobb objektumai, mint pél­dául a Szovjetunióban az Uszty-Ilimszk-i komplexum, központjaivá válnak a széles körű nemzetközi együttmű­ködésnek, amelyben külön­böző társadalmi rendszerű országok vesznek részt. Jó feltételek vannak a tudomá­nyos-műszaki és a pénzügyi- hitelegyüttműködés, a terme­lési kooperáció elmélyítésére. A szocialista integráció mód­szereinek további tökéletesí­tése lehetővé teszi a szocia­lista közösség országai szá­mára, hogy még szélesebb alapon kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosz­tásba, a világgazdasági kao- csolatok fejlesztésének fo­lyamatába. A találkozó résztvevői egyetértettek T. Angelov-To- dorovnak, a KGST titkárhe­lyettesének ama zárószavai­val, hogy a szocializmus, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban van­nak és ahol,tervgazdálkodás folyik, jobb feltételeket, biz­tosít az integrációs folyamat kibontattozásához, mint a kapitalizmus a maga ösztö­nös termelésével, válságai­val, valutamegrázkódtatásai­val és a burzsoá rendszer más bajaival. Kifejezésre juttatták azt az egybehangzó véleményüket, hogy nem a kapitalista, hanem a szocia­lista integrációé a jövő. (APU) másik azt, hogy az Uránvá­rosban a Mecsek Áruház ki­használatlan. Lehet, hogy így van, de ennek oka az; hogy a falvakról beáramlók a pécsi főpályaudvaron' szállnak le, onnan egyenesen a belvárosba jutnak, és máris a Centrum Áruház előtt állnak. Ha Uránvá­ros vasúti megállót kapna, s ez szerintem nem ellenke­zik az új közlekedéspolitikai koncepcióval, akkor negy­venezer ember jutna pálya­udvarhoz, és a Pécsre igyek­vő falusiak egy része is itt szállna , le. Innen menne autóbusszal a régi belvá­rosba, de ha a Mecsek Áru­házban megkapná, amit ke­res, nem is menne. így eny­hülne nemcsak a Centrum Áruház, hanem az egész bel­város zsúfoltsága. Tervező. Az ötvenes évek közepén és végén gyorsan építettünk, aránylag kis la­kásokat. A legtöbb három­négy személyes, sőt két sze­mélyes. Pedig ebben a város­részben több a gyerek, mint a régi Pécsett. Több, mint más nagyvárosok új kerü­leteiben. Valamif tenni kell azért, hogy a lakás ' megfe­lelő méretű legyen. A/ re­konstrukció alkalmával mi úgy terveztük, ezekből a kis lakásokból nagyobbat csi­nálunk. Esetleg háromból kettőt. Áttörni a falakat. És még valami. Annak ide­jén a komfortra se sok fi­gyelmet tudtak fordítani. Olyan lakások készültek, amelyekben * csak egy mos­dókagyló jelentette a tisz­tálkodási lehetőséget. Eze­ket át kell alakítani kom­fortosra. Építész. Mi nem tudjuk mikor lesz minderre pénz, de kell hogy legyen. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom