Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

8. oldal KELET-MAGYARORSZÄO 1974. Július M. Schmidt kancellár a francia—nyugatnémet tárgyalásokról A szocialista integráció hétköznapjai 1. KOMMENTAR Mogadishu főutcáján Mogadishu főutcáján sok ezer Szomáliái köszöntötte Nyikolaj Podgornij szovjet ál­lamfőt. Több mint jelképes jelentőségű, hogy a Szomáliái Demokratikus Köztársaság fő­városának ez az utcája Lenin nevét viseli. A kelet-afrikai ország öt éve, az 1969 októberi forradalom győzelme óta nemzeti fejlődése céljául a szocialista társadalom építését tűzte ki. E törekvés megvaló­sításához a Szovjetunió az el­ső pillanattól kedve hatékony segítséget nyújtott. A Szomáliái Legfelsőbb For­radalmi Tanács és annak el­nöke, Sziad Barre a társadal­mi és gazdasági elmaradottság felszámolása érdekében az el­telt öt évben számos nagy fontosságú Intézkedést ho­zott. Államosították a külföl­di társaságokat, a nagy ban­kokat, állami ellenőrzés alá helyezték a kül- és belkeres­kedelmet. Sziad Barre kormá­nya gondoskodott az ország legfontosabb kincséről, a sok milliós állatállományról; szov­jet közreműködéssel megszer­vezték az oltóanyag-ellátást és megjelentek a legelőkön az állatorvosok is. A Szomáliái vezetők útvá­lasztása példaként szolgálhat valamennyi afrikai ország számára. Amint Vlagyimir Szimonov az APN különtudó- sítója megállapította: Szomá­lia klasszikus példaként szol­gál arra, hogy a nemzeti fel­szabadításért folyó harc sike­rei logikusan elvezetnek a feudális, és a külföldi tőkétől függő kapitalista típusú viszo. nyok felszámolásához. Sőt Szi­ad Barre haladó kormánya azt vallja, hogy az elmaradott­ságból legrövidebb utón a szó. cialista fejlődés vezet el egy fejlettebb gazdasági és társa­dalmi rendszerhez. A köztár­saság persze még nem jutott el a szocializmus építéséhez, de nem lehet nem észrevenni az élet általános demokratizá­lódását. Három éve Moszkvában járt Sziad Barre Szomáliái elnök, s annak idején leszögezte: „Meggyőződésünk, hogy a szo_ cializmus az egyetlen rend­szer, amely képes garantálni népünknek az emberi méltó­ságot.” Szomália eredményeit Afrika-szerte elismerik. En­nek tanúbizonysága volt, hogy az Afrikai Egységszervezet ve­zetőjéül legutóbb Sziad Barre elnököt választották meg. A Szomáliái elnök korábbi szovjetunióbeli látogatását most viszonozza Nyikoláj Podgornij. Az esemény újabb nagy jelentőségű állomás a két ország hatékony együtt­működésében — a Szovjet­unió, úgy mint eddig, tovább­ra is kész hozzájárulni az af­rikai ország nemzetgazdasá­gának fejlesztéséhez. A szov­jet államfő látogatása egy­ben ismét aláhúzza azt a tényt, hogy a nemzeti felsza­badító mozgalmak sikerei el­választhatatlanok a szocialis­ta világrendszer erejétől, tá- - mosatásától. Mogadishu fő­utcáján ezért köszöntötték oly meleg fogadtatással Nyi­kolaj Podgornijt. Bonnban kedden befeje­ződtek a francia—nyugatné­met tárgyalások. Az előző este megkezdett csúcsérte­kezlet folytatásaként kedden Jélelőtt Helmut Schmidt kancellár fogadta Chirac francia miniszterelnököt, majd újból találkozott Gis- card d’ Estaing államelnök­kel. Folytatták megbeszélései­ket az illetékes szakmi­niszterek is, majd a fran­cia—nyugatnémet hivatalos konzultáció plenáris üléssel zárult. A nap folyamán Gis- card d’ Estaing udvariassági látogatást tett Walter Scheel- nél, az NSZK új szövetségi elnökénél is. A kétnapos tárgyalásokon mindenekelőtt a nyugat-eu­rópai gazdasági helyzetről, az infláció megfékezéséről volt szó. A tárgyalásokat követően Schmidt kancellár megál­lapította, hogy valamennyi megvitatott kérdésben nagy egyetértés mutatkozott meg. Kedden az etiópiai fővá­rosban összeült a parlament, hogy megvitassa a hadsereg és a kormány egyes tagjai által a 12 nappal ezelőtt le­zajlott események óta kidol­gozott új alkotmányterveze­tet és döntsön az ország vég­leges alkotmányáról. Hír- ügynökségi jelentések sze­rint a parlament mindkét házában egyidejűleg folyó előkészítő vita több na­pig, esteleg hétig is eltart­hat. Az új alkotmány a ter­vek szerint előirányozná az államhatalom struktúrájának módosítását, az ország belső életének demokratizálását és a mezőgazdaság feudalista berendezkedésének megvál­toztatását is. Mint a nyugati hírügy­nökségeiknek a hadsereg nyo­mására felfüggesztett parla­menti szünetet követő bel­politikai eseményeket kom­mentáló jelentéseiből kitű­Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár Joop Den Uyl holland miniszterelnökkel folytatott megbeszéléssel zárta kedden késői' látogatását. Találkozó­jukon a felek katonai bizton­sági kérdéseket, a nyers­anyagproblémát és a fejlő­dő országok helyzetét vitat­ták meg. Waldheim ezen kívül ta­nácskozott a hágai nemzet­közi bíróság tagjaival főképp arról, hogy egyes országok, név sze­rint Franciaország és Izland A megbeszéléseket az őszin­teség és szívéiyesség jelle­mezte — mondotta, majd külön kiemelte — mintegy a francia—nyugatnémet együtt­működés zálogaként — a francia elnökkel való sze­mélyes jóbarátságát. Giscard elnök — a plená­ris ülés után — szintén ki­emelte a nagy egyetértést, és ő is arról beszélt, hogy nin­csenek történelmi fontossá­gú problémák a bilaterális kapcsolatokban. Hasonló értelemben nyi­latkozott kedd délutáni saj­tóértekezletén a két kor­mány szóvivője is. Klaus Boelling nyugatnémet szóvi­vő bejelentette: a felek hasz­nosnak ítélik meg, hogy gon­dos előkészítés után össze­hívjak a Közös Piac csúcs- értekezletét. Giscard d’ Estaing és Hel­mut Schmidt legközelebbi kétoldalú találkozóját jövő tavasszal tartják meg — kö­zölte. A Novosztyi Sajtóügynök­ség kezdeményezésére nemrég jubileumi „kerekasztal konfe­rencián” vettek részt Moszk­vában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa vezető sze­mélyiségei, a KGST tagorszá­gok képviselői, s az integrá­ciós kérdésekkel foglalkozó is­mert szovjet tudósok és szak. emberek. Az alábbiakban rövidítve is­mertetjük az értekezlet anya­gait. Példa nélkül álló eredmények T. Angelov-Todorov, a KGST titkárának helyettese (Bolgár Népköztársaság) a je­lentős megvalósulások útjá­nak nevezte a KGST-hez tar­tozó szocialista államok kö­zössége kialakulásának és fej. lődésének negyedszázados idő­szakát. A KGST-be jelenleg bolygónk három kontinensé­nek kilenc állama tartozik. Ezek az országok közös tevé­kenységük első lépéseitől kezdve az együttműködés tör­ténelmileg új formáit hono­sítják meg a gazdaságban, a politikában és az ideológiá­ban. A KGST története fel­tárja a közösséghez tartozó országok nemzeti és interna­cionalista érdekeit összegyez- tető, szocialista típusú nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok reális előnyeit. A techni­kai vívmányok bővülő cseréje, a termelés nemzetközi szako­sítása és kooperációja, a nép­gazdaság fejlesztési tervek koordinálásában tanúsított összehangolt együttműködés lehetővé tette ezeknek az or­szágoknak, hogy lényegesen növeljék a társadalmi terme­lés hatékonyságát. A KGST tagországok negyed­évszázad alatt az ipari ter­melést I2:sz§resére növelték, arni példa nélkül áll az embe­riség történetében. Ugyaneb­ben az időszakban a fejlett kapitalista országok csupán négyszeresére tudták növelni termelésüket. A KGST tagor­szágok a világ legnagyobb ipari komplexumává válva a világ ipari termelésében való ré­szesedésüket tekintve meg­előzték az Egyesült Államo­kat és körülbelül 1,7-szeresen túlszárnyalják Nyugat-Európa valamennyi tőkés országának együttes részesedését. Á fő szervesö erő A gazdasági és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST tagorszá­gok kommunista és munkás­pártjai által követett politikai irányvonal fontos összetevője. A „kerekasztal értekezleten” Szpartak Plakszin közgazdász (Szovjetunió) arról beszélt, hogy milyen alkotó módon dolgozzák ki a KGST tagor­szágok kommunista és mun- káspártjaia szocializmus és a kommunizmus építésének stratégiáját és taktikáját. A szocialista közösséghez tartozó országok kormányzó pártjai, az államközi gazda­sági kapcsolatok új típusát megteremtve, gazdag kollek­tív tapasztalatokat szereztek a szocializmusnak mint világ- rendszernek a fejlesztésében. E tapasztalat álkotó alkalma­zása biztosítja a szocialista or­szágok egész társadalmi élete internacionalizálásával kap­csolatos elvi elméleti és gya­korlati kérdések megoldását. A gazdasági szervek külgaz. dasági tevékenységének tö­kéletesítését célzó intézkedé­sek kidolgozása, a nemzeti gazdaságok valamennyi lánc­szeme érdekeltségének és fe­lelősségének növelése, vala­mint az integrációs kapcsola­tok mechanizmusának tökéle. tesításe állandóan a testvér­pártok figyelmének központ­jában áll. Most, amikor az együttműködés mindinkább kitörjed közvetlenül a terme­lési szférára, amikor már a dolgozók milliói kerültek az integráció vonzáskörébe, kü­lönös jelentőséget kap az együttműködés problémáinak megoldása iránt tanúsítandó internacionalista viszony ki­alakítása. Ezért oly fontos a gazdasági integráció területén a célok, feladatok és eredmé­nyek széleskörű propagálása, amit a testvérpártok folytat, nak, magyarázva politikáju­kat a dolgozók széles tömegei, nek. A KGST tagállamok kom­munista és munkáspártjainak kollektív gondoskodása a szo­cialista nemzetközi kapcsola­tok fejlesztéséről és a közös­ség további erősítéséről igen világosan megmutatkozott a szocialista integráció komplex programjában — állapította meg felszólalásában Z. Ha- lipsky elvtárs (Csehszlovákia), a szocialista világrendszer közgazdasági , problémáival foglalkozó nemzetközi intézet osztályvezetője. — A KGST tagországok integrációjának fő céljait meghatározva és a célok elérésének útjait meg­jelölve a Komplex Program a cselekvés konkrét vezérfona­lává, afféle nemzetközi tervvé vált. Ennek az okmánynak a pontjait végrehajtva a KGST. országok az integrációban részt vevő valamennyi állam minden eszközzel való erősí­tésére törekszenek. Ez a meg­közelítés feltételezi a gazda­sági fejlettség szintjében tör­ténelmileg kialakult különb­ségek tervszerű megszünteté­sét, elősegíti a nemzeti és az internacionalista érdekek tel-' jesebb összeegyeztetését. » Uj típusú nemzetközi szervezet A KGST tevékenységének jellegét, funkcióit és iránya­it a szocialista államok együttműködésének általános elvei’ határozzák meg — a kapitalista világ nemzetközi szervezeteitől eltérően a KGST demokratikus szövet­ség. Szervei nem nemzetek feletti jellegűek, döntései pe­dig csupán a résztvevő tag­államok illetékes nemzeti szerveinek jóváhagyása után kerülnek végrehajtásra. A KGST ama ajánlásai és ha­tározatai, amelyekbe egyik vagy másik ország nem ér­dekelt számára nem kötele­zőek. Ez az ország azonban később csatlakozhat ezeknek az ajánlásoknak vagy hatá­rozatoknak a végrehajtásá­hoz, hogy ezt célszerűnek ta­lálja. A szocialista internaciona­lizmus elveit gyakorlatilag megvalósítva a KGST olyan új típusú nemzetközi szerve­zetté vált, amelynek tevé­kenysége évr 31 évre egyre inkább elősegíti a testvéri országok mindegyikének, az egész szocialista közösségrek a fejlődését. A tagországok gazdasági és tudományos­műszaki eredményeire tá­maszkodva a tanács megszi­lárdítja a tagországok világ- gazdasági pozícióit, elősegíti a gazdasági kapcsolatok in­ternacionalizálását. Az élet azt bizonyítja, hogy a szocializmus a termelési eszközök társadalmi tulajdo­nának és a tervgazdálkodás­nak az alapján jobb feltéte­leket biztosít az integrációs folyamatok fejlődéséhez, mint a kapitalizmus a termelés reá jellemző anarchiájával, vál­ságaival, valutamegrázkódta­tásaival és a burzsoá rend­szer egyéb bajaival. Az integráció két típusa Jutij Siskov szovjet tudós elemezte az integráció két tí­pusának megkülönböztető osztályjellemzöit, példákkal szemléltetve a kapitalista gazdasági csoportosulások monopolisztikus lényegét, munkásellenes irányultsá­8 A szocialista integráció egyes polgári bírálói megpró­bálják elfogadtatni azt a té­telt, hogy a KGST, úgymond, azért gyenge, mert nem a piaci szabályozók szabad ér­vényesülésén, nem az árak ösztönös mozgásán alapul, ami természetszerűleg ösz- szeférhetetlen a termelési eszközöik szocialista össznépi tulajdonával és tervszerű gazdálkodással. A tőkés in­tegráció gyenge oldalait a burzsoá propagandisták sze­rették volna ama problémák megoldásának valamiféle mintaképeként beállíta­ni, amelyek a gaz­dasági tömbök keretei kö­zött a nemzetgazdaságok in- ternacdonalizálásával kapcso­latosak. Az élet, a gyakorlat azonban megcáfolja ezeket a propagandatéziseket. A ka­pitalista gazdaság számára a tervszerűség mind nemzeti, mind nemzetközi méretekben elérhetetlen; a kapitalista gazdaságot a kereslet és kí­nálat folytán ösztönösen ki­alakuló piaci erők szabályoz­zák. Éppen ezek a meghatá­rozó körülmények váltották ki idén a „kilencek” körében az újabb nézeteltéréseket, amikor Olaszország és Dánia a legsúlyosabb csapást mérte az Európai Gazdasági Közös­ség alapjaira. (Folytatjuk) ETIÓPIA: A parlament két házának ülése Waldhelm Hágában nik, az új alkotmány min­den bizonnyal a parlament és a kormány hatáskörébe viszi át a császári hatalom döntő részét. Nyugati dip­lomaták úgy vélekednek, hogy amennyiben az új al­kotmány törvényerőre emeli ezeket a változásokat, Etió­pia az abszolút monarchiá­ból egy az angliaihoz hason­ló alkotmányos monarchiává alakul át, amelyben az al­kotmányos államfő a császár marad, anélkül azonban, hogy bármiféle gyakorlati natalommal rendelkezne. A parlament két házának ülésével egyidejűleg tovább folyik a kutatás a hétfőn megnevezettt , körözés alatt állt személyek után. A 26-ból kedden délig 17-en — kö­zöttük a hadsereg két tábor­noka, valamint a biztonsági erők főnöke, Solomon Ke- dir — önként jelentkeztek. — nem ismerik el a testület* illetékességéit. így Franciaor­szág semmibe veszi a fran­cia légköri nukleáris robban­tások miatt a nemzetközi bí­rósághoz eljuttatott ausztrá­liai és új-zélandi panaszo­kat, Izland pedig nem tartja tiszteletben a bíróság dönté­sét az NSZK-val és Angliá­val támadt halászati vitájá­ban. A világszervezet főtitkára kedden visszautazott New Yorkba. LÁSZLÓ LAJOS: lAvánbéntjáGZok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBŐL 6. Olyan gondos előkészítés, összefogás előzte meg a mun­kát amelynek eredménye nem lehetett kétséges: a vá­ros a magyar urbanizáció egyik maradandó eredménye lesz Az Uránváros, hivatalos neve (szerencsétlen elneve­zési Ujmecsekalja. Mennyi­vel egyszerűbb, találóbb lett volna: Ujpécs. Nemcsak a 20-as. 27-es, 10-es, 40-es autóbuszokkal (menetidő a város szívéből 20 perc) kö­tődik a régi Pécshez. Sok­kal több szállal. Legerősebb szál az ember. Aki a régi vá­rosból költözött az újba, és aki faluról telepedett le ide, hogy naponként bejárhasson a régibe, afe igazi Pécsre. Mert Uránváros, Ujme­csekalja nem a hagyományo­san kialakult Pécs, ahol szűk, tekergős utcákban bújnak meg a barokk palo­ták erkélyei. De nem is Kom­ló, Dunaújváros, Inota, ahol érezhető a kukoricaföldön épült települések hevenyé­szett, rohammunkában ké­szült, hagyományban sze­gény és ezért sivár hangu­lata. Ennek a városrésznek van hangulata, van zamata. Elöhírnöki hivatása: ilyen legyen a megújuló Pécs, az ősi belváros, a műemlékhá­zak tövében épülő negyed. Ebbe a városrészbe viszik a külföldi delegációkat, az il­lusztris vendégeket, a terve­ző és építő szakembereket — ilyen a mi új Pécsünk. Ezt a városrészt az urán­bánya adta Pécsnek. De a városrész nemcsak az urá- nosoké. Több mint húsz­ezer ember él Ujmecsekal- ján. Rangot jelent, ha vala­ki itt lakhat. És jó levegőt. Ide nem jut el a hőerőmű, a porcelángyár, a sörgyár, a kórházak és pékségek füst­je. De eljut a Makár-hegy, a ■Takub-hegy friss üdítő le­vegője. És panorámája. Ujmecsekalja a megújuló magyar építőipar kis kró­nikája. Tizenhét esztendeje három-négyszintes házakkal kezdték, még hagyományos, föníciai módszerekkel az építését. Néhány utca épült így. Ezek a hangulatos, lige­tes, fasorokkal szegélyezett, kisvárosi utcák. Folytatták a hétemeletesekkel. Ezekben már központi fűtés és lift van. Utána emelték a tíz­emeleteseket. Panelből. És kialakultak a sugárutak. Ha­talmas, higanygözös kandalá- berekkel, fénylő, színes neon­reklámokkal. Aztán a tizen­hét emeletes toronyház. Ezek között érzi az ember: nagy­városban jár. Itt van Pécs legszebb áru­háza, a brüsszeli világkiállí­tásról mintázott étterme és mulatóhelye, az Olimpia és egy sereg iskola. Annyi, hogy még az iskolaváros­nak ismert régi Pécsről is kijárnak a középiskolások. A főiskolások, az egyetemisták viszont a régi Pécsre utaz­nak. Tervező. Engem behívat­tak a pártbizottságra, és azt mondták: „Elvtárs, két hó­nap alatt ezer ember ré­szére lakást kell tervezni. Tudjuk, hogy .nehéz feladat, de adunk segítséget. Itt van­nak az elvtársak Budapest- ről, a Szovjet tapasztalatokat is felhasználhatja, Pécsett is van szakember. A lakáster­veknek két hónap múlva az asztalunkon kell lenni. Komló és Meszes tervezését is megoldotta, ezt is meg fog­ja csinálni.” Építész. A tervek készül­tek, nekünk meg azon fájt a fejünk, honnan veszünk munkásokat, akik az év vé­géig felépítik az ezer lakást. Ez volt a határidő, vagyis nyolc hónap. Anyagot kap­tunk, emberünk nem volt. Kölcsönkértünk tehát más vállalatoktól, szövetkezetek­től. Néhány új gépet is hoz­tak, ezek sokat segítettek. Az emberek is igyekeztek, mert kiemelt fizetést kap­tak Tanácsi vezető. Én akkor építési előadó voltam. Éppen úgy tudtam, mint a tervezők és az építők, hogy ez a vá­rosrész azzal a beépítéssel, ahogy a sürgető idő és az anyagi lehetőségek korlátái miatt akkor megtervezték, kiegészítésre szorul. Ennek az ideje is eljött. Itt van előt­tem a városrész rekonstruk­ciójának terve. Aki ezt hall­ja, felháborodik: tizenöt éve épült a város, és már re­konstrukcióra szorul? Igen. Csakhogy ez nem olyan re­konstrukció, mint a Tabáné vagy Pécs belvárosáé. Itt inkább kiegészítésről van szó. Akkor nem épülhetett elég iskola, óvoda, napközi, bolt, művelődési ház, mozi, ezeket most pótoljuk. Ak­kor lakótelep épült, amiből most csinálunk városnegye­det. Tervező. Csinálnánk, de egyelőre nehezen megy. A tervek megvannak, de nincs pénz. Már öt éve megcsinál­tuk az Uránváros mozijának a tervét, , (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom