Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
I. oldal KELET-MA OY ARORSZ AQl 1974. július ti. POSTABONTÁS Leveleink témájának széles skálájáról már korábban is szóltunk, melyről ha felmérést készítünk, őrömmel állapítjuk meg, hogy a témakör mindig bővül. Olvasóink a legkülönbözőbb problémával keresik meg szerkesztőségünket. Ebből arra következtetünk, hogy bizalommal vannak Irántunk, melyet az is igazol, hogy a levelek száma évről évre növekszik. Eddigi tapasztalatunk szerint az emelkedés százas nagyságrendű és így az évente beérkező panaszos levelek száma már eléri a másfélezret. Az olvasóinkkal való kedvező kapcsolat kötelezettséget is jelent nekünk. Levelezési rovatunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy munkájának eredményességét pontosan le lehet mérni abból, hány ügyet tudtunk levélíróink számára kedvező módon elintézni és hány panasz esetében volt közbeniárá- sunk hiábavaló. Mert ilyen is van, s az őszinteség megkívánja, hogy elmondjuk: mi sem tudunk mindent elintézni, bármennyire is egyforma elhatározással és akarattal kezelünk minden ügyet. És mégis: mi az oka olykor az eredménytelenségnek? Legtöbbször az, hogy a panasz nem megalapozott, s annak ellenére, hogy már több fórumot is megjárt, ahol mint jogtalan kérést már elutasították, egy panaszos levél folytán az ügy mégis hozzánk kerül. Vannak aztán olyan panaszok is melyekkel megkésve kérik a segítségünket, közben az intézkedési határidő lejárt, az ügy esetleg elévült. Ilyen panaszügyek nyomán mi sem szívesen vetjük papírra elutasító válaszunkat, - bár a legtöbb esetben ezt is megértik olvasóink, s csak elvétve kapunk olyan reagálást, amelyben jószándékú és a lehetőségeink szerint megtett lépéseink ellenére elmarasztalnak bennünket. Minthogy előfordul ez is, szeretnénk elmondani: amikor azt a feladatot vállaljuk, hogy olvasóink ügyes-bajos dolgaikkal foglalkozunk, akkor az ügyben mindig olvasóink érdekeit képviseljük. Ebből eredően ügyüket támo- gatiuk, a tárgyilagosság és a jogszabályok adta lehetőségek határain belül. Reméljük, ezt eddig is tapasztalták olvasóink és azok Is hasonló módon fognak vélekedni, akik ezután fogiák levelükkel szerkesztőségünket megkeresni. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné KI VIGYE? LIFT így is segíthetnek addig... (Kiss Ernő rajra) Szerkesztői üzenetek A Sóstói út 3 szám alatti kilenc emeletes ház lakói szeretnék megtudni, hogy mikor készül el végleg már a lift? Ugyanis hét hónapja laknak már az épületben és még alig volt üzemképes a lift, amikor a lakók is használhatták.— kérdezik levelükben a ház lakói. Vasárnap délelőtt 11 órakor történt. A nyíregyházi Anna cukrászdában sokan állták körül a pénztárt és többen a presszó előtt várakoztak. A hosszas várakozás türelmetlenné tette a vásárlókat és érdeklődtek, mi az oka, hogv nincs pénztár és kiszolgálás a presszóban? Később a rejtély megoldódott, mert megérkezett a pénztárosnő, a presszósnő és egy pincér. Nagy ládákban cipelték a sört és a szódavizet. Nem tudjuk, hogy a pénztárosnak és a presszósnőnek kötelessége-e a raktárból a nehéz ládákat becipelni a cukrászdába, azonban a vásárlóknak feltétlenül hátrányos, hogy hosszú ideie várakoznak, mert erre az időre szünetel a kiszolgálás. Amikor az Anna cukrászda vezetőnőjétől megkérdeztük. miért a pénztárosnő éc a presszósnővel szállíttatják a nehéz ládákat, azt a rövid választ kaptuk: ..Ki vi- gve?!” Talán ezt eldöntik az illetékesek, azonban el tudjuk képzelni azt. hogv egv ilven forgalmas cukrászdában volna egv segédmunkás ki ezt a nehéz munkát elvégezné, — írja Farkas Pál. ESŐBEN NINCS FRISS ÁRU? Oroson az Arany János utca 11. szám alatt van a tejipari vállalatnak egy tej és kenyér szaküzlete, ahol friss kenyeret és péksüteményt száraz időben állandóan lehet kapni, de esős időjárás alkalmával előfordul, hogy négy napig sincs kenyér, mért a szállító kocsi a földúton a sár miatt nem tud bemenni. A kövésúttól — amely 80 méterre van az üzlettől — nem vállalják a kenyér be- hordását még segítség mellett sem E problémán tehát az út kiépítésével lehetne változtani, melyet a községi tanács is így lát, viszont a lakosság által felajánlott társadalmi munka megszervezésén kívül, még a salak beszerzését is ránk hárítja, melyre mi munkánk mellett nem vállalkozhatunk és ügy érezzük! hogy ez nem is a mi feladatunk ler.ne — olvastuk Nagy Zoltán Oros, Arany János utca 11. szám alatti lakos levelében. ÜRESEN ELINDULT Július 10-én Ófehértóra 13 órára érkeztem vonattál, ahonnan Nyírgyulajba — a Nyírbátor és Ólehértó között közlekedő — autóbusszal kívántam tovább utazni. Nem sokat kellett az autóbuszra várni, mert megérkezett, de nem állt meg. csak megfor- . dúlt és Nyírbátor irányába üresen elindult Nemcsak én. hanem többen is 21,3Ó-ig vártunk, mire ugyanaz az autóbusz visszajött, s mikor megkérdeztük, hogy korábban miért nem állt meg, a válasz egy mosoly kíséretében ennyi volt: „az utasoknak van idejük várni, végtére nekem is van magánügyem amit sl kell intézni”. A válaszhoz csak annyit: magánügyéi lehetnek, de azt ne az utasok hátrányára, bosszúságára intézze — jegyzi meg levelében Szegedi Sándorné Nyíregyháza, Orgona u. 8. szám alatti lakos. TÖLTELÉKÉRT '-V — A VAROSBA Nyírteleken a hentes- és az élelmiszerüzletben csak ritkán kapható töltelékáru, amit az itt lakó családok nagyon hiányolnak. Néha az élelmiszerboltban van, de csak rövid ideig, mert a kis- mennyiség gyorsan elfogy. Ha ilyen igényünk van a városba kell beutaznunk, s e helyett mi jobban szeretnénk, ha Nyírteleken is lehetne állandóan kapni, vagy legalábbis gyakrabban töltelékárut, hiszen ma már a vidéki- üzletekben is van hűtőszekrény, tárolási nehézségekre tehát nem lehet hivatkozni — jegyzi meg levelében Csieska István nyírteleki lakos. NINCS VÍZ A Sóstói út 5/a számú ház harmadik és negyedik emeletén hónapok óta nincs víz. Vagy egyáltalán, vagy csak igen kevés, és az is inkább az éjszakai órákban van. Mosni, főzni nem tudunk, pedig itt mind kisgyermekes családok laknak. Hogy mi okozza a vízhiányt, nem tudjuk. Ezúton kérjük az illetékesék gyors intézkedését, hogy lakóházunk harmadik és negyedik emeletére is feljusson a víz — kéri lakótársai nevében Cs.-né Sóstói út 5/a szám alatti lakos. ZÄRVA Egy hónapja, hogy a Toldi utcai tej bolt átalakítás miatt zárva van, és hogy emiatt az amúgy is igen nagyforgalmú ABC-áruházban a sorbanál- lás még nagyobb méretet öltött. A legközelebbi tejbolt a Szarvas utcán van. amely délután tárva van, tehát csak részben tudja helyettesíteni' a Toldi utcait. Helyes lenne, ha az átalakítás ideje alatt a Szarvas utcai lejbolt kétmű- szakos lenne a jobb ellátás érdekében. Szükségesnek tartom továbbá felhívni az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat figyelmét az átalakítási munka vontatottságára. amely a bolt megnyitását késlelteti — teszi szóvá levelében B. M. Arany János utcai olvasónk. Nyltrai Bertalanné kisvarsányi, Albert Istvánná mán- doki, Tóth Józsefné borbányai, Mester Sándor nagydobosi, Pirigyi Géza tiszaszent- mártoni, Szabó Istvánná kál- lósemjéni, Oláh József tokaji olvasóinknak levélben válaszoltunk. Bíró Zoltánná szamosújla- ki, özv Faragó Józsefné záhonyi, H. Szászi Bertalanné olcsvaapáti, Bégány Tibor szamosújlaki, Németh Bá- lintné baktalórántházi, Tóth Illés kisvárdai, Páter György botpaládi, Virág Berta milo- tai, Veréb Árpádné petnehá- zi, id. Szalóki János felsősimái, ifj Kiss Miklós gyügyei, és Balogh Antal nagyhalászi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Boda Antal fényeslitkei olvasónk panaszával a megyei tanács kereskedelmi felügyelete foglalkozott. Helyszíni ellenőrzésük alapján a panaszt jogosnak tartották, mivel az olvasónk birtokában lévő brikett a megengedettnél valóban magasabb arányban tartalmazott port. Intézkedtek, hogy a megvásárolt 26 mázsa brikett mintegy 15 százalékával kártalanítsák levélírónkat, vagyis a TÜZÉP-telep 4 mázsát teljesen díjmentesen — a fuvart is beleértve — szállíttasson a lakására. Faragó János kisvárdai lakosnak két vízmútársulati érdekeltsége állt fenn. Egyik a föbérleti lakás használata címen, a másik a tulajdonát képező telek után nyert megállapítást. A telket időköztien eladta, de 1972 év végéig az érdekeltségi hozzájárulást meg kellett fizetnie, 1973-tól a vízmútársulat ezzel az összeggel az új tulajdonost terhelte. A főbérleti lakás használata alapján megállapított hozzájárulás 50 százalékát (a 29 1965 (XI. 28.) Korm. sz. rendelet 8 §. (1) és (2) bekezdése értelmében) Olvasónknak jogában áll a tulajdonosra áthárítani. Nagy Béla nagykállói lakos és felesége kilépési kérelmét a Nagykállói ÁFÉSZ alapszabálya értelmében az igazgatóság június 29-én megtartott ülésén megtárgyalta, kilépésüket engedélyezte, és részükre a szövetkezetnél nyilvántartott részjegy értékét visszafizették. Kovács Sándor demecseri olvasónkat a Nágyhalászi Nagyközségi Tanács határozatban értesítette, hogy a tulajdonát képező telek csak középülettel építhető be a községrendezési terv alapján. FELSZÁLLÁS Nyíregyházán az 5. számú autóbusz mint körjárat közlekedik a megyei rendelőintézet és a kórház között. Igen sok beteg utazik ezen a járaton olyanok Is, akik mozgásukban korlátozottak. Számukra különösen kellemetlen. hogy az utóbbi időben olyan autóbuszra kell felszállni uk, amelynek csak egy ajtaja van. s a lépcső mellett csak az egyik oldalon van korlat melyben megkapaszkodhatnak, s míg az ülőhelyhez eljutnak a lépcsőtől egyáltalán nincs mibe meg- fogózkodniuk. Kériük a Volán Vállalatot, méltányolják kérésünket s olvan autóbuszt közlekedhessenek ezen a vonalon, mint amilyet korábban. melvnek két aitaja volt. s a lépcsőt is két korlát kísérte, ezen ugyanis nekünk betegeknek, időseknek, köny- nyebb volt a felszállás — kéri levelében — többek nevében is — özv. Jancsó Kál- mánné Nyíregyháza. Bethlen utca 2. szám alatti olvasónk. Amennyiben levélírónk Nagyhalász községben kíván építkezni, úgy a tanács részére cseretelket biztosít. György József tiszavidl olvasónk által vásárolt ingatlan telekkönyvi rendezésére csak akkor kerülhet sor, ha a folyamatban lévő tulajdonközösség megszüntetése iránti per jogerősen befejezést nyer. Háda József kékese’ lakos hozzánk intézett levele alapján a MEZŐGÉP Vállalat nyírteleki gyáregysége megkereste a kékesei Uj Élet Termelőszövetkezetet — mint a levélben szereplő erőgép üzemeltetőjét — és gondoskodtak a meghibásodott szerkezeti egység mielőbbi megjavításáról. Maczinkó Lászlóné lövő- petri olvasónk problémáját a megyei illetményhivatal csak akkor tudja rendezni, ha a budapesti Duna Kertészeti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a kért igazolást megküldi, ugyanis a családi pótlékról szóló ügyviteli utasítás 202. pontja értelmében folytatólagos igazolás bekérése nélkül nem lehet családi pótlékot folyósítani, ha előzőleg már ugyanazon gyermekre kapott a dolgozó. IBRÄNYI ÖREGEK A VOR nyíregyházi gyáregységének Petőfi szocialista brigádja egy éve, hogy szoros kapcsolatot tart az ibrányi öregeik napközi otthonával. Ez úgy kezdődött, hogy a gyár vezetősége engedélyezte, hogy a szabászaton kikerülő hulladékanyagot össze- gyűjtsék, s abból az otthon idős asszonyai szőnyeget készítsenek. A közelmúltban e kapcsolat még közvetlenebbé vált, a brigád öt tagja ellátogatott Ib lányba és édességgel kedveskedtek az idős embereknek és elbeszélgettek velük. A brigádtagok jóleső érzéssel hagyták el az otthont, mert az emberi törődés es megbecsülés szép példájának voltak szemtanúi, tapasztaló!. Elhatározták, hogy e látogatásokat gyakoribbá fogják tenni — olvastuk K.I.-né brigádtag levelében. MOTOROS A JÁRDÁN Nyíregyházán az Ószőlő utcában — annak a Sarkantyú utcától körülbelül az Öszőlő utca hetedik házáig húzódó szakaszán — esős időben és még utána hosszú ideig a víz megáll, amiatt a kerékpárosok és a motorosok is a járdán közlekednek. Ezt úgy megszokták, hogy már száraz időben is ezt teszik és zavarják vele a gyalogosokat, sőt elvárják, hogy a járdán a gyalogos térjen ki nekik, ezt dudálással, csengetéssel adják tudtunkra. Ha az úttestet a járművek közlekedésére alkalmassá tennék a jelenlegi balesetveszély megszűnne, és ennek erdőkében kérjük az illetékesek intézkedését — kéri a gyalogosok nevében Boross Mária Öszőlő utcai lakos. JOGÁSZUNK ÍRJA: Kamat, raagánköicsön esetén Kovács Zoltán .olvasónk hozzánk küldött levelében elő» adja-, hogy távoli rokonától és feleségétől 1966-tól kezdő- dően különböző összegeket vett fel kölcsön, amelyeket rész« ben megadott, majd újabb kölcsönöket vett feL Az időközben felgyülemlett tartozását 1970 januárjában Írásba foglalták és ekkor az összes tartozása 43 ezer forint volt, vállalta annak visszafizetését, akként, hogy a hitelező felhívására azt visszafizeti. A hitelezője anélkül, hogy neki külön felszólítást küldött volna az összeg visszafizetésére, fizetési meghagyást bocsáttatott ki ellene, hogy fizesse meg a 43 ezer forintot és annak 1970 január 15 napjától járó kamatát. Nem vitatja, hogy a 43 ezer forinttal tartozik, azt hajlandó is visszafizetni, bizonytalanabb azonban abban a kérdésben, hogy jár-e a kamat, vagy sem, és ha igen, annak mi a pontos összege. A hatályos törvényeink szerint állampolgárok egymás közötti kölcsönszerződése esetén — a jogszabály kivételt nem tesz, kamat csak az erre vonatkozó megállapodás esetében jár. Olvasónk tájékoztatása szerint az 1970 január 15-én megkötött elismervény nem tartalmaz kamatkikötést, amennyiben ez így van, tehát a külön kamatfizetésben nem állapodtak meg, ebben az esetben a hitelező nem számíthat fel jogosan kamatot. Azokban az esetekben, amikor a kölcsön meghatározott időre szól, és az adós a meghatározott időre nem teljesít, ez esetben tartozik a késedelembeesés napjától a kamatot megfizetni. Meghatározott időre szóló kölcsön esetén, mint amilyen a jelen esetben van, a hitelező köteles az adóst felhívni a tartozása teljesítésére és erre 15 napi határidőt kell adni. (Ptk. 524). Az adós csak a felmondási idő eredménytelen leteltével esik késedelembe, és ebben az esetben az egyébként kamatmentes tartozás után késedelmi kamatot köteles fizetni. A kamatfizetés vonatkozásában megkülönböztetünk még úgynevezett perkamatot, amikor a kötelezett a per megindításának napjától köteles a megítélt kamatot megfizetni, ezen rendelkezéseket a bírói ítélet minden esetben tartalmazza is. Általános a magánkölcsönöknél az a kialakult gyakorlat, hogy a felek között írásbeli megállapodás nem jön létre, a jelen esetben is a kölcsönök kezdeti időszakában er, ről volt szó, csupán később készítettek csak írásbeli elis. mervényt. Az ilyen szóban kötött kölcsönszerződések számos Vitára adnak alkalmat, igen gyakran előfordul, hogy a kölcsönt felvevő részben, vagy egészben letagadja a kölcsönt, de az is megtörténhetik, hogy a visszafizetés is ugyanúgy történik, mint a felvétel, sem írást nem készítenek, sem tanuk nincsenek jelen, és a hitelező ennek ellenére újra követeli az összeg visszafizetését. Éppen ezért rendkívül ajánlatos, hogy az ilyen megállapodásokat az érdekeltek mindig rögzítsék írásba, pontosan le kell rögzíteni a visszafizetés határidejét is, ameny- nyiben résztörlesztés történik, arról szintén ajánlatos elismervényt készíteni, ezzel elkerülhető a pereskedés és a felek közötti vita. A kölcsönadó kamatra is igényt tart, azt ki kell kötnie, írásban, vagy ha nem készítettek írást, akkor akként, hogy az bizonyítható legyen, mert ennek hiányában a hitelezőnek kamatkövetelése nem lehet. A kamat összege nem haladhatja meg az évi 5 százalékot, amennyiben ennél magasabb kamatot kötnek ki, az törvénybe ütköző, esetlegesen az eltérés nagyságától függően bűnvádi eljárást is vonhat maga után, mert a kölcsönszerződés uzsorás szerződés lett. Törvényeink azért al„ kalmaznak ilyen szigorú rendelkezéseket, mert a hitel nálunk monopólium, nem akadályozza meg azonban a törvény, hogy az állampolgárok egymáson segítsenek, de semmiképpen sem teszi lehetővé, hogy az bárkinek megélhetési forrást jelentsen, és különösen azt, hogy megszorult emberek helyzetével visszaélve jogtalan vagyoni előnyhöz jussanak. Dr Juhász Barnabás
