Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

1974. Jűlfus 21 !. oldal Képünkön: Cheb főtere - a fesztivál központja. Csehszlovákia legnyugatibb sarkában, a nyugatnémet ha­tármenti harmincezres kisvá­rosban, Cheb-be a fesztivál központjába későn este ér­tünk, a nyíregyházi ifjúsági fúvószenekarral. A fellobogó_ zott város minden utcája, épülete tudtunkra adta; nagy eseményre készülődnek. Vil­lanyoszlopokon, utcasarkokon, állványokban hármasával, tí­zesével lobogtatta a fesztivál zászlait a hűvös alpesi szél, mindegyiken a kürtöt és pá­vát stilizáló emblémával, s a felirattal: FIJO, vagyis: III. Nemzetközi Fúvószenekari If­júsági Fesztivál. A város va­lamennyi kirakata tele a két évvel ezelőtti rendezvény fényképeivel, jelvényeivel, és a fesztivál jelszavaival; a ba­rátság, a szeretet ég a béke jegyében. Tíz métert se te­hettünk meg, hogy ne ütköz­zünk újra és újra a progra­mokról tudósító plakátokba. Bár éjfél felé járt, a terve­zett „uzsonnát” azonnal fel­szolgálták, a csoport vezetői­nek fogadása sem maradt el. S mire a gyerekek a földmű­vesek iskolájának nevezett kollégiumban elhelyezkedtek, az öreg harang a tizenkettőt is régen elkongatta. Cheb városa, a régi törté, nelmi Éger az Ohre partján, egész hangulatában a német középkori városokat idézi. A régi városháza hárangtornya ma is betölti funkcióját, ha­rangja tiszta, csengő hangon üti a fertályokat. Falai kö­zött ma múzeum van, képző- művészeti kiállításokkal. Egy festő és egy kerámikus tár-, lata mellett régi mesterek faintarziáit mutatják be, va­lamint a fesztivál alkalmából azt a gyermekrajz-kiállítást, amelyet a zene ihletésére született rajzokból állítottak össze, öt—tízéves gyermekek rajzai sorakoznak egy terem, ben. Rejtett mikrofonokból az egész épületben árad a halk kísérőzene, Beethoven: Hege­dűversenye. Román stílusban kezdett, gótikusban befejezett székesegyházában egymást érik a csoportok, ez a legnagyobb látványosság. A városi mú­zeumban egy sereg kiállítás — helytörténeti, régészeti, vá­rostörténeti, fegyvertörténeti — ismerteti meg a nézőket a történelmi Éger nevezetessé­geivel. Többezer vendég nyüzsgött négy napon át a városban, helyezésükről, étkeztetésükről, foglalkoztatásukról és szóra­koztatásukról kiválóan szer­vezett, preciz, katonás fegye. lemmel gondoskodtak a fesz­tivál rendezői. Szinte másod­percre írták elő a programot, s ezeket illett is megtartani. Mindig, mindenki a helyén volt, mindig minden úgy tör­tént, ahogy előre megtervez­ték. A legtöbb koncert a nyilt utcákon zajlott, olykor több órán, néha egész délelőttön, vagy délutánon át. Kiváló a terek akusztikája, a magas falak között ideális „hang­versenytermek”. Már jóval a koncertek és egyéb progra­mok kitűzött időpontja előtt elindult a tömeg, áradt, hul­lámzott, sodorta a bámészko­dókat. Amikor az első néző megjelent a térhez vezető keskeny utcák valamelyikén, egy pillanat alatt, mintha a földből bújtak volna elő, fel­bukkantak a jegyárusítók, kis asztalaikkal, semmi torlódás, semmi dugó, a legnagyobb térre vagy tízezer embert szin­te percek alatt engedtek át a pénztáraknál. Nem sikerült megtudni, hány ezer, vagy tízezer fesz­tivál-műsorfüzetet adtak ki a rendezők, tény, hogy a chebi gyerekek mindet meg­szerezték. Az autogramvadá­szok. Teljesen mindegy volt, reggel, vagy éjfél, a füzeteket lobogtató autogramgyűjtők lerázhatatlanul ragadtak a külföldi csoportokra, öt év­től huszonötig a legváratla­nabb helyeken bukkantak elő a műsorfüzettel és egy tollal, majd amikor a füzetben már nem volt hely, egyebet talál­tak ki. Jöttek zsebkendővel, fehér tányérsapkával, parafa- cilinderrel. Némelyik gyerek sapkáján az eredeti színt nem A könyvesboltokban kere­sett példányok az Európa Ki­adó Századunk mesterei cí­mű sorozatában megjelent kötetek. A válogatás darab­jai nincsenek pontosan meg­határozott címlista keretei közé szorítva, hanem a kiadó szerkesztőségi értekezletein, vitában dől el, hogy az Eu­rópa műhelyéből csaknem 30 év alatt kikerült több ezer prózai mű közül mit tarta­nak mesterműnek. Anna Seghers: A hetedik kereszt és Fagyejev: Tizenki­lencen című művei nyitot­ták meg az egységes formá­tumú, illusztrált, tetszetős kötetek sorát, amelyekhez most Babel: Lovashadsereg, Heinrich Mann: Az alattvaló és Hemingway: Búcsú a fegyverektől című írásai társultak. Az irodalomtörténeti érté­kelést megelőző válogatás még ebben az évben Cald­well: Isten földeeskéjé, Ferreira de Castro: Napfé­nyes házikó és Semprun: A nagy utazás című regényei­vel gazdagodik. Ugyancsak még az idén tervezik kiadni többek között Thomas Mann válogatott elbeszéléseit és lehetett felfedezni a színes aláírásoktól. Az egyik iskolás fiú elmondta, hogy ha vége lesz a fesztiválnak, egész va­gyont érnek ezek a gyűjte­mények. Az iskolában példá­ul annak lesz a legnagyobb a rangja, aki a legtöbb auto­gramot gyűjtötte. Ha pedig megszorulnak, s egy kis zseb­pénzre lenne szükségük, mindig akad vevő a gyűjte­ményre. Már az első szemlélődés után, a pompás egyenruhák, a ragyogó hangszerek láttán úgy döntöttünk, itt az ideje kicsomagolni az otthonról ho. zott citromot, s egy kicsit körbejárni citrommal a szánkban, az éppen próbáló idegen zenekarok fúvósait. Számításainkba azonban hi­ba csúszott. Az ehetetlen knédli, a refrénszerüen visz- szatérő vaniliapudding és a sötétbarna rozskenyér után — végre valami hazai — felkiál. tással azonnal elfogyott min. den citrom. Az a három ma­radt meg, amit hazafelé ka­rikánként osztottunk szét a buszban. A specialitásokat később is nehezen szoktuk meg, kivéve a pivo-t, magya­ros nap pedig sajnos csak egyszer volt. Akkor azonban megmutattuk, hogyan kell csirkét enni. Barakső Erzsébe, Merle: Mesterségem a halá7 című könyvét is. A jelen és a közelmúlt prózairodalmá­nak neves grafikusaink által illusztrált remekművei sorá­ban a jövő évben többek kö­zött Nexő, Bulgakov, Capek, Ehrenburg, Knight, Lampe­dusa, Malaparte. Moravia és A.Zweig egy-egy könyve lát napvilágot az olvasók és könyvgyűjtők örömére. Uj könyvtípus elindítása kezdődik ebben az évben Klasszikus magyar műfordí­tások összefoglaló címmel. A sorozat számba veszi a ma­gyar műfordítás-irodalom el­felejtett értékeit, bemutatva minden fontos fordítói irány­zatot és jelentős fordítót. A megjelenő kötetek a világ- irodalmilag jelentős szerzők olyan fontos műveit tartal­mazzák, amelyek a magyar irodalom fejlődésére sem voltak hatástalanok. Ezek között a könyvritkaságok kedvelői két ódon hangulatú könyv megjelenését várhat­ják az idén: Sterne: Érzel­mes utazás-át. Kazinczy for­dításában, és Kissólymosi Simó Károly tolmácsolásá­ban Gothe: Az ifjú Werter szenvedései-t. Harminc év remekművei Századunk mesterei az Európánál Szolgálni négy község érdekét Nem pöiölnek — összefognak A négy község — Mán- dok, Benk, Eperjeske, Tisza- mogyorós — tanácsának az összevonása, a tsz-ek egyesü- lése, az iskola körzetesítése egy egész sor új feladatot jelentett. A legsürgősebb megoldás­ra váró feladatokról beszél­gettünk. Elsőnek egy házi- asszonyt, a Hazafias Nép­front nőbizottságának az el­nökségi tagját, Balázsi De- zsőnét kérdeztük a mándoki nők helyzetéről: [Nincs bölcsőde — Záhony térségében bő­ven van munkalehetőség. Csakhogy van ellentmondás is. Amíg egyes helyeken el­kelne a női munkáskéz, itt Mándokon sok asszony ma­rad. Ez adódik egyrészt ab­ból, hogy több, a nőknek jobban megfelelő munka­helyre lenne szükség. Segí­teni helyzetükön, ha több gyereket tudnánk elhelyezni óvodába. Bölcsődénk nincs. Az iskolai napköziben sem tudunk elhelyezni minden rászoruló gyermeket. És ha már panaszkodom, hadd mondjam el, kevés a közku- tunk. Orvost kellene meg­nyernünk az egyik megüre­sedett körzetbe. A tanácsnak szorgalmazni kellene a tőke­hús, a töltelékáru, a zöld­ség és gyümölcsellátás javí­tását. — Négy községben hét KISZ-alapszervezet tévé-' kenykedik. Sok a megoldásra váró feladat a fiatalok szer­vezeti életében is, — mond­ja Danes István, a vegyes­ipari szövetkezet szakmun­kása, a nagyközségi KISZ- bizottság titkára, a tanács vb tagja. — KÍSZ-helyiség- gel csak a mándoki tsz fia­taljai rendelkeznek. A többi­ek hol a művelődési házban, hol a pártházban húzódnak meg. A szervezeti életet is rendszeresebbé kell tenni. Öröm, hogy a tanács a fiatal házasokat házhellyel tudja segíteni. Ebben az évben negyvennégy telket jelöltek ki, és harminc már gazdára talált. Terv: (orpeví/míí — A törpevízmű megvaló­sítását látom én legfonto­sabbnak, — kezdte Borku János, a Hazafias Népfront bizottságának az elnöke, a MÉK-telep vezetője. — Úgy kell tervezni, a törpevizmű megépítését, hogy egymáshoz közeleső időben lehessen be­kötni a vizet mind a négy község lakásaiba. Földútja­ink, járdáink, belvizlevezető csatornáink mind a négy községben rossz állapotban vannak. Ezek zömét közös összefogással, társadalmi munkával kell megjavítani. A négy községben erre az évre a lakosság és a gazda­sági egységek egymillió két- szdzötvenezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Ez maga nem sok, az pedig, hogy a teljesítés még csak 400 ezer forintnál tart, fi­gyelmeztet teendőinkre. összezsugorodtak a régi módos porták. Kiterebélye­sedtek a modern, nagyabla­kos, összkomfortos családi házak. És nemcsak a közsé­gek központjában, de a vé­geken is. Az udvarok. a kertek tele virággal, fával. Az utcákon, a lakások előtt, Mándokon a központi téren kevés a virág, a fiatal ülte- tésű díszfa, cserje, élősövény. A gyerekeknek is biztonsá­gosabb lenne a játék még a tanácsháza környékén is, ha volna játszótér. — Lassan kezdünk össze­rázódni, — mondja Biró Gusztávné, a nagyközségi közös tanács vb titkára, a Hazafias Népfront járási el­nökségének a tagja. — Ami épül Tiszamogyoroson, annak ma már a mándokiak is tud­nak örülni. Nem porolnék ma már akkora hévvel a ben- ki tanácstagok, ha közérdek­ből, Eperjeskén valósítunk meg mondjuk egy egészség­házat. És ez így természetes. A lakosság létszáma 8300. A községi tanács 1974-ben 8 és félmillió forintos költségve­téssel gazdálkodik. A mán- doki, az eperjeske—tiszamo- gyorósi tsz-ek, a Mándoki Vegyesipari Szövetkezet, az ÁFÉSZ, a MÁV eperjeske! átrakó pályaudvar, a MÉK- telep a jelentősebb munka­helyeink. Csak envhííene a gondokon... — Csak Mándokon 809 be­írt gyermeket tartunk szá­mon, — tájékoztat az iskolá­ba járásról, az oktatás és a Ibrányban 1966 óta műkö­dik öregek napközi otthona, s jelenleg 20 idős ember; 16 nőnek és 4 férfinek nyújt foglalkozási lehetőséget. Az intézet a Hősök tere 6. szám alatt közvetlenül a ta­nácsháza mellett áll. Erede­tileg a posta épülete volt, majd a helyi termelőszövet­kezet vásárolta meg. Tőle vette át a községi tanács igen alacsony összegért — egyelőre csak névlegesen. A fizetésre ugyanis majd csak később kerül sor. De jó is egy ilyen intézet! Az ember egész nap elfog­lalhatja magát. Ha elfárad, pihenhet egv kicsit, ha ked­vé tártja nézheti a televíziót. S mindig finom az ebéd! Mindezek mellett hetente kétszer mód van ingyenes fürdésre, hetenként kijár az orvos is. S mindez szinte tel­jesen ingyenes. A hozzájáru­lási díjat a nyugdíj alapján határozzák meg. így összesen hárman fizetnek napi 7—8 f • rintót, a többiek pedig nem. mivel nyugdíjuk nem haladja meg az ötszáz fo­rintot. Az intézet szoros kapcso­latot tart fenn a „Nyírség” Ruházati Ktsz szocialista brigádjával. Ök a patronálók. Időnként meglátogatják az öregeket, s apróbb dolgok­kal kedveskednek nekik. Emellett állandóan szállíta­nak nekik különféle hulla­dékanyagokat. s így lehetősé­get nyújtanak egy kis mun­kához is. Először elhasogat- ják, majd gombolyagba te­kerik, végül pedig egy réges- régi szövőszéken megszövik. Szép térítők, falvédők ké­nevelés helyzetéről Téglást László általános iskolai igaz­gató, a nagyközségi pártbi­zottság tagja. — A körzete­sítésnél a felsőtagozatosok száma százzal emelkedik. Az oktató-nevelő munkát Mán- dok községben nyolc helyen tizenhét tanteremben vé­gezzük. Nem jobb a helyzet a csatolt községekben sent Két új iskolai napközis cso­portra kértünk engedélyt. A helyzeten ez is csak enyhí­tene, de megnyugtatóan nem oldaná meg. Előbbre kellene lépni a felnőttoktatásban iS. Az első lépést a nyolc álta­lánost nem végzettek felmé­rése és beiskolázása jelente­né. A felmérésben a gazda­sági és a tömegszervek se­gítségére van szükség. Az 1973—1974-es tanévben hu­szonhét tanuló nem fejezte be az általános iskola nyolc osztályát. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy ezek a gyerme­kek a sokgyerekes családok­ból kerültek ki. A kimaradt tanulók zöme napszámos munkába járt. Csak admi­nisztratív eszközökkel itt sem lehet segíteni. A társa­dalmi erők összefogására van szükség. A jövőt pedig egy új tizenhat tantermes iskola építése szolgálná. Er­re azért is szükség volna, mert mint bázisiskolába, Mándokra főiskolai hallga­tók is járnak gyakorolni. S. t szülnek így. Természetesen mással is foglalkoznak. Dol­gozhatnak a kiskertben, vagy aki akar, mentát is foszthat. — S ezért még pénz is jár! Közben természetesen élénk beszélgetés folyik. Meg lehet tárgyalni a munka mellett a falu és a világ dolgait, fel lehet eleveníteni a múlt emlékeit. Sokan már alig várják a reggel 8 órát, a nyitás Idejét. Ebben a kor­ban különben is rossz alvó az ember. így már 8 óra előtt ott szoktak beszélgetni a kapu előtt. Az intézet vezetője most szabadságon van. De távol­léte alatt sem szünetel az élet, került helyettesítő. Most Berendi Jánosné területi gondozónő ügyel fel az öre­gekre, aki hat korlátozott járóképességű beteg ellátása mellett vállalta ezt a felada­tot. Szívesen és becsülettel végzi felelősségteljes munká­ját. Bizonyítja ezt a rend és a tisztaság, ami az egész épü­letben látható. Az otthon lakóinak és dol­gozóinak kényelmét szolgál­ják a háztartási gépek. A tanács 100 ezer forintot for­dít a korszerűsítésre és esz­közök beszerzésére. Vettek mosógépet, porszívót, sőt te­levíziót is. Gyakori vendégük Kist István a tanácselnök. Sok­szor átlátogat az intézetbe és elbeszélget az öregekkel. Feladatának tekinti az idős emberek támogatását. Terve az épület bővítése. Ha pénz lesz rá, talán megpróbálják bentlakásossá átalakítani az intézetet. Házi Zsuzsa Gondoskodás az öregekről Ibrányban Súlyosbodott a belvfzbelyzet Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a megyé­ben súlyos belvízhelyzet ala­kult ki, és egyes területeken elrendelték az I. fokú ké­szültséget. A Tisza—Szamos —Kraszna térségében ezt a frissen hullott eső miatt II. fokúra emelték., és a beregi belvízrendszer területén is elrendelték az I. fokú ké­szültséget. A legutolsó jelen­tés szerint az elöntött terület 15 ezer 700 hektárra nőtt. Ebből vetés 6900. szántó 2200, rét és legelő 4600, egyéb pe­dig 2000 hektárnyi. Négy szi­vattyú állandóan munkában van. A lehullott csapadék- menyiség érzékeltetésére né­hány számadat: Garbolc 11,3, Ágerdő 17,8, Komlódtótfalu 18, Lónya 19 milliméter. A Vízügyi Igazgatóság munkája elsősorban arra irányul, hogy a vizeknek szabad folyást biztosítson. Július 23-án reggel a Ti­szán, a Szamoson és a Krasz- nán árhullám indult el. A vízállás növekedése miatt a Kraszna és a Túr mentén I. fokú készültséget rendeltek el. A romániai információk szerint a Túr, a Kraszna és a Szamos ottani szakasza végig árad. _ T Nyíregyháziak egy Kürt és páva n*m*e,fega*zenei" I fesztiválon (1.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom