Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

I. 6Í&& mats»*-»»' T5E?1 POSTABONTÁS A munka melletti tanu­lás manapság gyakori je­lenség. Az élet minden te­rületén tapasztalható ál­landó fejlődés mindinkább megkívánja a dolgozóktól a szakképzettséget, a szak­mai továbbképzést. Nem egyszerű vállalkozás a munka melletti tanulás még úgy sem, ha figye­lembe vesszük a Munka Törvénykönyve által bizto­sított tanulmányi szabad­ságot, a munkahelytől ka­pott munkaidő-kedvez­ményt. A jelentős kedvez­mények ellenére sem vitat­ható el a vállalkozás nagy­sága attól, aki felelősség- teljes munkája és a csa­lád mellett energiát sza­kít a szakképzettség meg­szerzésére, a továbbképzés­re. Ugyanakkor nem feled­kezhetünk meg a munka­hely anyagi áldozatáról sem, hiszen a termelés, a munka nem állhat meg ott sem, ahonnan a dolgo­zó tanulmányi szabadságra megy, vagy konzultáció miatt néhány órára távol marad a munkahelytől. Ezt zökkenőmentesen át kell hidalni. Ebből eredően érthető, ha esetenként a munkahely bizonyos felté­telekhez köti a dolgozó ta­nulását, és elsősorban olyan szakképzettségre va­ló törekvést támogat, amelyből profitálni tud, egyszóval ha a tanulás a vállalat érdekét is szol­gálja. Erről a közelmúlt­ban is meggyőződhettünk, egyik vidéki olvasónk le­vele nyomán, aki betanított munkásként dolgozik egy fiatal, fejlődésben lévő üzemben. Levélírónk jelen­legi „szakmájától” merő­ben eltérő oktatásban kí­ván részt venni, melyet munkaadója csak részben támogat. (Igaz különösebb akadályt sem gördít.) Elfo­gadható magyarázatot az üzemvezető sorai adnak: „A fejlődésben lévő üzem dolgozói létszáma jelenleg túlsúlyban betanított mun­kásokból áll, így elsősorban a tevékenységi körnek megfelelő képzést tekint­jük elsődlegesnek és ezt kedvezményekkel is támo­gatjuk. örülnénk, ha dol­gozónk az üzemen belül szervezett felnőtt szakmun­kásképzésbe bekapcsolód­na, amely hozzájárulna munkája alaposabb és tö­kéletesebb megismeréséhez Is.” Az üzemvezető álláspont­ját elfogadjuk, de amellett megértjük olvasónk törek­vését is, ha olyan szakmá­val szeretné magát elköte­lezni — s annak érdeké­ben a tanulást is vállalja — amelyhez kedvet érez. Hi­szen a munka eredményes végzésében a szakmaszere­tet döntő szerepet játszik. SOROMPÖ NÉLKÜL Az újság gyakran hírt ad a megyénkben előforduló balesetekről. A legutóbb egy Mátészalkán történt vasúti balesetről olvastam, amely nem következett volna be, ha az esemény színhelyén sorompó lett volna. Ennek nyomán jutott az eszembe, hogy a MÁV figyelmébe ajánljam a mátészalkai iparvágány ma méf sorompó nélküli közúti átjáróját, ahol ugyan stop­tábla megállásra készteti a közlekedőket, de a sajnála­tos . balesetek arra intenek, hogy itt a sorompó jelentené a teljes biztonságot — java­solja levelében Zsoldos Bé- láné 4700 Mátészalka, Arany János utca 9. szám alatti ol­vasónk. TAP Községünkbe amikor meg­él kezik a ser les ti o, a korpa, úgyszólván mar *>! is fogy az értékesítéssel foglakozók és azok jó ismerősei körében — pr naszólja P I. termelőszö­vetkezeti tag ú.-'-e.etc község lakói nevében. A sertéstáphi­ány viszont sok problémát Okoz az állattartóknak. Jó lenne, ha az illetékesek a mennyiség vonatkozásában is intézkédnének, (ha annak megnövelésére van lehető­ség), de szükséges az érté­kesítésnél tapasztalható visz- szaélések megszüntetése is. SZERKESZTI: Dr. Széliért Gyuláné RÖKÁK- Fel, fel fiúk, a baromfi vacsora!... (Kiss Ernő rajza) Mi tanyán élő emberek szívesen foglalkozunk ba­romfitartással. Erre minden lehetőségünk megvan, nyáron kiengedjük az állatokat a határba. Sajnos az utóbbi időben azonban nem tehet­jük — különösen a település keleti részén lakók nem — mert környékünkön a rókák igen elszaporodtak és dézs- rWTŐÍÖÍO Í9J95' málják a baromfiállományt, már kertjeinkbe is bemerész­kednek, de pusztítják a nyu- lat és a fácánt is. Ezúton szeretnénk az illetékesek se­gítségét kérni a környékün­kön tapasztalható róka „in­vázió” megfékezésére — ké­rik levelükben a Geszteréd Nyíritag lakói. JOGÁSZUNK ÍRJA: Külföldön élők öröklési jogn D. Péterné jeligével szerkesztőségünk levelet kapott, melyben olvasónk előadja, hogy férjének első házasságából származó gyermekei 1956-ban külföldre távoztak. Ebből a házasságból gyermek nem származott. Véleménye szerint, ha férje hamarabb halna meg, mint ő, ő volna a férje örö­köse, ugyanakkor tudomást szerzett arról, hogy az egyik külföldön élő gyermeknek az az álláspontja, hogy édesapja halála esetén a gyermekek fognak örökölni, így ő is és az örökséget annak adja, akinek akarja. Kérdése az, hogy fér­je halála esetén, ha a férje „írást” nem készít, fog-e örököl­ni a férje után, vagy sem és megfelel-e a valóságnak, hogy ez esetben a gyermekek örökölnek. Hatályos törvényünk érteimében, ha az örökhagyó vég­rendeletet nem készít, ez esetben a törvényes öröklés rend­je az irányadó, ennek értelmében elsősorban az örökhagyó gyermekei örökölnek, ha valamelyik gyermek már nem él, annak helyén az ő gyermekei örökölnek és ha leszármazó nincs, csak ebben az esetben örököl a házastárs. (Polgári Törvénykönyv 607. §.). Az adott esetben tehát házastársi öröklésről szó sem le­het, mert olvasónk szerint is férjének gyermekei vannak. Az öröklésre való jogosultságot nem befolyásolja az a tény, hogy a törvényes örökösök külföldön élnek, még akkor sem, ha illegálisan hagyták el az országot. Az 1956-ban illegáli­san külföldre távozottak vonatkozásában voltak vagyoni korlátozó intézkedések, sőt, ha valaki ma hagyja el illegá­lisan az országot, bűnvádi eljárást lehet ellene indítani és ki lehet mondani a teljes vagyonelkobzást is. A jövőben szerzett, vagy örökölt vagyonra az elkobzást nem lehet kimondani. Törvényes öröklés esetén, tehát a gyermekek fognak örökölni, olvasónkat pedig megilleti az özvegyi haszonélve­zeti jog, a teljes örökségre, ami azt jelenti, hogy a teljes örökség hasznait jogosult szedni az özvegy, mindaddig, míg újabb házasságot nem köt, vagy amíg él. Ha ez a megoldás olvasónk megélhetését nem biztosítja, feltétlenül szükséges, hogy a férje végrendeletet készítsen és ebben akár a teljes örökségre, akár annak egy részére önt jelölheti meg örö­kösként. Ha végrendelet készült, akkor az öröklési rendet a végrendelet szabja meg, az az irányadó, a törvény Szerinti öröklés csak azokra a vagyontárgyakra áll, amelyekről a végrendelet nem intézkedik. Javasoljuk egyben, hogy ha olvasónk és férje mégis úgy dönt, hogy végrendeletet ké­szítenek, azzal forduljanak szakemberhez, ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz, nehogy az ebben való járatlanság miatt eset­leg a végrendelet érvénytelen legyen. Szeretnénk kihangsúlyozni, hógy a „D. Péterné” egy jelige és ez senkinek a nevét nem jelenti, még akkor sem, ha a véletlen játéka folytán ehhez hasonló nevű személynek ilyen problémája lenne, annál is inkább, mert olvasónk még címét sem közölte velünk és válaszunkat is jeligére, nyílt formában kérte. Dr. Juhász Barnabás Szerkesztői üzenetek Kékesi Miklós nyíregyházi, Kokas Ferenc tiszavidi, Nagy Gusztáv nyíregyházi, özv. Fekete Sándorné dunakeszi, Kovács Magdolna zsarolyáni, Dóka Miklósné nyírmadai, Varga Jánosné nyíregyházi, Tóth Miklós mérki, Lőrincz Lajosné mátészalkai, Karma- csi Albertné nagyari, Lajti Imre kemecsei, Balogh Tibor kisvárdai és Vincze' Károly nyírmadai lakosoknak levél­ben válaszoltunk. Id. Nagy Istvánná nyírma­dai, Pleha Pálné petneházi, özv. Kerekes Zsigmondné nagyszekerest, Gáthy Kál­mán vásárosnaményi, Török József né vásárosnaményi, Háda József kékesei, Feka Bertalan mátyusi, özv. Orosi Pálné ramocsaházi, Maczinkó Lászlóné lövőpetri, Málik Jó- zsefné ramocsaházi, Mártha Ferenc kisvárdai, Palotai Gyuláné záhonyi, Szabó And- rásné vásárosnaményi és György József tiszavidi Olva­sóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Lengyel Györgyné bakta­lórántházi és Csajkovics Esz­ter nyíregyházi lakosok ked­ves köszönő sorait megkap­tuk. örülünk hogy segíthet­tünk. Fehér Zoltán szamostatár- falvi lakos panaszát az OTP megyei igazgatósága orvo­solta, a pénzt június 25-én MNB postautalványon olva­sónk Címére megküldték. Baksa Józsefné lónyai ol­vasónk panaszát a termelő- szövetkezetnek nem áll mód­jában orvosolni, mert a tag­sági viszonya előtti részes­művelésben szerzett munka­napokat nem tudják jóváír- 1 ni, mert erre a rendelkezés . neru ad lehetőséget. Anya­sági segélyben azért nem ré­szesülhetett olvasónk, mert a termelőszövetkezet csak an­nak a tagjának fizethet anyasági segélyt, aki a szü­lés előtti évben az alapsza­bályban előírt kötelező mun­kanapokat teljesítette. Szalma Miklós barabási lakos részére a Budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyára a kért gyógyeszközt soron kívül beszerezte és megküldte olvasónk címére. Horváth Lászlóné és a töb­bi érdekeit aporlígeti lakos részére a Fotó-Műanyag Ipa­ri Szövetkezet baktalóránt- liázi részlege a megrendelt fényképeket elkészítette, s a szövetkezet értesítése szerint azokat június 30-ig eljuttat­ták az érdekeltekhez. Fodor János gégényi lakos a levelében reklamált álla­mi támogatási kedvezményt megkapta. Molnár István kishodosi olvasónk ügyében államigaz­gatási úton eljárni nem le­het. Javasoljuk, hogy ügyé­vel forduljon a járásbíróság­hoz és kérje a bérleti szer­ződés érvénytelenítését és a lakás kiürítését. Id. Kertész Istvánné tisza­kanyári lakos háztáji prob­lémáját a Havasi Gyopár Termelőszövetkezet vezető­sége rendezte. Ifj. Szoboszlai Gyuláné ké­ki olvasónk ügyét a nyíregy­házi járási hivatal élelmiszer­gazdasági osztálya a hely­színen vizsgálta, melynek kapcsán megállapították, hogy olvasónk 1967 óta tag­ja a besztereci Uj Barázda Termelőszövetkezetnek és mint tag a kötelező 10 órás munkanapokat rendszeresen teljesítette, vagyis a 120 tíz­órás munkanapot az 1967. és 1968-as években teljesí­tette, amely jogalapot bizto­sított ahhoz, hogy olvasónk 1969 decemberétől szülési szabadságra menve, majd 1971. szeptember 15-én szü­lési szabadsága idején meg­született második gyermeke után is folyamatosan meg­kaphassa a szülési segélyt és a háztáji földet. A termelő- szövetkezet vezetősége fi­gyelmen kívül hagyva a má­sodik gyermek utáni szülési szabadságot és az 1973-as gazdasági évben megvonta a háztáji földet. A megvonás törvénysértő, ezért 'a terme­lőszövetkezet az 1973-as év­re járó háztáji ' föld termé­sét az átlagtermés alapján pénzben ki fogja fizetni. Az 1974-es évre pedig a háztáji földet kimérték ifj. Szo­boszlai Gyuláné részére. Széplaki Dániel gyulaházi olvasónkat az Állami Bizto­sító megyei igazgatósága tá­jékoztatta, hogy miután a le- százalékolása nem baleset miatt következett be, így a CSÉB-tagság továbbra is csak díjfizetés mellett tart­ható fenn. Egvben felhívták arra is olvasónk figyelmét, hogy három hónapnál na­gyobb díjhátralék esetén a tagsági viszony megszűnik és mint nyugdíjasnak új tagsá­gi viszony létesítésére nincs lehetősége. A z illetékes válaszol ZÁRLATOS Június 8-án „Zárlatos* címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a levélíró ál­tal reklamált garanciális ak­kumulátort valóban szerviz­üzemünk töltötte fel, amely körülbelül egy féléves hasz­nálat után zárlatos lett. Amikor a panaszos szervi­zünknél megjelent tájékoz­tattuk, hegy garanciális ja­vításokat, vagy cserét Nyír­egyházán Peller Károly au­tóvillamossági szerelő vé­gezhet, mivel Szabolcs-Szat- már megyében ő áll szerző­désben az AUTÖKER-rel. Ezt egyébként a garanciális jegy is tartalmazza. Java­soljuk tehát mégegyszer, hogy a levélíró keresse fel az említett kisiparost, aki panaszát orvosolni fogja. Építő-Szerelő és Szakipari Szövetkezet Autó-Motorjavító Szerviz Üzeme Mátészalka ÁLLÁSPONT „Várakozó álláspont” cím­mel június 12-én megjelent cikkben foglaltakat megvizs­gáltuk és a következőket állapítottuk még: a posta- hivatalok az iskolai taká- rékbélyegeket minden évben június hó 1-től szeptember 1-ig terjedő időszak alatt váltják be. Az egyébként is emelkedett hó eleji pénz- forgalomnál fokozottabb ter­helés jelentkezett vala­mennyi postahivatalban a bélyegek beváltása miatt. A panaszolt napon — június 4-én — a hivatalban öt pénzkezelési munkahely mű­ködött, s valamennyi foglal­kozott gyűjtőlapok beváltá­sával. A levélíró tévedett abban, hogy csak egy mun­kahely végezte ezt a mun­kát. Egyéb észrevétele tár­gyában intézkedtünk, hogy a nyitvatartási idő alatt meg­jelent ügyfelék igényeinek kielégítése maradéktalanul megtörténjék. Debreceni Postaigazgatóság „TV-ADÄS” A Kelet-Magyarország áp­rilis 30-i számában „Tv- adás” címmel elmarasztaló Cikk jelent meg vállalatunk munkájával és vállalásával kapcsolatban, melyre az alábbi választ adjuk: a Jó- savárós Korányi köz 9. szám alatti bérház központi an­tennájának a meghibásodá­sát a helytelenül kivitelezett erősáramú szerelés okozta, melynek elhárítása a SZAÉV LÁMPAÜVEG Ügy látszik a kereskedő lem nem gondol kellőképpen arra, hogy vannak még olyan települések, ahol nincs vil­lany. Ilyen helyen petróleum- lámpával világítanak, mely­nek üvege ugyancsak „fogyó­eszköz” hiszen törékeny, s ha eltörik pótolni kell, mert nélküle ez a fényforrás is megszűnik. Olykor azonban a pótlás komoly gondot jelent, mert lámpaüveg nem mindig kapható, vagy legalábbis megfelelő méretű nem. Két- három héttel ezelőtt me­gyénkén kívüli helységből tudtam néhányat beszerezni, mert vidéken, de még Nyír­egyházán sem volt kapható — írja levelében J. M., nyír­egyháza-szászkúti lakos. „ELLÁTÁS” SÓSTÓN Nem tudom ugyan szá­mokkal bizonyítani, de téüy, hogy nyáron Sóstógyógyfür­dő lakóinak száma megtöbb­szöröződik a hosszabb-rövi- debb ideig itt-tartózkodó üdülőkkel, kirándulókkal. Erre való tekintettel, de egyébként is megengedhetet­lennek tartom, hogy a ke­nyérből hiány legyen. Mert így van. Hol kapható kenyér, hol nem a sóstói elárusító he­ly eken. Július 13-án szomba­ton például az élelmiszer üz- lctben délig nem volt kenyér Aligha lehet itt szállítási ne­hézségekre hivatkozni, hi­szen alig néhány kilométer­re vagyunk a várostól. Bár­mi is az oka mielőbbi intéz­kedést kérünk az Illetékesek­től — olvastuk S. P-né a sós­tógyógyfürdői lakosok nevé­ben írt levelében. DRÁGA ÉS PENÉSZES Mindannyian tudjuk, hogy a közelmúlt kedvezőtlen idő­járása, a sok eső nem ked­vez a gyümölcstermesztés­nek. Mi vásárlók is tapasz­taljuk, amikor betérünk a zöldségboltba, hogy bizony nem mindig a legszebb, a legjobb gyümölcsöt kapjuk, s tegyük hozzá azt is, vi­szonylag magas áron. Példá­ul július 9-én a MÉK 6. szá­mú boltjában a műanyagdo- bózban árusított fél kilo­gramm málnáért 12,— Ft-ot fizettem, s a gyümölcs jócs­kán penészes volt, legfeljebb a felét tudtuk elfogyasztani. Egyébként is a málna köny- nyen romlik, s mint megtud­tam már az üzletbe kerülés­kor is penészes volt, viszont még valóban nem volt elad­hatatlan, de hogy nem vólt L osztályú az is biztos. Véle* ményem szerint ezt az árut a MÉK-nek nem lett volna S7abad változatlan áron érté­kesíteni. ugyanis egy nappal később ugyanilyen csomago­lás mellett a Kossuth téri ABC áruházban gyönyörű friss málnát kínáltak 12,50 Ft-ért. feladata. Ez a probléma saj­nos több bérház esetében is előfordul. A cikk megjele­nését követően közös bizott­ságot hoztunk létre, s a hi­bát jegyzőkönyvben rögzí­tettük. Az erősáramú sze­relési hibák elhárítása után módunk lesz az ebből adó­dó kárt és üzemzavart el­hárítani és ennek nyomán a tv-adás vételét biztosítani. Gelka Szervi* Nyíregyháza MOSÁS „Gépkocsimosás más ro­vására” címmel a közel­múltban cikk jelent meg, mellyel kapcsolatosan szük­ségesnek tartom elmondani, hogy a lakótömbök önálló jogkörrel rendelkeznek a vízdíj fizetése terén. Általá­ban minden lakótömbnél, ahol gépkocsi-tulajdonosok vannak a vízdíj összege nem egységes. A kocsitulajdono­sok egy bizonyos összeggel (például 10,— Ft-tal) többet fizetnek. Valószínű, hogy a panaszos lakótömbjénél ez még nincs megoldva. A le­vélíró amennyiben e prob­lémájával a lakásszövetke­zet vezetőségéhez fordul úgy a szükséges intézkedést megtesszük. Inczédi Lakásszövetkezet elnöke Nyíregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom