Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
fm TBflnS'TÍ:'- VASÁRNAPI MRTXfilffiPf V nVm Kenyerünk 7 Nemcsak az újságok első oldalának fontos témája ezekben a napokban az aratás. Aligha volt olyan ember, aki Péter-Pál napján ne gondolt volna arra, hogy ősi szokás szerint ilyenkor szokták megkezdeni az aratást. A héten a mi lapunk ezzel a címmel kezdte az aratási felkészülésről szóló tudósítását: Nehéz aratásra számíthatunk. A talajt vizsgálja most a termelőszövetkezeti kombájnos és mezőőr, a tsz-elnök és a kapálni akaró „asszony is az eget kémleli, lesz-e jó idő? Valóban nehéz aratás előtt állunk. Az ember — amikor kiszabadul a négy fal közül és vizsgálódik a. határban — még ha laikus is, köny- nyen- észreveszi, hogyan várják a pillanatot ez emberek és a gépek, hogy megkezdjék az Idei és a jövő esztendei kenyérnek valót. A Bereg egyik nagy tsz-ében is az időjá- tásrój esett az első mondat. Arról beszélgettünk az elnökkel, hogy mi lesz, ha ez így fnégy tovább? Az elnök azt mondta, valóban liem könnyű a helyzet, hiszen az esőzés lehangoló látványt teremt. Mondja, hogy a gépkocsivezetője megkérdezte tőle a minap: vajon az elnök bízik-e az esztendőben? Bízik — felelte — hogyne bízna! Bízni kell. Mert ha az emberek nem látják az elnök arcán a derűt, szavaiban nem fedezik fel a bizakodást, ekkor maguk is elveszítik a reményt abban, hogy érdemes dolgozni. Még akkor is, ha nehéz a helyzet. Ellenkező esetben vajon mit várhat a vezetés a tagságtól? Az időjárás nem csak a mezőgazdaságban e leggyakoribb téma manapság. Ha két ember összetalálkozik, erről beszél: lesz-e jó idő a szabadsága alatt? Erről keseregj a diák, aki nem tud strandolni, erről az üdülőjeggyel beutalt. De erről beszél az is, akinek már lejárt a szabadsága. És mégis. El lehet tölteni két, vagy három hetet is a felhős égboltú Balaton partján és a strandolás hiánya sem pótolhatatlan. Nekem az időjárásról minduntalan az jut eszembe. amit Szatmárban láttam egy kis falu termelőszövetkezetében. Kombájnok és kombáj- nosok álltak a búzatábla szélén. Félóránként próbáltak rámenni a földre, amely vizes, nem bírja a gépet a hátán tartani. Az emberek várnak, aggódó szemek figyelik az eget. Szinte minden felhőnek külön szurkolnak, hogy ne takarja el fölöttük a Napot. Mert ott az most a legfontosabb, hogy ■meementsék a kenyérnek valót. Azt mondta erről egy ötven év körüli traktoros: valamikor unos-untalan ismételték aratás előtt, hogy kezdődik a kenyércsata. El is koptatta ez egy kicsit ezt a rendkívül tartalmas jelszót. Kár érte, mert ha valamikor ráilleti ez az összetett szó arra. ami volt. akkor most istenigazából kifejezi a lénveget. A szó szoros értelmében kemény csata az, amit most kezdenek vívpi a földeken. Hozzászoktunk a hosszú évek során: ú®v megy az aratás, hogy szinte észre sem veszik mások. Csak az a tíz-tizenkét ember, aki három kombájnnal duruzsol, dönti a rendet és önti' a szemet a pótkocsikba. Ügy igaz. a hajdani aratásoknak már csak az emléke él. Az idők folyamán (a technika és az értelmesebb emberi élet következményei megváltozott a kapcsolatuk a kenyérrel is. Azelőtt a falusi asszonyok szedték a markot, a gyerekek gyűjtögették az elhagyott kaláizokat. És azután ott voltak az asszonyok a cséplőgépnél, majd mentek a malmokba. Közvetlen közük volt mindahhoz, ami az élettel, a kenyérrel történt. És a nagy ün- neo akkor következett igazán, amikor befű- töttek a kemencébe és megsütötték a nagy. pirnshéiú. illatos új kenveret. Micsoda hosszú, nehéz út. mehnvi verejték vezetett el idáig! Az élet. a kenyér jelene ma más. Az asz- szony, aki távolról látja a gépek méltóságteljes vonulását, a szeleskor legfeljebb csak ar- rp gondol, hogy talán az ő faluja termelte búza is benne van a bolti kenyérben. És mégis! Egész falvak lakói nézik a felhőket, várják a jó időt. Hiszen ha kombájn vágja is a rendet, a kenyeret akkor is elő kell teremteni. A kenyér ma is az élet. Nem is olyan régen írtunk ezen a hasábon elismeréssel azokról, akik az ár ellen védekeztek. hogy mentsék a falvak, a közösség javait. Az ár eltanult. A megszokott hétköznapok vonulásában most azokról kell szólnunk, akik a kenyerünkért csatáznak a megdőlt és nedves talajú gabonatáblákon. Jfcffka János | VÁLTOZÓ VILÁGUNK f^jjl : A népfront a közművelődésért |j||J A Hazafias Népfrontmozgalom alapvető hivatása: közreműködni a párt szövetségi politikájának megvalósításában, az állampolgárok széles rétegeinek a közügyekbe történő bevonásában. Közös ügyünk, a szocialista társadalom építése érdekében ösztönözni lakosságunkat a távlati céljaink leié vivő és időszerű politikai feladatok elfogadására és gyakorlati megvalósítására — az, ismeretterjesztés, a szemléletformálás, a különböző nézetek tisztázása, a cselekvő hazafiság művelése, a hely- és táj szeretet ápolása, a magasabb műveltségi szint elérésével is. Mozgalmunk célja hozzájárulni a kultúra tömegessé válásához, az önművelés igényének felkeltéséhez, hogy a nagyobb tudás a fiatalok és a felnőtt állampolgárok- szocialista meggyőződését erősítse, segítse szocializmust építő társadalmunkban a szebb, tartalmasabb élet kialakítását. „A közművelődés nem szűkíthető le a kultúra, a műveltség terjesztésére, közvetítésére; fontos feladatja a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítése, a közösségi szellem, a cselekvő erő, a közéleti aktivitás fejlesztése”, mondja ki az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i határozata. A legjobb határozatok és a jógi szabályozások is csak a szükséges elvi útmutatást, orientációt (az utóbbiak természetesen a szolgáltatási és működési normákat is) adhatják meg. Azonban csak jogszabályokkal és határozatokkal szocialista együttélési normákat, szokásokat és szabályokat kialakítani nem lehetséges. Ehhez szocialista jellegű emberi közösségek kellenek, amelyek mindennapi gyakorlatában a társadalompolitikai kívánalmak valóra válnak. Szükséges ez, hiszen korunkban a régi etikai és morális magatartási normák és szokások eltűnőben vannak, az újak pedig még nem kristályosodtak ki eléggé. Ezért tartjuk nagy jelentőségűnek a Hazafias Népfront V. kongresszusán kezdeményezett művelődési munkaközösségek tevékenységét. Mint ismeretes, a Hazafias Népfront V. kongresszusa művelődési munkaközösségek szervezését kezdeményezte abból a célból, hogy gyűjtse, szervezze és fogja ösz- sze a kultúra igénylőit. Azokat,,akik igénylik a több kultúrát, a több ismeretetr-az-értelmesebb életet. A cél: tárják fel, fogalmazzák meg és képviseljék területükön a tágabb és szükebb kollektívák művelődési igényeit, együttműködve az üzemekben, a munkáslakta területeken a szakszervezetekkel, a KISZ- szel és más szervekkel. Fontos elv, hogy a munkaközösségek munkájában vegyenek részt a kultúrát szolgáltatók. Az állami szervek, az iskolák, a könyvtárak, a művelődési házak képviselői, akik megismerve — éppen a munkaközösségek tevékenysége által — a lakosság igényeit, törekednek azok mind színvonalasabb kielégítésére. A művelődési munkaközösségekben dolgozó társadalmi munkások segíthetnek kitapogatni a lakosság igényeit, érdeklődésüket — és megtalálni az ezekért szívesen tevékenykedő embereket. A művelődési munkaközösségek aktív, cselekvő munkára fogják össze azokat, akiknek a társadalmi munka- megosztásban hivatali, vagy munkaköri kötelességük a kultúra terjesztése, közvetítése. Azokat i's, akik mindenfajta kötelezettség nélkül szívügyüknek érzik a maguk és mások művelődésének az ügyét, ilyen közösségi élményre vágynak, vagy ha úgy tetszik: ez a hobbyjuk. (Gondoljunk csak a helyi hagyományok lelkes gyűjtőire és ápolóira, az öntevékeny művészeti mozgalomban résztvevőkre és másokra.) Lehetőség kínálkozik, hogy legyen a munkaközösségben minél több művelt, társadalmi érdeklődésű, lehetőleg olyan ember, aki még nincs egyéb feladatokkal túlságosan megterhelve. És legyenek e munkaközösségekben olyanok is, akiknek nincs ugyan funkciójuk, de készek munkát végezni, áldozatot hozni maguk és közösségük felemelkedéséért, művelődéséért. A munkaközösségek fontos feladata megyénkben is, hogy tevékenykedjenek a szocialista kultúráért. Nemcsak a nagyobb ta-i dásért, a szakmai és általános ismeretekért, hanem életünk megjavításáért, a jobb emberi kapcsolatokért, az etikai, morális szabályokat teremtő és hordozó szocialista közösségekért, igényességért, ízlésért, életünk módjának, Íratlan erkölcsi törvényeinknek, szokásainknak nemesbítéséért. Az általuk szervezett ankétokon, vitaesteken, munkaközösségi megbeszéléseken és egyéb népfront fórumokon egyszerre fogalmazódhat meg a helyi közösségek igénye egyfelől a művelődési szolgáltatások és lehetőségek iránt, másfelől az ezzel foglalkozó szervek és intézmények részéről a kívánalmak és elvárások a közösségtől. S ezek az igények mindjárt össze is vethetők az adott helyi lehetőségekkel, így hasznosan segíthetik a helyi politikai tervek megvalósítását. Megyénkben huszonöt művelődési munkaközösség dolgozik a Hazafias Népfronttestületek mellett. Ismerve népfront-bizottságaink programját, céljait, további újabb közösségek létrehozása várható. A megalakult munkaközösségek eddig is hasznosan tevékenykedtek, jól segítették a párt művelődési céljainak megvalósítását. Szükség van azonban munkájuk rendszeresebbé tételére, tevékenységük hatókörének bővítésére. A művelődési munkaközösségek tevékenysége, feladatköre megyénkben is sokrétű lehet. Létrehozhatják a legkülönfélébb önművelési formákat, kis társadalmi közösségeket, tagjaik érdeklődése és a felismert szükségletek szerint a lakóhelyeken, üzemekben, intézményekben és más helyen. A KISZ, a szakszervezeti bizottságok, az állami és társadalmi szervek támogatásával szervezhetik, szélesíthetik a könyvbarát-mozgalmat, a könyvklubok, ifjúsági művelődési körök, az Olvasó Népért mozgalom, a szülői munka- közösségek szervezését. Támogatást nyújthatnak az üzemi és szövetkezeti szocialista brigádok kulturális igényeinek kielégítéséhez. Terjeszthetik a helytörténeti és honismereti mozgalmat, áoolhatják a nemzet kulturális örökségét, haladó hagyományaink, népi kultúránk, a népművészet terjesztését. Figyelembe véve a Központi Bizottság és megyei pártbizottságunk közművelődésünk továbbfejlesztésére vonatkozó határozatait, az egész népfröntmozgalomnak, benne a művelődési munkaközösségeknek is, a következő időben hatékonyabban kell közreműködnünk megyénk lakosságának politikai nevelésében. A politikai ismeretterjesztés jól bevált hagyományait és az új formákat — mint például a népfront politikai vitafórumok tevékenységét — felhasználva a munkaközösségeket működjenek közre és minél szélesebb körben ismertessék politikánkat, szocialista céljainkat. A politikai nevelőmunka akkor eredményes, ha szorosan kapcsolódik a helyi tennivalókhoz, feladatokhoz. Csak a konkrét emberi közösség, kollektíva, konkrét viszonyai és szükségletei szabhatják meg a politikai nevelőmunka célszerű módjait. A szocialista fejlődés útját járó társadalom állampolgárának ismernie kell jogait és kötelességeit. Politikai, társadalmi, közgazdasági stb. ismeretekre kell szert tennie. Ismernie kell a szocialista állam, társadalom, jogszolgáltatás, közintézmények szerkezetét; a szocialista demokrácia gyakorlásának lehetőségeit. A köz gondjai Iránt fogékony, közös dolgainkért fáradó, áldozatokat is vállaló, politikailag művelt, szocialista emberek, öntudatos, állampolgárok nevelődésének, művelődésének legmegfelelőbb társadalmi közegét kell kialakítanunk. Olyan társadalmi közeget segítsünk alakítani falun és városon egyaránt, amelyben az állampolgárok szívesen vállalnak munkaidejükön felül társadalmi munkát továbbfejlődésünk érdekében, és amelyben az igazi emberi értéket a közösség ügyéért végzett áldozatos munka adja. Nagyobb részt kell vállalnunk megyénk lakosságának általános és szakmai műveltségének gyarapításából. Ez továbbfejlődéseink egyik kulcskérdése. Ismert, hogy ebben a múlt társadalmi rendszer bűne miatt is sok pótolni valónk van. Támogatnunk keff az állami szerveket, az oktatási és közművelődési intézményeket, az oktató, nevelő munka szintjének és hatékonyságának növeléséért. Az analfabétizmus és félanalfabétizmus teljes megszüntetéséért, a továbbtanulási kedv felkeltéséért. A szakszervezeti bizottságokkal együttműködve támogatni kell a munkahelyi képzést és továbbképzést az alapfoktól a felsőfokig. Társadalmi munka szervezésével segíthetjük az oktatási és közművelődési intéz« ményhálózat korszerűsítését, bővítését. Ebben a munkában vannak már eredményeink; mint például a balkányi diákotthon akció, da ezek csak nagyon kezdetiek. Nemes célokért küzdhetnék a munkakör zösségek az olvasóvá nevelés mozgalmának kiterjesztésével. Az Olvasó Népért mozgalom is eredményeket vallhat magáénak a szocialista kultúra terjesztésében. Az évenként megrendezett Ünnepi Könyvhét sok lehetőséget kínál a falusi dolgozóknak is, hogy megismerkedjenek szocialista irodalmunk alkotásainak legjavával. A népfront és más szervek által rendezett író-olvasó találkozók pedig alkalmat kínálnak irodalmi életünk képviselőivel való közvetlen találkozásra. A múlt hónapban megrendezett megyei ünnepi könyvhét alkalmával Simon István Kossutí*- díjas költővel és Czine Mihály József Attila- díjas irodalomtörténésszel és irodalmi életünk más jeleseivel találkozhatott megyénk lakossága. Közre kell működnünk, hogy a munkások, parasztok, falusi, városi és tanyai dolgozók egyaránt többet olvassanak, művelődjenek, segítsük továbbá a könyvtárak fejlesztését, korszerűsítését is. Szerepük van a munkaközösségeknek az öntevékeny művészeti csoportok szervezésében, támogatásában, olyan értékes mozgalmak, mint a Röpülj Páva-körök, ifjúsági d» los találkozók és mások terjesztésében. Any» nyelvünk, beszédkulturánk ápolásáért is sokat tehetnek. A művelődési munkaközösségeknek részi kell vállalniuk nemzeti és nemzetközi ünnepeink szervezésében, az ünnepségek tartalmi színvonalának emelésében, az ünnepi műsorok igényesebb összeállításában. A szülői munkaközösségek munkájának segítése hálás és megtisztelő feladata lehet egész népfrontmozgalmunknak. A korábbi eredményekre építve folytatnunk kell a szülői munkaközösségek vezetőinek, vagy szülők összességének oktatáspolitikai és pedagógiai tájékoztatását, a pedagógiai propaganda befolyásolását és szervezését. Segítenünk kell a szülők és nevelők együttműködésének javítását, a családi nevelés szocialista vonásainak erősítését, több tájékoztatást kell adnunk együttműködve a pedagógusokkal, a fiatalok korszerű neveléséhez. Fokoznunk kell a felelősségtudatot az új nemzedék sorsáért és segítenünk kell kialakítani azt a tudatot, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata és felelőssége. Szólnunk kell e helyen a fizikai dolgozók gyermekeinek sorsáról, hiszen ez egész társadalmunk lényeges problémája. Tanulásuk és továbbtanulásuk érdekében sok koz do mi - nyezés született megyénkben, kezdeti eredményeket vallhat magáénak a népfrontmor- galom is, de további tennivalóink vannak, különösen a tanyasi gyermekek oktatásának,' nevelésének javításáért. Segítenünk kell abban, hogy a gyermek — ha külvárosban, tapsán született is, s bármilyenek az anyagi körülményei — egyenlő esélyekkel élhessen a tanulás és továbbtanulás lehetőségeivel. A legfontosabb e tekintetben az óvoda- és' Iskolahálózat továbbfejlesztése és az iskolák közti színvonalkülönbség csökkentése. A szocialista tudat formálásában non te kis szerepe van a közízlés alakulásának. Művelődési munkaközösségeink szép feladata lehet az esztétikai nevelés: előadások, viták, kiállítások szervezése a megyénkben és más területen dolgozó képzőművészek, műtörténészek közreműködésével. Többet kellene foglalkoznunk a lakáskultúrával, a díszítő művészettel falun és városon egyaránt. Külön megemlítem a honismereti pto» gaimat, a szülőföld szeretetére való nevelést. Lakóhelyünk, szülőföldünk, munkahelyünk, ismertetése múltúnk, jelenünk szocialista jövőnk feltárása és propagálása ugyancsak szép nepfrontfeladat. A szülőföld, a lakóhely fejlődéséért, szépítéséért, értékeinek megvédéséért, környezetének védelméért folytatott közös tevékenység végzésében minden állam- * polgár érdekelt és megyénk lakosai szívesen dolgoznak azért. A napokban tárgyalta megyei bizottságunk a környezetvédelem feladatait. Szivet melengető volt hallgatni a sok lelkes lokálpatrióta javaslatait, kezdeménye- zesuket, tenmakarásukat, megyénk fejlődéséért érzett felelősségtudatukat Az elmúlt évben végzett 113 millió forint értékű társadalmi munka is bizonyítja, hogy megyénk lakossága érzi: a tervszerűen fejlődő, szépül,? községek varosok összessége: szocialista haza; Erről szólni és tenni igen időszerű most, fe’- szabadulásunk 30. éves jubileumára'készülve Népfrontbizottságainknak és a művelő- dési munkaközösségeknek meggyőző agitáe< óval kell segíteniük, hogy valamennyi lakó- ■ sunk értse: napjaink forradalmisága, a min- , dtennapok fegyelmezett munkája. Ezzel járulhatunk hozzá a szocializmus magasabb- szintű építéséhez, szeretett megyénk további fejlődéséhez, lakosságunk életének kulturált tabbá, boldogabbá tételéhez. f. I Koffiflhim tanyasi gyarefcefcnefc RjfregjMitoi Gálját EmOnö dtk.
