Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

Munkás­szálló Valójában csak a törzsingázók, az évek óta munkásszállón élő, lakó munkásak tudják mérni a kü­lönbséget a régi és a mai munkásszállók között. Hol vannak már a vaságyak? El­tűntek a poros szal­mazsákok, felváltotta ezeket a heverő, a matrac, a lavórt a zu­hanyozó, s ma már ott található az éjjeli. ■ szekrényen a zsebrá­dió, s a társalgóban a tv-készijlék. Több he­lyen könyvtár műkö­dik,- s vannak újsá- gők, folyóiratok. Egyáltalán nem kö­zömbös ez, hiszen ha az volna, nem fordí­tanának annyi gon­dot munkásaik mű­velődésére, jó ellátá­sára, otthon teremté­sére az üzemek, a SZÁÉV, KEMÉV, ÉP­SZER, az állami gaz­daságok, gyáraink, ahol milliókból épí. , tettek korszerű mun­kásszállókat, szerel­ték fel ezeket otthono. san. Nem árt tudni, -> hogy Szabolcs-Szat- már megyében csak­nem 2 és félezer dol­gozó lakik munkás- szálláson. És amikor • ma a Szakszervezetek Szabolcs-Szotmár me. gyei Bizottsága napi­rendjén szerepel a nevelő munka, első helyen ezt elemzi, hol tartanak az üzemek gazdasági, társadal­mi vezetői, mit tettek és tesznek az szb-k azért, hogy ezek a munkásotthonok való­ban otthonok legye­nek, neveljék, formál­ják az itt lakókat. Ezek a munkásszál­lók igen alkalmas ott­honai a munkásmű- velódésnek, a tanu­lásnak, képzésnek. Vajon kihasználják-e ért megfelelően üze­meink gazdasági, párt-, társadalmi szervezetei, vezetői? Kétségtelen, hogy a múlt esztendőkben ja. vult a munkásszálók. ban a tartalmi fnun. ka. Több helyen itt gyűltek össze azok a dolgozók, akik beirat­koztak az általános is. kola hét—nyolc osz­tályába. Itt tartották a foglalkozásokat, a szakszervezeti, politi­kai oktatást, KISZ- gy üléseket, stb. El­hangzottak ezeken a helyeken ismeretter. terjesztő előadások, voltak író—olvasó ta­lálkozók, filmvetítések. Túlzás lenne azt állítani, hogy a mun­kásszállásokon él, la­kik megyénk munkás, ságának a zöme. Mégsem hanyagolha­tó el az itteni munka, a jó, hasznos prog­ram kialakítása, mert jórészt hozzájárulhat ahhoz, hogy az ott dol­gozók tanuljanak, mű­velődjenek, segíthet a munkássá válásban és nevelésben. És pon­tosan a bejáró, itt la­kó jórészt kétlaki dol­gozók szemléletének a formálását segíthe­tik. Farkas Kálmán XXXI évfolyam. 134. szám ARA: 80 FILLÉR 1914- Június ii„ kedd CSENGEK: Ülést tartott az öntözési operatív bizottság A Szovjetunió kul~ és belpolitikájáról — Nixon közelgő moszkvai látogatásáról Andrej Gromiko Minszkben, B. Ponomarjov Kalinyinben mondott választási beszédet Utolsó hetébe lépett a legfelsőbb tanácsi választási kam­pány a Szovjetunióban. A szovjet parlament új, kilencedik összetételét négyéves megbízatással választják meg június 16-án vasárnap az ország mintegy másfélezer választási kör­zetében. Az elmúlt hetekben a választókerületek többségében már lezajlottak a jelölőgyűlések, melyeken a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjei, köztük az SZKP Politikai Bizottságának több tagja és póttagja, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, mint képviselőjelöltek találkoz­tak választóikkal. Vasárnap egyidejűleg választják meg a Legfelsőbb Ta­nács mindkét kamarájának — a Nemzetiségi Tanácsnak és a Szövetségi Tanácsnak a tagjait. A hét folyamán kerül sor a szovjet párt és a kormány legfelső1 vezetőinek választási gyűléseire. Szerdán Alekszej Koszigin, csütörtökön Nyikolaj Podgornij, pénteken Leonyid Brezsnyev találkozik választóival. Az SZKP főtitkára a Kreml Kongresszusi Palotájában megtartandó választási gyű­lésen előreláthatólag kétórás beszédet mond, s áttekinti a szovjet bel- és külpolitika .valamennyi időszerű kérdését. fiz fiSZU (tüidittségéflek látogatása hazánkkal Az MSZMP KB meghívá­sára június 1—10 között lá­togatást tett hazánkban az Arab Szocialista Unió kül­döttsége, dr. Mohamed Sala- heddin Iszmail Központi Bi­zottsági tag. kormányzósági titkár vezetésével. Az egyip­tomi delegáció tanulmányoz­ta a Párt. és tömegszervezeti munka tapasztalatait A kül­Tímár Mátyás Jugoszláviába utazott A jugoszláv kormány meg­hívására dr. Tímár Mátyás,' a Minisztertanács elnökhe­lyettese hétfőn Jugoszláviá­ba utazott, ahol a két ország gazdasági együttműködésén nek időszerű kérdéseiről tárgyal. Egyben folytatja a Budapesten megkezdett esz­mecserét a kapcsolatok bőví­téséről a szerb, a szlovén és a horvát kormányfőkkel. döttséget fogadta Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője. ’ Az egyiptomi ven­dégek látogatást tettek . a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál és . ellátogattak Fejér és .Zala megyébe. A küldöttség hétfőn elutazott hazánkból. '„A Szovjetunió külpoliti­kájának tekintélye nagy. Tu­lajdonképpen nincs egyetlen olyan kisebb vagy nagyobb nemzetközi kérdés sem, amely megoldható lenne a Szovjetunió részvétele nél­kül, még kevésbé érdekeinek rovására” — jelentette ki MinsZkben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere. Gro­miko abból az alkalomból ta­lálkozott a belorusz főváros választópolgáraival, hogy őt jelölték képviselőjüknek a Legfelsőbb Tanácsba. Andrej Gromiko , egyebek között megjegyezte: még áll­hatatos harcot kell folytatni annak érdekében, hogy a fe­szültség enyhülésének folya­mata visszafordíthatatlanná váljék. Az a fontos — mon­dottá —, hogy a nemzetközi események alakulása egyre határozottabban fordul a bé­ke — és nem a háború — irányába. Szocialista államunk kül­politikájának osztályjellege van. Ebből az következik, hogy a párt elsőrendű figyel­met fordít a szocialista kö­zösség egységének és össze- forrottságának megerősítésé­re — mondotta Gromiko. Korunk összes forradalmi erőinek fokozódó szolidaritá­sáról szólva Gromiko hang­súlyozta, hogy a népek min­• ■: (Folytatás a 2. oldaton) Hétfőn a Szamos menti Ál­lami Gazdaság csengeri ke­rületének központjában tar­totta meg ülését a megyei öntözési operativ bizottság. A bizottság eddig végzett- munkájáról és további fel­adatairól, valamint az öntö­zés alakulásáról 1974 első öt hónapjában Mudri Sándor, a vízügyi igazgatóság főmérnö­ke, a bizottság elnökhelyet­tese számolt be. Elmondotta — többek közt —, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében összesen 20 ezer hektár ön­tözésre berendezett terület van. A tavaszi aszály miatt az idén olyan nagyméretű volt az öntözés, amilyen ta­lán még soha. Összesen 16 ezer hektárt öntöztek a me­zőgazdasági üzemek. A má­jusi esők eredményeként megjavult a víztározók víz­mennyisége is. ezért, várha­tó. hogy a nyírségi területen még hatályban lévő vízfel­használási korlátozást ebben a hónapban feloldják. A májusban és júniusban lehullott csapadék mennyisé­ge a szalmát-be regi területen már megközelíti az S0 éves átlag szintjét, de a szabolcsi (nyírségi) területen még mindig nem volt elegendő csapadék. A felső talajréteg víztelítettsége jó és megkez­dődött 40—80 centiméter mélységű talajréteg telítődé­se is. A megyében nem volt egyenletes az öntözési kapa­citás és lehetőség kihaszná­lása. Szatmái-Beregben a meglévő kapacitást és lehe­tőségeket 100 százalék fölötti szinten használták ki a me­zőgazdasági üzemek, a sza­bolcsi részen azonban lema­radás tapasztalható, nem megfelelő az öntözési lehető­ségek kihasználtsága, bár sokkal jobb, mint a korábbi években, Szatmár-Beregben és néhány nyírségi gazdaság­ban az idén az aszályos ta­vasz idején többet üzemeltek az öntöző berendezések, mint máskor egész esztendőben. A megöntözött területek átla­gosan mintegy 1Ó0 millimé­ter mesterséges csapadékot kaptak. Az is bebizonyoso­dott az idei aszályos tavasz­ban. hogy ha nagyon szüksé­ges. akkor a gazdaságok tud­nak öntözni, megoldják a problémákat és nem sajoáW ják a költségeket. Most a májusi és júniusi bőséges csapadék lehetővé teszi, hogy az öntözést két- három hétre szüneteltethes­sék a gazdaságok. Ezt az időt kú kell használni az ön­tözőberendezések javítására, karbantartására, hogy min­denütt megfelelően felké­szülhessenek az esetleges nyári szárazság ellensúlyozá­sára, a júliusi—augusztusi öntözésre. Az operatív bizottság ülés« után Mester J°zsef, a Sza­mos menti Állami Gazda­ság igazgatója tájékoztatta a bizottság tagjait és a meghí­vott vendégeket a gazdaság} vízrendezési, öntözési mun­káiról, eredményeiről és aa öntözés időszerű kérdéseirőL Elmondotta — többek közt —, hogy a gazdaság a janu­ári egyesülés óta 6907 hektá­ron gazdálkodik, ebből .3784 hektár a szántó, 524 hektár a termő gyümölcsös, 1585 hektár a legelő. A volt Csen— geri Állami Gazdaság terü­letén négy év alatt — 1979 óta — komplex meliorációt végeztek el 23 millió forint költséggel, A -volt Fehérgyar­mati Állami Gazdaság terü­letén ez a munka 1973-ban kezdődött és 1977-ig tart. 5S millió forint beruházást igé­nyel. A Szamos menti Álla« mi Gazdaság területén 55§ hektáron elvégezték a drénsr zést. 130 hektáron alagcsöves altalaj öntözést valósították meg. A gazdaság ebben az évben összesen több, mint 500 hektáron öntözött, átlag 120 milliméter mesterséges csapadékot biztosítva a nö­vényeknek. A tá jékoztatók után Fo­nalka Sándor, az Eesediláp Vízgazdálkodási Társulat száktanácsadó mérnöke is­mertette a szatmári terület öntözésének törénetét es a jelenlegi helyzetet. Mondan­dóját vetített színes diafil­mekkel illusztrálta. Ezután az operatív bizottság tagjai és a vendégek megtekintet­ték a gazdaság alagcsöves al­talajöntözésre berendezett területeit. A bemutatót Mes­ter József igazgató vezette,' helyszínen ismertetve ezt a nagyon érdekes, sokat ígérő öntözési módszer! (sz. j.) Magyar-Indiai megbeszélések 1974. június 5^-10. között Uj-Delhiben Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes és Csunilal Trivedi, az indiai külügyminisztérium főtitká­ra között megbeszélések voltak. A megbeszéléseken részt vett Túri Ferenc, ha­zánk delhi nagykövete. Rácz Béla külügyminisz­ter-helyettest fogadta Szva- ran Szingh . külügyminiszter, C. Szubrainaniam iparfej­lesztési, .tudományos és mű­szaki miniszter, T. A. Pai nehézipari miniszter, a ma­gyar—indiai gazdasági együttműködési regyesbi- zottság indiai tagozatának elnöke, D. P. Csattopadhjaja kereskedelemügyi állammi­niszter ég Keval Szingh kül­ügyi államtitkár. A szívélyes, baráti légkör­iben létrejött találkozó so­rán a felek áttekintették a kedvezően alakuló magyar— indiai kétoldalú kapcsolatok és sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseit, valamint a kölcsönös érdeklődésre i számot tartó nemzetközi problémákat. Megkezdődlek a szóbeli érettségik * Hétfőn a megye több középiskolájában — gimnáziumok­ban, szakközépiskolákban — megkezdődtek a szóbeli érett­ségi vizsgák. Május 26-ig valamennyi iskolában, Szabolcs- Szatmárban 29-ben, be kell fejezni a tanulók utolsó beszá­moltatását négy esztendő tananyagából. A középiskolákban csaknem háromezer fiatal, a dolgozók iskoláiban 850 felnőtt áll a bizottságok elé, hogy ismereteiről számot adjon. ^ Az 'idei év volt az első, amikor a tanulók szabadon vá­laszthattak: kívánnak-e érettségi vizsgát tenni, vagy meg­elégszenek a négy középiskolai osztály elvégzését, tanúsító bizonyítvánnyal. Országos felmérés szerint összesen 300 azok száma akik nem kívántak érettségizni. Megyénkben a nap­pali tagozatosok közül mindenki vállalta az írás- és szóbeli számadást, a levelezők közül is igen kevesen, a tizet sem meghaladó számú tanuló élt a lehetőséggel. Már hétfőn reggel Nyíregyházán is láthatták a járóke­lők az ünnepélyesen öltözött fiatalokat akik, elsősorban a Kossuth szakközép és a pénzügyi felé siettek hogy elsőként essenek túl a feleleteken, és fejezzék be végérvényesen a kö­zépiskolát és nyerjenek jogot arra, hogy megfelelő tudás ese­tén magasabb fokon képezzék magukat, vagy kezdjék meg a munkát szakmaismeretüknek megfelelő helyeken. Antal Erzsébet magyar irodalom anyagából vizsgázik a kereskedelmi szakközépiskolában, (H, J, fefag

Next

/
Oldalképek
Tartalom