Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
1974. június 4. KBU5T-M AGY ARORSZ AO Í eH&tá A törvény szellemében «*/ Két éve be kellett zárni 0 megyei tejipari vállalat gacsályi kis üzemét, annyira csökkent a környék tejtermelése. A kormányprogram hatására tavaly ismét kinyitották. Tizenöt dolgozója no- pi ötven-hatvanezer liter tejet d olgoz tel itt kazeintúrónak, mel y részben a műanyagipar egyik alapja is. Képünkön éppen Nagy Marika és Kormos Ilona gyűjtik össze az elkészült terméket a bolygókeverö kádból, Zeller István csoportvezető irányításával. (Hammel József felvétele) ŐK VOLTAK AZ Csiszolók a VSZM-ből „Óvodás korba” lép LASSAN az ifjúsági törvény. Azt hiszem, erről a törvényről már születésekor megállapíthattuk: épp időben jött a világra. Akkor, amikor a fejlődés szükségessé tette, hogy az ifjúság, mint a társadalom szerves része, a maga sajátosságainak megfelelő védelmet, törvényi támogatást kapjon. Nem azért, hogy a fiatalok kivételes helyzetbe kerüljenek, hanem éppen azért: az idősebbekkel szemben ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe és mielőbb felszámolják azokat az ellentmondásokat, amelyek a fiatalok társadalomba való beilleszkedése során keletkeztek. Milyen problémák megoldását segíti elő a törvény? Többek között a pályakezdés nehézségeinek, a családalapítás gondjainak leküzdéséhez ad szervezett keretet. A vállalatok, intézmények eddig is támogathatták fiatal dolgozóikat, ha feiismerték, nogy ez mindkét léi kölcsönös érdeke. A törvény azonban kötelezővé teszi, hogy rendszeresen vizsgálják a fiatal szakemberek képességét, alkalmasságát munkakörük betöltésére, vezető beosztásba való helyezésük lehetőségét; anyagilag segítsék a fiatal házasok lakásproblémájának megoldását, kulturális és sporttevékenységüket. A TÖRVÉNY LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT a fiataloknak arra is. hogy szót kapjanak, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben (jutalmak, kitüntetések odaítélésében, a támogatás formáinak kidolgozásában.) Mindez azonban csak lehetőség maradna, ha a végrehajtási rendeletek alapján a jogszabályt nem töltenék meg tartalommal. A Nyíregyházi Konzervgyárban például a törvény valamennyi rendelkezését konkrét intézkedésekkel teszik élővé. A mező- gazdasági főiskolával, és a 4. sqármí általános iskolával szocialista szerződést kötöttek a vállalat fiataljainak szervezett továbbtanulása érdekében. A fiatal szakemberek munkáját rendszeresen értékelik, és a tehetségeseket tervszerűen vezető beosztásba is helyezik. A lakásépítés támogatására jelentős összegű kölcsönöket folyósítanak, a KISZ-szervezet feladatainak támogatására pedig ifjúsági alapot hoztak létre. Rendszeresen mozgósítják a fiatalokat: kulturális és sportrendezvények segítik a szabad idő célszerű felhasználását. íme a törvény megvalósu. fásának kézzelfogható bizonyítékai. A konzervgyár példája azt is megmagyarázza, hogy mennyiben jelent újat, minőségi változást az ifjúsági törvény végrehajtása. Korábban is volt példa arra, N agymama, meg tetszett gyógyulni! Kezét cső. kólóm. „Szervusz” — mondja újra huneutkás mosolyával. Igaz, hogy ez a mosoly még kissé bágyadt, sápadt arcról sugárzik, de már újra emberséget, szere- tetet sugárzó. Ö a mi, az egész bérház nagyija.- Nézi a fákat a kertiben, a hancurozó gyerekeket, hallgatja a park madaradnak csicsergését, s kükivánkozik nagymama is a szabad levegőre. Egész nyolcvanegy esztendején át hozzászokott a munkához, mozgáshoz. Mutatja a jobb kezét, tenyerét próbálja behajlítani. Már eddig behajlik. Újra próbálja. ,,Ej fiam meddig kellett gyakorolnom odabenn a kórházban. Nagyon aranyosak voltak. Csak az a keserűsé! Meg kellett innom, rám parancsoltak. Próbáltam a nővérkét lebeszélni, de nem lehetett.” És nagymama beszél, magyaráz. Már valamelyik reggel a kertbe is lemerészkedett. Nézek, jól látok? Valóban nagymama. Kezében a kapa. s ott babrál, motoszkál a kertben, irtja a dud- vát, szépíti a virágágyakat. „Tudod, jó ennek ni”. — mu. hogy a vállalatok dolgozói nak lakásépítési kölcsönt nyújtottak, vagy jelentős döntések előtt megkérdezték a KISZ-titkár véleményét is. Ezeket az egyedi, a vállalati szokásoktól függően erősen eltérő eseteket tereli egységes mederbe a törvény. Tudatosan kidolgozott ifjúságpolitikái elvek gyakorlattá válása megy végbe, annak ér. dekében, hogy a társadalom egy jelentős rétege ne érezze magát mellőzöttnek, egyenlő feltételekkel jusson hozzá a társadalom támogatásához. A jogokban való egyenlőség azonban elválaszthatatlan a kötelességektől. Az ifjúsági törvény a fiataloknak ügy biztosit jogokat, hogy a törvényhozó elvárja az ifjúság odaadó, képességei szerinti legjobb munkáját. A konzervgyári példánál maradva: a brigádmozgalom erősítése nagyrészt a fiatalok feladata. Egy év alatt a fiatalok brigádjainak száma háromról tizenháromra emelkedett. Újabb feladatok várnak rájuk a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom bevezetésében. Ezek a jogok és kötelességek kiegészülnek a demokratizmus egy új intézményével: az ifjúsági parlamentekkel. Ezek a fórumai a fiatalok és a gazdasági-állami vezetés részvételével az ifjúság prob, lémái megvitatásának. A vezetők itt kötelesek számot adni az ifjúságpolitikai célok megvalósításáról és itt kötelesek válaszolni a feltett Kérdéseikre. A SZÁÉV-nál nemrég hívták össze első ízben az ifjúsági parlamentet. Jó volt tapasztalni az aktivitást amellyel, a fiatalok a szakmunkásképzés, a lakásépítési támogatás, az érdekvédelem kérdéseivel foglalkoztak, és hallani azokat az érdemi válaszokat, amelyekben az igazgató a szükséges intézkedéHétfőn Nyíregyházán, a technika házában ülést tartott a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége megyei elnöksége. Az ülésen Scholtz Béla, a megyei szervezet titkára számolt be az egyesületek nemzetközi kapcsolatairól. Napirenden szerepelt az idei, megyei műszaki hónap programjának előkészítésével járó feladatok megbeszélése. A sorrendben immár tize. tatja a szemét. Kívánja látni a szépet, a tisztát, a rendet. Nem is nagyon figyelték, hová tűnt a nagyika. Csak azt látták, ott szöszmötöl a virágok között. A hosszú, hónapokig tartó betegség — az ágy elszátta erejét, legyengült, s egyszerre habzsolni akarta a kis öreg az élet szépségét, a munkának örülni, fogadni a ház lakóinak köszönését, szót váltani. És azon vették észre, hogy nagymama nincs, a nagymama eltűnt. Egy ideig a kertben, kapálgatott, aztán összeesett. Úgy vitték be. Néhány napig pihent. Most itt van az ablakban. Megmostam már a fejét, mert a nagymama — bár nyolc- vanegyedik esztendős — modern nagyika, él-hal a fiatalságért; érti nyelvüket, barátai. Igazat ad, de próbálja kibeszélni magát, s jön a mesével nagyi, hogy ő nem állhatta meg a kert gondo- zatlanságát, meg hogy mozogni akart. Mert, ha nem mozog-dolgozik az ember. sekről, mint konkrét feladatokról beszélt. Ha nem is egyezett mindenben a válasz az interpellálok véleményével, a tanácskozás azt mutatta, mindkét fél komolyan veszi a törvény adta lehetőségeket. így igazolja a törvénnyel létrehozott intézmények szükségességét maga a valóság. Még egy tanulság fakad a gyakorlati tapasztalatokból. Az ifjúság érdekeinek hatékony védelme, a fiatalok és a vezetők közti együttműködés csak életképes KlSZ-szerve- zet tevékenységével valósulhat meg. A KISZ-munka, a KISZ-élet új feladatokkal gazdagodik, új tartalmat nyer az ifjúsági törvény végrehajtásával. Mindkét vállalatnál tapasztalták, hogy ahol nem, vagy nem elég hatékonyan működik a KlSZ-szer- vezet, ott a fiatalok érdekeinek védelmével is kevésoé törődnek. DINAMIKUS, TAPASZTALT ifjúsági vezetőkre van szükség, akik ismerik a fiatalok valóságos érdekeit — és merik azt képviselni. Ott, ahol a KISZ-titkár tevékenysége kimerül a vezetőknek való helyeslésben, az ifjúság érdekei ritkábban jönnek szóba. Ezért a tagság felelőssége is megnő az ifjúsági vezetők megválasztásakor. A fiatalok — csakúgy, mint a nők — nem a társadalom kivételes helyzetű rétegét alkotják. Ahhoz azonban, hogy egyenlők lehessenek más rétegek tagjaival, különleges figyelemben, védelemben kell részesíteni őket. Szocialista társadalmunk megmozdult a fiatalok érdekében. Rajtuk a sor, hogy munkájukkal bebizonyítsák: ez a segítség nem hiábavaló. A. B. dik megyei műszaki hónap megnyitójára szeptember 11- én kerül sor és októberben zárul. A rendezvény ezúttal már messze túlnő a megyehatáron. Regionális, sőt országos jelentőségű ankétok, tanácskozások megtartására is sor kerül ez alkalommal, melyekre külföldi partnereket is meghívnak. Több megyei szervezet is aktívabban közreműködik a rendezésben. akkor miért él? Bölcseiken dik. Én megértem. Lassan, óvatosan jár. Biztatom, lesz még jobban is. Reménykedik is. Újra felidézem nagymama alakját. Láttam télen, amint egy- szuszra felosont két emeleten, s vitte a sok mosott ruhát kiteríteni a padlásra. A bérház fiatalasszonyai csodálták. „Ti vagytok a fiatalok?! Ilyeneket kétszer kidolgozok még!” És bizony ki is dolgozott. Ö volt az első, aki a házban, a családban kelt, talpon volt. Ment a sarki boltba tejért, kenyérért, vajért, hogy az unoka tömött táskával menjen dolgozni, a másik meg az iskolába. Hideg, csikorgó tél volt, s mellén összefogott rékliben, fekete fejkendővel takarva ősz fejét, átsietett az üzletbe. Nagymama most is csak mezítlábas cipőben van. Már mosolyog újra. Visszaköltözött az élet, a remény, a bizakodás arcára, leikébe. s Újra felvillanyozza, derűre Amint megérkezett hozzájuk a hír Csepelről, a Dunai Vasműiből, a Bolyai Állami Gazdaságból, a Cement és Mészműveiktől, hogy munkások, az építőipar, a mezőgazdaság dolgozói a párt XI. kongresszusa és hatónk • felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére felajánlásokat tettek, ők is a csatlakozás mellett döntöttek: a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 3-as számú kisvárdai gyáregysége Radnóti Miklós szocialista brigádjának a tagjai. Fiatalemberek. Vállalásukat Juhász László szb- titkár így foglalja össze: Harminc óra társadalmi munka — Azt is tervezik, az üzem területén a beruházási munkák befejezése után kialakítják az üzemi rendet. Kis- várda város és a gyáregység parkosításához, szépítéséhez egyenként harminc társadalkeltá környezetét, az egész bérházat. Meglátogatta már az új lakó is. Dicséri is nagymama. „Pedig ez az asszony még csak néhány hete költözött ide. S nem feledkezett, meg rólam.” Felkereste az orvos felesége, Tibor meg rendszeresen kezeli, ápolja, orvossággal ellátja. Dicséri is, milyen drága az az ember. A legdrágább orvosságokat írta ki neki. „Nem ám filléreket fizetünk érte. Sok pénzbe vagyok.” Ránk neheztel nagymama. Elmulasztottuk meglátogatni, amikor beteg volt. Igaza van. Ezt nem lehet megmagyarázni. Igaz. mindig kérdeztük, hogy van, érdeklődtünk gyógyulása fglől. Nagymama ezzel azonban nem elégszik meg. „Más az, ha személyesen megy az ember, mintha csak érdeklődik.” Bocsánat nagymama. „No jól van. csak mondtam, mert rosszul esett. Már el is felejtettem.” Ég mosolyog újra... Farkas Kálmán mi munkaórát ajánlottak fel. Egy kommunista szombat szervezése, közös kulturális program és egymás segítése áll még vállalásukban. — Tudni kell rólunk, — veszi át a szót Mezősi Dezső gyáregységvezető, hogy üzemünk fiatal. Néhány évvel ezelőtt itt puszta föld volt. A napokban pedig megtörténik a modern három üzemcsarnokot magába foglaló gyáregység hivatalos átadása. Fiatalok a dolgozók is, számuk 260. Az átlagéletkor 38 év. Az éves tervünk 147 millió forint. A brigádmozgalom még fiatalabb. Ebben az évben tudtuk odaítélni a legjobbaknak az oklevelet. A még festék szagú új üzemcsarnokban a csiszológépek zaja első pillanatban zavaró, de . később hozzászokik a fül. Az emberek ott szorgoskodnak a modern gépek mellett. Szilágyi István csiszoiómunkás brigádtagra köszönünk rá. Képzés az anyagyárban — Akkor kell dolgozni, amikor van munka. Előfordult. már az is, hogy munkahiány miatt csak teng- tünk-lengtünk., Most másként lesz- Felajánlásunkat teljesíteni fogjuk. Ez a fiúk elhatározása is. Kilencen vagyunk és egyet akarunk. így könnyebb a munka. Még otthon is. Mi albérletben, lakunk. Egy gyerekünk van, de már a irtásodilk érkezésével is számolnunk kell. A brigádnak minden tagja nyolc általánost végzett és betanított munkás. Képzésüket: Budapesten, az anyagyárban kapták. A gyárban a szakmunkássá válás lehetőségeit most fontolgatják. Lovácsi Mihály is csiszoló. A munká d arabot mutatja: — A járműprogramba mi is beszállunk. Ez benne van a pártkongrésszusi vállalásunkban. Igaz, a technológiák itt most vannak kiforróban. Átlagosan 2600 forintot keresek. Ezért a pénzért dolgozni kell becsületesen. A teljesítésem 113 százalék körül van. Azt is el keli mondani, hogy a noa> ELSŐK mák is most alakulnak. ®n tizenhárom évi vasúti szolgálatot hagytam ott. Nem bántam meg. Itt rendszeresebb életet lehet kialakítani. A feleségem is itt dolgo. zik. Most a második gyerekkel szülésin van. Egy nőtlen fiatalember mellett állunk meg: — Gsüllög Ferenc csiszoló vagyok. A fékbetétek belső csiszolását végzem. A gépem modern, játék vele dolgozni. 1970-ben kerültem szinte gyerekként Pestre. Ott ragadt rám a csiszolás. Amikor a gyáregység megépült, hazajöttem. Itt lakom Nyírlövőben. Nagyon szeretnék szakmunkás lenni, de eddig még nem volt rá lehetőség.. Munkámmal, a felajánlás teljesítésével, szeretném kiérdemelni a felvételt a KISZ-be. Követték példájukat így élnek, gondolkodnak, munkálkodnak a Villaimos- szigetelő és Műanyaggyár Radnóti Miklós szocialista brigádjának a tagjai. A brigád életében látszatra nincs semmi különös. Ha viszont beszélgetés közben jobban figyel rájuk az ember, akkor észrevenni bennük az őszinte igyekezetei, amely- lyel nap mint nap végzik munkájukat. Ekkor már érthető, miért éppen ők vállalkoztak a „kovász” szerepére, hogy a gyáregységben miért éppen ők csat; lakoztak elsőnek a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkafel- ajánlásokihoz. Eddig négy szocialista brigád követte példájukat. — A jő példa ragadós —1 mondja Tóth Lajosné, a meósok Munkácsi Mihály szocialista brigádjának a ve. zetője. — Mi azért csatlakoztunk hozzájuk, mert mi is erőnkhöz mérten segíteni akarjuk a gyár terveinek teljesítését. — Engedjen meg egyszemélyes kérdést: Nem zavarja a munkában az az öröm, aminek elébe néz? — Nem. Augusztusig szeretném vezetni a brigádot. Akkor elmegyek szülési szabadságra. S. fi Szeptemberben: Műszaki hónap BOCSÁNAT, NAGYI
