Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
C Óidat K.ELET-MAGYARORSZÄG ESIalälälaSlsIälsIälälslätälätsEälätälälslalalsIsIälälaiälstälälsläislälslälalsSlälsfsisiaSSä^iäläEsüs^lEilsr Befagfasztás — feltámasztás ••• Földcsuszamlások, suvadások Megvásárolható-e a halhatatlanság ? Bélyeggyűjtőknek Labdarúgóvilágbajnokság ték lehetővé, hogy a csapadék nagy része a 1« lyebb talajrétegekbe szivárogjon, hiszen a növények vízigénye elég nagy volt ahhoz, hogy a vízáteresztő réteg túlságos átázását megakadályozza- A jelentősebb suvadások az erdők kipusztítása után kelet- kezifcek. A fák helyét gyepvegetáció foglalta eL Mivel a meredek domboldalak — a szőlőművelésen kívül — nem voltaik alkalmasak növénytermesztésre. ezeket legeltetésre használtaik. Az állatok taposása következtében az egységes fűtakaró is fellazult, nagy méreteket öltött a talajerózió és a víz is akadálytalanul szivárgott le a vízzáró rétegig. A szőlőkultú- rák területén — főleg a Gerecsében — hasonló folyamat játszódott le. Az itt kialakult földcsuszamlásokat tehát az ember hozta létre Hasonló helyzetet találunk — a hazainál’ jóval nagyobb mértékben — a suvadások .klasszikus” hazájában Erdélyiben. Az egész erdélyi medence telistele van suva- dással. Nem véletlen, hogy az összes e témával foglalkozó jelenséget és szakkifejezést geográfus kutatóink itt írták le. A földcsuszamlások oka itt is az erdőirtás és a mértéktelen legeltetés. Az erdő helyét elfoglaló fűvegetáció ugyanis éppúgy megakadályozza a talajeróziót és a víz túlzott beszivárgását, mint az ősnövényzet. A csapadék hatására a fű lejtő irányban .lefekszik” és zsindelyszerűen a völgyekbe vezeti a felesleges vizet. Mivel őseink főként birkával járatták az erdélyi lankákat, az állatok tövid rágták és letaposták a növényeket. Az eredmény sok esetben volt természeti katasztrófa. 1917-ben Lövéte falu pusztult el, és 1972—73-ban is számos házat döntött romba a földcsuszamlás. A természet egyensúlyának és egységének megbontása, előre nem mindig látható súlyos következményekkel járhat. Egy erdő kivágása, egy hegyoldal bányászattal történő megbontása, egy mocsár, vagy láp lecsa- polása pillanatnyilag hasznosnak és szükségesnek bi- •onyul. de számolnunk kell következményekkel is! Az Tiber céljainak elérésére, lényeinek kielégítésére megváltoztathatja a természet ősi állapotát, de ezt mindig előrelátással tegye! Dr. Major István Országos Természetvédelmi Hivatal Körülbelül öt évvel ezelőtt egy amerikai tudósnak, aki gyógyíthatatlan fehérvérűségben szenvedett, az volt a kívánsága, hogy halála után fagyasszák be testét. így akarja „kivárni” azt az időt, amikor feltalálják a betegség gyógymódját, reménykedve abban, hogy újraélesztése nemcsak hogy sikerrel jár majd, de egészségét is visszanyerheti. A nyugati sajtó szerint csupán az Egyesült Államokban „több száz elhunyt vár türelmesen a feltámasztásra”. Farmingdale-ban néhány év óta külön klinika működik „a holtak számára”. A halál beállta után néhány perccel a páciens teljes vérét speciális fagyálló glicerin-oldattal helyettesítik. A fagyasztást száraz jéggel kezdik (—79 C fokig), majd folyékony levegővel —196 fokig fokozzák, végül a „jég-mauzóleum” következik ... Dr. Vlagyimir Nyegovsz- kij, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja, a szervezet újjáélesztésével foglalkozó laboratórium vezetője így vélekedik az eljárásról: Az újraélesztés az utóbbi évtized csodája, míg a halál — ellentétben a több évszázados hittel — nem egy pillanat, hanem fiziológiai állomásokból álló, elnyújtott folyamat. Megállapították, hogy a szívműködés és légzés megszűnésével még nem következnek be azonnal végleges elváltozások a szövetekben. Éppen ez az idő-haladék, időeltolódás teszi lehetővé az újraélesztést. A szív több órás, a légzés pedig 40—50 perces kihagyás után is újra működésbe hozható. Még az agykéreg sejtjei is — melyek a legérzékenyebben reagálnak az oxigénhiányra — 4—6 perces szünetet bírnak ki. Űj fogalmak születtek: klinikai és biológiai halál. Üj tudomány foglalkozik a halállal, és az életbe való visszahozatallal. Az elméletet követte a gyakorlat: széleskörűen elterjedt és egyre gyakoribbá vált a klinikai halált követő újraélesztés. Az utóbbi időkig a legtöbb sziv-elégtelenség a halált jelentette, míg manapság a betegek százait sikerül megmenteni az életnek az újraélesztéssel. Mindezek az eredmények persze új — részben megvalósítható, részben illuzórikus — elképzeléseket szültek. A szóban forgó elmélet — a befagyasztással történő megörökítés — véleményem szerint az utóbbi kategóriába sorolandó. Az eredmények biztatóak és bizonyítják, hogy az alacsony hőmérsékletnek nagy jövője van az újraélesztésben. Tanulmányozásuk tehát feltétlenül szükséges. Az ésszerűség persze nem a felélesztésre váró fagyott holttestekben leledzik, hanem azokban a kísérletekben, melyek biztonságossá próbálják tenni a szervezet nulla fok alatti hűtését. Ez nemcsak az újraélesztésnek biztosítana nagyobb teret, de lehetővé tenné az élet ideiglenes megszakítását, anabió- zis létesítését (olyan állapot, amelyben az életfolyamatok annyira lelassultak, hogy életmegnyilvánulás egyáltalán nem mutatkozik). Az űrrepülésnél fellépő anabió- zis (amikor csökken az anyagcsere és lassul az öregedés) nem tűnne többé fantasztikumnak. Le kell azonban szögezni, hogy az évtizedek, vagy évszázadok múltán történő újra élesztős elve tudományosan megalapozatlan. A mélyfagyasztás (a —79 Celsius?, a —196 fokról nem is beszélve) önmagában végzetes a szervezetre, amint a likvid szövet jégkristályokká változik, veszélyezteti a sejtstruktúrát. Vlagyimir Nyegovszkij Egész domboldalakat „levihet” a suvadás. — Földrengések, pusztító viharok, szökőárak, vulkán, kitörések — a napi sajtóban szinte minden nap olvashatunk e természeti katasztró. fákról, amelyek a világ valamely részén emberi életeket követetnek, sokszor hosz- szú évek munkáját teszik tönkre pillanatok alatt. Napjainkban — bár érkezésüket sok esetben előre jelezni tudjuk — nincs védekezés ellenük. Ezek a természeti katasztrófák az emberi tevékenységtől függetlenül léteznek, keletkezésüket a modem civilizáció, az ipari, mezőgazdasági termelőmunka nem befolyásolja. A földcsuszamlások és suvadások gyakran szintén jelentős pusztítást végeznek, de az előbbiekkel szemben ezek keletkezése nem egy esetben az ember természetalakító — vagy természetpusztító — munkájának az eredménye. A földcsuszamlások — vagy ahogyan Erdélyiben nevezik a suvadások ott jönElektrovibrációs szivattyú Szovjet szakemberek mindössze 9 kg súlyú elektrovibrációs szivattyút konstruáltak, amely apróbb szilárd szennyezéseket tartalmazó víz kiemelésére is alkalmas. Csupán az a feltétele a használatának, hogy a víz hőmérséklete nem lehet magasabb 30 C foknál. Vízszállító-képessége nem nagy ugyan —0,3 köbméter/óra —, de teljesítményszükséglete is kicsiny, 0,3 kW. Mindemellett igen tekintélyes, 45 méteres emelőmagassággal üzemel. Egyfázisú 220 V-os 50 Hz-es váltóáramú hálózatról működtethető. Egyszerű szerkezete -évén nagy üzembiztonságú. összeszerelése és használatba vétele nem igényel különösebb szakértelmet. nek létre, ahöl a vízáteresztő felszín alatt vízzáró agyagréteg helyezkedik el- A vízzáró réteg mindig ferde településű, mégpedig a lejtő- szög 35 foknál nagyobb. A „csúszópályát” szolgáltató agyagos réteg felett leggyakrabban lösz, löszös homok, agyagos homok, vagy homok található. Abban az esetben. ha a vízáteresz ő réteg átázik, a felesdegies víz az alsó agyagréteg felszínét képlékennyé teszi. Ilyenkor a vízzel telített felszínközeli réteg a képlékeny agyagon megcsúszik és a lejtő irányában mozgásnak indul. Gyakran egész hegyoldalak csúszhatnak le egy-egy hosz- szantartó esőzés következtében. Földrengések idején akkor is létrejön a földcsuszamlás, ha a felső réteg nem telített vízzel. Az elmondottakból következik, hogy — a megfelelő geológiai adottságok mellett — suvadások ott keletkeztek, ahol gyakoriak a földrengések, illetve bőséges a csapadék. Hatalmas esőzések utáni földcsuszamlás alakította ki pL (1837- ben a Gyilkos tavat.) Az óriási földtömeg a Kis Békás patak útját torlaszolta el. A tó vízében még láttiat.ök az elpusztult fenyők törzsed. 1925-ben hasonló körülmények között keletkezett az Egyesült Államok Groß Ventre völgyében egy hatalmas tó. 1929-ban, Kínában és a Pamirban földrengés okozott pusztító hegycsu- szamlásokat. 1 A trópusi területeken ezek a sajátos földfelszíni képződmények igen gyakoriak, hiszen a mindennapos bőséges csapadék még a buja erdővegetáeió ellenére is átitatja a hegyek lejtőit. A mérsékelt égöv alatt azonban sokkal gyakoribbak az olyan suvadások, amelyek keletkezésében az ember is „besegített”. Ember okozta károk Lássunk ezekre néhány példát Magyarországról és a környező államokból. Hazánk területén több helyen fordulnak elő jelentősebt földcsuszamlások. Ilyenek r heves-borsodi medencében Arló környékén és a Gerecse oldalában, Dunaalmás köze lében. A csapadék mindké vidéken 55(F—600 mm. Geológiai felépítésük, közel azonos. Ferde rétegezésű pannon agyagra néhány méter vastag löszréteg települt. Az eredeti növénytakaró, a tölgy és búkkerdők nem tet. A TITÁSZ Vállalat Nyíregyházi Erőműve FELVÉTELRE KERES gépésztechnikusokat, műszaki ellenőrnek. Jelentkezési hely: TITÁSZ Erőmű, Nyíregyháza, Bethlen G. u. 92. (743) A X. labdarúgó-világbajnokság döntő küzdelmei június 13-án kezdődnek. Erre az alkalomra a rendező ország a Német Szövetségi Köztársaság május 15-én két bélyeget bocsátott ki. A 30 Pfenniges címlet egy kapus parádés védését mutatja be, a 40 Pfenniges bélyegen a labdáért harcoló mezőnyjátékosok izgalmas csatáját látjuk. Különleges emlékbé- lyegzök serege is megörökíti az eseményt. A labdarúgók világversenyének 16 legjobbja között a magyar csapat nem szerepel, így filatelis- táink részére elmarad az 1966. évihez hasonló szép kiadás. Akkor a hét, korábbi döntő forró pillanatait vitték bélyegre, köztük az 1938. évi párizsi mérkőzést, amikor Olaszország és az 1954. évi berni küzdelmet, amikor az NSZK csapata nyerte el az elsőséget a magyar válogatottal szemben. Egyenlítői Guinea most megjelent sorozata újból az első helyért folytatott korábbi csatákat ismétli meg, két bélyegen magyar színekben küzdő labdarúgókat ábrázolnak. Ai Magyar Posta 1966. évi blokkját focipálya jelképes rajza díszítette. Bulgária most kiadott blokkja és 8 bélyege ugyanilyen rajzra épül, a zöld és a kékeszöld alapszínek a pálya gyepszó- nyegére emlékeztetnek. At világbajnokságra máris számos állam postája bocsátott ki bélyeget és még több sorozat következik, a sparte filatelisták albuma az iiv« galmasnak ígérkező mérkő-i zéssorozat következtében! szépen gyarapszik. Látogatás barátainknál Kuba kétértékű sorozati tál emlékezett meg Brezs*; nyev elvtárs, az SZKP fóti te kára Havannában tett látogatásáról. Az egyik címleten Lenin és Jósé Marti képmását láthatjuk, a második bé-i lyeg Brezsnyev és Fidel Castro kézfogását örökíti meg. — A cseh posta ünnepé hangversenyek muzsikáját közvetíti a fűatelistákhoz azzal az ötértékű különleges hangszereket bemutató soro- 1 zattal, amiről elénk tűmis többek között bőrduda, piraA miszongora, Martin Benta# | szögletes hegedűje. Ez trtőb4 bit a neves festőművész szórakozásképpen alakította kSJ Benka nevével a filatelistálé tavaly is találkoztak, az ete 1 lenállásról festett képét a cseh posta bélyegen mutatta be. — Ritka véletlenként a bőrduda most kapott helyei Bulgária bélyegén is. Ez a hangszer a népi együttesei!? fesztiváljára és az országos spartakiádra kiadott sorozaS 3 stotinki névértékű címletéi díszíti. Hamisítás nagyban Legalább 4 millió márkái val károsította meg a filate-j listákat Dieter Krüger kite sékészítő és bandája. Olcsd bélyegeket hamis felülnyomással, bélyegzőkkel vará«i zsoltak ritkasággá. A készíti mények hátoldalára nem fe«l lejtették el ráhamisítani jő} nevű szakértők igazoló béJ- lyegzőjét sem. Krüger fegyvertárában szerepeltek százéves darabokat megmásító eszközök, csakúgy mint m második világháborút köve} tő kiadások hamisítására szolgáló nyomólemezek. éj jóhiszemű gyűjtők gyanútlaJ nul őrzik albumaikban aá értéktelen hamisítványokat^ ezért a kár pontos összegé csak évek múlva derül ki. Aé eset tanulságos a hazai f?} latelistáknak is: vásáriáé előtt, kell szakértővel meg-} vizsgáltatni az értékes bé* lyegeket. , ■ Simon Tárnád i
