Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

5. «Mal KBLET-MAGYARORSZAG 1974. fSnfm Borbándi János Moszkvában Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hétfőn hivatalos baráti tár­gyalásokra Moszkvába utazott. Moszkvai tárgyalásait köve­tően a kormány elnökhelyet­tese folytatja útját Phenján- ba, ahol részt vesz a magyar —koreai gazdasági és tudo­mányos-műszaki konzulta­tív kormányközi bizottság II. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ben- kei András belügyminiszter, Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió és Pák Gjong Szun, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe is. Korom Mihály Kábába érkezett Dr. Korom Mihály, az MSZMP KB tagja, igazság­ügy-miniszter, kubai kollégá­jának, Armando í'orre.mak meghívására hétfőn délelőtt egyhetes hivatalos látogatás­ra Havannába érkezett. A Jó­sé Marti repülőtéren Arman­do Torrez, valamint dr. Me- ruk Vilmos magyar nagykö­vet fogadta. LUN1-22 A május 29-én felbocsátott Luna—22, szovjet automata állomást vasárnap Hold kö­rüli pályára vezérelték, s az űrállomás ezáltal a Hold mesterséges holdja lett. A Föld és a Hold közötti űrrepülés ideje alatt az állo­mással 23-szor létesítettek rádióösszeköttetést. Május 30-án megfelelő pá­lyamódosítással a Hold körü­li térség megfelelő részébe irányították a Luna—22-őt. A Holdhoz való közeledés­kor lefékezték az állomást, s az ennek eredményeként Hold-körüli pályára állt. Az állomáson elhelyezett műszerek az ismételt ellenőr­zések szerint zavartalanul működnek. A tudományos méréseket végző készülékek az előírt program szerint működnek. Meg kell erősíteni a demokratikus vívmányokat Cunhal interjúja a Magyar Televíziónak A Magyar Televízió mun­katársa Alvaro Cunhallal. a Portugál Kommunista Párt főtitkárával készített inter­jút. Riporter: Cunhal elvtárs. hogyan értékeli ön Portugá­lia jelenlegi ho,'’zetét? Cunhal: ,,Ápi I ;3 25-e óta, mint ön is tudja, for-^os lé­pések történtek Portugália életében. Megdöntötték a fa­siszta diktatúrát, helyreállí­tották az alapvető szabad­ságjogokat. Ez népünk szá­mára, amely 50 éven át a fasizmus igája alatt szenve­dett, nagy esemény, nagyon jelentős vívmány. Az április 25-e óta végbement alapvető változás lényege az. hogy népünk megszerzett néhány szabadságjogot, ha nem is szerezte meg mindet. Ezt egyrészt a fegyveres erők fellépésének köszönhetjük, a fegyveres erők demokratikus jellegű fellépésének, amely kezdeményező volt a dikta­túra megdöntésében, más­részt egy hatalmas, széles népi mozgalomnak, amely április 25-e után megmutat­ta mély gyökereit, igazi ere­jét és új dinamikával töl­tötte fel a nép akcióját. Ez tette lehetővé, hogy rö­vid időn belül sokat vívjunk ki. Úgy vélem, az elért vív­mányok reális eredmények­nek tekinthetők a demokra­tizálás folyamatának útján, tehát meg kell erősíteni eze­ket a demokratikus vívmá­nyokat. Ez alapvető feladat, amelyet tovább kell vinni egészen az alkotmányozó nemzetgyűlést létrehozó. sza-, bad választások' megtartá­sáig- Kétségkívül vannak előttünk nagyon bonyolult és nehéz problémák. Rend­kívül sajátos helyzet állt elő. Olyan kormány van ha­talmon, amely nem tudja teljesen megvalósítani azt a politikát, amelyet szeretne. A kormányban résztvevő Hin- danh-erő egyetért egy plat­formban, a kormányprog­ramban. Hangsúlyoznunk kell azonban bizonyos sajá­tosságokat. A programban foglalt néhány pont gyakor­lati megvalósításáról a kor­mányt alkotó csoportok kö­zött véleményeltérések van­nak. Persze, ami az alapvető célokat illeti, főként a por­tugál társadalom demokra­tizálását, ebben programunk közös. Úgy gondolom, képe­sek leszünk tovább folytatni munkánkat és eljuthatunk egy valóban demokratikus társadalom megteremtésé­hez. Riporter: Mi a véleménye, mi lesz az afrikai probléma megoldása? Cunhal: ön ismeri pár­tom álláspontját. Pártunk programja egyik pontjában hangsúlyozza, hogy az afri­kai probléma megoldása a teljes függetlenség megte­remtése a portugál gyarma­tosítás áldozatainak számá­ra. Nincs más megoldás. Ez a mi álláspontunk. Ez is­mert. A fegyveres erők és a kormány programja nem azonos pártom álláspontjá­val. Mégis: a kormányprog­ram azokat a pontokat eme­li ki. amelyekben egyetér­tünk: be kell fejezni a há­borút, nem lehet katonai megoldást találni, csak po­litikai megoldás lehetséges. Meg kell tehát tenni a szük­séges lépéseket, hogy ezt az eredményt elérjük. Egyetér­tünk a kormányprogramnak azzal a részével, hogy kez­deményező lépéseket kell tenni ebbe az irányba. Már történt ilyen kezdeménye­zés. Tárgyalások kezdődtek a felszabadítási mozgalmak­kal, a különböző afrikai né­pek törvényes képviselőivel. S úgy gondoljuk, hogy a fennálló nehézségek ellenébe ezek a tárgyalások eredmé­nyesek lesznek. Riporter: Miért vállalta magára ezekben a nehéz időkben a Portugál Kommu­nista Párt azt a felelősséget, hogy belépett a kormányba? Cunhal: Ez a kérdés ele­jétől kezdve felvetődött ná­lunk. Népünk azonban jól tudja, hogy a kommunista párt nélkül semmiféle lehe- tőség nem lenne a demokra­tizálási folyamat végbevite­lére a mai Portugáliában. Ez nem lenne lehetséges, ha a kommunista párt nem venne részt a kormányban, az egy­ség és szövetség politikájá­nak egész rendszere azon­nal összeomlana. Már mon­dottam, hogy nagyon sajátos helyzet alakult ki nálunk: a Portugál Kommunista Párt az egyensúlyozó szerepét játssza a politikai életben. A kommunista párt kiválása a mostani kormányból egy jobboldali kormány előtt nyitná meg az utat, amely egész bizonyosan nem a nemzeti élet demokratizálá­sának politikáját folytatná. Vállaljuk a felelősséget. Tudjuk, hogy feladatunk na­gyon nehéz, de meg kell fe­lelnünk népünk kívánságá­nak, amely a kommunista párt részvételét követelte a kormányban. Mi azért va­gyunk itt a kormányban, mert népünk így akarta. Azon a napon, amelyen nem kívánja, már nem is leszünk itt. Amíg azonban kívánja, itt maradunk, hogy védjük népünk érdekeit és harcol­junk érte. Vállalnunk kell ezt a nagyon nehéz csatát, hogy országunknak demok­ratikus rendszert adjunk. A népi erők ellen­csapása a saigoni Dél-Vietnamban a népi erők hétfőre virradóra haj­nalban nagyarányú megtorló rakétatámadást hajtottak végre a saigoniak legna­gyobb légitámaszpontja, a fővárostól mindössze har­minc kilométerre levő Bien Hoa ellen. Közvetlen talála­tok értek egy bombaraktárat és megrongálták a kifutópá­lyát is. Thieu csapatai immár har­madik hete támadják a ha­zafiak állásait Bien Hoától 15 kilométerre, Ben Cat tér­ségében, tüzérségi és légierő bevetésével. A DNFF harcosai ugyan­csak Saigon közelében el­süllyesztettek egy dél-koreai tartályhajót, amely Saigon és Phnom Penh között köz­lekedett. FELICE CHILANTI: Három zászlót Salva fore Giulianőnak 29. A három ismeretlent a többi bandita és fiú is észreveszi. Giuliano az őrjáratnak ki­adja a parancsot: fogják el a három vadászt. Portellába érkezik Carme- lo, az öreg pianai fényké­pész. Nála van régimódi ka­zettás gépe. A hosszú bajszú öreg hagyományos görög nép­viseletben van. Boldog em­ber, szép baritonjáról isme­rik a környező városkákba. Most is teli torokból énekel, bele a friss reggeli levegőbe; az emelvényen a szél meg­lengeti a zászlókat meg a transzparenseket. Egy bandita, kezében gép­pisztollyal, hátulról meglepi a vadászokat, és egy szikla­barlangba tessékeli őket. Odaér Giuliano is, hosszan, szótlanul nézi őket, aztán személyi igazolványukat akarja látni. — Most már tudom, kik vagytok. Hát ti tudjátok, én ki vagyok? Nem — feleli a három va­dász. Ez valószínű is, mert az újságokban megjelent né­hány fényképen Giluiano még egészen fiatal. — Jobb is, ha nem ismer­tek — mondja a bandita, és megparancsolja, hogy vigyáz­zanak rájuk, ne engedjék ki őket a barlangból. — És ha hazudtak? Ha rád ismertek? — Tudják, hogy hallgat­niok kell. A városkában jönnek már a miséről az öregasszonyok, alakul már a menet a por- tellai úton San Giuseppében az öreg pap kinéz az ablakon, köszönti az elhaladókat. — Jöjjön velünk, jöjjön cl a portellai ünnepségre — hívja valaki. — Nagyon szívesen men­nék, gyermekeim! Csakhogy én már öregecske vagyok. Egy fiatalember tréfásan odaszól egy kifestett nőnek, aki félreállva figyeli a ké­szülőd őket: M. R. az, a város kurvája. — Te is jössz? — Én a mezőre megyek sétálni, egyedül, — Egyedül? — A forráshoz megyek, a hegyen túlra. Három fiatalember, aki meghallotta szavait, cinkosan rákacsint. Közben az úton, ahol már elindultak az öreg paraszt­asszonyok, gyerekek, vagy tíz lovas fiatal vágtat elő- re-hátra; a lányokkal tréfál­koznak. A pianai lányok ősi görög népviseletbe öltöztek. A menyasszonyok az út mentén várják jegyesüket, akik lovuk magasságából ragadják deré­kon és emelik őket a nye­regbe. A többi lány a lovasok mellett, jövendő jegyesük ol­dalán halad. A San Giuseppe-i muzsi­kusbanda népdalokkal járul az ünnepi reggel kavargá­sához. A Portella völgye még kihalt. Egy tölcséres gramo­fon harsog-visszhangzik a két hegy közt. A banditák szótlanul nézelődnek. A fiúk Salvatore Giulianót figye­lik. Pisciotta köhög. Van, aki még késlekedik. A tizenhárom éves Provvi- denzával pöröl az anyja, mert még mindig a tükör előtt bíbelődik, ügyes kis kendőt köt hosszú fekete hajába. Provvidenza gyönyö­rű szép lányka, de annyira nagyra van magával, hogy rajta mulat a fél város. Amikor végre szépen megfésülve kilép a házból a ragyogó napfénybe, néhány fiatalember versengve ajánl- gatja neki lova nyergét. Provvidenza azonban gőgö­sen visszautasítja őket: — Nem vagyok én egyikő- tök menyasszonya se — mondja és a fiúk nevetnek. — Gyerek vagy te még, nem való neked a szerelem! — A gyerekek mehetnek lovon, kérdezd csak meg a mamádat — egészíti ki egy másik. Frovvidenza azonban egye­dül indul útnak, nyomában a fiúkkal, akik egyre csak hí­vogatják, incselkednek vele. Eleonóra is késlekedik. Tizenhét éves fiatalasszony, férje sincs még húszéves. Az asszonyka a kilencedik hó­napban van, bármelyik pil­lanatban jöhet a gyerek. Az ifjú férj kantárszáron tartja a hatalmas vörhenyes- barna lovat, mely sürgetően toporzékol, várja, hogy Ele­onórát elvihesse az ünnep­ségre. Végül az asszonyka enged, barátnői annyim hívják. A fiatal férj fölemeli, óvato- san a ló nyergébe helyezi, aztán elővigyázatosan, a lo­vat kantánszáron vezetve el­indul. És ünnepi kavargásban megindul a menet: énekszó, hívogató hangok; a San Giuseppe-i banda is rázen­dít, csillogó szerszámaikon indulókat, operaáriákat ját­szanak. Vannak lovak, melyek egész családokat visznek, mint a Grifo családé is: pa­pa. mama, a tizenkét éves Giovanni meg két kisebb gyerek ül a hatalmas ló há- tán. A San Giuseppe-i menet az útelágazásnál összeolvad a pianaival. Kavargás, üd­vözlések, egymásra találnak rokonok, barátok, akik a tavalyi május elseje óta nem látták egymást. Miközben a hosszú ünnep, lő menet a Portellába ve­zető poros úton vonul, a legelők és a kékes sziklák közt, messze feltűnik egy magányos női alak, lassan halad, időnként hátrafordul. M. R., a kurva az. (Folytatjuk) Közös nyilatkozat A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉ­NEK A SZÍRIÁI ARAB KÖZTÁRSASÁGBAN TETT LÄTO- GATASARÓL. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Abdel Halim Khad- damnak, a Szíriái Arab Köz. társaság miniszterelnök-he­lyet'esének és külügyminisz­terének meghívására 1974. május 28 és június 2-a kö­zött hivatalos baráti látoga­tást tett a Szíriái Arab Köz. társaságban. A magyar külügyminiszi'ert a két nép és a két ország jó kapcsolatainak megfelelő ba­ráti légkörben fogadták. A Szíriái Arab Köztársaságban való tartózkodása során Pú­ja Frigyes külügyminisztert fogadta Hafez Asszad, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­ke, Mahmud Al-Ajubi, a minisztertanács elnöke és Abdel Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettes. kül­ügyminiszter. A magyar ven­dég új gazdasági létesítmé­nyeket keresett fel és megis­merkedett a Szíriái Arab Köztársaság néhány régésze­ti nevezetességével. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés lég­körében megbeszéléseket folytatott a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök- helyettesével és külügymi­niszterével. A megbeszélése­ken megvitatták a két ország kapcsolatainak helyzetét és eszmecserét folytattak a köl­csönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémákról. A kétoldalú kapcsolatok áttekintése során a két kül­ügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország együttműködése a barátság és a kölcsönös tisz­telet alapján fejlődik és ki­fejezték szilárd elhatározá­sukat e kapcsolatoknak minden területen a két nép és a két ország érdekeivel összhangban történő tovább. fejlesztésére és elmélyítésé­re. Az aktuális nemzetközi kérdések-, megtárgyalása so­rán a ..két .külügyminiszter megállapította, hogy az im­perializmus és a nemzetközi cionizmus mindent elkövet a nemze közi kapcsolatok mér­gezésére, megkísérli megállí­tani a nemzetközi enyhülés folyamatát, meggátolni a veszélyes nemzetközi feszült, ségi gócok felszámolására irányuló törekvéseket. Meg. erősítették, hogy országaik és népeik mindent megtesz­nek ezeknek az agresszív erőknek a visszaszorítására és a nemzetközi béke és biz­tonság ügyét szolgáló pozitív lépések megszilárdítására. A két fél nagyra értékelte azt a pozitív és alkotó tevé­kenységét, amelyet az ei nem kötelezett országok fejtenek ki a nemzetközi politiká­ban. Rámutattak annak a támogatásnak a fontosságá­ra,^ amelyet a szocialista or­szágok nyújtanak az el nem kötelezett országok számára az ezeknek az országoknak a nemzeti függetlenségért, gazdasági felszabadulásért és a faji megkülönböztetés fel­számolásáért vívott harcban. A két fél nagy fontosságot tulajdonított az Egyesült Nemzetek Szervezete hatodik rendkívüli közgyűlésén a nyersanyagokkal ég a gazda­sági fejlődéssel összefüggés­ben elfogadott határozatok tiszteletben tartásának és megvalósításának. E határo­zatok fontos hozzájárulást jelentenek a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatoknak az egyenlőség ég a kölcsönös előnyök alapján történő megújításához, elismerve minden állam teljes szuve­renitását természeti erőfor­rásai felett. A felek támogatásukról biztosították a szabadságu. kért és függetlenségükért küzdő népek, köztük a Pa­lesztinái arab nép igazságos harcát, amelyet a földjéhez való törvényes nemzeti jo­gainak visszaszerzéséért foly­tat. A két külügyminiszter kü­lönös figyelmet fordított a közel-keleti kérdés újabb fejleményeire. A magyar fél nagyra érté. kelte a szíriai arab nép és fegyveres erőd harcát, ame­lyet hazája területének fel­szabadításáért folytat. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja a Szíriai Arab Köz. társaság szilárd elvi állás­pontját, amelyet diplomáciai tevékenysége során a közel, keleti probléma igazságos es tartós rendezése érdekében képvisel. A szíriai fél nagyra érté­kelte a Magyar Népköz ár- saság támogatását, amelyet az októberi felszabadító há­ború idején a Szíriai Arab Köztársaságnak és fegyveres erőinek küzdelméhez, elfog­lalt területeinek felszabadí­tásához és a közel-keleti kér. dés igazságos és tartós ren­dezéséhez nyújtott. A két fél kinyilvánította azt az álláspontját, hogy a szíriai fronton a közelmúlt­ban létrehozó t csapatszétvá­lasztási megállapodás csu­pán első lépés azon az úton, amely Izraelnek min. den megszállt szíriai terület, ről történő teljes kivonulá­sához vezet. Kinyilvánítot­ták, hogy a esapa’szétválasz- tásj művelet megvalósítása után azonnal kezdeményezni kell azokat a szükséges lé­péseket és intézkedéseket, amelyek elvezetnek a teljes és igazságos rendezéshez és biztosítják az ENSZ határo­zatainak végrehajtását. A tárgyaló felek hangsú­lyozták, hogy bármi legyen is azoknak a törekvéseknek és kísérleteknek az eredmé­nye, amelyekkel a köze l-ke­leti kérdésre békés esáke- zökikel kívánnak megoldást találni, megmarad a Szíriai Arab Köztársaságnak az a szilárd törvényes joga, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjon, hogy felszabadítsa elfoglalt terü­leteit abban az esetben, ha Izrael továbbra i« kibúvókat keres az ENSZ határozatai­nak végrehajtása alól. A két fél aláhúzta az arab országok közötti állandó szo­lidaritás szükségességét, to­vábbá annak a támogatásnak és segítségnek a fontossá­gát, amelyet a szocialista or­szágok és a világ haladó erői nyújtanak az arab or­szágok harcához a közel-ke­leti kérdés teljes és igazsá­gos megoldása érdekében Ez azt jelenti, hogy Izraelnes az összes elfoglalt arab terüle­tekről ki kell vonulnia és a Palesztinái arab nép törvé­nyes, nemzeti jogait vissza kell állítani. A felek rámutattak azok­nak a pozitív fejleményeknek a jelentőségére, amelyek az utóbbi években az európai kontinensen bekövetkeztek és amelyek jelentős mérték­ben hozzájárultak a nemzet­közi feszültség csökkenésé­hez. Hangsúlyozták az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet fontosságát, és azt, hogy az európai kon­tinens biztonsága, továbbá a Földközi-tenger medencéje és a Közel-Kelet biztonsága között összefüggés van. Kifejezték szolidaritáso­kat a vietnami nép igazságos harcával, amelyet nemzeti céljai megvalósításáért foly­tat. Támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak és a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormánynak azt a követelését, hogy hajt­sák végre a Vietnamra vo­natkozó párizsi egyezmény valamennyi pontját. A két fél támogatásáról biztosította a kambodzsai népnek a szabadságáért és függetlenségéért folyó har­cát, valamint a nemzeti meg­békélés ideiglenes kormá­nyát Laoszban. Ugyancsak támogatják Angola, Mozambik, Guinea- Bissau és a Zöldfoki-szige- tek népeinek harcát függet­lenségükért és nemzeti szu­verenitásukért. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere meghívta Abdel Ha­lim Khaddam miniszterelnök­helyettest, külügyminisztert, hogy látogasson el a Magyar Népköztársaságba. A meghí­vást a külügyminiszter kö­szönettel elfogadta. A láto­gatás időpontját, diplomáciai úton, később határozzák meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom