Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
i e/ttíai KELET-MAGYAROÉSZAö (Folytatás az 1. oldalról) nos árszínvonal emelkedéséhez. A költségemelkedést jórészt ellensúlyozza az, hogy a vállalatok eszközlekötési járulékfizetési kötelezettségét 10 milliárd forinttal csökkentjük. A vállalatok a legtöbb esetben ezért nem emelhetik áraikat a magasabb apyag- és energiaköltségek ellenére. Két további — és úgy vélem az előzőnél is fontosabb — támasza lehet annak, hogy az áremelkedés nem hullámozhat végig a gazdaságban. Az egyik: a termelői árrendezés fegyelmezett végrehajtása, az árszabályzási és pénzügyi előírásoknak megfelelően^ A másik: a gazdálkodás hatékonyságának javítása. Közelebbről az, hogy a vállalatok a drága energiával, a nyers- és alapanyagokkal takarékoskodjanak, jól válasszák meg a külföldről származó anyagok beszerzésének időpontjait és ezzel is csökkentsék a költségeket. Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhány terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál, a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő inté- kedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott életszínvonalpolitikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra is alapvető feladatnak tekintjük. Tisztelt országgyűlés! A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodását a ter- * vezettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Viszonylag kevés, mindösz- sze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly veszteséges, az évvégi veszteség 400 millió forint. A veszteséges és alaphiányos mező- gazdasági szövetkezetek száma is csökkent. Volt azonban néhány olyan szövetkezet, ahol a gyenge gazdálkodási eredmények g termőhelyi adottságokkal nem indokolhatok. A mezőgazdaságban kevésbé éreztük meg a korábbi aszály, és állatbetegségek kártevését. Elsősorban a gabona és a kukorica kiváló termése, a szőlőtermesztés, továbbá az 1970—71-es év magas színvonalát is meghaladói tehén- és kocaállomány eredményeként a mezőgazdaság bruttó termelése, a tervezett 1 százalék helyett 5 százalékkal emelkedett. A létrejött magasabb termelési kultúrára építve, az idén már arra lehet összpontosítani, hogy — az időközben hozott kormányintézkedések segítségével — nagyobb hozamokat érjünk el a tervezettől tavaly még elmaradó zöldség, burgonya és cukorrépa termelésében is. A vállalatok nyeresége — ideértve a nem mezőgazda- sági szövetkezeteket is — Í10 milliárd forint volt, 18 százalékkal több mint az előző évben. A mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd íorintot. A megnőtt vállalati és szövetkezeti jövedelemnek mintegy kétharmadát a termelés és az értékesítés lendületes emelkedéséből nyerték. Hatékonyabban használjuk erőforrásainkat Kedves elvtársnők és elvtársak! Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk, még ésszerűbben kell felhasználnunk a társadalmi és gazdasági erőforrásokat. Újra és újra szólni kell erről, mert a teendők is, a lehetőségek ij állandóan változnak. A termelési eszközökkel való vállalati gazdálkodás javult, és az egy dolgozóra jutó áUőeszközállomány lassú növekedése mellett a kihasználás foka is kedvezőbb. Dé még vannak kedvezőtlen tapasztalataink is. Sokszor korszerű, nagy értékű berendezések csak egy, vagy másfél műszakban működnek, és még ezt az időt sem használják fel teljesen az üzem- és munkaszervezés gyengeségei folytán. Borsod megye 10 vállalatánál és ipari szövetkezeténél ezt a kérdést vizsgálva kitűnt, hogy pl. a tavaly vásárolt gépek naponta átlag három óra hosszat szervezetlenség miatt álltak. A vállalati fejlesztések sem mindig hozzál^ meg a várt termelési és pénzügyi eredményt. Előfordul, hogy az elkészült beruházások csak hosszabb huzavona után, nagy Üggyel-bajjal válnak üzemképessé. Az is megesik, hogy nagyértékű ipari berendezések és műszerek, a mezőgazdaságban pedig nagy áldozattal létrehozott tenyésztőtelepek folyamatos működéséhez hiányoznak a feltételek. Ilyen okok miatt a befektetések kgsve térülnek meg és évekig érződik egy-egy felületes előkészítés vagy rossz szervezés következménye. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet azáltal válhat előnyösebbé, ha a közepes üzemek m}nd nagyobb hányada zárkózik fel a fejlett, iparszerű technológiát alkalmazó, élenjáró üzemekhez. A kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodó szövetkezetek pedig tovább egyszerűsíthetik, szakosíthatják termelési szerkezetüket és amellett olyan kiegészítő tevékenységet folytathatnak, mellyel kevésbé szorulnak külső támogatásra. Vállalatainkat ezúttal is bíztatni szeretnénk, hogy alkalmazzák a hazai találmányokat, a legkorszerűbb külföldi eljárásokat. Lehetőségeiket bátrabban használják ki a műszaki fejlesztés ércekében, amit az alapok fel- használásának könnyítésével is elősegítünk. Gazdálkodásunk hatékonyságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végülis a vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz méltó visszhang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére ' kibontakozó munkaverseny. Kedves elvtársnők és elvtársak! A jövedelmek nálunk — elosztási elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek á munkához. Tavaly az összes személyi jövedelmek — beleértve a béreket és a pénzbeni juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak. A tavalyi és méginkább az idei öt, öt és félszázalékos reáljövedelem növekedés, tudatos életszínvonalpolitikánk eredményeként meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem emelkedés mértékét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása és az azt követő kampányintézkedő intézkedések azt célozták, hogy ne csak összességében, de társadalmunk által helyesnek tartott arányok szerint is javuljanak az életkörülmények. E törekvések határozták meg életszínvonalpolitikánkat és ennek részeként a jövedelem-, az adó- és szociális intézkedéseket. Állami intézkedéssel növeltük a nagyipari munkásság bérét, javítjuk a nagycsaládosok él etkörülményeit. Államunk a gyermekeket ellátó, segítő szolgáltatásain kívül eddig is rendkívül nagy összeggel —■■ 8 milliárd forinttal — járult hozzá a gyermeknevelési költségekhez. És az idén ugyanakkor, amikor a családi jövedelem- arányok javítása áll a figyelem középpontjában. 700 millió forint összegben központi bérintézkedést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozót érint. Ennek keretében július 1-én felemeljük a tanácsi dolgozók fizetését és bevezetjük az egységes bérrendszert. A kormány ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy a közügyek intézése olyan hivatás, ami nagy felkészültséget, tapasztalatokat igényel, és közmegbecsülésre érdemes. A lakossági adópolitika megítélésével kapcsolatban külön alá szeretném húzni törekvéseink lényegét. Az adópolitika is egyike a jövedelemviszonyokat alakító eszközöknek. És ez a szerepe a jobb életviszonyok között még nagyobb, mint azelőtt. Uj adóügyi intézkedéseink éppen emiatt túlnyomórészt társadalmi indítékúak, s nem elsősorban a költségvetési bevételek növelésének szándékából faakdnak. A sokszor nagyon fáradságos kisüzemi mezőgazdasági termelés fontosságát is elismerjük, sőt annak növelését adókedvezményekkel ösztönözzük. A kisiparosok és magánkereskedők adóztatására létrejövő közösségek tevékenysége mind fokozatosabban kibontakozik. 1973-ban, a széles körű kollektív ellenőrzés eredményeként is emelkedett azoknak a száma, akik 100 ezer forintnál nagyobb jövedelem alapján fizettek adót. Ugyanakkor a lakosság részére szolgáltatást végző és évi 60 ezer forintnál nem nagyobb jövedelmű kisiparosok adóját az idén mérsékeltük. Jeszenszki Gáboi* felszólalása Központi kérdés a lakásviszonyok javítása A jelenlegi és a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javítása. A kormány a közelmúltban is könnyítette a 3 és többgyermekes családok, vlamint az állami vállalatok munkásai családiház építésének hitelfeltételeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 ezer lakás épült. Csaknem 1000 lakás építésével — kezdeti lépésként — megindult a mun- káslakásakció Ugyanakkor az állami lakásépítés kétezerrel elmaradt a tervezettől. A fő gondot itt még mindig a közművesítés okozza. A fokozódó állami támogatás és a bővülő hitelek mellett 1974—75-ben a tanácsoknak is erre a célra kell főforrásaikat összpontosítaniuk. Ezért kell bírálóan szólnunk azokról a tanácsokról, amelyeket az állam külön is segít a lakáshiány csökkentésében, de ezeket, a lehetőségeket még nem kellően használták ki a lakásépítés és a közművesítés közötti összhang megteremtésére, s emiatt néhol új lakások állnak üresen. Az egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetésére és felújítására 1973-ban 12 milljárd forintot, bővítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Mind nyilvánvalóbb, hogy a kisebb építési beruházást igénylő járóbeteg-ellátás, mentőszolgálat, közegészségvédelem és vérellátó szolgálat fejlesztésében számottevőek a IV. ötéves tervünk eredményei. A korszerű gyógyszerellátás anyagi feltételei is bővülnek és az igen költséges speciális gyógyászati eljárások — például a műveseállomá- sok, a szívsebészet — gyorsan teret hódítanak. Nem kielégítő viszont egyelőre a kórházfejlesztés üteme, holott ez az egészségügyi törvény gyakorlati érvényesítésének lényegét érinti. A közelmúltban elkészültek a kórház- építés normatív előírásai, előtérbe kerültek az olcsóbb fejlesztési megoldások, a rekonstrukciók és a pavilon- jellegű építkezések, amik lehetővé teszik, hogy a fekvőbetegellátást a közeljövőben érezhetőbben javítsuk. A yáposok, községek fejlődését figyelemmel kísérve, szembetűnik, hogy a megyéken belül néhol nagyok a különbségek a települések között. Helyenként látványos, szép újdonságok — olykor túlságosan is látványosak — tűnnek fel, másutt pedig az elemi követelmények kielégítése is késik. A közterületeken, utakon, köztisztaságon, parkokon nem mindenütt látszik a gondoskodás, pedig anyagi eszközeink ezekre a célokra nem csekélyek, és a lakosság társadalmi munkájára egyre jobban lehet támaszkodni. Kifogásolni kell, hogy tanácsaink nem használják ki az életkörülmények javításának minden lehetőségét. Miközben a társadalom jogosan elvárja a kommunális intézmények felújítási és beruházási munkálatainak gyorsítását nagy összegű elköltetlen felújítási, útfenntartási, lakóház-felújítási pénzek maradtak a tanácsoknál. Az igazsághoz tartozik, hogy ezekért nem lehet kizárólag a tanácsokat elmarasztalni. Pontosabbá kell tenni e feladatok tervezését, növelni kell az idetartozó kapacitásokat és az igényekhez kell igazítani azok szerkezetét. A köz- gazdasági * szabályozókkal ösztönzőbb feltételeket kell teremteni a megvalósításához. A tanácsokra az a feladat vár, hogy adottságaik alapján elemezzék: nem aprózták-e túlzottan szét a felújítási pénzeket a helyi szervekhez, vagy ellenkezőleg, néhol nem összpontosították-e feleslegesen a megyéhez, kikapcsolva a helyi kezdeményezést és rajzon tettek-e mindenütt eleget az építőipari kapacitások bővítéséért. Nagyon fontos lenne, az V. ötéves tervre készülve, ha felújítási és fejlesztési programokat dolgoznának ki, összehangolva a több települést érintő célokat,, hogy gyorsabban és olcsóbban építhessenek. de ugyanabból a pénzből több is kiteljen. Kedvező kilátások terveink teljesítésére Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunkban ebben az évben is folytatódik a kedvező fejlődés. Az I. félév gazdasági mutatói jók: nem lankad a termelés növekedésének üteme; gazdag aratásnak nézünk elébe. Dinamikusan bővül a külkereskedelem, jayul a beruházási tevékenység. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy ez évi népgazdasági tervünket teljesítjük,' sőt egyes területeken a számítottnál kedvezőbb eredményeket is elérhetünk. A múlt eredményeit túlszárnyalni azonban csak úgy lehet ha képesek vagyunk állandóan többet adni a társadalmunknak; ha az új követelményekhez igazodva, tudását és képességét fejlesztve végzi mindenki a dolgát. A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulóját, és jövőre tartja pártunk XI. kongresszusát is. Az egész népünk számára oly fontos eseményekre méltó módon: társadalmunk egységét kifejezve, közös akciókkal, kimagasló munkafelajánlásokkal, és nagyszerű gazdasági eredményekkel készülünk. Egy hasznos munkával, jobb élettel, és a szocialista építés újabb sikereivel teli esztendőkről ezért is számolt be örömmel a kormány, a megbízásából kérem a tisztelt országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A vitában 12 felszólalás hangzott el. Felszólalt többek között Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Szót kapott Jeszenszki Gábor Szabolcs-Szatmár megyei képviselő is. Az elhangzottakra Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt, majd az országgyűlés elfogadta miniszteri expozéját és a vitában felvetett kérdésekre adott választ. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Tiszteit országgyűlés! Az 1973-as év eredményeit értékelve a jelentés alapján megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság fejlődése az áv folyamán kiegyensúlyozott volt, az ötéves terv időarányos feladatait végrehajtottak. A nemzeti jövedelem növekedése a termelés dinamikus bővülésével, a hatékonyság .emelkedésével, az ■ életszínvonal növekedésével járt együtt. Különösen kedvező hatást váltott ki az ipari és építőipari munkások élet- színvonalára, reálbérük, jövedelmük elpkulására a Központi Bizottság 1972. novemberi határozataiban foglaltak alapján kiadott bér- politikai és más társadalmi juttatásokra vonatkozó intézkedések végrehajtása. Az 1973. márciusi központi bérrendezés 53 üzemben, 31 ezer főt érintett Szabolcs- Szatmár megyében évente mintegy 41 millió forint bérnövekedéssel. A vállalatok által saját bérfejlesztési keretük terhére végrehajtott emelést is figyelembe véve közel 70 millió forinttal növekedett a munkások bére. A végrehajtott béremelés megfelel az országos átlagnak, azonban az egy lakosra jutó jövedelemkülönbség továbbra is megmaradt. Nagymértékben segítette az életkörülmények javítását egyrészt az, hogy 1973. évben az állami bérlakások 70 százalékát fizikai munkások kapták, másrészt a munkáslakás-építési akció keretében Nyíregyházán 127 lakás épült meg. A munkások nagy többségének az a véleménye, hogy az utóbbi években életszínvonaluk a célkitűzéseknek megfelelően alakul. Az 1973. év Szabolcs-Szatmár megyében is a IV. ötéves terv legeredményesebb éve volt. Ez megmutatkozik az ipari, építőipari, valamint a mező- gazdaság és egyéb más ágazatok munkájának - eredményeiben is. A munkások lelkesedése tükröződik a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. . évfordulója tiszteletére kibontakozó és egyre szélesedő munkaverseny-mozgalom- ban is. A megyében a költségvetési szervek kiadásaik teljesítésére mintegy másfél milliárd forintot használtak fel, és az alapvető feladatok ellátásán túl tanácsaink és intézményeink nagy figyelmet fordítottak az ellátási színvonal javítására. (A növekedés a gazdasági, szociális, egészségügyi, valamint a kulturális kiadásoknál jellemző.) A gazdasági, kommunális feladatok természetes mutatói a növekedési ütem ellenére is elmaradnak az országos átlagtól. Az urbanizációs fejlesztéssel növekednek a lakosság kommunális ellátásával kapcsolatos indokolt igények }s. Kiemelt feladatnak tekintettük a körzeti egészségügyi alapellátás javítását, az intézményi hálózat bővítését, a nőpolitikái, valamint az egészségügyi törvényből fakadó feladatok végrehajtását. Megyénk és az ország többi része között az egészség- ügyi és szociális ellátásban meglévő különbség mérséklésére külön állami támogatást kaptunk, amelynek nagy részét a községi körzeti egészségügyi alapellátás javítására fordítottuk. A tervezettnél nagyobb ütemben bővült a gyermekjóléti intézményhálózat, amelynek fedezetét helyi erőforrásokból — társadalmi összefogásból fedeztük és pótoltuk, központi támogatással. Tisztelt országgyűlés! A mi szűkebb hazánk, Szabolcs-Szatmár megye fejlődésére is az iparosítás volt kedvező hatással, mert növekedett a foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, ami egyértelműen kedvezően változtatta meg e megyében élő emberek élet-. és munkakörülményeit. Ez a pozitív változás a párt- és kormányintézkedések hatásaként következett be, és ennek eredménye, hogy ma már csak az iparban foglalkoztatott munkások száma meghaladja a 40 ezret. A Szabolcs-Szatmár megyei munkások, műszakiak % helytállnak a követelmények teljesítésében. Külön elismeréssel kell szólnom az építőipari munkásokról, akiknek nagy része van az üzemek határidőre történő felépítésében. A megyei párt és más szervek is fontosnak tartják a munkásosztály helyzetének állandó figyelemmel kísérését, javítását és a jelentkező feszültségek feloldását. A gazdálkodás eredményeiben jó hatást jelent a munkások bevonása a vezetésbe, a döntések előkészítésébe. Hozzájárul a termelési eredmények állandó javulásához a nők és fiatalok helyzetének, szerepének helyes felismerése és a gyakorlatban való megvalósítása. Megítélésem szerint eddigi lehetőségeinkkel jól éltünk, és az ipartelepítésben az ossz társadalmi érdekeket figyelembe vettük. Feladataink további eredményes megoldásához a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a IV. ötéves terv megvalósítása jő lehetőséget biztosít. Az iparfejlesztés feltételei fokozatosan teremtődnek meg Szabolcs-Szatmár megyében, és a további iparosodásnak is reális alapjai vannak Rendelkezünk fejleszthető ipari bázisokkal, s nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az importból származó ipari nyersanyag és energia megyénkén halad keresztül. Bővül a megyén belüli áruforgalom, de ami a legfőbb feltétel, még mindig rendelkezünk munkaerőtartalékkal. Az iparfejlesztés és az ipartelepítés a területfejlesztés egyik legfontosabb eleme, nem korlátozódhat egy megye, vagy egy gazdasági körzet anyagi és . szellemi kapacitására, erőforrásaira, de nyilván oda kell irányuljon, ahol a lehetőségek leginkább gazdaságosan aknázhatók ki. ‘ A mi megyénkben a figyelem a helyi erőfeszítésekre, a meglévő lehetőségek t kihasználására, feltárására irányul, ezek mellett a Szabolcs-Szatmár megyei üzemek fejlesztéséhez, a meglévő munkaerőtartalékok felhasználásához tisztelettel kérem a további népgazdasági támogatást. Kérem a kormányt, hogy az V. ötéves terv előkészítésében kérésünket támogatni és azt figyelembe-venni szíveskedjenek.
