Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

gCXXl ÉVFOLYAM. 149. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR ' 1974. JÜNItJS 28, PÉNTEK Kádár János és Jumzsagijn Cedenbal beszéde a magyar—mongol barátsági nagygyűlésen (3-4 oldal) •• ' Összeült az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A doplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a vendégpáholyban he­lyet foglalt Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökét, Zsam- bin Batmönht, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét, valamint a hivatalos baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó mongol párt- és kormányküldöttség tagjait. E látogatás — mondotta — tovább erősíti népeink hagyomá­nyos barátságát, és együttműködését. Kérem, hogy hazájuk­ba visszatérve adják át országgyűlésünk és egész dolgozó né­pünk forró testvéri üdvözletét, legjobb kívánságait a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának, a mongol népnek. Teljes szívünkből kívánjuk, hogy érjenek el további sikere­ket szocialista építő munkájukban, országuk felvirágoztatá­sában. Apró Antal ezt követően megállapította, hogy az ország- gyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd megemlékezett azokról a fájdalmas veszteségekről, amelyek a pártot, az országgyűlést és a kormányt érték á legutóbbi ülésszak óta. Méltatta az elhunyt Komócsin Zoltánt, aki 1949-től volt képviselő, s 1967-től a külügyi bizottság elnöke. Halálával népünk egyik kiemelkedő politikai vezetője, a forradalom és a szocializmus ügyének következetes harcosa távozott kö­rünkből — mondotta. Szólt dr. Csanádi Györgyről, akinek halálával a magyar közlekedés és hírközlés kiváló vezető­jét, tudósát, pártunk hűséges tagját vesztette el. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apró Antal Nagy Miklós művelődésügyi miniszter elhunytéról. Megrendítő ko­rai halála pártunknak, közéletünknek, a magyar kultúra ügyének fájdalmas vesztesége — mondotta. Komócsin Zoltán, dr. Csanádi György és Nagy Miklós emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s a képviselők néma felállással adóztak emléküknek. Az országgyűlés ezután tudomásul vette a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának jelentését az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, két képviselő pedig interpellációt jegyzett be. Az interpellációk témáját dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. A képviselők ezután elfogadták a nyári ülésszak tárgy- sorozatát: t, A Magyar Népköztársaság 1973. végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; évi költségvetésének 2. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter beszámolója a köny- nyűipar helyzetéről, különös tekintettel a ruházati és cipőipar, a bútoripar és nyomdaipar rekonstrukciójára; 3. Interpellációk. Ezt követően - a tárgysorozatnak megfelelően - megkezdő­dött a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Nixon Moszkvában Megkezdődtek a szovjet—amerikai Tisztelt országgyűlés! ”” Kedves képviselő elvtár­sak! Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány. A tervezettnél job­ban gyarapodott a népgazda­ság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúly. Ezt jelzi a hazai kereslet és kínálat összhangja. Követeléseink növekedésével, tartozásaink csökkenésével zárult külke­reskedelmi és fizetési mérle­günk. A tervnek megfelelően alakultak az életszínvonalat alapvetően meghatározó reál­bérek és reáljövedelmek. Kü­lönösen a nagyipari munkás­ság életkörülményei javultak. Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtá­sát a költségvetési gazdálko­dásról szóló zárszámadás sok­féle módon mutatja meg. Az állami költségvetés egyen­súlya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, de az előző évinél is kisebb. 1973. évi költségvetésünket döntően két, a népgazdasági tevékenység egészét befolyá­soló folyamat határozta meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruhá­zási tevékenység év közben lassan meginduló élénkülése. Külkereskedelmi és, fizetési mérlegünkre az jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 száza­lékos növekedése mellett a behozatal csak 4 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Külgazdasági kapcsolataink­ban a tőkés világpiaci árhatá­sok nem jelentettek egészen ltját számunkra. Amikor az 1973 évi költségvetést a kor­mány a tisztelt országgyűlés elé terjesztette, hangsúlyoz­tuk, hogy a forint vásárlóere­jének védelme erőteljes, a korábbinál még fokozottabb állami tehervállalást tesz szükségessé, ami a nagyon gyors világpiaci drágulás kö­zepette nagy feladat lesz. Ko­rántsem volt tehát meglepe­tés a világpiaci árak emelke­dése. Mértéke azonban a vártnál magasabb volt, ki­váltképp az energia-, a tex­til- és a vegyipari alapanya­goknál. Várható, hogy valamelyest stabilizálódnak a világpiaci árak, de az 1973. évinél jóval magasabb szinten. Gazdasá­gunk adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a maga­sabb világpiaci árszínvonalat és az új arányok tartós irányzatait — mérsékelt, ész­szerű keretek között a válla­latainkkal ne érzékeltessük. Ezt a szándékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyampo­litikánk, a forint mértéktar­tó felértékelése a tőkés or­szágok valutáihoz képest és az árfolyambiztosítási rend­szer. A valóságosabb költségvi­szonyokhoz való alkalmazko­dást akarjuk méginkább el­érni a termelői árak 1975. ja­nuár 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjed az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegy­ipari és más alapanyagok árára: erre azért van múl­hatatlanul szükség, mert 3—5 évvel ezelőtti helyzethez iga­zodó arányaink gyengítik a gazdasági kalkuláció ösztön­ző erejét, gyakran a népgaz­dasági érdekekkel ellentétes döntésekre késztetik a felhasz­nálókat. Mérlegelnünk kel­lett természetesen .az állami költségvetés teherbíró képes­ségét is. mivel az ez évi, min­den eddigit meghaladó im­porttámogatás túlzott terhet jelent a költségvetés számá­ra, akadályozhatja egyéb irá­nyú kötelezettségeink teljesí­tését Az energiahordozók és alap­anyagok termelői arainak emelése nem vezethet általá­(Folytatás a 2. oldalon) Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön hivatalos lá­togatásra Moszkvába ér­kezett. Az amerikai ven­déget a vnukovói repülő­téren Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke és más szovjet vezetők fo­gadták. Az amerikai és a szovjet himnusz elhangzása után Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev ellépett az ameri­kai elnök tiszteletére felso­rakozott katonai díszegység előtt. Ezután Richard Nixon üdvözölte a fogadtatására megjelent szovjet személyi­ségeket, valamint az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségének diplomatáit. Az Egyesült Államok elnö­két a moszkvai dolgozók többezer képviselője köszön­tötte. Nixon kezet rázott az amerikai zászlócskát lobog­tató moszkvaiakkal. Nixon ünnepélyes moszk­vai fogadtatása a szovjet fő­város helyőrségének alakula­taiból összeállított díszegység elvonulásával ért véget. Tanácskozik az országgyűlés (Telefoto) Ezt követően az Egyesült Államok elnöke motoros ren­dőrök díszkíséretében Kreml-beli szálláshelyére hajtatott. A repülőtér és a Kreml közötti útvonalat amerikai és szovjet zászlók díszítették. Richard Nixont és kíséretében levő szovjet vezetőket melegen köszön-; tötték Moszkva lakói. ■ Délután sor került az első megbeszélésre Brezsnyev és Nixon között. Este a szovjet kormány díszvacsorát adott az amerikai államfő tisztele­tére, ahol Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon mondott beszédet. Az SZKP főtitkára a többi között elmondotta: — Ez immár a harmadik találkozó országaink vezetői között azóta a valamivel több, mint két esztendő óta, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban alapvető for­dulat történt a normalizáló­dás és a békés együttműködés fejlődése felé. Szemmel lát­hatóan előbbre jutottunk az egész világ előtt ismert, 1972- ben és 1973-ban aláírt alap­vető megállapodásoknak az alapján. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok és érintkezések különböző politikai, gazdasági és kulturális síkon, gondolom, korábban sohasem voltak olyan aktivak, mint most. — Szilárdul jő kapcsolata­ink anyagi alapja is. Az áru­forgalom az elmúlt két évben többszörösére növekedett, egész sor nagyarányú, hosz- szabb távú üzletet kötöttünk. Ugyanakkor valamennyien tudjuk, hogy ezen a téren még sok a teendő mind abban az értelemben, hogy az eddi­ginél kiegyensúlyozottabb és szilárdabb jelleget kölcsönöz­zünk a gazdasági kapcsolatok­nak, mind pedig abban, hogy világosan rögzítsük ebben a vonatkozásban az egyenlőség és a kölcsönös érdekek tiszte­letben tartásának elveit. — A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében a fő feladat a tartós béke meg­teremtése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A két ország vezetői továbbra is változatlan figyelmet szentel­nek e feladat megoldásának. — A szovjet—amerikai csúcstárgyalások harmadik fordulója megkezdődött. Meg kell vitatnunk mind a kétol­dalú kapcsolatok további fej­lesztését, mind pedig számos nemzetközi problémát. Bár nézeteink számos kérdésben különbözőek, mégis keresni fogjuk, és úgy gondolom, nem sikertelenül a béke és a köl­csönös együttműködés továb­bi erősítése útjainak össze­egyeztetését. Nixon pohárköszöntőjé­ben méltatta a két ország kapcsolatának fejlesztését, majd moszkvai útjáról be­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom