Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

XXXI. EVFOLTAM. 146. SZÁM ÄRAi 80 FILLÉR 1974. JÜNTUS 25, KEDD * IAP TARTALMAlÓt „Felvetettük és intézkedtek,, (3. old.lí A közlekedés gyermekáldozatc i (5. old. 1) Ä hétvég© sport] i Cl. old 1) Barátok érkezése A barátság nem ismer áthidalhatatlan tá­volságokat. Kell-e jobb példa erre, mint az, hogy a légi forgalmi társaságok utasjegyzékén tucatszámra szerepel minden héten azoknak'a neve, akiket a Budapesttől tízezer kilométerre levő Ulánbátorba, vagy onnan a magyar fő­városba repít a gépmadár? Nincs olyan hét, amikor Ferihegyen ne szállna repülőgépre moszkva—irkutszk—ulánbátori rendeltetéssel magyar geológusok, mérnökök, állatorvosok, szakmunkások kisebb-nagyobb csoportja, és onnan is repülnek hozzánk barátaink: diákok, szakemberek, hogy megismerkedjenek a mo­dern tudomány, technika vívmányaival. Nincs talán ország, amelynek fejlődése érdekfeszítőbb lenne a Mongol Népköztársa­ságénál. Ez a hatalmas terület — ahol egy négyzetkilométerre egy ember sem jut — már még a jelen században is a legősibb ázsiai fe­udalizmus élő kövülete volt. Tőlük nyugatra es északra. Oroszországban kellett forrada­lomnak kirobbannia ahhoz, hogy a mongol népet megérintse a szabadság szele, s követve a nagy példát, 1921-ben népi felkeléssel ala­pozzák meg a szocialista jövőjüket. Szuhe Bátor, a nagy mongol forradalmár személyes kapcsolatban .állott Leninnel, aki­nek tanácsai kétségtel értül hatottak a mongo­lok elképzeléseire. Tény hogy a Mongol Népi Forradalmi’ Párt 1924-es kongresszusán már meghirdették az ország nem kapitalista úton fejlesztésének elvét és irányvonalát. Azóta a huszadik század bekopogtatott a sivatagba. A homok óceánja ugyan nem tűnt el és valószínűleg soha nem is tűnik el, de a sivatag mélyéről felszínre hozzák a kincseiket, csakúgy, mint a közel négy és fél millió mon­gol emberben szunnyadó alkotó tehetséget. Szinte hihetetlen: a lakosságnak már ma 56.4 százaléka a legmodernebb társadalmi osztály­hoz, a munkássághoz tartozik! 1970-ben a Mongol Népköztársaság százhúsz jelentős iparteleppel rendelkezett, s ez a szám évről évre nő. Mostanában Mongóliában tizenegy perc alatt termelnek a gyárak annyit, ameny- nyihez 1922-ben egy egész évre volt szükség. S még impozánsabb a mezőgazdaság robba­násszerű fejlődése. Az idén mongol barátaink különösen jó évről beszélnek. Amire még nem volt példa, május 25-re készen voltak a vetés­sel. Június elsején pedig nyolc és fél millió új növendék állatot vettek számba, ami tizen­két százalékkal több a tavalyinál. Igaz örömünkre szolgál, hogy ebben az impozáns fejlődésben megtestesülhet a ma­gyar szakemberek tehetsége, munkája is. Az utóbbi tíz év során geológusaink, bányaipari szakembereink a ritka, értékes bányák egész sorát kutatták fel, nyitották meg. Az állatte­nyésztőknek 300 ezer hektárnyi terület öntö­zésére 420 kutat fúrtak. Ulánbátorban szak­embereink ruhagyárat építettek. Most épül — magyar közreműködéssel — a mongol fővá­ros közelében a nagy gyógyszervegyészeti üzem, amely évente 150—160 ezer liter szérum előállítására lesz képes, és a jövő hónap ele­jén avatják fel Észak-Mongóliában a magyar húsüzemet, Darhan városában. Az utóbbi két évben Magyarországon, üzemeinkben százá­val fogadtunk mongol munkásokat szakmai gyakorlatra. Budapest főútjain mongol, magyar és vö­rös zászlók lengenek. Ferihegy a Mongol Népköztársaságból különgépet fogad. Fedél­zetén Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első­titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke érkezik hozzánk, a legfelsőbb színtű párt- és kormányküldöttség élén. Semmi két­ségünk, hogy csakúgy, mint az elmúlt napok­ban a Magyar—Mongol Kormányközi Bizott­ság tárgyalásán, tovább erősödik az igaz ba­rátság, a proletár internacionalizmus szelle­mében született együttműködésünk. Meleg szeretettel köszöntjük hazánk földjén a test­véri mongol nép küldötteit. JUMZSAGIJN CEDENBAL 1916-ban szü­letett, szegény állattenyésztő család gyerme­keként, előbb otthon, később a Szovjetunió­ban a munkásegyetemen, majd a pénzügyi - gazdasági főiskolán folytatta tanulmányait. 1939-ben pénzügyminiszter-helyettessé, majd pénzügyminiszterré nevezték ki, s egy­úttal a Mongol Kereskedelmi és Ipari Bank elnöki teendőit is ellátta. A Mongol Népi For­radalmi Párt X. kongresszusán, 1940-ben vá­lasztották a párt Központi Bizottságának tag­jává, a Központi Bizottság elnöksége tagjává Központi Bizottságának főtitkárává. A második világháborút követő években az Állami Tervbizottság elnöke, 1948-tól mi­niszterelnök-helyettes volt, s 1952-ben, Csoj- balszan halála után választotta miniszterel­nökké a Nagy Népi Hurál. 1954 áprilisában saját kérésére — a Minisztertanács munkájá­nak megerősítése érdekében — felmentették az MNFB KB főtitkári tisztsége alól; négy esztendővel később 1958 októberében válasz­tották meg a Központi Bizottság első titkárá­vá, 1974 júniusában a Nagy Népi Hurál — a Központi Bizottság javaslatára — felmentette miniszterelnöki tisztsége alól, s egyidejűleg megválasztotta a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökévé. (1940. óta a Nagy Népi Hurál kép­viselője.) Kimagasló tevékenységének elismeréséül megkapta a Mongol Népköztársaság hőse és a Mongol Népköztársaság munka hőse magas kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Zászlórend gyémántokkal éke­zett első fokozatával tüntette ki'. ZSAMBIN BATMÖNH 1926-ban született, púsztorcsaládban. A Mongol Állami Egyete­men 1951-ben kapta kézhez közgazdász dip­lomáját, 1958—61 között a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémián tanult, s megszerezte a „Közgazdaságtudomá­nyok kandidátusa” címet. 1951-ben és 1952- ben a Mongol Állami Egyetemen illetve a pe­dagógiai főiskolán tanított, 1952—56 között a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága mellett működő pártfőiskola tanára volt. 1956—58 között a pártfőiskola igazgató- helyetteseként majd igazgatójaként tevékeny­kedett, 195Ö—1962 között a MNFP Központi Bizottságában dolgozott. A következő eszten­dőket ismét a tanításnak szentelte; 1962— 1967 között elpbb a közgazdasági főiskola tan­székvezetője, majd igazgatóhelyettese, igazga­tója volt. 1967—73 között a Mongol Állami Egyetem rektorhelyettese, majd rektora volt. 1972-ben kapta meg a professzori címet. 1973 júliusában a Központi Bizottság tudományos és művelődési osztályának vezetőjévé nevez­ték ki. 1974. május 8-án lett a Mongol Nép- köztársaság miniszterelnök-helyettese, június 11-én pedig miniszterelnöke. 1948. óta tagja a Mongol Népi Forradalmi Pártnak. A párt XVI. kongresszusán válasz­tották a Központi Bizottság tagjává. 1974 jú­niusa óta tagja a MNFP Politikai Bizottságá­nak. A Nagy Népi Hurál képviselője. Határozat a lakáselosztás új rendjéről • • illést tartott Nyíregyháza Város Tanácsa Június 24-én, hétfőn ülést tartott Nyíregyháza Város Tanácsa. A tanácskozás na­pirendjén szerepelt * az el­múlt évi költségvetés és fej­lesztési alapgazdálkodásról szóló jelentés, megvitatták a környezetvédelem, fásítás, a várostisztaság feladatait, ha­tározatot fogadtak el a vá­ros rendezési tervének felül­vizsgálatára és módosítására. Határozat született a lakás­elosztás új rendjéről, a gyer­mek- és ifjúságvédelem to­vábbi feladatairól és egyéb ügyekről. Mint azt a költségvetési gazdálkodásról szóló jelen­tés is megállapította, a költ­ségvetési feladatokat és a fejlesztési lehetőségeket ha­táskörében a tanács — az év közben engedélyezett módo­sítások alapján — a terve­zettnél nagyobb mértékben hajtotta végre. A költségve­tési és a fejlesztési alap eredeti 469 milliós előirányzata így összesen év végére közel 133 millió fo­rinttal növekedett. A kom­munális jellegű kiadások kö­zött is első helyen szerepelt a város ivóvízellátásának fo­kozására tett erőfeszítés. A környezetvédelemről ké­szült előterjesztés részletesen tárgyalta azokat az eredmé­nyeket és tervezett intézke­déseket, amelyek a levegő, a víz tisztaságának megóvásá­ra történtek. Az előtsrjesz-- tést követő vitában több ta­nácstag sürgette: hatéko­gvabb intézkedésekkel is szerezzenek érvényt a kör­nyezetvédelem érdekében kiadott határozatoknak, a köztisztasági normák meg­tartásának. Fokozzák a fá­sítást, gyorsabb ütemben nö­veljék a zöldterületeket, vonják szogorúbban felelős­ségre a parkrongálókat, kö­telezzék a vállalatokat a munkaterület tisztántartásá­ra. * > A vita után elfogadott ha­tározat kötelezi a levegő- szennyező források üzemel­tetőit a fűtés korszerűsítésé­re. A terv- és műszaki osz­tályt utasították; gondos­kodjanak arról, hogy a terv­időszakban évenként leg­alább 40 ezer négyzetméter­rel növekedjen a város parkterülete. Fel kell újítani a város utcai sorfa állomá­nyát, az eddiginél is na­gyobb ütemben fokozzák a lakásokba történő korszerű fűtés bevezetését. Meg kell oldani a sóstói tó biológiai egyensúlyának helyreállítá­sát, az Ér-csatorna folyama­tos tisztítását és karbantar­tását. A tanács — módosítások­kal — elfogadta a lakások elosztásáról, a lakások igény­lésének társadalmi elbírálá­sáról és a lakásépítési hoz­zájárulás, valamint .haszná­latbavételi díj fizetésének szabályozásáról szóló rende­lettervezeteket. A lapunk va­sárnapi számában már kö­zölt tervezetek — tehát — módosultak. A változások egyrészt a jövedelemhatárok, másrészt kizáró okok téma­körben történtek. A jövede­lemhatár-módosítás a fiatal házasok tekintetében elő­nyös, mivel azt ötszáz forint­tal növelték, aéaz 1500 he­lyett 2000 forintban állapí­tották meg. Indokolt ez azért is. mert a kézdő, gyer­mekkel még nein rendelkező fiatalok egyébként nem len­nének jogosultak tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesí- tésű lakásra. Az elfogadott tanácsrende let továbbra is, mint kizáró okot tartja fenn a gépkocs.t és új gátló tényezőként ik • tatta be az ország területen lévő víkendházat is. A cél az, hogy azok a csaladok jussana ; elsősorban tanácsi bér-, é ; tanácsi értékesítesű lakáé - hoz. amelyek szociális hely­zetüknél fogva leginkább ráutaltak. Szükség van erre azért is, 'mert a jelenlegi, felgyorsult lakásépítés nagy­sága sem áll arányban a : igények növekedésével. Je­lenleg ugyanis a tanácsi bér­lakás esétében mintegy 90 , a tanácsi értékesitésű lakas nál pedig 1800 az ' igénylői: száma. A módosított rendelet a közületi szervek részére nem kétszeri, hanem három­szori bérlőkiválasztási jogot ad. míg a kötelező tartalék- képzést tíz százalék helyett 1—3 százalékban állapítja meg! A fiatal házasok ara­nyat 25—40 százalékra mó­dosítja, kimondva, hogy ezen belül is elsősorban a fizikai munkásokat kell előnyben részesíteni. A jogosultság te­kintetében ■ az egyedül élők­höz harcaiban — a korábbi­hoz képest — a nyugdíjasok és házaspárok is előnyösebb elbírálásban részesülnek. (tá> Szervezéstudományi akadémia Nyíregyházán A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, vala. mint a társaság megyei szer­vezete rendezésében egyhetes szervezéstudományi nyári akadémia kezdődött június 24-én Nyíregyházán. Hazánk nagyvállalatainak szervezéssel foglalkozó vezetői, szakem­berei vesznek részt a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán megkezdődött ©rszá. gos tanácskozáson, amelynek ünnepélyes megnyitóját hét­főn délután tartották. Az ün­nepi eseményen megjelent Kállai Sándor, a megyei párt. bizottság titkára. A program Valhó Mártonnak, a tudomá­nyos társaság főtitkárának megnyílójával kezdődött. Az egyhetes rendezvény során az előadások és konzultációk mellett, a tanácskozás ven­dégei kiránduláson ismerked. nek megyénk tájaival, neve­zetességeivel. Anyanyelvoktatási napok kezdődtek a tanárképző főiskolán • Országos anyanyelvoktatá. si konferencia kezdődött jú­nius 23-án a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán. A háromnapos anyanyelvoktatási napok rész. vevői az anyanyelvi nevelés legidőszerűbb nevelési és tu­dományos problémáit vizsgál, ják. Központi témája az anya­nyelv tanításának korszerűsí­tése az iskolai és az iskolán ki. vüli nevelésben. A vasárnap délután 2 órakor kezdődött konferenciát dr. Bárczi Géza akadémikus, a Magyar Nyelv, tudományi Társaság elnöke nyitotta meg. Az anyanyelvi oktatás megújításának köz­oktatáspolitikai jelentőségéről dr. Benczédi József, a Mű­velődésügyi Minisztérium közoktatáspoltikai főosztályá­nak vezetője tartott, előadást. Az első napon öt előadás hangzott el a következő té­makörökből: a klasszikus nyelvtan megújítása és az is­kolai nyelvtanítás, a statiszti. kai kutatások újabb eredmé­nyei, a helyesírás az anya­nyelvi nevelés szolgálatában, bésaédművelés az iskolában, az általános nyelvészet mai problémái és eredményei. Hétfőn délelőtt 9 órakor a nagy előadótermében folytatta munkáját az anyanyelvi kon­ferencia. Az előadás, a korra. ferátumok és a vita után a részvevők az általános és kö­zépiskolai szekciókban vitat, ták meg a nyelvtanítás tartal­mi, módszertani, tantervi és más problémáit. Kedden a szekcióvezetők javaslatai után kerül sor az anyanyelvoktatási napok ta­pasztalatainak összegezésére. Ezzel fejeződött be a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai In­tézet, a megyei tanács műve. lődósügyi osztálya, a TIT me­gyei szervezete és a főiskola körös rendezvénysorozata. Podgorhij—Cedenbal találkozó Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke héttőn a Kremlben találko­zott Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárával, a nagy népi hurál elnökségének elnöké­vel, aki Magyarországra utazóban időzik Moszkvá­ban. (TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom