Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

«. oTda! KELRT-MAÖYARŐRSzAC -NYÍREGYHÁZ! MELLE KT1^*- ...... y _____________;__________________________ 1974 Június M6 Olvasó város? ,Megmaradt” pénzek Bérháztól a tanyáig Elszámolás a kasszával rT ALÁN KISSÉ INGYEN PÉNZNEK TŰNIK a városi tanács, közel húsz­millió forintja: majdnem fél évvel az évzárás után végül is ennyiben állapították meg a ta­valyi „végelszámolás” mérlegét, a szaknyelv szerint ennyi az 1973. évi pénzmaradvány. Az, hogy sok, vagy kevés az összeg, külön téma. A részletes elszámolások után a tény az ér­dekes: közel hárommillió forintos bevételi többletről és csaknem 17 millió forint fel nem használt pénzről van szó. Ezek az összegek természetesen továbbra is a város céljait szolgálják. Egy részükből az eredeti feladatot finanszírozzák, más részük „gyorssegély”, amelyre korábban nem volt pénz. Egy biztos: minden forintot gondos mérlegelés után ítélnek oda. Az összeg fel­osztását a végrehajtó bizottság a közelmúlt­ban hagyta jóvá. De nézzünk egy kissé a város kasszájá­nak mélyére, a megmaradt pénzek eredetét és további felhasználását firtatva. A legtöbb esetben nagyon „prózai” okok játszanak köz­re, mondhatnánk úgy is, hogy nem a tervnek megfelelően végeztek el egyes munkákat. Né­hány kisebb tétel ezek közül. A Pólyák bo­kori és a felsősimái lakótelepi közkutak fel-1 újítását még tavaly végezték, de nem fejez­ték be, ezért a tanács nem is fizetett, csak az idén, amikor elkészültek a ínunkával. Ha­sonló helyzet volt a 13. számú iskolánál: a tatarozás során néhány kapcsolódó munkát a hideg beállta miatt nem tudtak elvégezni, az idén már ugyanezért csak a „maradvány” ösz- szegéhez lehetett nyúlni. Némileg más történt a Kölcsey gimná­ziumnál: az intézménynek tavajy. félmillió fo- 'rintja volt a külső tatarozáshoz. A munka azonban csaknem háromnegyed milliót tesz ki, a tavalyi pénz így megmaradt, az idén ki kellett egészíteni, hogy a városképi szempont­ból is jelentős, szép épületet — különös te­kintettel a közelgő városi jubileumokra — megfelelően rendbehozhassák. Szintén jubileumhoz kapcsolódik egy má­sik tétel. A 8. számú általános iskola II. Man- da bokori tagiskoláját teljesen fel kell újítani, mivel az utóbbi tíz esztendőben nagyon meg­romlott az épület állaga. Ez év nyarán — az iskola egykori tanítója, Vagi Mihály születé­sének 50. évfordulója alkalmából — ünnep­ségsorozatra kerül sor az iskolában. Ezt meg­előzően kicsinosítják, rendbehozzák, s a szük­séges összeget a tanács a tavalyi pénzmarad­ványból fedezi. Ugyanebből az összegből tudják fedezni a soron kívül szükséges néhánv kiadást is: a ■városi művelődési központ mikrobusza a vá­roskörnyéki tanyák földútjain hamarabb tönkremegy, rpint ahogy az egyébként szigo­rú előírások megengednék. A javítás már olyan sokba kerülne, hogy inkább új mikro­busz beszerzése mellett döntöttek. A TAVALYI PÉNZMARADVÁNY glszá­molása sok érdekes témára is felhív­ja a figyelmet. Ezek közé tartozik például, hogy a már szinte Sóstó jelképévé váló víz­torony veszélybe került, mert egy vihar meg­rongálta. Egy ilyen különleges létesítmény helyreállítása azonban a szokásostól eltérő vizsgálatokat igényel, s nemcsak az utólag észlelt kár miatt kell intézkedni, hanem az épületet általában rendbe kell hozatni. Ami­kor az éves tervek készülnek, a tengernyi- sok feladat között aligha kaphatna helyet a víztorony vizsgálata, felújítása. Most viszont, év közben, a tavalyi megmaradt pénzekből erre is futja — hiszen mondani sem kell: a víztorony nélkül talán már hiányérzetünk (enne Sóstón, úgy hozzánőtt az üdülőhely ké- -séhez. Ezek a munkák azért mégsem voltak va- lonatújak, már tavaly is foglalkoztak velük, le végleges megoldás nem született. A taná- ’si gazdálkodás azonban — bármennyire is hasonlít egy család gazdálkodásához — az évet tekintve mégis szigorúbb. Le kell zárni Hz esztendőt, és nem egyszerűen a pillanat­nyilag meglévő pénzzel indulnak, hanem át­tekintik az egész évet. Ez az oka annak, hogy egyes összegek felhasználására már nem nyí­lik mód az eredeti tervek alapján: vagy idő­szerűtlenné váltak, vagy más célra használják fel. Természetesen folyamatban lévő munkák­nál ilyen nagvon ritkán fordul elő — ezt bi­zonyítják az előbbi példák. Ugyanakkor bizonyos összeget, mintegy szabad keretként ismét eloszthatnak a taná­cson. Az elmúlt évet figyelembe véve az idén ez a „szabad keret” 5,7 millió forint volt. Többnyire kisebb összegekre osztották, ame­lyekre egyrészt a „gyorssegély” kifejezés il­lik, másrészt olyan feladatok megoldására le- , hét felhasználni, amelyekre korábban nem volt pénz. MINDEN ÉVBEN VISSZATÉRŐ téma, 1 1 hogy az óvodák, iskolák ném tudtak minden szükséges eszközt beszerezni; részben árváltozás, részben újonnan megjelent, de szükséges eszközök beszerzéséről van, szó. Ezenkívül év közben sok olyan dolog elfor­dulhat egy-egy oktatási intézményben, amely­nek megoldása több pénzt igényel, mint amennyi van. s év közben nagyon nehéz a többletet megszerezni. Az újraelosztásnál az ilyen — sok helyen égetően szükséges -r- gon­dokon is segítének. Most is így történt: segítenek a Család utcai, a Benczúr téri, Malom utcai, Városma­jor utcai, Északi körúti, Sóstói üti és a nyir- szőlősi óvoda gondjain, s több helyen a fenn­tartási kiadások megemelésével javítanak az óvodák minőségi színvonalán. Jószerével apró munkákra van. szükség, de az ott dolgozó óvó­nők, a szülők a megmondhatói, mennyi gond­baj forrása lehet, ha éppen egy kisebb javí­tás, kisebb munka elvégzésére nincs pénz, s hosszú ideig kénytelenek tűrni a kényelmet­lenséget. Csak néhány példa: a Malom utcai óvodánál a tetőszerkezetet kell megjavítani, s ez az óvoda évi költségeiből olyan jelentős részt emésztene fel, amit saját erőből nem tudnak megoldani. A Városmajor utcai óvo­dában egy konyhai szellőzőberendezést ala­kítanak ki, s a gyermekek számára pedig egy fedett szellőztető szint készítenek,, így a gye­rekeket megfelelő hőmérsékletű, de esős idő esetén is ki tudják vinni az épületből. A Sós­tói úti óvodában a folyosókat látják el higié­nikus burkolattal, a nyírszőlősiben pedig többféle vízvezetékszerelési munkákat, kiegé­szítő létesítményeket valósítanak meg, bebur­kolják, ízlésesebbé, higiénikusabbá teszik a konyhai burkolatot. Ha mindezeket összevet­jük, végül is 2,7 millió forint jut az óvodák­nak, hogy részben már a nyári szünet után jobb körülmények között várhassák a leg­kisebbeket. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKNÉL is ném! soron kívüli segélyt jelenthet a pénz- maradvány. Most például a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola került kellemetlen helyzetbe:- a tornaterem födémje megrongálódott, használata életveszélyes. En­nek elhárítására és ezzel egyidejűleg a vilá­gításkorszerűsítés elvégzésére is tudott pénzt biztosítani a végrehajtó bizottság. Már említés történt az örökváltság 150. évfordulójáról egy másik munkával összefüg­gésben. A rendezvénysorozattal kapcsolatban jó néhány más feladat is jelentkezik. Emlék­ülések, pályázatok, kiállítások, kiadványok, emléktáblák. és rendezvények kerülnek fel a soron következő feladatok, események listájá­ra, s az eredetileg tervezett összeget lassan kinövi a rendezvénysorozat. Á város szem­pontjából elengedhetetlen, hogy színvonalas rendezvényekre kerüljön sor, s a legjobb öt­leteket az utolsó napokban is számításba ve­hessék, ne akadályozza jó kezdeményezések megvalósítását a pénz hiánya. Nem nagy ösz- szegekről van szó, de a szigorú számadású ta­nácsi költségvetésben gondosan kell tervezni és megvalósítani is. ]V| INDEZEK AZT JELZIK: ezernyi helye van a tavalyról megmaradt pénzeknek, s ha pénz elosztásáról van szó, az bármikor ked­vező hír. A végrehajtó bizottság gondos mér­legelés után döntött, s adhatott kedvező vá­laszt sok indokolt kérdésre. Sajnos nem mind­re, mert bármilyen nagy számokról is van szó, még sok tízmillió forint kellene, hogy csak a legszükségesebbekre mindenütt pénzt adjanak. De a példák azt is igazolják: a város kasszáját szinte naponta figvelemmel kísérik a város vezetői, hogy egyetlen forint se he­veiden haszontalanul, s a megmaradó forin­tokat is ott használják fel, ahol*a legnagyobb szükség van rájuk. Marik Sándor A Dózsa György úti városi fiókkönyvtár 5000 kötete között válogathat a környékbeli háromszázötven könyvtárlátogató TT ajlamosak vagyunk rá, hogy a város “ fejlődését a tetszetős új városnegye­dek, új létesítmények, a növekvő hazai és idegenforgalom alapján mérjük. S ez nem is baj, de vannak kevésbé látványos, mégis sokat mondó, a városi életmód alakulását nagyon is befolyásoló dolgok. Ezek rendszerint kevésbé ismertek, pedig ezeken is mérnünk kell a vá­rossá válást. A könyvről van szó. amelynek ünnepi he­tét épp ezekben a napokban rendezték. Mennyi mindent elmond a könyv a városról, a lakók­ról, ha figyelmesen mögéjük nézünk. Nyíregy­háza — jelen időben is mondhatjuk — felzár­kózott az olvasó városok közé. Kovács István, a városi könyvtár vezetője is megerősíti ezt, s adatokkal is bizonyítja, hogy egyre több nyíregyház embernek válik barátjává, isme­retközlő, sőt nevelő partnerévé, szórakoztató eszközévé a könyv. Mindez annak köszönhető, hogy a könyvtárügy városunkban közügy, tá­mogatása, állandó korszerűsítése megkapja a szükséges anyagi és szellemi jussát. A nyíregyházi érdeklődők ?8 könyvtárba nyithatnak be, amely 37 tanácsi és 41 szak- szervezeti könyvtári egységet foglal magában. 190 ezer kötet könyv áll az olvasók rendelke­zésére. s az érdeklődést a kölcsönzött kötetek száma, forgási sebessége bizonyítja a legjob­ban. Több mint 400 ezer kötet könyvet kölcsö­nöztek egy év alatt a nyíregyháziak. A könyv­tárak valósággal behálózzák a várost, a bér- házaktól a tanyavilágig. A megyei könyvtáron kívül a városi központi könyvtár a leglátoga­tottabb, de mind több olvasót vonz a város különböző pontjain levő 35 fiókkönyvtár is. Nemrég nyílt meg a városmajori, a réginél kedvezőbb helyet kapott a sóstóhegyi, már ki­jelölték a helyét a déli városrészt ellátó Szarvas utcainak, s mind sürgetőbb, hogy dön­tés szülessen a Jósavárosban építendő és igen indokolt könyvtár ügyében is. Alig választható el a város meggyorsult fejlődése, növekedése a könyvtárakétól, ör­vendetes, hogy nemcsak új gyárak, áruházak létesülnek a Nyírség központjában, hanem új művelődési intézmények is. Ennek egyik igen kiemelkedő és a városképet is feldobó bizonyí­téka lesz az épülő megyei könyvtár, ahol helyet kap a jelenleg a városi tanács épületében lévő központi városi könyvtár is. A megyei könyv­tár jövő évre tervezett megnyitása mellett sem szabad elhanyagolni — hangsúlyozza a városi könyvtár vezetője — a könyvtári ellátás-to­vábbi lépcsőfokait jelentő kerületi fiókkönyv­tárakat és a tanyai könyvkölesönzőket. Már a harmadik ötéves tervben szerepelt, hogy a város kerületeibe és külterületén fiókkönyv­tárakat és kölcsönzőket kell telepíteni, olyan távolságban, hogy az olvasók lakásuktól 1—1.5 kilométeres körzetben elérjék a könyvtárat. Ennek alapján készült el — az azóta fokozato­san megvalósuló — könyvtárfejlesztési terv A III. kerületben, a Honvéd utca 41. sz. alatti párt- és művelődési -házban már működik a könyvtár, megnyílt a városi művelődési köz­pontban a hirlapolvasó terem, melyet kézi- könyvtári letéttel láttak el. Már író-olvasó ta­lálkozók és más rendezvények színhelye volt a márciusban átadott városmajori székház, s ez év második telében az északi városnegyed­ben, a Kun Béla utcában nyílik hasonló párt­ós művelődési székház, ahol a könyvtár is helyet kap. Négy-ötezer kötetes könyvállomány áll majd az érdeklődők rendelkezésére. A vá­rosi könyvtár központjának jelenlegi helyisé­gében. melynek berendezését műemlékké nyil­vánították. továbbra is működni fog a városi hálózat fiókkönyvtára tanácsi szakkönyvtári jelleggel. Itt olvasóteremmel is bővül a tanács épületében lévő könyvtár. "További fejlesztések, korszerűsítések vár- hatók a külterületekén, a továbbfej­lesztésre kijelölt . nagyobb tanvebokrokban ahol zömében még tantermekben, nevelői szo­bákban ás klubheívisésekben zailik a kölcsön­zés. az esetleges helvben olvasás. A város könvvtár művelődési autója is igyekszik csők kenteni az egyes tánvahokrok. lakóházak kö zötfi távolságot; a városhoz .tartozó Nyírsző’." és a Jókai tarty atel épülésekkel együtt' 3f könyvtárat lát el letéti köhyvállománnyal. Rá­hárul a fizikailag elhasználódott, erkölcsileg elavult, a könyvtári forgalomban már nem keresett könyvanyag cseréje is. Elmondták a városi könyvtárban, hogy a városi tanács a könyvbeszerzési keretet két­szeresére emelte, nagy értékű berendezési és felszerelési tárgyakat — bútorzat, sokszorosító és számológép, magnó, rádió, vetítő stb. — vá­sárolt. Sokat fejlődött az utóbbi időben is a folyóirat-ellátás, a központi könyvtárba 47 féle, a nagyobb fiókokba 33 féle, a legkisebb tanyai kölcsönzőkbe is 8 féle folyóirat jár rend­szeresen. A könyvállomány összetételét úgy igyekeznek alakítani, hogy az ismeretterjesztő művek aránya növekedjék. A technikai fejlő­dés naponta nyújt meglepetéseket. A termelé­si, technológiai ismereteken kívül az ember környezetében használt gépeket, technológiá­kat ismertető könyveket is folyamatosan biz­tosítják. A szépirodalmi művek vásárlásánál arra törekszenek, hogy a magyar és a világ- irodalom klasszikusai mellett különös figyel­met fordítsanak a szocialista eszmeiség és ma­gas színvonalú alkotásokra. Rendszeresen fi­gyelemmel kísérik az Olvasó népért mozgalom, a Kell a jó könyv és az Olvasónapló-pályáza­tokban előírt műveket. Az új óvodai tanterv­ben ajánlott gyerméköivasmáriyokat, mesékét', az általános és középiskolai tantervben előírt kötelező és ajánlott irodalmat kellő számban megtalálják az ifjú olvasók is a könyvtárak­ban. Tanyán a könyvtári állomány kialakítá­sakor az a törekvés, hogy legyen kézikönyv­tári anyag — lexikonok, almanachok, atlaszok, zenei abc. egészségügyi tanácsadó könyvek, szótárak. Ez nagy segítséget jelent a tanyán élő pedagógusoknak, könyvtárosoknak és a be­járó iskolai tanulóknak. Tlven erőfeszítések és az olvasók érdek­* lődésének növekedése eredményezte együttesen, hogy néhány igen fontos könyv­tári mutatóban Nyíregyháza elérte, sőt egy ki­csit túl is lépte az országos átlagot. Nyíregy­háza minden lakosára 2,Z könyv jut, .az orszá­gos átlag 2,6 kötet. A lakosságon belül az ol­vasók aránya elérte a 23,1 százalékot, az or­szágos átlag 21,8. A lakosság arányát és a köl­csönzött kötetek számát tekintve is valamivel az országos átlag fölött van Nyíregyháza, ha­sonlóan az egy olvasó által kölcsönzött köte­teket illetően. A könyv további népszerűsítése azonban állandó feladat, vallják a városban dolgozó könyvtárosok. Ennek jegyében rende­zik meg mind színvonalasabban az ünnepi könyvhetet, a mezőgazdasági könyvhón not, az őszi megyéi könyvheteket vagy a költészet napját. Tartalmas programmal járultak hozzá a gyermekkönyvhónap lebonyolításához is. Az elmúlt években író-olvasó találkozókon a vá­rosi olvasók vendége volt több kiváló író. Az idei ünnepi könyvhéten Bede Anna, Berkesi András. Bor Ambrus. Czine Mihály, Fábián Zoltán. Galambos Lajos, Jobbágy Károly. Mó­ricz Virág. Simon István és Ratkő József ta­lálkozott a nyíregyházi olvasókkal, könyvbará- tokk al. Hangulatos színfoltia volt a megnyitónak az aszfaltrajzversenynek indult — és a rossz idő miatt — a könyvtár folyosóján lezajlott plakátra.íz verseny, melynek minden résztve­vője értékes könyvjutalomban részesült. Az ünnepi könyvhét előtt és után a hétköznapo­kon is gyakoriak az. plvasást .segítő színes ren­dezvények. szavalóverseny, irodalmi pálvázat. A speciális érdeklődés segédeszköze a ldilör- gyű.itemények állománya, melyből 737 a külön­böző témájú diafilm. A városi könyvtárba beiratkozott olva- sók száma és megoszlása jól jelzi a fejlődést, egyben a további tennivalókat is. Az olvasók száma — a városi könyvtárban — 5218, melyből 220! a 14 éves és ennél fiatalabb. 3017 a 14 évnél idősebb. A 15—19 évesek száma ’032. a húsz-h úszón négy éveseké 467. a 25—29 -veseké 323. A középkorosztály körében még 'ócskán vannak tennivalók, csakúgy, mint a izikai dolgozóknál akik 849-en vannak az i2l8-ból. A városi könyvtári intézmények — ermészetesen a megyei iellesű kulturális ifi- 4zménvekkel együtt — tovább dolgoznak, hogy még otthonosabb, jobban ellátott könyvtárak, művelt könyvtárosok segítsék a még nem ol­vasók olvasóvá nevelését. Páll Géia Tatarozzák a Kölcsey gimnázium szép épületét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom