Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
1974 Június 19. KELÉT-MAGYÁRÖRSZÁG'-NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET* 7. oldal •r Környezetvédelem Urbanizáció - és ártalmai Tanuló munkások Be lehet szállni...” Az Er „folyó” nem teremt kellemes környezetet, és jó levegőt sem V alöjAban többféle TUDOMA* NYOS MAGYARÁZATA van annak, mit is értünk környezetvédelem fogalma alatt. Egy dolog biztos. Az ember egyebek mellett két irányú hatással van saját környezetére. Egyik pozitív, amikor védi, a másik negatív, amikor rontja. Nézzük, mit is jelent a környezet? A környezet a jelenségek és folyamatok kialakulása, fejlődése, illetve fennállása szempontjából befolyásos, azokat kívülről körülvevő tényezők összessége. Biológiai értelemben viszont az élő szervezetek létfeltételei. Társadalomtudományi értelemben azoknak az anyagi és kulturális viszo- nvoknak az összessége, amelyek az egyes osztályok létét és tudatát meghatározzák. Ha ez így van, akkor a védelem ezekre terjed ki. Köznapi értelemben a környezetünk védelme, a víz, a levegő, városunk védelme, tisztaságának óvása, parképítés, erdőtelepítés, a zajártalmak csökkentése, s mindazok az emberi viszonyok, amelyek között élünk. S ha most a köznapi ember tudat- és érzelemvilágának oldaláról vizsgáljuk, akkor ez azt is jelenti, hogy minden lehetőt megteszünk Nyíregyháza város tisztaságáért, környezetünkben lévő parkjaink, fáink védelméért, levegőjének tisztaságáért. Sajnos a város patriótái néha mást tapasztalnak. Kétségtelen, hogy egy ilyen állandóan fejlődő, duzzadó megyeszékhely fejlődése nem csak pozitív változásokat hoz magával, hanem a negatív, kísérő jelenségeit is. Hogy csak néhányat említsek: az építkezésekkel kevesebb a fásított terület, a vezetéképítéssel — mivel olyan nyomvonalba esik — fák százait vágták ki. Itt azonban meg kell említeni, néha talán meggondolatlanul is. Az urbanizáció, az iparosítás sok áldás mellett, gondokat is jelent. Különösen észlelhető ez az új városnegyedekben. Parkok, fák hiánya, a belvárosban a levegő szennyeződése, a motorizációs folyamat növekedése következtében. Éppen ezért még nagyobb szükség van a környezet- védelemre. Mi a környezetvédelem feladata? Nem más, mint az embereknek, a város lakosságának a megfelelő, egészséges állapotban való tartása. Ez csak az összes biológiai és műszaki tevékenység komplex összehangolásával biztosítható, a társadalmi lehetőségek és igények figyelembevétele alapján. Kétségtelen, hogy Nyíregyházán történt már egy és más a környezet védelme érdekében. Első helyen kell említeni a HNF városi bizottságának buzgalmát, ez ügy érdekében kifejtett áldásos tevékenységét, a tömegszervezeteknek, a városi tanácsnak az erőfeszítéseit, az olyan mozgalmakat, mint a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért” — kibontakozott, ezreket megmozgató akciót, a kertbarát-mozgalom fejlesztését, a parkok védelméért kezdeményezett teendőket Nyíregyháza rohamos fejlődése paran- csolóan követeli, hogy még több szó, de annál több tett essék a környezetvédelem érdekében [A A VAROS KÖRNYEZETVÉDELMÉRŐL SZOLUNK, azt kell megvizsgálni, milyen tényezők azok, amelyek ezt rontják; vagyis a környezeti ártalmakról essék szó. Kezdjük a vízzel. Nyíregyháza felszíni vizeinek fő befogadója az Érpatak, amely a várost keresztül szelve, mintegy 342 négyzetkilométernyi felület. A csekély élővízhozam nem alkalmas a gyorsan fejlődő'város koncentrált szennyvízterhelésének megfelelő hígítására. Emiatt a főfolyás elvesztette élővízjellegét és valójában Nyíregyháza szennyvíz- csatornájává vált A másik ilyen környezetvédelmet rontó tényező a légszennyeződés. Városunk levegő tisztaságvédelmi tervét a Városépítési Tudományos Intézet 1971 végén készítette el. Ennek értelmében védett kategóriába sorolták Nyíregyháza belterületét, valamint Sóstóhegyet. Felsősimát, a Manda és a Vajda bokort Kiemelten védett terület Sóstógyógyfürdő, a tbc-kórház és a Bessenyei Tanárképző Főiskola környéke. Nyíregyházának így is 36 olyan szennvező forrása van. amelv levegőiét rontja, Ilyenek: a Centrum Áruház, a MÁV felvételi területe, épülete, a megyei kórház, a Zrínyi Ilona út 3—5 számú épülete, a Petőfi Út 16. számú épület, s néhány ipari üzem. H Feri: „A műveltebb ember nem bólogat mindenre.” Klára: „így otthonosabban mozog az ember az életben.” András: „En az 501—3-ról startoltam.” Júlia: „Bárhogy lesz, nem adom fel” Elektroakusztikai Gyár, Universil gyáregysége Nyíregyháza. Éppen műszakváltás van, a por:ás nagyokat köszön a távozóknak. üdvözli az érkezőket. Munkások, zömében fiatalok, lányok, fiúk vegyesen és családosok. Műszakba állnak és hajtják a munkát. Akadnak olyanok is — egyre többen —, akiknek nem ez az egyetlen műszakjuk. Olyanok, akik munka végeztével a könyvek közé temetkeznek, gyomoridegességgel küz- denek. mert vészesen közeleg az óra, amikor számot keli adniuk az iskolában, ahova járnak. Tanuló munkások. Négyen azok közül, akik innen járnak a város különböző középiskoláiba. Berki Ferenc, Baksa Klára, Óra-, vecz András és Orbán Júlia. Miért tanulnak? Erre vártuk a feleletet beszélgetésünk alkalmával. Utánatölteni a tudást A Z URBANIZÁCIÓ KÖVETKEZMÉ■á*- NYEKÉNT feltűnő, velejáró ártalmak növekedése fokozottabban teszi szükségessé lakóhelyünk, városunk védelmét. Szóltunk már róla, hogy a környezeti ártalmak közvetlen oka gyakran a civilizálatlan emberi magatartás, viselkedés is. Utcán, kirándulóhelyeken a szemetelés, a hangos rádiózás, a műanyagok stb. eldobálása. A fasorok, a zöldövezetek csökkentik a zajból, porból és füstből származó ártalmakat. Ezért is érdekünk minden fa védelme, ezért is KlSZ-fela- dat, hogy ültessünk minél több fát városunkban is. Jelenleg a város zöldterületének a felülete eléri az 550 ezer négyzetméternyit, így evy főre 6,2 négyzetméter jut. Viszont a parkfelületek szerkezete éppen a parkok tagoltsága miatt nem jó. Kis felületből összetevődő parkállományról beszélhetünk, ami a funkció és az esztétikum szempontjából sem fogadható el megfelelőnek. Nyíregyháza utcai faállományát javarészt 40—50 évvel ezelőtt telepítették. A faj- és a fajtaállomány nem volt jelentős, így zömében gömbakácót telepítettek. Ez a mai követelményeknek már nem felel meg, mert elöregedett és lombfelületet sem ad. Nagyon időszerű lenne az utcai sorfaállomány rekonstrukciója. Ez különböző tényezők miatt azonban lassú. Sajnos a meglévő zöldövezeteknek, parkoknak megvannak a rondáiéi is. Ezek Nyíregyházán évente több százezer forint kárt okoznak. Szükséges lenne e kárt okozók elleni nagyobb védelem, jelentősebb pénzbírság kiszabásával is. Ebben szükséges összefogni állami és társadalmi szerveinknek. ]\[ YÍREGYHAZA LAKOSSÄGA a távlati tervek szerint 2000-ben eléri — vagy meghaladja?! — a 114 ezer főt. Ennyi lakosnak — nem szólva a‘ városba naponta megfordulókról! — mintegy 2600 hektár közjóléti erdőre lesz szüksége. Ezek magukba foglalják a pihenő, a sétáló és a kirándulóerdőket, valamint a zöldövezeti fásításokat. Jelenleg rendelkezésünkre áll 300 hektár terület sóstói erdő és Oros határában 355 hektár területű nagyszállási erdő. Ez összesen 655 hektárt tesz ki. A csaknem 2000 hiányzó erdőt új telepítéssel lehet létrehozni. Meglévő tervek szerint folyamatban van a sóstói erdő átalakítása pihenő és sétálóerdővé. Elkészült 1971-ben a város zöldövezeti terve is, amelyben 656 hektár külső és 312 hektár belső zöldövezet megvalósítása szerepel. A külső zöldövezet létrehozása folyamatban van, 398 hektár betelepítése megtörtént. Szorgalmazzuk a még hiányzó területek zöldövezeténei a megvalósítását is. Városunkban a takarítandó terület mint egy 700 ezer négyzetméternyi. Ennek a takarítását a köztisztasági vállalat végzi részben kézi, részben gépi erővel. Az úttisztító munkások száma 63, így az egy dolgozóra jutó terület 11 ezer négyzetméter, ami az országos átlagnál lényegesen magasabb. A gépi út- takarítást 5 PU 20-as seprőgép végzi. A tisztításnál gond az, hogy a város útfelülete igen vegyes és minőségük is kifogásolható több helyen. Gondok vannak a szemét tárolásával is. A szemétgyűjtésbe 17 255 lakás van bekapcsolva Nyíregyházán. Ezenkívül 170 közület- től, intézménytől kell elszállítani a szemetet. Ezért egyre sürgetőbb a szemétszállítás gyakoriságának a gyorsítása. Gyakorlatilag a vállalatnak csak 4 üzemképes KUKA-gépkocsi áll rendelkezésére. Ez sem mennyiségileg, sem minőségileg nem felel meg a korszerű követelményeknek. P OND A BORBANYAI SZEMÉTTELEP tűrhetetlen állapotba is. A füst és a kellemetlen szag nagymértékben rontja a környéken lakók környezetét. És mindezekből adódnak a sürgős, azonnali, s a távolabbi feladatott is annak érdekében, hogy környezetünket óvjuk-védjük. vagy éppen megállítsuk a káros hatásokat. Hamarosan a városi tanács elé kerül a környezetvédelem ügye, s remélhető, hogy figyelembe véve az anyagi lehetőségeket is, olyan intézkedések születnek, amelyek ma, holnap és a távolabbi jövőben is a megyeszékhelyen lakók tízezreinek az egészségét szolgálják majd. Farkas Kálmán — Én az 501—3-ról startoltam. Ez a* elektrolakatos szakma száma. Debrecenben végez em, a GELGÁ-nál gyakoroltam, aztán édesapámat, aki katonatiszt, idehelyezték." Jöttünk mi is, tavaly augusztus óta itt dől- gozom. És mégis harmadikos vagyok a Zrínyi Gimnáziumban, mert a szakmát emelt szinten végeztem és egy kis különbözetivel sikerült egyből a harmadikba lépnem. A tör.énelemmel nem volt baj. de a biológia elég nehezen ment. a különbözetin. Hogy mi. ért éppen gimnázium? Magának elmondom, még a gyárban sem tudják, meg nem is igen hangoztatom, hogy végső célom a műszaki főiskola. Nem hivatkozhatok anyagi gondokra. meg lakásproblémára, gyerekre vagy feleségre, de még csak a kislányra sem. akivel három éve járok, mert nagyon megérti, hogy tanulnom kell. Ha én megbuknék, csak magamat hibáztathatnám. Eddig nincs különösebb baj. remélem nem is lösz. Nem a divatért Berki Ferenc vasesztergályos a központi tmk-ban, 26 éves, nős, kétéves a fia, egy- szoba-konyhás lakásban lakik, keresete 2800 forint. — Nézze ezt a gyufásdobozt. Ha odébb teszem néhány centiméterrel, annak is megvan az oka. Megvan az én tanulásomnak is. Nem túl régen szakvizsgáztam, de higgye el nekem, nem adok öt évet és ezzel a tudással elmehetnék havat lapátolni. Szédületesen fejlődik körülöttünk minden, s ha az ember meg akar állni a lábán, úgy kell tenni, mint az akkumulátorral. Van kocsija? iákkor tudja, hogy az akkumulátort utána kell tölteni. Hát valahogy így van ez. — Meg van más is. Aki műveltebb, nem bólogat mindenre. Megemlítem például az üzemi demokráciát, amiről mostanában sokat beszélünk. Tudja miért nem élünk mi a jogainkkal? Mgrt sokszor azt sem tudjuk, mi a jogunk. Mert tudatlanok vagyunk. Hát tanulni kell. hogy ne maradjunk ilyenek... Ne higgye, hogy az íróasztal reményében járok most a Kossuth Szakközépiskola gépész tagozatára, igaz, hogy csak elsőbe, de már járok, hanem azért, hogy többet tudjak a szakmából. Van azért valami, amit nem értek. Hangoztatják a vállalatok, hogy csak vállalati érdekből segítik a munkást a tanuláskor. Én azt mondom, hogy aki tanul, és többet tud, az a diplomáját nem viszi Amerikába, az itt marad Magyarországon, az nekünk kamatozik. Én nagyobb humánumot is el tudnék képzelni. Egyébként nem sétagalopp a tanulás. Ne fussanak üresen az évek / Baksa Klára, a gyár neveltje, tizenhat éves kora óta itt van, először az osztóüzemben a csöveket skálázta, majd a „rotában” pantográfon dolgozott, jelenleg a 41-es félkész raktárban van a munkahelye. — Magam sem tudom, miért éppen a közgazdasági szakközépiskolába jelentkeztem. Egyszerűen csak tanulni akartam. Mindegy mit, csak tanulni. Még azt sem mondhatom, hogy íróasztalról ábrándoztam, csak nem akartam, hogy üresen elfussanak az évek. Otthon nem biztattak, nem gátoltak. Csak mentem. Sikerült a felvételi, aztán nagy kedvet kaptam a tanuláshoz. Majd megbántam. Minden vizsgaidőszakban, minden felelés előtt feltettem magamnak a kérdést: „Hiányzik ez nekem?” Mit tagadjam én már annyiszor abba akartam hagyni, hogy meg sem tudnám számolni. Aztán, hogy kezembe vettem a bizonyítványt, minden megszépült. Azt azért nem tagadom, hogy így. egy kicsit több tudással, valahogy >t'honosabban mozog az ember az életben. Oravecz András az akusztika szereidében elektrolakatos. Tizenkilenc éves, csen- tesszavú, szőke a haja is, szőke a bajusza. Orbán Júlia tiszta tekintetű szőke lány. Kicsit félszeg. Mióta tanul, nem jár be Nyírtelekről albérletben él. A „technikán” üvegműves. 1970-ben végzett. — A Kossuth ba az általános szakra járok, a második Osztályba, levelezőre. Most ne kérdezze az eredményemet, most úgy érzem, nem sikerült. Nem tudom hogyan lesz, csak egyet tudok: bárhogy alakul ez az esztendő, nem adom fel. Csak azért sem. Nem azért tanulok, mert a munkámhoz nélkülözhetetlen, s nem is azért* mert manapság ez nagy divat. Önmagamért tanulok, hogy valamivel többet tudjak ma, mint tegnap. Tudja, mi az én hobbym? A vers. Ha a rádió- -ban verset mondanak, halálos csendnek kell lenni. Ha már Júlia a hobbyra terelte a szót, a többiek is vallottak: Feri: Én mindig arról álmodoztam, hogy legyen otthon egyszer egy kis házi kohóm, egy kis kovácsműhelyem, ahol iparművész- kedhetem. De hát ehhez pénz kell! Aztán beiratkoztam a zeneiskola énekszakára, mondták, jó basszus, vagy tenor válna belőlem. Szépen is indult minden, de hetente négyszer kéllett volna menni gyakorolni és én az elmúlt évben a szakközépiskola mellett még a marxista középiskolát is elvégeztem, mindemellett szocialista brigádvezető és szakszervezeti bizalmi is vagyok. Valamit hagyni kellett. Gondoltam, a hangszálam, várhat az érettségi után is ... Klára: Nekem hobbym a KISZ-éleb Ez így túlságosán öntudatos válasznak tűnik. Egyszerűen azt mondhatnám, az a hobbym, hogy mindig szervezek valamit. Klubestet, kirándulást, mindegy. Csak legyünk együtt, beszéljük meg a dolgainkat, s ha úgy adódik hülyéskedjünk, daloljunk, egyszerűen jól érezzük magunkat. Ez sem rossz hobby; ugye? András: A grafika. Rajzolgatni szeretek, No. nem mint. egy festőművész, csak úgy, rajzolgatni. Fát. tájat, embereket, mozdulatokat. Ez megnyugtat. Persze, az igazság az,’ hogy kevés idő jut rá, mert este nyolc után szoktam tanulni, és aztán aludni is kell egy kicsit. * Sok minden szóba jött még. Például az,' hogy milyen anyagi áldozattal jár, ha egy munkás tanul. Igaz, nem jelent anyagi csődöt, de csak kiadás. „Az azért szép dolog volt, hogy mikor bejöttem tanulmányi szabadságról, kezembe adták a papírt, hogy egy forintot emeltek az órabéremen.” (Berki Ferenc.) A többiek sem szenvednek anyagi hátrányt tanulásuk miatt a vállalatnál. Néha meg kell küzdeni a csipkelődésekkel is: „No, mi van professzorkám?” — de az ember erre már nem figyel oda. Nincs ideje, hogy fájjon. Mert dolgozni kell, becsületesen, nehogy mások úgy érezzék, az ő terhűkre tanul. Aztán tanulni kell késő éjsza- i káig. Különben is: mindenki előtt nyitva az út. „Be lehet szállni!” Angyal Sándor Oravecz András. Munka után előkerülnek a szakkönyvek és szorgalmasan tanul