Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
4 »Ms» KELET-MAGYARÖRSZÄG Í9TÍ. május it. Szülők fóruma: GYEREKEKNEK EH Gyerekeknek fül GYEREKEKNEK EE Gyerekeknek A serdülő korú gyermek nevelése A serdülőkor a gyermek nevelésének legnehezebb, legproblematikusabb korszaka. Napjaink pszichológiája meglehetős alapossággal derítette már fel jellemzőit, s pedagógiai írások sokasága foglalkozik vele. Mégis, újra és újra beszélni kell róla, hiszen a probléma „örök”, s állandóan gazdagodik ismeretanyagunk is vele kapcsolatban. Hányszor érzi még az is, aki hivatásából adódóan többé-kevésbé tisztában van lényegével, hogy semmit sem tud, amikor a saját gyermekévei kerül szembe! Hiszen ahány gyermek, annyi egyénisegvariáció, a serdülőkor átélése és hatása is különböző. Minden szülőnek tudnia kell, hogy a serdülés kora a biológiai érés mellett a döntő pszichológiai, és gzemélyiség- beli átalakulások ideje is.. Ezért szükséges minél több ismerettel felvérteznie magáit, mire gyerekeinél bekövetke, zik; a nevelési helyzetek, szituációk ugyanis egyszeriek, és vtsszacsinálhatatlanok. Ismeretes, hogy napjainkban meggyorsult a gyermek . felnőtté válásának folyamata. A biológiai érés lányoknál 10. fiúknál 11 éves korban kezdődik, (egyéni eltérések persze előfordulhatnak) s ezzel párhuzamosan, kölcsönhatásban halad a tudati-lelki érés. a személyiség felnőtté válásának folyamata is. Ez utóbbi azonban sokkal lassúbb folyamat; K jóval később fejeződik be. Közben a gyerek élénk érdeklődéssel figyeli a világot, az embereket, tanul, tapasztalatokat szerez; helyet vív ki magának társai között, összehasonlít, elemez. Figyeli szüleit is. s amit mondanak, azt gondolkodás nélkül elfogadja, jónak tartja, egyedüli igaznak. Azt is kell mondani neki. Láttam egyszer egy kisfiút hadakozni az osztályban édesapja igaza mellett, aki nyilván, hogy lerázza, valami meseszerű dolgot állított be valóságként a gyermeknek. Elhitte szentül. A többiek kinevették. A gyerek szinte hisztériásán hitt az „édesapám mondta” varázsigében. Valami megmásíthatatlanul el fog törni ebbe« a gyerekben: a hit édesapja szavában, mert ha akkor nem is fogadta el, amit a többiek mondtak, az igazság elől nem tud, de nem is akar kitérni. Figyeli szüleit is. véleményt is mond, de akkor is inkább derűt, elismerést vált ki vele, s mint jó mondást, gyakran emlegetik. A serdülés időszakában bekövetkező biológiai változásokkal számos tulajdonsága is megváltozik. Ez a belső átalakulás környezetéhez való Viszonyának megváltozásában nyilvánul meg szembetűnően, önmaga felé fordul a figyelme: milyen vagyok? S ezzel együtt az is felmerül: milyen leszek? Zárkózottabb lesz, merengőbb. De tovább is megy a kérdésekkel: milyen akarok lenni? Kritikai készsége fokozódik. És szülei azok a felnőttek, akiknek _ élete teolezetlenül előtte zajlik le, harmónikusan, békességben, udvarias kényszerűséggel, hidegen, vagy éppen nyílt, kendőzetlen ellenségeskedéssel. De feltárul a családban a munkához, a munkahelyhez, a munkatársakhoz, a társadalomhoz való kapcsolatuk, emberségük, és még mi minden — maga az ember, jellemével, személyiségvonásainak ösz- szességével. A gyerek hihetetlenül jó megfigyelő. Nem lehet becsapni. A hivatalban ülhetek állig begombolkozva, frissen vasalva, jól fésülve, a gyerekem papucsban lát. és pizsamában és i— lelkileg meztelenül. A feltétlen csodálat helvett kritikus szemmel fordul szülei felé: észreveszi hibáikat, s meg is mondja, a formával nem igen törődik. Ebből ered a legtöbb probléma, mely megkeserítheti a szülők és a gyermek életiét is, amely egészen az érzelmi szakításig fokozódhat, ha nem kellő értéssel és megértéssel közelítenek hozzá. Ha nem annak veszik, ami: egy úi ember, új személyiség önmegvalósítási törekvésének, fájó és fájdalmat okozó űt, példakép és igazságkeresésnek. Meglátja, hogy a felnőttek nem tökéletesek, ez bizonyos fokú elfordulást eredményez. Régi igazság, hogy minden szülő a maiga képére és hasonlóságára akarja formálni gyermekét; azt az elvet vallja,'mint ő, úgy alakuljon jelleme, —-az élete lehet köny- nyebb, 6Őt legyen is könnyebb, mint a szüleié ezért áldoznak, ezért taníttatják — de a szemléletbeni különbségeket nehezen tűrik éL Sokszor úgy érzik, ezzel egész életüket, életük értelmét, emberségüket kérdőjelezik meg. vagy vetik el, hiszen minden szülő az általa elképzelt és megvalósított legjobbat akarja továbbadni gyermekének. Pedig • a fejlődő, változó világ az emberek szemléletében is nagy változásokat eredményez. Éppen az lenne a hiba, ha a fiuk is úgy gondolkoznának, mint apáik. Még fájóbb ellentét éleződhet ki, ha szüleinek némely jellemvonását kérdőjelezi meg a gyermek. És itt felvetődik az a másik lényeges kérdés, amire úgy érzem, nem fordítunk elég figyelmet: akar-e hasonlítani a gyermek szüleire? Ha igen, életük legnagyobb sikerének tekinthetik, ha nem, ha nagyon- (természetesen megszorításokkal, pozitíve értendő) nagyon szeretne különbözni, indítson az önvizsgálatra egy kicsit mindenkit. Tanulni, jobbá lenni sohase szégyen, és sok tulajdonság, melyet. a múltbeli erkölcs talaján afcarva-akaratlanul is felszedett vagy felszedni kényszerült az ember, szemétkosárba került nevetségessé vált; a szocialista embereszmény, életforma és szemléletmód mellett. Ezért komolyan kell venni a gyermek nevelését, véleményét, meghallgatni, megvitatni azt. Gyakori hiba, hogy a szülői bánásmód két-három évvel lemarad a gyermek korától; különösen ha hozzászámítjuk, hogy az — ekkor még — felnőttebb akar lenni, felnőttebbnek akar hatni koránál. Az előlegezett bizalom, az önérzet az önbecsülés fokozása a serdüiővel való bánásmódban nagyon jó mod- szen^A* lekicsinylés, a gyerekként való kezelés felelőtlen, séget dacot, egy bizonyos erkölcsi szinten való megrekedést és még jó néhány szövődményt vált ki. Nagy türelemre van szükség, sokkal nagyobbra, mint bármikor. A kritikát mi kell. Tudom, nem könnyű, sokszor „szalad fel a pumpa” — hogy ezzel a szóhasználattal éljek, de letorkólással nem érhet célt senki. Megbeszéléssel igen. A „te még nem tudsz semmit”, „te még gyerek vagy’ nem elég, és nem is igaz, mert valamit már tud. De rá kell mutatni azokra a tényezőkre, körülményekre, amiket nem tud — mert ilyen természetesen van bőven — rászoktatná az alapos, körültekintő mérlegelésre, a lényeges és kevésbé fontos különválasztására. Az érzelmi ráhatás azonban az értelmi nélkül eredménytelen. (Az utóbbi dominál náluk elsősorban.) Ilyenkor a kezdeti kilengések után megtalálja a megfelelő hangnemet is. A tiszteletlenség legtöbbször ott állandósul ahol nem akarják meghallgatni, vagy a szülök egymással való társalgása hasonló. Bár figyHi önmagát, a gyerek önkritikája mégis fejletlen, nagyon fon'-y kialakítása. Nélküle könnyen hamis értékítéletek alakulnak ld benne önmaga és mások iránt. Csak ilyenformán segíthetjük hozzá a gyerekeket, hogy egyéniségüket egy magasabb fokú Szintézisben tudják megvalósítani. Kántor Zoltánná VÍZSZINTES: I. Megfejtendő, 6. Alá. 7. Friss. 8. Ló, népiesen. 9. Kén, nátrium vegyjele. 11. Csaknem alsó!!! 12. Ezüst, foszfor, hidrogén vegyjele. 14. Népcsoport Nagy-Britanniában. 16. .. .-mászó növény (lián). 18. Szibériai folyamóriás. 20. Vissza: idős ember hajszíne. 21. Római 950. 22. Ének. 24. Mocsár. 25. Elektród. 27. Lant betűi keverve., 28. Hiányosan iktat!!! 29. Ábrázolom (utolsó négyzetben két betű). FÜGGŐLEGES: L ... a föld (dübörög). 2. Növény. 3. Vájat, üreg. 4. Szolmizációs hang, de helyrag is. 5. Talpon levő. 6. Megfejtendő (folytatás a vízszintes 1. sor). 10. össze-visz- szs, kap! 11. Régi űrmérték. 13. Von. 14. Takács igéje. 15. Megfejtendő (a vízszintes 1 folytatása, utolsó négyzetben Volt egyszer egy kertész, akinek a kertjében olyan óriási karórépa termett, hogy a levelei majdnem az eget nyaldosták. No, próbálja kirántani a répát, de sehogy se tudta. — Feleség, feleség, — kiáltotta az asszonynak. — Gyere csak, aztán segíts kihúzni a répát. Odamegy az asszony, bele-_ kapaszkódik az urába, de a" répa a földben maradt. Nem volt más hátra, mint odahívni Jancsit, a sjheder fiút, hogy segítsen. Jancsi belekapaszkodott az anyjába, húzták, húzták a répát, no, ugyan húzhatták azt, a répa megmakacsolta magát és nem jött ki a földből. két betű). 17. Azonos mássalhangzók. 19. Pénzintézet. 21. Ilyen a budapesti Széchenyi- híd. 23. .. .-fut. 24. Álarc közepe! 26. Orosz igen. 27. Kettőzve egy dunántúli város neve. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye epyik legértékesebb Árpád- kori műemléke a ... függ. 6., vízszintes 1., függőleges 15. Múlt heti megfejtés: Szabolcs-Szatmár megye egyik legértékesebb népi műemléki együttese a szatmár- csekei KÖPJAFÁS TEMETŐ. Könyvjutalom: ifj. Hornyák Lajos Nyíregyháza, ifj. Szabó Barna Tyúkod, Általános iskola felsős napközi otthon tanulói Tiszaeszlár, Németh József Ibrány és Pásztor István Mérk. Oda hívták Erzsőkot, Jancsi húgát. Erzsók Jancsiba kapaszkodott, húzták, húzták a répát, de a répa meg se moccant Nem volt más hátha, mint odahívni nagy füttyengeté- sekkel Bodrit, a házőrző ebet. Bodri belekapaszkodott Erzsók szoknyájába, húzták, húzták a répát, de a répa csak azért se jött ki a) földből. Erre odalopakodott egy kis szürke egér, betecsípett Bodri farka végébe. Bodri erre felüvöltött, megrántotta Er- zsókot, Erzsók megrántotta Jancsit, Jancsi megrántotta az édesanyját, anyu megrántotta aput. Erre apu is alaposan megrántotta a répát. A répának minden gyökere Az e heti postánkban két expedíciós vetélkedőről számolunk be röviden. Az egyik színhelye Nyíregyháza, u másik Gergelyiugornya. Május 4-én délelőtt a Szamuely Tibor Űttörőházban mérték össze tudásukat a Gyógypedagógiai Nevelő- és Foglalkoztató Intézet „Makarenko” és a Kisegítő iskola „Petőfi Sándor” csapatainak pajtásai. A tíz-tíz tagú expe- díciós őrsöknek mintegy százhetven pajtás szurkolt. A szellemi vetélkedőn kérdések hangzottak e> Nyíregyháza ipari üzemeiről, nevezetességeiről, a gyárak termékeit kellett kiválogatniuk, de szerepeltek KRESZ-felada- tok és térképjelek is. Az ügyességi gyakorlatok között célbadobás, futás, kólaivás volt. A feladatokat fegyelmezettén és sportszerűen hajtották végre a gyerekek. A tel'jesítményt Kórótji László, a Városi Úttörőelnökség elnöke értékelte, s a győztesek jutalmazásáról az úttörőház gondoskodott. A közel kétórás verseny maradandó élményt nyújtott a versenyzőknek és a szurkolóknak egyaránt. ★ Gergelyiugomyán a nyíregyházi úttörők expedíciós vetélkedőjének középdöntőjét rendezték meg. Tíz úttörőcsapat tíztagú őrsei indultak el az egyéni és a kollektív versenyekben. A feladatok első részét már a vonatban megoldották a pajtások — sorbaírták a vasútállomáföldből. Aznap a család finom sárgarépa-főzeléket evett. Eszik, eszik a sárgarépa-főzeléket, s azt mondja Jancsi: — Nagyon jó ez a főzelék, de még jobb lenne, ha lenne rajta egy kis sült pici, mondjuk, sült szalonna. — Éhem, — feleli rá apu is, Erzsók is. — Mit csináljunk, ha nincs a kamrában szalonna, — mondta az anyjuk. Erre valamennyien sóhajtottak, még Bodri is, de még a szürke kis egér is a lyukban. s ették tovább a tinóm főzeléket. Ha a főzeléken sült pici is lett volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna. Franciából átdolgozta: öl- bey Irén Úttörőposta sok neveit Nyíregyházától Vásárosnaményig, a megadott titkosírásból megfejtették a verseny jelmondatát, a betűrejtvényből pedig minden őrs fedői evét Vaktérképre jelölték be a megye történelmi városait, mező- gazdasági és ipari termékeit, majd négy-négy vensidézet szerzőjét állapították meg és egy strófát hangulatában folytattak. A további számok már gyorsan peregtek a táborban, ahol a gondos ^vendéglátók Filep Gizella, a járási útto- rőtitkár és a naményi ifi-vezetők mindent pontosan előkészítettek. Először tábori jelentésből, tűzrakásból, ágyazásból', síp- és karjelekből, út- és térképjelekből „vizsgáztak” a gyerekek, majd megfejtették a szellemi totó igen nehéz kérdéseit. A részleges eredményeket a hat tagú zsűri pontozása után Kó- ródi László, a Városi Úttörőelnökség elnöke, a középdöntő játékvezetője hirdette kL De ekkor a verseny még nem ért véget, hátra voltak a sportszámok, a léggömbfújás, a szörpivás, és a három perces rögtönzött kulturális műsor. Az eredményhirdetés meglepetést tartogatott. Két azonos pontszám miatt öt csapat helyett hat jutott a május 11-i döntőbe. Ezek: ej- ső, az 5-ös számú iskola, második a 12-es számú iskola^ harmadik a 6-os számú, negyedik a 10-es számú és ötödik, hatodik helyezett lett a 4-es és a 8-as sVytiű általános iskola, A magas pontszámok jó teljesítményt, jelerttenek, Á pajtások igyekeztek, mindenki tudása legjavát nyújtotta. Nem számítottak viszont arra, hogy ezen á versenyen inkább gyakorlati ismeretekből kell megmutatniuk, hogy mit tudnak. Ez bizony érződött az eredményeken, Játszott, hogy a szellemi kérdésekre jobban felkészültek a pajtások. A versenynek nem voltak vesztesei a szó legszorosabb értelmében. A résztvevők mindannyian nyertesek. Hasznos tapasztalatokat szereztek az elkövetkező feladatok végrehajtásához, és megtudhatták azt is, mely területen van még javítani valójuk. A felnőtt csapatvezetők bevonása a versenybe — ők is szerezhettek pontokat csapataiknak — hasznos góndo-: l'at volt, a közösségi munka erejét mutatta. Az űttörőve- zetők, a KISZ-vezétők a vér- seny szervezői, közreműködői minden dicséretet megélj demelnek. AZ ÓRIÁSI RÉPA szakadozott lanat és s Kopp. egy pil kipenderedett a A HÁROM TESTVÉR (LITVÁN MESE) Sít három testvér. Mindegyiknek volt két ku'ijá- ja. Mikor felnőttek, elhatározták: elindulnak szerencsét próbálni. Az egyik ment balra, a másik jobbra, a harmadik — a legkisebbik — előre. , Hosszú vándorlás után egy városba ért, ahol a kilencfe- jű sárkány tartotta rettegésben az egész népet és a királyi udvart. — Te király!, — ordította Kilencfejű, — add nekem a lányodat, különben elpusztítom az egész várost. A király ijedten kukucskált ki az ablakon. — Ej, te Kilencfejű! — kiáltott mérgesen a legkisebb testvér. — Mire neked a királylány? Hiába van kilenc fejed, épp oly hülye vagy, mintha egy se lenne! Méregbe gurult „ sárkány, s nyomban össze akana roppantam a fiát, de a hét kutya nekirontott. Egyik harapta a farkát, a másik n taráját. Amíg a sárkány n kutyákkal vessződött. addig a legkisebb fiú lenyisszantotta mind a kilenc fejét. A palotából kiszaladt a király, utána a királykisasszony, aki megfogta a fiú kezét és így szólt: — A feleséged leszek! Hamarosan megtartották az esküvőt és ezentúl a legfiatalabb testvér a királyi várbán élt. Idők múltán kiment á tengerpartra sétálni. Elkísérte két hűséges kutyája is. Fiatal felesége otthon maradt. Ahogy odaért a tengerhez, hatalmas hullám kerekedett. Odaverődött a homokos parthoz, s a szétterülő hullámokból egy csúnya boszorkány jött elő. Arca zöld volt, fejét barna hinárhaj keretezte. — Na végre Csakhogy a kezembe kerültél! — kiáltotta vihogva a boszorkány. Miért ölted men az én kilencfejű férjemet? A boszorkány intett enyet a kezével, s abban a pillanatban kőtömbbé változott a legkisebb testvér két kutyájával együtt. Sóká-e, vagy későn, azt nem lehet tudni de megérkezett a ícözenső testvér is ebbe a városba. A királylány elmondta az ő nagy bánatát. A középső fiú fütiyen- tett kutyáinak és kimentek a tengerhez. Alighogy kiért a partra, hatalmas hullám kerekedett, amelyből előbukkant a boszorkány. — A testvéredért jöttél? — — kérdezte. A középső fiú még bólintani sem érkezett: a boszorkány intett a kezével, a fiú nyomban kővé. változott kutyáival együtt. Teltek múltak „ napok, a hetek a hónapok is, amikor a városba érkezett n legidősebb testvér. O volt hármójuk közül a legerősebb, a legbátrabb. Kutyái is okos állatok voltak. Megtudván mi történt két öccsével, azonnal a tengerhez sietett. Nyomban hatalmas hullám verődött a parthoz, s a hullámokból kilépett a zöldarcú boszorkány. Az idősebb testvér azonban nem ijedt meg. — Ah — mondta csodálkozva. — Micsoda szépséges szép asszony vagy te! A rwt boszorkánynak ilyet még soha senki sem mondott, s a csodálkozástól elfelejtett a kezével inteni. Rá is rontottak azonnal a kutyák, beleharaptak mozdulatlan kezébe. S ekkor csoda történt! A boszorkány két gyönyörű lánnyá változott. Az idősebb testvér elerőt- lenedett a látványtól. A lányok kacagtak. Az egyik kezébe vett egy fagallyat és megütötte vele a köveket. A kövek megmozdultak. Ott állt élő emberként a két fiatalabb fivér kutyáikkal együtt. Mindhárman átölelték egymást, s elindultak d város felé. Megkezdődött a mulatság reggelig ropták a táncot. A fiatalabb testvér újra együtt élt feleségével, a két idősebb meg feleségül vette a másik kettőt, 'akik a boszor-> kányból változtak szép lány- nyá. Azt mondják, életűk végéig boldogságban, szereiéiben éltek. i Fordította: Baraté Rozália
