Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

t'974. május "58. freLBTf.MÁGVÁtt'ŐSSSAÖ Vezetői poszton Magasabb követelmények A MINISZTERTANÁÍ2S FONTOS HATÁROZATOT HOZOTT a személyaeti munka továbbfej lesztéséről. Legutóbb 1968 elejéin szüle­tett kormányhatározat e tárgykörben. Az államélet fejlesztése, a szocialista de­mokratizmus erősítése, gaz­daságirányításunk haté­konyságának növekedése azonban megköveteli a sze­mélyzeti munka korszerűsí­tését. Ez a körülmény indo­kolja a mostani határozatot. A határozat alapjául szol­gáló jelentések abból indul­nak ki, hogy a vezetők nagy többsége alkalmas tisztsége betöltésére. Politikai érte­lemben megbízható, rendel­kezik a munkaköre betölté­séhez szükséges szakmai képzettséggel, jó 'a vezetői készsége. Kisebbik részük azonban hosszabb távon nem tud ele­get tenni feladatainak. En­nek oka. hogy az ilyen veze­tők nem mindenben felelnek meg a közösség bizalmának: szakmailag elmaradtak a fejlődéstől, nem lépnek fel a szükséges eréllyel a kis­polgári eszmei áramlatokkal szemben. Idegen tőlük a de­mokratikus vezetési stílus, s ennek mintegy ellenpontja­ként gyengék ahhoz, hogy munkaterületükön biztosí­tani tudják a fegyelmezett munkát. Az utóbbi időben növekedett a hatalommal visszaélők száma, akik meg­szegik a szocialista vezető magatartási normáit, megto­rolják a jögos bírálatot, s tevékenységükkel támogat­ják a klikkszellem, az int­rikák nyomán keletkező rossz munkahelyi légkör ki­alakulását. TALÁLKOZUNK UGYAN­AKKOR olyan vezetőkkel is, akik egészségi okokból, mun­kaerejük megfogyatkozása következtében nem tudják nyújtani azt. amit évtizede­ken át. töretlen szorgalom­mal nyújtottak. Talán e vázlatos áttekin­tés is elegendő arra, hogy fi­gyelmeztessen a személyzeti munkában jelentkező na­gyon időszerű és bonyolult tennivalókra. Ezeknek célja a magasabb követelmények érvényre juttatása, a veze­tők tervszerű cserélődésének biztosítása, a vezetői után­pótlás neveléséhez szükséges intézkedések megtétele. Napjainkban egyre idősze­rűbbé válik annak a jogos igénynek a kielégítése, hogy növekedjék a nők száma a vezetésben. Jobban elő kell segíteni a fiatalok érvénye­sülését is: közülük a legin­kább rátermettek számára reális perspektívaként jelöl­hetjük meg a vezetői beosz­tásba helyezést, természete­sen a szükséges fokozatokat betartva. Bár a határozat kimondja, hogy a vezetői utánpótlás forrását az egyetemet és fő­iskolát végzettek adják —ez természetes — ugyanakkor az eddiginél tevékenyebben kell fáradozni azon, hogy a tehetséges fizikai munkások és termelőszövetkezeti tagok vezetőkké válhassanak. A MOST ELFOGADOTT HATÁROZAT a személyzeti osztályok számára előírja az öt évre szóló káderutánpót­lási tervek készítését. A fel­ügyeleti hatóságok számára pedig a személyzeti munka rendszeres ellenőrzését. az utánpótlással való alapos foglalkozásban nyújtott se­gítséget. A Minisztertanács mostani határozata egész szellemisé­gében azt hangsúlyozza, hogy a személyzeti munká­ban tovább kell fejleszteni a bizalom, a nyíltság, az őszin­teség légkörét. A határozat megvalósítására irányuló munka egyúttal ezt is jelen­ti. K. L Egyenjogúság Bosszantanak a vizet pré­dikáló, bort ivó emberek, amikor a női egyenjogúság­ról van szó. Elvileg egyetér­tenek vele, de... Legutóbb la­punk hasábjain, a hir­detések között nézeget­tem azokat az „író- asztalos” állásokat, ahol csak férfiakat tudnak elképzelni. Mert például „Építőipar” jel­igére a belső ellenőr miért le­het csak férfi? Rejtély. Nem hiszem, hogy Leveleken. a tanácson a pénzügyi főelőadó munkakört csak katonavi­selt emberek tölthetik be. Kellemes meglepetés volt viszont, hogy a TIGÄZ pénz- beszedőnek már csak nőket tud elképzelni. Azoknál a vállalatoknál, intézmények­nél, ahol a felvételt úgy keze­lik, hogy férfiak előnyben, valami baj lehet a vezetők­nek az egyenjogúságról alfco­SZOVJET FENYŐFA NYIRMADAN. Ebben az évben t"hh mint 40 ezer köbméter fenyőíaáru érkezik a Szovjetunióból, az ÉRDÉRT nyírmadai Kossuth Tsz telepére. A kérgezés és osztályozás után a fenyőárut megyénk feldolgozó üzemei szállítják. (Elek Emil felvétele) tott véleményével, s nem ár­tana, ha legalább a Jogsza­bályokat megtartanák, s nem tennének különbséget férfi és nő között. (lányi) Misiből szakmunkás lesz LEHETŐSÉGEK a legnagyobb iskolában Megbecsülés Egészségügyi dolgozók NEMRÉGIBEN FEJE­ZŐDTEK BE az egészségügyi dolgpzök szakszervezeti tag­gyűlései megyénkben. A be­számolóikat kollektíván ké­szítették, tartalmasak vol­tak, részletesen elemezték az elvégzett munkát és feltár­ták a hibákat is. örvendetes például, hogy javult a beteg- ellátás színvonala. A megyei mentőállomás 5 egysége szo­cialista brigádcímet nyert, hogy a megyei kórház mű­szaki brigádjai közül egy a bronz_ egy a zöldkoszorús, három pedig okleveles szoci­alista brigád lett. Beszámol­tak e taggyűlésen arról is. hogy jól sikerült a kórházi jubileumi nagygyűlés, a ha­gyományos Semmelweis-év- íorduló rendezvénye, a törzsgárds-ünnepségek. Újra jó volt hallani azt az erőíeszi lést, amelyet az egészségügy fejlesztése érde­kében tesznek a negye veze­tői. Ezt példázza az is, hogy a múlt évben a megyei ta­nács 18 millió forinttal töb­bet adott a tervezettnél az egészségügyi ellátás javítá­sára. Ezt a célt szolgálta a 16 milliós beruházással meg­épült új megyei KÖJÁL, s az egészségügy javítását cé­lozta, hogy megyénkben a helyi tanácsok 6 új körzeti rendelőt és várót adtak át rendeltetésüknek, s évente 10 millió forintot kapnak a gyógyszertárak fejlesztésére. NEM OLYAN ÓRIÁSI ÖSSZEGEK ezek, amelyek­kel megoldhatók a gondok, mégis jelentősek, azok eny­hítését szolgálják. Többen szóvá tették e tanácskozáso­kon. hogy az egészségügyi dolgozók élet- és munkakö­rülményeit tovább szükséges javítani. Sokan felelősség- teljesen szóltak főleg a járó­beteg-ellátás gondjairól, megoldásra váró feladatok­ról. Szóvá tették, hogy egyes nagyközségi tanácsok nem kérik ki fontos bér, jutalma­zási, s egyéb érdekvédelmi kérdésekben a szakszervezeti bizalmiak véleményét. Fiatalok javasolták, hogy az intézményi költségvetési szervek is létesítsenek kultu­rális, sport, szociális, ifjúsági alapot. Tavaly például csak­nem 1000 fiatal egészségügyi dolgozó vett részt az egész­ségügyi sportnapok rendez­vényein. Joggal igénylik a nagyobb támogatást. Java­solták a szakszervezeti tag­gyűléseken a dolgozók azt is. hogy a társadalmi erők­ből kialakított intézeti üdülő­ket az intézetek jobban tart­sák karban. SOK JAVASLAT, ÉSZRE­VÉTEL hangzott el a dolgo­zók részéről, amelyeket a szakszervezeti szervek és il­letékes gazdasági, társadalmi szervezetek vezetői is hasz­Amíg Kertész Misiből szak­munkás lesz még hallja né­hányszor, hogy „már megint a 110-es!” Mondják a város­ban, hogy sok a baj velük, a szakmunkástanulókkal. Kétezer-négyszázán van­nak, kétezer-négyszáz fiú. Az ország legnagyobb ipari is­kolája, ennek arányában van a goríd is. Neveli őket a csa­lád, a falu — ahonnan busz- szal, vonattal jönnek hajna­lonként a városig; az iskola, az üzem —, de neveli őket a vonat, az utca közvéleménye is. Mit adnak munkássá válá­sukhoz? Hogyan formálják a holnap munkásait? Vasasok és építőipariak A nyíregyházi 110-es szak­munkásképzőben oktatják a nehéz szakmákat, a vasasok ég az építőipariak iskolája ez. Huszonnégy szakma, nyolcvannyolc osztály — több mint kétezer diák. A nagy többség bejáró a ta­nyákról, a környező falvak­ból. Nem eminens tanulók. Csak néhány szakmára je­lentkeznek közepesnél jobb tanulmányi eredménnyel — ami aztán meglátszik az első félévi eredményeken. Félév­kor egy 31 tagú elsőéves la­katososztályban tizenegyen buktak meg matematikából, öten történelemből; egy jeles volt, és egy jó eredményű. A bukások száma — a tanárok és a diákok véleménye sze­rint nem a magas követel­ménynek tulajdonítható. Nyolc év anyagát nem lehet pótolni félév alatt. Az iskola vezetősége min­den évben kérdőíves felmé­rést végez az elsősök között, otthoni körülményeikről, ér­deklődésükről, tájékozottsá­gukról. A felmérés eredménye nem a legfényesebb. Otthon ke­vés lehetőség van a művelő­désre (a legtöbben azt írták, hogy 5—10 könyv van ott­hon), az érdeklődés csak rit­kán terjed a beat és az indi­ánregényen túl, arra n kér­désre, hogy miben nyilvánul meg az igazi hazaszeretet? — a legtöbb papír üresen maradt A lehetőségek A szakmunkásképzőben fele-fele a szakmai é« a mű­veltségi tárgyak aránya. Ezt is meghatározza a szakma, és az évek száma. Első évben gyakorlati alapozást, máso­dikban szakmai alapozást, harmadik évben speciális szakmai képzést kapnak a tanulók. Három nap iskola — három nap gyakorlat. Az oktatáshoz, a gyakorlat­hoz megvannak a feltételek. Jól felszerelt az iskola, gaz­dag szemléltető eszközökben, aminek nagy részét a diákok maguk készítik. A lehetőségek adottak, hogy Kertész Misiékből jó szakmunkás legyen, olyan aki érti a dolgát, és megáll­ja a helyét a fejlődésben. Itt minden kis eredménynek kétszeres erőfeszítés az ára. A munkássá válás folya­mata még nehezebb. A szak­tárgyi órák után is a legfon­tosabb feladat a pedagógu­soké, akik különböző színvo­nalon, és különböző kedvvel ugyan —, de segítik a fiata­lok helyes életritmusának ki­alakítását. Osztályfőnöki órákon tartanak politikai ok­tatást, máskor nem tudják megoldani. Az iskolai KlSZ-szervezet- nek kilencszáz tagja van, ezen kívül üzemekben ég a lakóhelyen Is sokan KISZ- , tagok. Van irodalmi színpad, iskolai rádió, ifjúsági klub, iskolamozi, jó néhány szak­kör, tízezer kötetes könyv­tár — ötszáz színházbérlet, 600 mozibérlet, hatszáz Ma­gyar Ifjúság — és még sorol­hatnám. Lehetőségek, Megfeszített munka. Es a fiatalok? Kertész Misi, Jármi Győ-' ző és Hajdú József tanulók mondták — a lehetőségekről: Nem mindenki él vele. Vannak szép eredményeink, lelkes emberek, de ez egy ál talárt nem jellemző mind a kétezer­négyszáz emberre. Mire meg­értjük, hogy mire valók ezek a lehetőségek, elrepül a há­rom év. így aztán mi is úgy szoktunk, hogy kerülünk egyet a városban, utána me­gyünk az állomásra, otthon legtöbbünket munka vár. Legtöbbször ezért nem ma­radunk benn a programokra. — az iskoláról: — Jó ide járni, a követelmények nem túlzottan magasak, a szak­mát megtanulhatjuk. Meg még valamit, hogy a holnap­ra készülünk, mert mi még szakmunkások leszünk egy darabig. — az üzemről: — nem so­kat törődnek ott velünk, az oktatókon kívül nem nagy a fegyelem. Ifjúsági szervezet? Nekünk még ott nem szóltak róla, el vannak foglalva a saját bajukkal. Mindent megtanulhat az ember, min­dent kipróbálhat, gyakran mi végezzük a nehezebb, piszkosabb munkát is. Per­sze segítenek, ha nem bír­juk ... — a közvéleményről: — minden simán megy addig, míg be nem mutatkozunk. De ha mondjuk, hogy 110-es, megnézik az embert, még a velünk egykorúak is. Általá­nosítanak megtörtént vagy képzelt dolgok miatt. Olyan is van persze, hogy „Tiétek az a klasszul felszerelt iskola?” Még ez a kevesebb. Az. hogy műveltségben mi talán keve­sebbek vagyunk— nem csak a mi felelősségünk. ★ A szakmunkásképző helye az iskolák között — egyér­telmű: a ma szakmunkásta­nulói a holnap szakmunká­sai lesznek. Nevelésük, fel­készítésük nem csak az 54 tanár és a 9 szakoktató fela­data — társadalmi ügy, tár­sadalmi felelősség. Az isko­lához tartoznak ugyan, de az üzemekben hasznosítják 1 majd a tanultakat. És nem mindegy hogyan. K0rR*!3s" craííI^roÖiSÍJ „Rádiónyeremény“ A napokban jártam Nagy­tó* szekeresen, ahol az új művelődési húz és a filmszín­ház avatásán vettem részt. A község nevéből ítélve azt hinné az olvasó, hogy e"v nagy településről van szó, pedig lélekszáma mindössze 600 fő. További adatok: 125 rádió, több mint 100 televízió a 125 újság és folyóirat, emeletes, korszerű iskola. Nyilván felvetődik az olva­sóban, hogy mi köze mindeh­hez a rendszám nélküli autó­busznak Nagyon sok. Ami­kor május 12-én megérkez­tem a községbe — a már em­lített avatóünnepségre. _ — legelőször a tanácsházára mentem, ahol a legnagyobb meglepetésemre az udvaron egy kék autóbusszal találkoz­tam, ugyanolyannal, ame­lyek Budapesten az utasfor­galmat bonyolítják. Homoki László, a körzeti, községi tanács elnöke: — A busz a mienk, 3000 fo­rintért vettük. — Ezt nem hittem el, de amikor elmesél­te. hogyan jutott ennek a kisközségnek a lakossága a buszhoz és. hogy milyen célt fog szolgálni miután átmegy a műszaki vizsgán, akkor ezt mondtam — ez valóban pél­dakép. A történet: Március 23-án. szombat délelőtt a Petőfi rádió zenés, szórakoztató műsort közvetí­tett. Egyszer csak megszólalt Vértessi Sándor műsorvezető hangja: „Felhívom a kedves hallgatók figyelmét hogy a Budapesti Közlekedési Vál­lalat (BKV) gyermekintézmé­nyek. iskolák részére jelké­pesen, 3000 forint értékben a vállalat által a forgalomból kivont és a vállalat 6 szocia­lista brigádja által felújított 5 autóbuszt átad annak a községnek, amely a leghama­rabb nyújtja be igényét a Pe­tőfi rádió megadott telefon- számán.” Demeter Andrásné a köz­ségi tanáé« adminisztrátora — aiú éBPea hallgatta a zaeb­nosíthatnak munkájukban. F. K. rádióját — azonnal félfigyelt erre és a telefonszámmal a zsebében elszaladt Homoki Lászlóhoz, a tanács elnöké­hez. aki éppen szabadszom- batját töltötte tanulással. Azonnal ra jegyeztették a megadott telefonszámot, amit 3 percen belül be is hozott a posta, és bejelentették igé­nyüket. Egy női hang szólalt meg a telefonban: „Vettem, továbbítom kérésüket, kérem hallgassák tovább a műsort.” Szemetem a sportot — mondja a fiatal elnök —. de még olyan izgalommal soha­sem hallgattam a rádiót, mint azon a szombat délelőttön. Most nem a gólok érdekeltek, hanem az. hogy vajon há­nyán előztek meg ebben a versenyfutásban. Egyszer csak megszólalt Vértessi Sándor és bemond­ta, hogy az első jelentkezés egy Fejér megyei községből történt, a második Szabolcs megyéből. Vasszekeresről. Akik ott voltunk a tanácshá­zán. egyszerre ugrottunk fel. tudtuk, hogy a Vasszekeres csak baki. végre a miénk a busz. Mi lesz az autóbusz misz- sziója. mire fogja használni a kis község? Nagyszekeres községhez még 3 község tartozik. Kis­szekeres. Zsarolyán és Ne- mesborzova. Kisszekeresen egy modem óvodát létesítet­tünk. A többi községben nincs óvoda, étert az iskola peda­gógusai 70 családot kerestek fel: hozzájárulnak-e, hogy a gyerekek Kisszekeresre járja­nak óvodába, ahová térítés- mentesen szállítják majd a gyerekeket, egy óvónő kísére­teben. A szülőik örömmel be­leegyeztek. A négy község közül csak Nagyszekeresen vám egy korszerű, minden ok­tatási követelménynek meg­felelő felsőtagazatú iskola, amit nemrég építettek. így a 120 iskolást is ez a busz fog­ja szállítani. Ahogv az autó­busz átmegy a műszaki vizs­gán és rendszámtáblát kap, elviszik majd országjárásra is a tsz nyugdíjasait, hiszen sokan közülük még a község vagy a megye határát sem lépték át. — Aztán ott vanak még a sportolók, az énekkar a ci- tera zenekar és a tánccsoport. Ne gondolja, hogy ez a busz sokat fog pihenni. Kecskovszky József | t:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom