Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

XXXI ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1914. MÁJUS 23, CSÜTÖRTÖK Megkezdődtek a magyar —iráni tárgyalások Szerdán délelőtt az Or­szágháziban megkezdődtek a magyar—iráni tárgyalások. A prfagyar tárgyalócsoport vezetője Fock Jenő. a Mi­nisztertanács elnöke. Tagjai: Rjacz Pál külügyrainiszter- ' ,elve:tes. dr. Szalai Béla Külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Mr. Kos Péter. a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság te­herárri nagykövete, Kővári László, az Országos Tervhi­vatal külkereskedeLmi fő­osztályának vezetője. Az iráni tárgyalócsoport vezetője Amir Abbas Ho- veyda miniszterelnök, tagjai: Houchang Moghadjm, az Iráni Császárság budapesti nagykövete, Mahmoud Sa- lehi. a külügyminisztérium kulturális osztályának fő­igazgatója, Parviz Radji. a miniszterelnök tanácsadója, Djavad Vafa. a gazdasági és pénzügyminisztérium mi­niszterhelyettese és Mofak- mam Sannii, a külügymi­nisztérium II. osztályának vezetője. A tárgyalásokon áttekin­tették a két ország kapcso­latainak alakulását, további fejlesz'ésének lehetőségét és véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Népesedéspolitikai ankét Nyíregyházán II társadalom és a család érdeke találkozott Dr. Medve László miniszterhelyettes tájékoztatója A nyíregyházi Bessenyei Tanárképző Főiskola nagy­termében szerdán délelőtt népesedéspolitikai ankétot rendeztek. A megyei tanács, a népfront, a Vöröskereszt és a szakszervezet együttes szervezésében megtartott ta­nácskozáson részt vett dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes. Megyénk képviseletében megjelent Ekler György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Sza- bolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja, a Hazafias Népfront megyei titkára. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg a tanácskozást, és köszöntötte a résztvevő or­vosokat, egészségügyi dolgo­zókat, a társadalmi és tö- megszervezelek egész megyét képviselő tagjait. Ezt köve­tően dr. Medve László Né­pesedéspolitikánk helyzete címmel adott átfogó ismer­tetést a párthatározat, és az annak nyomán született in­tézkedések végrehajtásáról, az eddigi tapasztalatokról. Bevezetőben hangsúlyozta: a népesedéspolitika kérdése már hosszú idő óta fontos bélvet fogialt el a párt poli­tikájában. 'Bizonyítja ezt az. hogy a VIII. és IX.. majd a X. kongresszus határozatai számos olyan kérdésben eredményeztek előrelépést, amelyek segítették a csalá­dok. a nők helyzetét. Mind­ehhez járultak a később szü­letett olyan határozatok, mint a nőpolitikái, valamint az ifjúságot érintő. Csak a határozatok együttes szem­lélete teszi lehetővé azt, hogy lássuk: a népesedéspo­litikai koncepció egy folya­mat részeként, de elenged­hetetlen sziikségszerűségkéní alakult ki — Pártunk a népesedés- politikai határozat előtt gon­dos, tudományos elemzések­re támaszkodott. Számba vettük azokat a fejlődési tendenciákat, amelyek a szá­zadforduló óta voltak ta­pasztalhatók, valamint azo­kat is, amelyek a felszabadu­lás után alakultak ki. Égj - értelműep világossá vált, hogy n" mi társadalmi .viszo­nyaink között a helyes ará­nyok kialakítása adminisztra­tív eszközök igénybevételé­vel nem lenne célszerű, és nem bizonyulna helyesnek. A legfontosabb az, hogy olyan tudati ráhatások érjék a társadalmat, amelyek a gyermek szíves fogadására készítik fel, ugyanakkor kialakuljon egy egészséges gyermek- és családkultusz. Számokkal illusztrálva mutatta be előadásában a miniszterhelyettes, hogy a hatvanas években bekövet­kezett demográfiai mélypont, a 13 ezrelék rendkívül ked­vezőtlen helyzetet teremtett, hiszen az évente születő 130 ezer gyermek igen kevés, nem pótolja a halálozás kö­vetkeztében csökkenő népes­séget. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy az aránytalan­ságok feszítőekké válnak, az aktív keresők és eltartottak közötti differencia előnytele­nül nő. Igv a társadalmi érdek megkívánja, hogy olyan rendszer működjék, amely ezt hosszú távra, az időnként még jelentkező hullámzások kivédésére is felkészülve megfeleljen a holnapnak is, az ezredfor­duló viszonyai között is. — Ki kell küszöbölni azt, hogy a gyermek — sokak felfogása szerint — az élet­színvonal rovására jön egy családba. Javítani kell az állami hozzájárulást a gyer­mekneveléshez, ami a sta­tisztikusok szerint havi 1000 forint, és amit a családi pót­lék ma csak részben fedez. Létre kell hozni olyan üdül­tetési rendszert, amely a családosokat nem zárja ki a nyári pihenésből. Feltétlenül meg kell teremteni azt az intézményhálózatot, amely képes a terhesgondozástól az Iskoláig töretlenül segíteni a gyermekek vállalásának szép hivatását. A család és a tár­sadalom érdekei most talál­koztak, és az eddigi tapasz­talatok bizonyítják, egy ne­gyedév is jelzi a kedvező fogadtatást, a végrehajtás eredményeit. ' A miniszterhelyettes a tá­jékoztató további részében azzal foglalkozott, hogy a népesedéspolitika nem egy­szerűen létszámkérdés. Ki­fejtette. kétségtelen tény: a gyermekek számának növe­kedése, az éiveszületési arány javulása cél, de ezzel egyen­rangúan fontos, hogy egész­séges gyermekek jöjjenek a világra. Ez — mint mondta — orvosi feladat is, de en­nél több is. A koraszülése­ket előidéző tényezők csök­kentése, az abortuszok okoz­ta károsodások vrtzaszorítá- sa, a modem családtervezés általánossá tétele, a rende­zett körülmények között: nevelés társadalmi méretűvé bővíti ezt a tevékenységet hiszen a születendő és vi­lágra jött ember sorsa nagymértékben attól is függ. milyen erkölcsi, egészség- ügyi, családi és környezet: hatások érik. — Hiba lenne, ha csak a ma és a közeljövő távla­tában gondolkodnánk. Lát­nunk kell, hogy az ezred­fordulóra. amikor a lakos­ság eléri a 11 milliót, ugyanannyi aktív kereső lesz, mint ma. De a munka, ami rájuk vár, nagy szelle­mi erőket kíván, és ehhez igen erős fizikumot is. A fe­lelősség tehát nagy, igazság szerint negyedszázados táv­latokban kell gonejolkodnunk és cselekednünk. Úgy tűnik, hogy a határozat és a ren­delkezések megjelenése óta a közgondolkodásban válto­zás indult meg. jó irányba. Ezt kell erősítenünk, mun­kahelyeken és otthonokban, egészségügyi körökben, min­den közösségben. Az asszo­nyok szívesen vállalkoznak hivatásuk betöltésére, de ah­hoz, hogy ez akkor, ami­kor munkába állnak és sok­szoros terhet vállalnak ma­gukra. ne jelentsen elutasító magatartást. fejlesztenünk kell a lehetőségeket, és tar­talommal megtölteni a meg­lévőket IPaíytatí* t 1 «Idátok Nemzetközi tudományos tanácskozás Debrecenben A szerdai ülésen előadást tartott dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság eíső titkára Termelésfejlesztés a me­zőgazdaságban címmel nem­zetközi tudományos tanács­kozást tartottak kedden és szerdán Debreceniben, az Ag­rártudományi Egyetemen. A rangos fórumon a párt- és az állami élet területéről, az egyetemekről, kutatóintéze­tekből és nagyüzemekből kö­zel négyszázan vettek részt. Az egyetem színháztermé­ben tartották a plenáris ülé­seket, amelynek során szer­dán délelőtt dr. Dimény Im­re mezőgazdasagi és élel­mezésügyi miniszter tartott . nagy érdeklődéssel kísért előadást .A- termelésíejlesz- tés időszerű kérdései a me­zőgazdaságban” címmel. A tanácskozás résztvevői — köztük a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelország­ból, Csehszlovákiából, Ju­goszláviából. Ausztriából és az NSZK-ból érkezett szak­emberek és tudományos ku­tatók — három szekcióban tartottak előadásokat. Még gyorsabban növelhető a tsz-tagok jövedelme A társ adalom tudományi szekció szerdai ülésén dr. Tar Imre, az MSZMP Sza- bolcs-Szatenár megyei Bizott­sága első titkára „A ter­melőszövetkezetek jövedel­me, a szövetkezeti tagok élet- és munfcakörölményei Szabol cs-Szaimár megyé­ben” címmel tartott előadást. Az 1969—1973 közötti évek eredményeit értékelte, és többek között elmondta: ezt az időszakot Szabóics-Szat- már megyében a termelő­szövetkezeti jövedelemkép­ződés és felhasználás szem­pontjából folyamatos és je­lentős változások jellemez­ték. A szövetkezetek terme­lési eredményei, az elért jö­vedelmek növekedése lehető­séget teremtett a személyes jövedelmek, s a vállalati fel­halmozás növelésére. Ezek összefüggéseit részletesen, sok számadattal bizonyítot­ta. s egyebek között kifej-, tette: a termelés dinamikus fejlesztése következtében őt év alatt — benne az 1970-es árvizes év is — a termelő­szövetkezetek termelési érté-' ke 56,1, árbevétele 55, a szövetkezeti jövedelem M.4 százalékkal nőtt Ezt köve­tően elemezte a munka ter­melékenységének növekedé­sét. majd a tervezés rend­szeréről. a szövetkezeti de­mokráciáról szólt. Előadásának további ré­szeden rámutatott: a terme­lőszövetkezeti tagok élet- és munkafeltételei a szövetke­zetek erősödésével, a jöve­delem növekedésével, a tech­nika és a tudomány vívmá­nyainak alkalmazásával együtt javulnak. A szövetke­zeti tagok életfeltételeinek alakulásában elsődleges és döntő jelentősége van a kö­zös gazdaságokból' származó jövedelemszínvonalnak. Az országos és a megyei adatok összehasonlításával mutatta, be az eredmények'1!, majd részletesen szólt azokról a gondokról amelyek a kedve­zőtlen termőhelyi adottsá­gok miatt nehezítik sok szabói cs-szatmári faluban » gazdálkodást. Ezzel össze­függésben a jövedelmek kö­zötti különbségek sajátos­ságairól is beszélt. Ezt követően a termelő­szövetkezeti tagok korszerű ismereteinek fontosságát hangsúlyozta. Többek között elmondta: a megyei tapaszta- alapján meg lebet to- gáímarani, see* * gywMBt és rendszeresen — általá­ban havonta — fizetett munkadíj, a pénzbeni mun­kadíjazási forma a munka­normák és díjtételek kar­bantartásával együtt bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket, összhangban van­nak a technika fejlődésével, a korszerű üzem- ás munka- szervezéssel. Jobb és maga­sabb színtű munkára ösz­tönöznek, stabilitást és biz­tonságérzetet teremtettek. A' technika és tudomány alkal­mazása a korszerű munka- és üzemszervezés, a termelés specializálása kevesebb szá­mú, de politikailag. szak­mailag, általános művelt­ségben jobban felkészült termelőszövetkezeti tagságot igényel, és ezt a kibontakozó folyamatot jobban és haté­konyabban kell segíteni. A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának alakulásá­ban jelentős szerepe van a társadalmi juttatásoknak is. Ezekről szólva dr. Tar Imre többek között elmondta: szociális juttatás, nyugdíj es járadék, gyermekgondozási segély és családi pótlék címén 1973-ban a tsz-tagoknak 377 millió forintot fizetlek ki, amely átlagosan egy szö­vetkezeti tagnak 3968 fo­rintot jelentett. Ezt követően a tsz-tagok ellátásáról be­szélt, s kiemelte: a mezőgaz­dasági munkák gépesítésé­vel csökken a nehéz fizikai munka aránya és emelkedik a szellemi, a szakmunka irán­ti igény. Folyamatosan javul az egészségügyi, a kulturális ellátás, a munkavédelem. Nö­vekszik a szociális létesítmé­nyek, a pihenőhelyek, üze­mi konyhák, napközik, böl­csődék, óvodák száma. Mind­ezek azt jelzik: termelőszö­vetkezeteink jövedelme 66 év alatt dinamikusan növe­kedett és ennek alapján rend­szeresöl, folyamatosan eg jelentős mértékben javultak a szövetkezeti tagok élet- ést munkafeltételei. Helyzetünk- . bői adódóan a teripólőszövet- kezeti tagok személyes jö- 'Védőlhiétiek" színvonalát * következő években nagyobb mértékben és gyorsabban kívánjuk növelni — mondta» a megyei pártbizottság első titkára. Előadásának befejező részé-* ben a megye termelőszövet­kezeti gazdaságainak távlati lehetőségeit ismertette, s kiJ emelte: az elért eredmények^ távlati elgondolásaink bizto­sítékot jelentenek a termelő^ szövetkezeti tagok élet- es munkakörülményei további javulásához, a munkás-pa-' raszt szövetség további szi­lárdításához. M S. Tanácskozás a Magyar Úttörők Szövetségében Tegnap — Szabó László­nak, a Magyar Úttörők Szö­vetsége titkárának elnökle­tével összeült a Magyar Út­törők Szövetségének országé« tanácsa. Az elnökségben he­lyet foglaltak Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Maróthy László, az MSZMP KB tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára és (t*. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszter. Az ülése« részt vettek „ KISZ Központi Bizottsága titkárságának tag-! jai, a megyei KISZ-bizottsá-. gok első titkárai, az úttörő- szövetség megyei titkárai^ valamint a minisztériumok, főhatóságok, állami és társa­dalmi szervek vezetői. fi BKP Párttörténeti Intézete igazgatóhelyettese megyénkben Május 22-én háromnapos látogatásra Szabolcs-Szatanár megyébe érkezett Konsztan. din Bajcsinszkij elv-társ, a Bolgár Kommunista Párt Párttörté."a.i Intézete igazga­tóhelyettese akit az MSZMP Szabolcs-Szaurtár m .-gyei Ok­tatási Igazgatóságán Vvtkai Elemér igazgatóhelyettes fcv aadott. s adott tájékoetatást at jptézznény obtató-neweíő Kosztamdín Bajosánszifci..: A Bolgár Népköz ársa&ág 30 éves fejlődése” címmel elő­adást tartott az oktatási Igazgatóságon. , A BKP Párttörténetj lak. ézat igazgatóhelyettese i«t- cartózkodájsa alatt ellátogat megyénk több üzemébe, elő­adást tart. találkozik megy«, járási és fejem* pértwezetők- keL pártrmmkásokÉCTŰ por ...... mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJÍTtEt Magyarország J ZMMZMB SZABÓI C8-SZA TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁ ÉS a MEGYEI . •

Next

/
Oldalképek
Tartalom