Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

* ariSr Továbii erősödéit a csehszlovák népgazdaság Gustáv Husák beszéde a CSKP KB plénumán Ä Mekong partján (3.) ]\Tégy néma iíFolytatás az 1. oldalról) f-: A miniszterhelyettes be­, számolója után dr. Magyar i János, a megyei tanács egészségligy-i osztályának ve­zetője tartott referátumot a népesedéspolitika alakulá­sának megyei tapasztalatai - ' ról. (Referátumát lapunk va­sárnapi számában közöljük.) Ezután a korreferátumok hangzottak el. Or. Ászity Mirjám az egészségügynél foglalkoztatott nők helyzeté­ről szólt, majd Pap-Kerekes Istvánná MAv-dolgoeó a munkásasszonyok gpndjait elemezte. Fazekas Béláné záhonyi tsz-tag a mezőgaz­daságban dolgozók észrevé­teleit tolmácsolta és végül dr. Molnár György szülész főorvos a szakmai kérdések tpély elemzésével. zárta a fel­szólalásokat. Délután dr. Medve László megtekintette a nyíregyházi Jósa András megyei kórhá­zat, ma vidéki egészségügyi intézményeket keres feL Válságjelek Uruguayban ! Leváltották tisztségéből Hugo Chiappe Posse-t. az uruguayi fegyveres erők fö- [ parancsnokát — jelentették i be kedden Montevideóban. Az új főparancsnok Julio Cesar i Vadora. az ország washing- í toni katonai attaséja lesz. I Ez az első döntés, amelyeí közzétettek a fegyveres erők I parancsnokainak hétfő dél ! óta tartó szinte szakadatlan tanácskozássorozatáról. Mint jelentettük, hétfőn riadóké­szültségbe helyezték a had­sereget is. ! ! Megfigyelők a fegyveres erők főparancsnokának me­nesztését a hétfőn kezdődött uruguayi válság első lépése­ként értékelik, és feltétele- 1 zik, hogy a helyzet hamaro­san kormányátalakításhoz és „új gazdaságpolitika” meghirdetéséhez vezet. Belfast protestáns lakta városnegyedeiben szerdán hajnalban az angol hadsereg közbelépése után az ultrák fegyveres szervezetei lerom­bolták az utcai barikádokat. Az észak-írországi tarlomá­Prágában nyilvánosságra hozták Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott zárszavát. Ebben emlékeztetett .arra, hogy Csehszlovákiában je­lenleg a társadalmi és a gaz­dasági élet egész területén az egészséges, pozitív irány­zat jutott túlsúlyra. Az or­szág által átélt viharos, vál­ságos esztendők után a XIV. pártkongresszus határozatai immáron gyakorlatban be­vált, helyes programként él­nek a köztudatban. Az öt­éves terv idáig eltelt há­rom évében és az idei esz­tendő első négy hónapjá­ban ígéretesen túlteljesítet­ték az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági tervet, valamint a munkatermelé­kenység növelésének elő­irányzatát. Emellett azonban — mondotta Husák — fij problémák is keletkeztek. A tőkés világ válságjelensé­gei — az infláció és a nyersanyagok és más anya­gok gyors drágulása — gon­dot okoztak Csehszlovákiá­nak is. Ezek hatását aktív ellenintézkedésekkel, az erő­források és tartalékok moz­A kedden megtartott lisszaboni minisztertanács után kiadott hivatalos köz­lemény szerint a portugál kormány tanulmányozza az illetékes szakminiszterek ál­tal javasolt gazdaságpoliti­kai és szociális intézkedése­ket. Ezek az intézkedések — szögezi le a közlemény — arra szolgálnak majd, hogy kielégítsék' a dólgdzá töme­gek jogos és sürgős követe­léseit. és ugyanakkor növel­jék a gazdasági fejlődés di­táns városrészben szabaddá vált a közlekedés. Szerdán a kora délelőtti órákban azonban azt jelen­tették Belfastból, hogy a protestáns bandák ismét gokításával igyekszünk mér­sékelni és ily módon válto­zatlanul megvannak a felté­telek ahhoz, hogy népgazda­ságunk a jövőben is 6tabi; marad. A CSKP KB főtitkára be­szédében kitért a népgazda­ság műszaki-tudományos fej­lesztésének problémáira is. Mint hangsúlyozta, ez'en a területen az utóbbi években sok jó eredményt értek el, ám nem szabad szemet hunyni afölött, hogy egyide­jűleg számos fogyatékosság is kiütközött: nem fordíta­nak mindenütt kellő gondot a műszaki fejlesztésre és konzervatív magatartást ta­núsítanak. Gustáv Husák a pártélet kérdéseiről szólva elégedet­ten állapította meg, hogy is­mét erősödött a CSKP von­zása. A csehszlovák kommu­nisták sikeres politikai mun­kát végeztek a dolgozók szé­les tömegei között. Ezzel összefüggésben , külön ki­emelte a műszaki értelmiség és más értelmiségi kategó­riák további aktivizálásának fontosságát a társadalmi fej­lődés jelenlegi szakaszában. n am vitáját az átmenet jelen­legi szakaszában. A Respublica című lissza­boni lap tudni véli, hogy a kormány hamarosan elren­deli az árak és a bérek be­fagyasztását. Az intézkedésre azért van szükség, mert a régi rezsim politikája ..vág­tató inflációt” idézett elő az országban. A csillagászati összegekre rugó katonai ki­adások és a féktelen speku­láció aggasztó helyzetet te­remtettek a portugál gazda­sági életben — állapítja meg a lap. mozgolódni kezdtek és azo­kon a helyeken, ahol a ka­tonák parancséra hajnalban lebontották a barikádokat, ott délelőtt torlaszokat kezd­tek építeni. A FÖLDI- ÉS VlZIMO- TOROK kattognak, a rádióbolt hangerősítője zenét ad, az utcai árusok kiabálva csábítják a vevőt, a gyerekek csivitelnek — My Tho ta­lán egy adaggai még hango­sabb, mint a tőle északabbra fekvő vietnami városok. Üveg nélküli, moszkitórácsos ablakomon késő éjszakáig beszűrődik szobámba a lárma és már hajnalban felébreszt. Ráadásul óránként valami furcsa, a skála három hang­ján szóló gong jelzi a közeli­ben az időt. Már beköltözé­semkor felfedeztem, milyen ritka kilátás nyílik ablakom­ból. Alattam, az utca túlol­dalán öreg és barátságtalan, fallal körülvett földszintes épületcsoport áll: a városi börtön. A vityillók ablakán vasrács, a házak között szűk •sikátor, a kőkerítés négy sar­kán őrtorony. Az udvart éjjel is reflektorok világították be. Hacsak tehettem, kíván­csian lestem, mi történik oda­át. Az első néma akit ott lát­tam meg — fegyencnő volt. A velem éppen szemben lévő börtönépület falára fekete keresztet és á bűn megbáná­sára felszólító mondatot fes­tett valaki. A házak között az út néptelen. A szabályok nem írják elő a kötelező napi sétát — csak a feketébe öltö­zött őr tűnik ott fel időnként Az őr is rab, csak ő megbíz­hatóbb a többinél. A kereszt alatt utcai ruhába öltözött, fiatal, sovány asszony ül és kerek, fonott tálcára ontott rizst válogat Kisfia mellette fekszik. Lehet már két éves. de semmi jelét nem adja, hogy futni, vagy beszélni tudna. Néha átfordul a má­sik oldalára, ez az egyetlen életjel, amelyet ad. A nő sem erőlködik. Hosz- szú szünetet tart, mintha el­fáradt volna. Ha az őr éppen iiryenkor járja' ;végig a siká­tort. unottan odalépdel hoz­zá és mond neki valamit. Az asszony ránéz, majd folytatja a rizsválogatást, mint valami Hamupipőke. De ő sem árul­ja el semmivel, hogy beszélni tud, akár a kisgyerek. So­sincs mondanivalója. Mit mondjon? Lehet, hogy ártat­lanul került ide. az őrt azon­ban e2 nem érdekli. Az őr szemében a néma asszony: egy szám csupán. Lehet az is, hogy a rizskaparó hölgy közönséges elvetemült bűnö­ző. Ez utóbbi nem valószínű, akkor 6 felügyelhetne a töb­biekre, vagy kiengednék, mi­niszter lehetne a Thiéu-kor- mányban vagy legalábbis városi pénzügyi tanácsnok­ká választhatnák. A második néma — régi­ségkereskedő. Szállásom kö­zelében elég szép árukész­lettel rendelkező régiségbolt van. Nem tudtam ellenállni a kirakatba tett, dúsan de­korált, kínai mintás vázák és bronztárgyak ingerkedésé­nek és beléptem. Ez ebéd­utáni szieszta idején történt. Az üzlet üres voi't. Ha aka­rom eivihettem volna a legszebb műtárgyakat. Hát­ramentem a ház belső ud­varára, hogy eladót találjak. Csak egy tizenöt év körüli leány volt talpon; mosoga­tott. Nem találtunk közös nyelvet. Jelbeszéddel tudatta velem, hogy ő egyáltalán nem tud semmit. Jelbeszéddel fe­jeztem ki magam is őszinte sajnálkozásomat. Udvariasan kértem, teremtse elő nekem az üzlet tiszteletre méltó gaz­dáját, de tüstént, M indez hang nél­kül TÖRTÉNT. A lány, válasz helyett a hátsó lakószoba sarkába mutatott, ahol az ágyra terített gyéké­nyen őszhajú férfi aludt Persze, nem nyugodtam be­le a vevő ilyen semmibevé­telébe. Határozottan intet­tem — ..papát fölverni”. Szót fogadott. Előbb szóval', ma,fd kézzel kezdte költögetni a szendergőt. Magam is segí­tettem. Közöltem a gazdá­val. szemre akarom vételez­ni árukészletét. Végre felébredt Csodálkoz­va bámult rám, majd órájá­ra nézett Az bizony csak 1/4 3-at mutatott. Ismét rám nézett, de most már szemre­hányóan : „Uram, sziesztaidő van, kopjon le, kérem, de tüstént” — ez volt a pillantá­sában. És szé nélkül a másik oldalára fordult. Tovább aludt, mi mást tehettem — lekoptam. A harmadik néma — szer­zetes. My Tho külvárosában óriási női szent szobor jelzi, hogy itt buddhista kolostor működik. A kapu nyitva — beléptem. A kertben vé- konydongájú, szemüveges, kopasz, szürke köpenyes szerzetes metszi a kis rózsa­fákat. Üdvözlöm. Ő is ked­vesen int, jöjjek közelebb. Megmutatja kedves fáit, majd — az ilyenkor szoká­sos cipőlevetés után — Budd­ha szentélyét A fák szépek, Feszült a helyzet ISeSffasthaii Gaztiaságpoüüka! és szociális intéz­kedéseket tervez a portugál kormány nyi székhelyen azonban to­vábbra is feszült maradt a légkör. Nem volt jele annak, hogy a tartományra terror­ral rákényszerített „általá­nos sztrájknak” egyhamar Végeszakadna. Mint már jelentettük, ked­den este Mervyn Rees, az észak-írországi ügyek angol minisztere Londonban be­jelentette, hogy nincs sem­mi tárgyalnivalója a protes­táns ultrák „ulsterii mun­kástanács” néven felbukkant szervezetével. amely a sztrájk uszítója volt. Szerdán hajnali két óra­kor négyezer angol katona és több száz katonai jármű hatolt be a Shankil Road és a Sandy Row nevezetű pro­testáns városrészekbe, ahol napok óta barikádok és mel­lettük félkatonai őrségek áll­tak, hogy megfélemlítsék a munkahelyekről eképpen ki­zárt dolgozókat. Az angol hadsereg közölte a szélsősé­ges UDA embereivel — a fegyveres UDA az ulsteri munkástanáccsal közeli ro­kon és valójában diktál en­nek a zavaros csoportnak — hogy vagy lerombolja saját barikádjait, vagy ezt a fel­adatot a katonák végzik el helyette. Némi alkudozás útán az UDA nem várta meg a reggel hat órára kitűzött ultimátum lejártát, hanem hozzákezdett a torlaszok le­bontásához. Ily módon az egy hete tartó kényszer- aztráik óta először a protes­FELICE CHILANTI: Mórom zászlói Salvalore Ghzliattónak 19. Engedelmeskedett, homlo­kát a falnak támasztotta! valaki belépett, rövid ideig maradt, aztán az ajtó becsu­kódott. A herceg megfordult: az asztalon némi változtatás­sal az állt, amit kívánt — csak az osztriga helyett ka­pott másfajta ízletes kagyló­kat. Néhány nap telt el idegesí­tő várakozásban. Kiújultak régi betegségei, a herceg or­vost kért. Alig telt el egy óránál több. amikor új hangot hallott kívülről, művelt ember be­szédje volt: — Mit érez? Fájdalmakat? Milyen fájdalmakat? Ét­vágytalan? Nyomja meg erő­sen a bordái alatt, jobbol­dalt. A mája? Fáj? Erősen nyomja. És a láthatatlan doktor el­készítette a diagnózist, elő­írta a gyógymódot. A herceg később elmesél­te, hogy az orvosságok csak­ugyan használtak. Kemény dió vöt a monte- leprei fiú. A hercegek és bá­rók visszal'opóztak Paler- móba. megint összegyűltek, és sietve megbízták a te­kintélyes öreg- partinicói maíüavezért, Santo bátyá­mat, hogy tárgyaljon GiuB- anóval. A megbeszélés ne­héznek ígérkezett. A jobboldali szeparatista mozgalom vezetői hirtelen mint a Savoyai-ház hűsé­ges hívei léptek föl, komoly ígéretet tettek a tábornokok­nak, akik ígéretüket továb­bították Rómába, a Quirina- léba. Santo bátyám, az öreg maffiavezér kénytelen volt nagy nehezen egész udvará­val felkerekdni, ha találkoz­ni akart a bandavezérrel: egyik iielyről a másikra kel­lett vándorolnia, míg elérte, mert az óvatos és ravasz Giu- lúano senkiben se bízott meg. A kövér Santo bátyám megállítlatta a kocsit egy dűlőút végében, ahogyan Giuliano embere meghagy­ta, de csak egy géppisztollyal felfegyverzett fiút talált, aki újabb találkozási pontot mu­tatott a sofőrnek: a monre- alei maffiások házát. A ka­pu előtt azonban újabb le­gény állt, és azt tanácsolta Santo bátyámnak, hogy ha igazán találkozni akar Giu- lianóval, próbálja meg a Ca- rolina-vilában. Végül a maf­fiavezér itt talált egy csa­patkapitányt a monteieprei bandából, aki beszállt mel­léje az autóba. És megparan­csolta a sofőrnek, hogy in­duljon a... Santo bátyáin éltkor vesz­tette el a türelmét: — Mi ez a cirkusz? Hová akarsz vinni? Az érsek há­zába? Én azt kértem, hogy Turiddo Giulianóval taláír kozhassam, vele van beszél- nivalóm, nem őeminenciá­jával ! A bandita elmosolyodott mellette. — Jöjjön csak velem, lo­vag, jó helyre vezetem. A kocsi a főpap nyári re­zidenciája előtt állt meg. Kívülről' kihaltnak látszott. Ám a maffiavezér tapasztalt szeme nyomban észrevett, hogy a félig behajtott zsa­luk mögül puskacsövek kandikálnak ki. Itt várta Giuliano. Hát van ennél biztosabb menedék? Ki gya­níthatná. hogy a banda ve­zérkara épp a monrealei ér­sek villájában található? Giuliano dühös volt és fe­nyegetőzött: — Azok a kisebb-nagvobb uracsok, akik a hullámat akarták eladni a monarciá- nak. nem tudják, hogy nem­csak én játszom a fejemmel', hanem ők is? Szeparatista csapataik parancsnokának jó voltam, most hirtelen a közrend útjában állok. Cí­meket és politikai tisztsége­ket ígértek a majdani füg­getlen szicíliai kormányuk­ban, most viszont, hogy meg­hajoltak a király előtt, el akarnak tüntetni, mint egy közönséges gonosztevőt vagy útonállót. A maffiavezér minden ügyességét, tapasztalatát lat­ba vetette, hogy Giulianót lecsillapítsa, és előhozakod- hason javaslataival. Ezeket a javaslatokat nemcsak a palermói „kisebb-nagyobb uracsok” nevében tette, ha­nem a Rómából érkezett nagyfejűek megbízásából is. — Uj egyezséget ajánlanak azok az uracsok? Miért nem jöttek hozzám ők maguk? — Nyugalom, Turiddo, megváltoztak az idők. A Pon­te Sagana-i megegyezés ide­jén féltek, el voltak szigete- lődve, ma más a helyzet Vannak már összeköttetések Rómában. Még szükségük van rád, de most már neked is szükséged van rájuk. És a nagy tekintélyű par- ttnieói maffiavezér megért- tette Giulianóval, hogy ha nem tárgyal az urakkal, ko­moly veszélynek teszi ki ma­gát. Egyébként „azok az uracsok” nem adták el' Giu- líanót, sem az embereit a ki­rály kegyeiért. Csak egy kis rendet akarnak teremteni Szicíliában, és a tiszteletre méltó társaság vezetői se­gítő kezet nyújtanak a rend­őrségnek. De nem Giuliano ellen Sőt: a társaság meg „azok aac WR. rnlftts j. a szentély azonban kezde*» leges. Az embernél kötszert« nagyobb Buddha-szobor kö­zönséges, új masétermék. amelyet rikító színnel má­zolt be valaki. Füstölőt szó­rok a szobor előtt egy cserép földbe és meggyújtom. Re­mélem, lelkem jövendő vándorlását az örökkévalóság országútién ez a cselekede­tem megszépíti majd. Közben torzonborz, szakáll las, barátságos ember lép be: a patikus. Megnézzük do­bozban szárított gyógynövé­nyeit. Ű maga szedi, aszalja, javasolja, adja, — mindezt ingyen. Teheti, a buddhista szerzetes alamizsnából él. A patikus tud kicsit franciául. Megkérem, kérdezze meg a szerzetest, milyen rózsafajtá­kat termel a kis előkertben. A patikus udvariasan elhárít­ja a kérést. A szerzetes ugyanis hét évvel ezelőtt né­maságot fogadott/ Meg­kér, ha a fogadalma lejár, fáradjak el' a válaszért, szive-; sen áll rendelkezésemről A negyedik néma — löveted Az egyik mytho-i csatom, keskeny híd vezet át. A Me kong felé eső oldalon áll a lövész. Egyedül van, mint az ujjam. Jobbjában M 16-os gyorstüzelő puska — csöve az égre szegezödik. Balkeze azonban a závárzaton nyug­szik. Egy gondolat és már szórja is a halált. A LÖVÉSZ AZONBA» VALÓSZÍNŰLEG senkit nem öl meg. Húszperá Cenként váUgödrébe nyomja a fegyver tusát és rövid soro­zatot lő ki a kis híd egyetlen vízbe épült pillérére. Erre ál­lítólag azért van szükség/ mert ellenkező esetben a fel­szabadító erők békaemberei levegőbe repítenék a hidat. A katona rossz helyen áll, akadályozza a gyalogosforgal­mat. Riksák, kosárhordozók, vízszállítók kérik, szidják, menjen el onnan. De szegény lövész ezt nem telteti. Erre a helyre állítottak, innen ereszt ki 20 percenként négy­öt lövedéket a fegyveréből; így kívánja a hadlérdekl Nem vitázik, a fegyelmezett lövész ügyet se vet a tlltako* zókra, szó nélkül teljesíti a parancsot — minden bajért az a felelős, aki őt idehelyez­te, a láthatatlan ellenségről nem is beszélve. Azt hiszem, sosem láttái» nálánál lármasabb némát. M. G* uracsok” számítanak Giu­liano együttműködésére. És cserébe mit adnak? San­to bátyám tudta, hogy pénzt hiába ajánlana. Cserébe a szabadságot kí­nálja hát. Azt mondja, hogy a. győze­lem utón a király nyomban teljes amnesztiát rendel el; akinek pedig amnesztiát nem adhat, a reménytelen esetek­nek, azoknak kegyelmet fog adni. A szeparatizmus válságba jutott, különböző áramlatok­ra esett szét. A zászló, me­lyet Giuliano igazolásul ra­gadott kezébe, vereséget szen­vedett, és hitelét vesztette. Most másik zászlót kínálnak föl neki: a királyét. Éppen neki, aki a szeparatizmus ne­vében őfelsége csendőreit gyilkolta és gyil'koltatta ha­lomra. A bandita biztosítékot kért, éspedig azt, hogy személyesen tárgyalhasson a monarchists vezetőkkel. Április vége felé olyasmi történt, ami a monarchizmus ígéretét látszott igazolni. A királyi Ügyész a bírósági idényt megnyitó beszédében azt iavasol'ta. hogv ne jár­janak el túl szigorúan azok ellen, akiket elragadott a po­litikai szenvedély, és erősza­kos cselekményeket követ­tek el; a bíró lényegében azt kérte. hogy gyakoroljanak kegyelmet a szeparatista mozgalom harcosai iránt. (Folytatjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom