Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZAÖ J1TPL mljus Ä FÓRUM SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné Szerkesztői üzenetek POSTABONTÁS i Olvasóink az utóbbi idő­ben is többször kifogásol­ták lapunk nyomdatechni­kai minőségét. Szóvá te­szik, hogy helyenként a be­tűk elmosódotiak, a képek nem elég élesek. Ettől is sú­lyosabb problémaként em­lítik azonban a posta kéz­besítői munkájának hiá­nyosságait. Lapunkat nem kapják meg időben, vagy aznap egyáltalán nerfi, — esetenként több napi lapot egyszerre kapnak meg. Az észrevételek jogosak. A nyomási hibákat minden alkalommal mi is észre­vesszük, boszankotlunk is miattuk. Jogosan kérdezhe­tik olvasóink: akkor mégis mi az oka a helyenként ol­vashatatlan betűknek? El­mondjuk, hogy ^egy 1924- böl származó rotációs gé­pen készül a lapunk,' s a nyomdászoknak naponta meg kell küzdeniük a kor­szerűtlen gépekkel. Sok­szor azonban minden aka­rat és igyekezet hiábavaló, mé,g túlmunkával sem le­het pótolni egy korszerű gépet. A hibák így szinte objektiv természetűek. Szerencsére ez az állapot nem tart sokáig. Nyíregy­házi olvasóink talán tud­ják is, hogy az Árok utcán épül a^új, korszerű nyom­da. Annak üzembe helyezé­sével (próbaüzemelését 1974. novemberében terve­zik) lapunk új ofszet nyom­dagép segítségével, több színnyomással fog készülni. Gondoljuk, ezt olvasóink is nagyon várják, csakúgy mint mi! A kiváló techni­kával készülő újságot a próbaüzemelést követően az új esztendőben szeret­nénk megjelentetni. Az újság tehát a szer­kesztőség és a nyomda kö­zös munkájának az ered­ménye. De ahhoz, hogy az idejében eljusson az előfi­zetőkhöz, a postának kell jelentős szerepet vállalnia. Sajnos — amint olvasóink is többször jelzik — a pos­ta kézbesítési munkája me­gyénkben még Igen sok kí­vánni valót hagy maga után. Ennél a munkánál korszerűbb technikát nem sürgethetünk ugyan a kéz­besítői munka jobb meg­szervezésére, fokozottabb ellenőrzésre, azonban apel­lálhatunk. Ügy gondoljuk, a posta fokozott helytállása és felelősségtudata oldhatja meg az előfizetőinknek oly sok bosszúságot okozó prob­lémát. Azt szeretnénk (és egyben olvasóink kívánsá­gát is tolmácsoljuk a pos­tának) ha lapunk valóban újság lenne olvasóink szá­mára, vagyis mindig idő­ben eljutna hozzájuk. NEM KAPNI Miért nem lehet Nyíregy­házán cigarettahüvelyt kap­ni — kérdezi Dóránt Ferenc < Nyíregyháza, Esze Tamás ut­ca 13. szám alatti lakos. Hi­ába jártam végig városunk összes trafikját, mindenütt azt a választ kaptam: „Meg­rendeltük, nem kaptunk”. Vajon miért? Nem kifizetődő a gyártása? Esetleg szállítási nehézségek okozzák a ciga- rettahüvely hiányát? NEM PRAKTIKUS A TIGÁZ a havi gázdíj el­számolásában több módszer­beli változtatást vezetett be. 1973. január 1-től áttért a két havonkénti * leolvasásra és díjbeszedésre. 1974. márci­us 1-től pedig az átalánydíj­ra tértek át. Amíg a gázóra alapján állapították meg a havi gázfogyasztást, addig az óra után 3,— forintot fizet­tünk. Az átalánydíj bevezeté­sével a mérőórákat Seszc-el- ték, de a számlán az átalány- összeg mellett változatlanul felszámolnak havonként 3,— forint készenléti díjat. Vajon miért? Erre szeretnénk vá­laszt kapni, ugyanis a most fizetett átalány így is maga­sabb az óra alapján fizetett díjnál*. Ha ezt még emeli egy olyan készenléti díj, melynek rendeltetését nem ismerem, a praktikus módosítást nem tudom dicsérni, sem én, sem pedig lakótáráBim — teszi szóvá levelében Lénárt Ist­ván, Nyíregyháza, Stadion út 40. szám alatti olvasónk. Tóth Mihályné tímári, Kul­csár József tornyospálcai, Lajli Imre kemecsei, Kocsis Sándor tunyogmatolcsi és Sza­bó Ferenc eperjeskei lako­soknak levélben válaszol­tunk. Kálmánczhey Elekné orosi, Keresztúri Mihály újkenézi, Tónagy Andrásné tiszamo- gyorósi, Abán István nyír- bogdányi. Gál Tibor gyürei, Kozma József érpataki, Fre­und Mihály vállaji, ifj. Tóth Józsefné nyírbogát), Budahá- zi Miklósné kemecsei, Nagy Lajosné nyíregyházi, Gáva Jánosné napkori valamint Kőműves Jánosné új fehértói lakosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Herczeg Kálmánné nagy­varsányi lakos által szóvá tett ügyben intézetének el­járása helyes volt. Ugyanis a fekvőbeteg intézetekben folyamatos munkamenet van, így a három műszakban dolgozó egészségügyi alkal­mazottak heti pihenőnapja nem mindig esik egybe a naptári vasárnappal, ezért az Egészségügyi Minisztéri­um és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete ab­ban állapodott meg, t\ogy egy hónapban legalább egy vasár­napot kell biztosítani, a töb­bi „heti pihenőnapot” más hétköznapon. Ezért külön dí­jazás nem jár. Jelenleg havi 210 órát kell ledolgozni, ami rovidebb hónap esetén keve­sebb, hosszabb hónapban pe­dig több. A hétköznapokra eső munkaszüneti napon vég­zett munkáért (állami és egyéb fizetett ünnep alkal­mával) a havi fizetésen fejül 100 százalékos pótlék ijletl meg *a dolgozót, ha azon a napon munkai végez. Ügy mondják, hogy duplán fize­tik. Kiss Balázs tyukodi olva­sónk esetében a szakigazga­tás: szerv intézkedtse jogos volt. Ugyanis a 3/1973. (1.27.) ÉVM. sz. rendelet alapján a felmérés során az 1963. már­cius 1 és 1973. március 1. kö­zött engedély nél'kül, vagy engedélytől eltérő módon ^épített építmények lettek adatfelvételi lapra rögzítve, s annak alapján az építmény értékének 10 százaléka lett bírságként kivetve, továbbá kötelezték a tulajdonost a fennmaradási engedély meg­szerzésére a 11/1969. (VI. 8.) ÉVM. számú rendezet alap­ján. Veres Béla nyírbogát» la­kos részére a megyei kórház rendelőintézete a kezelési pa­pírokat postán elküldte. A nyírlugosi 1. számú óvo­da technikai dolgozóit a nyír­bátori járási hivatal művelő­désügyi osztálya levélben tá­jékoztatta arról, hogy az in­tézmény igazgatója a dolgo­zók alkalmazásakor a 212/ 1971. MM. számú utasítás szerint járt el a bérezésüket illétően, s a szolgálati időt is figyelembe vette. A műve­lődésügyi osztály helyszíni vizsgálata alkalmával meg­állapította, hogy az évenkénti rendkívüli béremelésben — a lehetőségeken belül — diffe­renciáltan a konyhai dolgo­zók is részesülnek, így ebben az évben négy dolgozó rend-, kívüli feljebbsorolására ke­rült sor. Andrási István vajai olva­sónk panasza nem jogos, mert 1974. január 15-én az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalattól kilé­pett, így a szerződés értelmé­ben — melyet olvasónk is aláírt annak idején — a tan­folyam díjának egy részét vissza kell fizetnie. Somorjai József mátészal­kai lakoß esetében az Állami' Biztosító mátészalkai , járási fiókja helyesen járt el, mert az ipari tanuló balesetbizto­sítási feltétel eltér az általá­nos iskolai és középiskolai tanulók balesetbiztosítási fel­tételeitől. Míg az általános iskolások balesete alapján 14 napos iskolai mulasztás, illői­vé gyógytartam elég -ahhoz, hogy a balesetből eredően már kártérítést nyújtson a biztosító, addig az ipari tanu­ló balesetbiztosítás alapján legalább 28 nap szükséges. FELESLEGES? Nyíregyházáról Nyíribrony- ba 6.50-kor induló autóbisz- ■ szál járok vidéki munkahe­lyemre. Ez az autóbusz betér Sényő községbe is, ahová egyébként korábban egy má­sik autóbusz is indul Nyír­egyházáról,' így indokolatlan­nak tartom — és ezzel min­den Nyírtura községen túl utazó egyetért — hogy a mi járatunk is minden egyes al­kalommal bemenjen a köz­ségbe. Javaslom utastársaim nevében ennek a meszünte- tését. mellyel a Volán Válla­lat időt takarítana meg, mi pedig hamarabb elérnénk úticélunkat. — írja levelé­ben Tóth Imréné, Nyíregyhá­za Sóstói ut 12. szám alatt lakó olvasónk. SEGÍTETTEK Iskolánk épületeit körülve­vő mintegy 130 méter hosszú kerítés elavult, helyébe újat kellett építtetnünk. Anyagi eszközeink az elbontás költ­ségeit nem fedezték volna, s ezt megtudva a helyi KISZ- szervezet felajánlotta a segít­ségét. Vállalták, hogy munkaidő után (mindannyian a termelőszövetkezetben dol­goznak) elbontják a kerítést. Öröm volt tapasztalni lelke­sedésüket, kitartásukat, s az öröm azért is volt teljes, mert ezek a fiatalok vala­mennyien a tanítványaink voltak. Jóleső érzés volt ta­pasztalni, hogy nevelésünk nem volt hiábavaló: közössé­get szerető, azért tevékeny­kedő emberekké váltak — olvastuk Kovács Kálmán a márokpapi általános iskola igazgatójának a levelében. parkírozás A nyíregyházi Vöröshadse­reg útja városunk egyik leg­forgalmasabb utcája, éppen ezért tartom érthetetlennek, hogy az illetékesek miért en­gedik, az utca mindkét olda­lán az aytók parkírozását. A legkritikusabb a Luther-ház és a Béla utca közötti sza­kasz, ahol elképesztő merész­séggel a járdáig, esetenként mpg a járdára is felhajtanak a személyautók — például fordulás alkalmával — mely- ivei a gyalogosok közlekedé­sét is zavarják. A Kossuth Gimnázium mellett kialakí­tottak egy parkirozóhelyet, miért nem kötelezik az autó- tulajdonosokat, hogy ott áll­janak meg kocsijukkal — ír­ja F. P. ODA-VISSZA Nagyhalász és Nyíregyháza között közlekedő autóbuszon — melyen rendszeresen uta­zom — azt tapasztalom, hogy nem' minden esetben a me­netdíjtáblázatban előírt dí­jat kérik az utasoktól. Erre a következő példát említem: 1974. május 14-én á 9.40-es busszal utaztam Nagyhalász Erzsébet presszó megálló­helytől a kótaji-, elágazásig ekkor 6.50-et fizettem,, visz- szafelé pedig 4.70-et. Észre­vételem nem egyedülálló, ezt utastársaim is tapasztalták már, igaz hivatalos helyen eddig még nem tettük szóvá — közli levelében N. J.-né nagyhalász! olvasónk. BBB Kincs — kihass* nálatlanul Somogy megye harmine olyan termálkúttal rendelke­zik, ámelyek vizének átla­gos hőmérséklete 58 Celsius- íok fölött van, és gvógyha- tása is igen jelentős.\E ter­málvizek hasznosítása* ''azon­ban nem kielégítő, a fürdők technikailag elmaradottak, a legtöbb helyen csak a tisz- ^ tálkodást szolgálják. (Somogyi Népújság) Járműjavító kollokvium Országos járműjavító kol­lokvium kezdődött szomba­ton Székesfehérvárott. Napi. rendjén a járműjavító üze­mek fejlesztési problémái, a pótalkatrészgyártás szakszol­gálati szintű megszervezése, valamint az alkatrészgyártás profilírozása szerepel. (Fejér megyei Hírlap) » Díjtalan kocsivizsgálat A Magyar Autóklub deb­receni szervezete május 6-án kezdte meg a személygépko­csik műszeres diagnosztikai vizsgálatát, aminek kereté­ben a két- és négyütemű motorok műszeres vizsgála­tát, kompressziómérést, fény­szóró-beállítást és műszaki szaktanácsadást végeznek a klub tagjainak teljesen díj­talanul. Eddig több mint 50 személygépkocsit vizsgáltak meg. május 13-tól pedig a mérőkocsi a megyét járja' s a vidéki autóklubok kocsi­jait vizsgálja. . (Hajdú-Bihari Napid) Helikopter gyomtalanít ' A BalatonfelvidékS Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fiatal erdeit helikopterről ■ gyomtalanítják. Az idén al­kalmazták először ezt a kor­szerű növényvédelmi mód­szert. A hazánkban használt traktort® permetezők csak korlátozottan mozoghattak a sziklás, hegyes terepen. A helikopter ugyanakkor aka­dálytalanul végzi a munká­ját a gazdaság mintegy 600 hektár új telepítésű erdője felett. (Veszprém megyei Napid) Népi bútorok kiállítása Baranyában összegyűjtik a népi bútorkószítés művészi értékű darabjait, s a legszeb­beket kiállításon mutatja be majd a pécsi Janus Panno­nius Múzeum. A Mecsek és a Zselic vidékén, a Duna mentén és az Ormánságban messze földön híres aszta­losmesterek dolgoztak az el­múlt századokban. Munkái­kat az teszi érdekessé, hogy három nemzetiség számára alkottak, így különböző stí­lushatások és díszítőelemek keveredtek, hatottak egy­másra. fDunántúli Ndpló) Tisztítják a bányavizet A Tatabányai Szénbányák) képviselői erőfeszítéseket tesznek a föld alatti^bányász- kodás külszíni káros nyomai­nak az eltüntetésére. Táj­rendezéssel. erdősítéssel is­mét mezőgazdasági művelés­re alkalmas területeket ala-i kítanak ki- A külszínre szál­lított bányavizek most már tisztítva kerülnek a folyók­ba; ezzel védik az eliszapo­sodástól a tatai Nagytót is. (Komárom megyed Dolgozók A * illetékes válaszol ÜVÖLT 1974. április 30-án „Egész nap üvölt” címmel megjelent cikk nyomán kötelességünk­nek érezzük a tanulságok le­vonását, annál) is inkább, mivel'még a szezon elején vagyunk, így lehetőség van a hiányosságok felszámolásá­ra. Intézkedtünk, hogy a já­rási székhelyen Vásárosna- ményban és Tisza-parti egy­ségeinknél táj jelleg* képes­lapok kaphatók legyenek, to­vábbá népművészeti t aján­déktárgyak Is. A vendégek száKásproblémáit a jelenlegi viszonyok között csak úgy tudjuk megoldani, ha arról előzőleg értesülünk, mivel szállodai kapacitásunk 10—12 fő elhelyezésére nyújt lehe­tőséget. Szövetkezetünk erő­feszítéseket tesz, hogy a já­rási székhelyen egy vendég­1-ít óipari kombinát létrehozá­sával a szállodai probléma is megoldást nyerjen. Az ét­keztetéssel kapcsolatosan kö­zöljük, hogy vendéglátóipari egységeink munkaszüneti na­NEM ÉTVÁGYGERJESZTŐ! Szeretem a túrós bélest. Nem vagyok egyedül, min­dennap sokan vásár lőle. ® Fenjük fogunkat a jó ízekre és nem csalódunk. Az örömöt csupán egy apróság keseríti meg. Nem túl ét­vágygerjesztő látvány, amint pokon 10—12 ebédet főznek előrendelésre, de hideg étel­lel vagy frissen sültekkel el tudják látni a vendégeket. A strandon levő hangosbemon­dóval kapcsolatosan már ed­dig is több problémánk volt, vendégeink többször szóvá tették, ezért kéréssel fordul­tunk a községi tanácshoz, hogy a hangosbemondó mű­ködtetését (melyet egy ma­gánszemély kezeli szabályoz­zák. Vásárosnamény és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet MEGALLÖ „Megálló, ó” címmel a Fó­rum rovatban megjelent cik­kel kapcsolatosan közöljük, hogy a városi autóbuszok fő­útvonalainál a várakdzó te­rületek burkolását a kivitele­ző vállalatnál megrendeltük, és a munkát már meg is kezdték. Nyíregyháza Városi Tanács VB Műszaki Osztálya az elárusító puszta kézzel markolja ki a tálból a béle­seket. és a mignonokat s a i.-z-mi fogható” süte­ményt. Sajnos, ezt' a legtöbb üzletben így látja a vásárló. Csak a torták és krémesek él­vezhetik a fogó áldásait — jegyzi meg T. Gy. jogászunk Írja A rágalmazásról Minden ember egész életén át arra törekszik, hogy környezetének, embertársainak elismerését, megbecsülését kivívja, azt megtartsa, szavának súlya legyen. Egy meg­határozott környezetben bárki csak akkor érzi magát jól, ha bírja embertársai tiszteltét. Éppen ezért mindenki gon­dosan ügyel arra. hogy a becsülete sértetlen legyen, mert a becsület az emberről, tulajdonságairól, magatartásáról, társadalmi környezetében kialakult kedvező ítélet. Ha valaki bárkinek a becsületét támadja, az emberek tudatában kialakult kedvező értékítéletét támadja meg, ezzel a megtámadott személyt hátrányos helyzetbe hozza, megingatja a beléje vetett bizalmat, és adott esetben a környezetét elviselhetetlenné teszi. Éppen ezért természe­tes és elidegeníthetetlen joga mindenkinek, hogy ilyen tá­madásokkal szemben becsületét megvédje és ehhez a vé­delemhez a Büntetőtörvénykönyv is büntetőjogi védelmet biztosít. Hatályos büntetőjogunk a becsület megtámadásának két típusát ismeri, amikor a becsületet tényállítással, és amikor sértő kijelentéssel, vagy más sértő cselekmény el­követésével támadják. Ez utóbbihoz sorolja a tényállással történő támadást is, akkor ha az nem más személy előtt történt. Az előbbi a rágalmazás, az utóbbi a becsületsér- tes. Aki rágalmaz, az valamilyen eseményt, történetet mond el, a becsületsértés elkövetője rendszerint ’ jelzőket használ, közvetlenül a sértett személye felé, vagy sértő tett- legességet követ el. A rágalmazó, aki többnyire múltbeli eseményt mond el, másokban a sértett személy felöl rend­kívül komoly hatást tud kiváltani, mert az elnyondott té­nyeknek általában meggyőző erejük van. Ezért az olyan tények, amelyek az ember jellemét, magatartását kedve­zőtlen megvilágításba helyezik, rombolják az emberbe ve­tett hitet, az ember előlegezett bizalmát. A rágalomnak be­láthatatlan következményei lehetnek, mert az ember, mint a társadalom tagja alig tud létezni, ha nem élvezi kör­nyezetének bizalmát. Különösen súlyos a helyzet, ha az állított tényekkel szemben nem tud a sértett védekezni, mert a rágalomról nem szerez tudomást, vagy mert elzár­ják előle a védekezés lehetőségét. A büntetőjog ezért különbözteti meg a rágalmazást és a, becsületsértést, s mivel a rágalmazás komolyabb hátrányt okozhat, általában alattomos cselekmény, ezért a törvény szigorúbban js rendéli, büntetni. Kj kell hangsúlyozni, hogy a rágalmazó az általa állított tényeket mások előtt mondja el,* anélkül, hogy a sértett fél arról tudomást szerezne, ép­pen ezért védekezési lehetősége is korlátozott. A törvény a rágalmazás alapesetét hat .hónapig terjedő szabadság- vesztéssel, vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával bünteti. Vannak esetek, amikor még szigorúbban rendeli büntetni (egy évig terjedhető szabadságvesztés) ha a rá­galmazás aljas indokból, sajtó, vagy sokszorosí'.ás útján, vagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt lett elkövetve, vagy a rágalmazás súlyos hátrányt okoz. Kj kell még hangsúlyozni, hogy mind a rágalmazás, mind a becsület- sértés bűncselekménye esetén a bíróság csak akkor foglal­kozik az üggyel, és hoz ítéletet, ha a sértett fél kifejezet­ten feljelentést tesz (magánindítvány és kívánat), mert mindig a konkrét eset dönti el és nagyrészt maga a sér­tett fél, hogy az állítás, vagy ki jelentés/reá nézve mennyire sértő, vagy sem, meghatározhatja e Cselekmény társadal­mi veszélyességét a sértett és az elkövető között fennforgó viszony, éppen ezért az elévülési ideje a cselekménynek meglehetősen rövid, a feljelentést attól az időponttól szá­mított 30 napon belül meg kell tenni, amikor .az a sértett tudomására jut. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom