Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

1974. május 22. fcEEET-MASYARORSZÁÖ S. oldal------‘ i Meteorológia mindenkinek Megváltozott-e éghajlatunk ? Talán még sokan emlékez­nek 1954 januárijára-) és feb­ruárjára. Csaknem teljesen befagytak a folyók, az'abla­kokat vastag jégvirágok bo­rították. Akkoriban néhá­nyat! úgy vélekedtek, hogy ilyen zord tél emberemlé­kezet óta nem fordult elő Magyarországon. Az igazság az- hogy 1948- tól 1954-ig valóban enyhe, vagy csak mérsékelten hi­deg telek követték egymást. Viszont az 1946—47-es tél ugyancsak hideg -volt. De az emlékezetes 1941—42-es rend­kívül havas és zord tél nem volt annyira régen, hogy 1954-ben nem emlékezhet­tünk volna vissza rá. Ugyanakkor 1950—51-ben volt évszázadunk legenyhébb tele. Ag elmondott néhány pél­da is illusztrálja, hogy elég 30—32 évre visszatekinteni, és bőségesen találunk időjá­rásunkban szélsőséges kilen­géseket mindkét irányban. Miért szeszélyes? Mi okozza időjárásunk sze­szélyességét? Miért változott meg ennyire az időjárásunk, és miért nem követik az évszakok a szigorú rendet? Tény, hogy időjárásunk szeszélyes, szélsőségekre haj­ló. Tény az- is, hogy a sok évtizedre visszanyúló megfi­gyelések és hiteles mérések szerint alig van olyan év, amelyben ne fordulna elő valamilyen rendkívüliség. Még az sem túlzás- hogy egé­szen ritka az olyan esztendő, amikor az időjárás menet­rendszerűen* követné az év­szakok szigorú rendjét: a tél december 1-én kezdődne és február 28-án érne vé­get. Ilyen esztendő talán még nem volt a hazai me­teorológiai mérések több, mint 100 éves történetében. Tévedés viszont, hogy csak a legutóbbi években vált szeszélyessé időjárásunk. Az európai történelmi időszak kezdetétől megtalálható fel­jegyzésekből kiderül, hogy minden évszázad bővelkedett időjárási rendkívüliségben, amelyek jóval felülmúlják az általunk ismerteket. Mi az időjárás szeszélyes­ségének, szélsőségének oka, hol keressük azt? Keressük — de a valódi okokat ille­tően ne várjunk valami meg­döbbentő szenzációt. Hazánktól északra és dél­re egymástól igen eltérő ég­hajlatú zónák húzódnak. Tő­lünk észak—északkeletre, 2— 3000 km távolságra télen megszokott a —30, —35 fo­kos hideg, ugyanakkor tő­lünk délre. Közép-Afrikában és az Atlanti-óceán egyenlí­tői zónájában januárbah is +23, +27 fok uralkodik! A légkör pedig soha sincs tel­jesen nyugalmi állapotban. A légtömegeket hatalmas széljáratök sodorják gyak­ran igen szeszélyes, kanyar­gós, pályákon. A zónák hatása Amikor hazánk környez­tében ezer km-ekbén mérhe­tő- hosszú északias áramlási zóna alakul ki. akkor az északi szél a sarki hideg légtömegeket sodorja hoz­zánk. Ilyenkor van * nálunk zord idő, —20, vagy —25 fok h'ideg. Ha viszont a szél­irány déliesre fordul, ezer és ezer km távolságból szállítja hozzánk Afrika meleg leve­gőjét,* és beköszönt hazánk­ban a tavaszias enyheség, akár a tél közepén is. De miért érvényesülhet, ha­zánkban a tqlünk ezer km- ekre eső éghajlati zónák ha­tása? Azért, mert a levegő rendkívül könnyen elmozdít­ható és elmozduló anyag. A sarkvidéken kialakult hideg, vagy a trópusokon felhalmo­zódott meleg légtömegek a „szélrózsa minden irá­nyában” elmozdulhatnak. Ugyanígy a száríz és ned­ves légtömegek is. Mi következik ebből ? Hogy semmit sem tudhatunk előre az időjárástól? Az öt konti­nensen, sőt most már az An- tarktiszon is összesen ezer és ezer meteorológiai mérő­állomás működik, adatokat mér és közöl telexen, rá­dión a gyűjtőközpontokkal. l\em biztos Mi a haszna a sok ezer mérőállomás fenntartásá­nak? Mindenekelőtt az, hogy megismerjük földi méretek­ben az időjárási rendszerek jelenét és múltját. A brit meteorológiai szolgálat az Északi-félgömb mintegy 500 állomásáról összegyűjtötte az időjárási adatokat, még­pedig 100—150, sőt, néhány állomásról közel 200 évre visszamenően. Ezt a renge­teg adatot mágneses szala­gon tárolták, a' mágneses szalagok egy-egy másolatát a magyar meteorológiai szol­gálatnak is rendelkezésére bocsátották. A mágneses sza­lag egyik előnye, hogy szá­mítógép segítségéve] gyor­san és hibamentesen áttekint, hető a rengeteg adat. Az elmúlt évek félgömbi méretű időjárási rendszerei közül a számítógéppel kike­restetjük azokat az éveket, amelyikben az időjárás vi­szonylag legjobban hasonlí­tott a mostanihoz. Ebből né­hány hónapra következtetni tudunk előre az időjárás nagyvonalú változásaira. Ha ugyanis már ősszel bekö szönt a hideg, mint például 1972 szeptember és októbe­rében, illetve 1973 október és november hónapokban, akkor a tél második fele. ál­talában enyhe szokott lenni Természetesen a hasonló időjárású évek kiválasztása sem ad mindig biztos tám­pontot a'* előrejelzésre. Dr. Koppány György kandidátus Modellüzem az egészségért . Központ: a máté­szalkai tangazdasága A széles körű egészségne­velés megvalósítása érdeké­ben ,az iskolák, ipari üze­mek után megyénkben most a mezőgazdaság is azok so­rába lép, akik tenni tudnak és akarnak az okos és he­lyes életmód rendszeres ter­jesztése érdekében. Kedden Mátészalkán az állami tan­gazdaságban rögzítették azt a megállapodást, amely ezt az üzemet modellé teszi- és a legkorszerűbb egészségne­velési eljárások megvalósí­tása. kikísérletezése színhe­lyévé emeli. A megyei egész- ' ségnevelési csoport, vala­mint a mezőgazdasági osz­tály: javasolta a tangazda­ságot, melynek vezetői szí+ vesen vállalták ezt a szá­mukra is jelentős erkölcsi feasznot hozó munkát. Más egészségneveléssel kap csolatos hír is érkezett szer kesztőségünkbe. Ezek . közül elsőnek egy vásárosnaményit említünk, ahol több száz fő részvételével rendezték meg az egészségügyi világnap programjává] kapcsolatos rendezvényt. Dr. Veress Endre járási főorvos, vala­mint dr. Pásztor, János kór­házigazgató tartott ismerte­tést és válaszolt az érdeklő- dők kérdéseire. Nagy sikert aratott a helyi fogyasztási szövetkezet árubemutatója . és kóstolója is, melyen vala­mennyi kapható és forgalom­ban lévő olyan élelmiszert bemutattak, amely a helyes táplálkozás nélkülözhetetlen alkotója. fontos rendelkezés Épült állami támogatással Az állampolgárok tulajdo­nában lévő, állami támoga­tással létesített lakások el­idegenítéséről hozott, együt­tes rendeletet néhány nap­pal ezelőtt a pénzügvnümsz- ter és az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. A sok embert érintő rendelet­ről Zilahi Józseftől, a me­gyei tanács vb építési-köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetőjétől kértünk tá­jékoztatást. — Milyen körülmények tették indokolttá a ren­delet megalkotását? — A lakáselosztás 1971— ben bevezetett új rendsze­re sokoldalú támogatást nyújtott ahhoz, hogy az ál­lampolgárok saját tulajdonú lakást szerezzenek. Ilyen tá- jnogatás többek között a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezmény, a kedvező kamatú kölcsön, de a tanácsi értékesítésű la­kások esetében ennél több kedvezmény is érvényesült. Ezeket a lakásokat az állam az építési költségeknél lé­nyegesen alacsonyabb áron. jelentős összegű támogatás­sal adta az alacsonyabb jö­vedelmű családoknak. A kedvezményes lakásszerzés azonban magában rejti á visszaélés lehetőségét az ilyen lakást ugyanis már nem kedvezményes, hanem a helyenként kialakulj sza­bad áron lehetett tovább­adni. Ilyen módón az el­adó alaptalanul és ellenér­ték nélkül jutott volna hoz­zá az állami támogatás ősz- szegéhez. — A spekuláció meg­j. ­akadályozására már szü­letett egy rendelet 1971- ben. Ez nem töltötte vol­na be hivatását? — Alapjában véve betöl­tötte, hiszen kimondta: az a személy, aki tanácsi értéke­sítésű lakását első alkalom­mal eladja, az állami támo­gatás visszatérítéseként kö­teles az állam javára 37 ezer forintot megfizetni. A ren- déiet — amely indokolt esetben kivételeket is meg­állapított a tanácsi érté­kesítésű lakások mellett ki­terjedt az 1971 július első napja előtt kedvezményesen juttatott szövetkezeti laká­sokra is- Az új rendeletet-az azóta bekövetkezett válto­zások tették szükségessé. 1973 elején a lakásépítés új, minden eddiginél kedvezőbb formájaként bevezették a munkáslakás-építést és meg­nőtt a tanácsi értékesítésű lakások állami támogatásá­nak összege is, így túlhala­dottá vált az a szabály, amely valamennyi lakásnál — az építés időpontjától függetlenül <— 37 ezer fo­rint megfizetését írta elő. ' — Milyen lakások el­idegenítésére vonatkozik az új rendelet? * — A rendelet az 1971 jú­lius, első napja előtt lakás­szövetkezeti házban épült, úgynevezett szövetkezeti la­kások, az 1971 július első napja után létesített tanácsi értékesítésű lakások, vala­mint az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépí­téséhez nyújtott támogatá­sokkal felépített lakások tu­lajdonosváltozására vonat­kozik, de csak az első al­kalommal történő adás-vé­tel esetén. Ha például a la­kást az eredeti tulajdonos eladta. vagy azt más sze­mély örökölte, s a lakást az új tulajdonos kívánja to­vábbadni. arra a rendelke­zés már nem vonatkozik. A rendelet tehát, azokra vo­natkozik, akik az előbb em­lített lakásokat a használat. bavétel; engedély megadásá­tól, vásárlás esetén a taná­csi, vagy az OTP általi érté­kesítést követő 15 éven belül első ízben adásvételi, aján­dékozási, vagy életjáradéki szerződéssel idegenítik el. — Milyen esetekben nem kell az állami támo­gatást visszafizetni? — Ha a tulajdonos a la­kást 15 éven b^lül első íz­ben másik lakás megszerzé­se ellenében, csereszerző­déssel idegeníti el, az állami támogatást, csak akkor köte­les visszafizetni, ha a meg­szerzett másik lakást 5 éven belül adásvételi, aján­dékozási, vagy életjáradéki szerződéssel adja tovább. Nem kell a támogatást visz- szafizetni. ha a tanácsi . ér­tékesítésű lakást a tulajdo­nos újraelosztásra a lakás­ügyi hatóság rendelkezésére bocsátja, ha a munkáslakásl’ az OTF útján az állam ja­vára adja vissza, ha a la­kást az egyeneságbeh roko­nának, illetőleg az örökbe fogadott, a mostaha. és ne­velt gyermekének, vagy az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőjének aján­dékozza. Nem kell a támo­gatást visszafizetni, ha a lakást a házasság megszű­nése esetén a vagyonközös­ség megszüntetése érdeké­ben, illetve hatósági, vagy bírósági határozat alapján adja el,- továbbá, ha a tulaj­donos a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jöve­delmi, vagyoni és szociális helyzete miatt tanácsi bérla­kás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak fel-, ajánlja, de igényét a fel­ajánlástól számított egy éven belül nem tudják kielégíte­ni, k emiatt a tulajdonos a lakást a szabad -forgalom­ban másik lakás bérleti jo­gának megszerzése ellené­ben adja, vagy cseréli el. — A lakástulajdonos­nak két lehetősége van: vagy visszaadja lakását újraelosztásra a tanács, nak — munkáslakás ese­tén az OTP-nek, vagy * szabadon értékesíti. Mi­lyen következményekkel jár ez a választási lehe­tőség? el, akkor eladási árként _ 5 százalékos értékcsökkenést számítva 192 850 forintot kell számítani, amelynek 40 szá­zaléka, vagyis 77 140 forint a visszatérítendő összeg. Munkáslakások esetén egy - részt vissza kell fizetni azt a támogatást, amelyet az ál­lam. speciálisan az állami vállalatoknál dolgozó mun­kások lakásépítéséhez, vagy vásárláshoz adott. Ez egy egyszobás lakás esetén 40 ezer forint. Ezenkívül meg kell fizetni utólag azt a,z előtörlesztést, amit a lakás­ügyi hatóság az állami költ­ségvetés terhére elengedett. Meg kell jegyezni, hogy ha a tulajdonos a lakásról az állam javára mond le. azt beköltözhetően, tisztán, to­vábbá rendel te tészerű hasz­nálatra alkalmas állapotban kell a tanács, illetve az OTP rendelkezésére bocsátani. B. J. — Ha a szerződéstől szá­mított öt éven belül adás­vétel, vagy ajándékozás út­ján szövetkezeti, illetőleg ta­nácsi értékesítésű lakást idegenítenek el, a tulajdonos ezt a szándékát köteles be­jelenteni a tanácsnak. Ilyen esetben a lakást csak akkor lehet a szabad forgalomban eladni, ha azt a tanács nem veszd vissza, illetőleg 30 na­pon belül nem nyilatkozik. Az állam javára történő visszaadás nagy előnye, hogy a tulajdonos a lakás helyett másik lakást (bérlakást, ta­nácsi értékesítésű lakást) kaphat. Ilyen esetben a tu­lajdonost megillető térítést a tanácsi értékesítésű lakás árának törlesztésére kell el­számolni, illetőleg abból kell levonni a bérlakás haszná­latbavételi díját. — Mennyi a visszafize­tendő állami támogatás összege? — Eltérő. Attól függ,-hogy szövetkezeti és tanácsi érté­kesítésű lakásról, vagy mun­káslakásról van-e szó. Szö­vetkezeti és tanácsi értéke­sítésű lakás esetén az állami támogatás visszatérítése kép- pen a lakás — évente egy százalékkal csökkentett — eladási árának 40 százalékát keli megfizetni. Ha például egy lakás ára 203 ezer forint volt és azt 5 év után adják Központ nélkül ígéri a MÄV debreceni Igazgatósága, hogy a hely­jegyelosztás további javítá­sára „helyközpont”-há- lózatot létesítenek. Hogy ez mennyire indokolt, azt bi­zonyítja legutóbb, hétfőn reggel a budapesti expressz- vonatokrál lemaradt néhány tucat ember, miután meg­tudták, hogy bár Nyíregy­házán már elkelt minden helyjegy, mégis a többiek beszámoltak arról: volt bő­ven hely a vonaton. Pedig nem boszorkányság kitalálj ni, hogy ha a Hajdú expressz már elindult Záhonyból, s nem minden ottani hely­jegy kelt el, akkor elég egy telefon Nyíregyházára. ho~y ezt és ezt a helyjegyet el lehet adni. Mindehhez még kü­lön szervezendő központ sem kell. Elég, ha a vasút szervezi meg egy kicsit jobban a munkáját, s nem kell a távlati ígéretre sem várni, hogy majd a számí­tógépes helyjegyelosztás oldja meg a gondokat. (lányi) t Szorgalmi változások Myíi»egfyffiázáii A gépjárművek számának rohamos növekedése, a köz­úti forgalom sűrűsége, a biz­tonságosabb közlekedés érde­ke egyaránt szükségessé tet­te, hogy Nyíregyházán a közeli napokban új forgalmi válto­zások bevezetésére kerüljön sor. A gyalogosok és járműve­zetők ‘ tájékoztatása érdeké­ben a Nyíregyháza Városi Ta­nács VB műszaki osztályán Béres Ágoston közlekedési mérnököt kérdeztük: milyen változások bevezetésére ke­rül sor? Elmondta: Nyíregyázán az ehnúit napokban közlekedé­si szakemberek bevonásával felülvizsgálták a kihelyezett közlekedési jelzőtáblákat, út­burkolati jeleket és forgal­mi csomópontokat. A forgalom gyors növeke­dése miatt egyes helyeken azonnali beavatkozásra van szükség. Több útvonal eg.y- irányúsításával, másutt a gyalogosok fokozott védelme érdekében „Gyalogátkelő­hely” és „Gyermekek” jelző­táblák elhelyezésével igye­keznek a gondokon enyhíte­ni* A tervezett változásokat folyamatosan vezetik be, emiatt kérik a járművezető­ket, gyalogosokat, \ hogy a közúti jelzéseket a jövőben még fokozottabban figyeljék. Forgalmi változások: a Benczúr tér egyirányú lesz. A járművek a tér nyugati oldalán — a megyei könyv­tár előtt — ésáakról-déii irányban, a keleti oldalon pedig délről-északi irányba haladhatnak. Parkolás csak a menetirány szerinti jobbol­dalon megengedett.’ A Toldi utca, a Kiss Ernő utca és az Arany János ut­ca közötti szakaszon egyirá­nyú lesz. Nyugati oldalán, (a MÁV-kultúrotthon előtt) délről-északra, a keleti olda­lon északról-dél felé. Hason­lóan egyirányú lesz a ToMi- utcának az Arany János ut­ca és a Vécsey utca közötti szakasza is. A Kiss Ernő utcában — a MÁV-állomás irányából — továbbra is egyirányú marad a forgalom, de az ellenkező irányból érkezőknek a „Be­hajtani tilos” táblákat minden útkereszteződés után megis­métlik ezáltal a jelzések ért­hetőbbek lesznek.- A Kígyó utca Tompa Mi­hály utca kereszteződésében " megszűnik a jobbkézszabáíy. a magasabbrendű útvonal a Kígyó utca lesz. Az Arany János utpában — mint osztottpályás úttesten — a jövőben csak az „Elsőbbség­adás kötelező” táblákat .ta­lálhatjuk, a középen levő zöld sávban pedig ..Előírt haladási irány” tábla lesz. A Vécsey közben az „Át­menő forgalom” korlátozás megszűnik, de az ott levő óvoda és általános iskola mi­att „Gyermekek” táblákat helyeznek el. __ Három egymást kővető egyenrangú útkereszteződés megszűnik az Árok utcában is, a jövőben az Árok utcá­ban közlekedőknek lesz át­haladási elsőbbsége. A forgalom nagysága és az út keskenysége szükségessé tette a Víz utca és az Űj ut­ca egyirányúsítását is. A Víz utcába behajtási lehetőség a Bethlen Gábor utca irányá­ból. az Űj utcába pedig a Bú­za tér felől lesz. Áz egyirá- nyúsítással megoldódik a Víz utcában levő MTESZ-székház előtt várakozó járművek problémája is. Nagy forgalmat bonyolít le a keskeny Búza utca és Szabolcs utca. Ezért a nyuga­ti oldalon életbe lépő „Vára­kozási tilalom” bevezetése a biztonságosabb közlekedést segíti elő. Az Északi” körút teljes hosszában átfestették az út­burkolati jeleket. Az úttest szélén két méter széles vára­kozó sávot jelöltek ki, ame­lyet 25 cm széles szaggatott szegélyvonal jelez, a haladó járművek számára kijelölt két 350 cm széles forgalmi sáv mellett. A Kossuth utca és a Sar­kantyú utca kereszteződésé- bet levő „Zebrát” nagyszá­mú iskolás gyermek veszi igénybe. Itt az útburkolati jeleken kívül az áthaladó gyalogosok elsőbbségére „Gyermekek” jelzőtáblák fi­gyelmeztetnek. A Sóstól úton, a városi stadion előtt, az út keleti oldalán „Várakozási tilalom’’ lép életbe. Sóstón — a szálló előtti te­rületen — az eddigi „Szóló motorkerékpárral behajtani” korlátozás megszűnik. A járművezetőknek sok bosszúságot okozott a Szé­chenyi utcáról' az Egyház utca felé történő balra nagy Ívű bekanyarodás (az üvegbolt előtt). Itt az úttest közepére terelőszigetet építenek ami­vel a jobb és baloldalt egy­mástól elválasztják. Meg j egvzésünk: Örömmel tapasztaljuk, hogy az új for­galmi változások bevezetésé­vel Nyíregyháza több mellék­útvonalán a közlekedő embe­rek gondjait igyekeznek eny- híteni.Á közúti forgalom je­lentős része azonban a KPM felügyelete alatt levő főút­vonalakon zajlik. Ezeken aa útvonalakon is égetően szük­ség lenne a „korszerűsíté­sekre”. Elegendő ha a Kos­suth téri forgalomirányító lámpára gondolunk. Váro­sunk e legforgalmasabb ke­reszteződése sem szolgálja a biztonságos közlekedést. Amíg azonban a régi lám­pa „irányít”, a 4-es főútvona­lon közlekedők részére cél­szerű lenne MEGTILTANI A BALRA TÖRTÉNŐ BEKA- NYARODÁST! Pillanatnyilag ez az egyet-' len megoldás az itt gyakran előforduló közlekedési bal­esetek megakadályozására. Kovács György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom