Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

BTW. május IS. «£«LET-MAGYARÖRSZJM* ' A hármas követeimén? Irta: Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK 1973. november 28-i ég a megyei pártbi- eottság 1974. április 28-i határozata alapján — b járás sajátos helyzetét figyelembe véve — járási pártbizottságunk is megtárgyalta a ká­der- és személyzeti munka helyzetét és részle­te« intézkedési tervet fogadott el munkánk to­vábbi javítására. A témával való folyamatos, tervszerű fog­lalkozás indokolt és időszerű. Jelentőségét mindenek előtt aláhúzza az a tény, hogy a ká­der. és személyzeti munkának a munkásosz­tály, a párt vezető szerepének erősítése szem­pontjából meghatározó szerepe van. A szocia­lizmus teljes felépítésének megnövékedett fe­ladatai végrehajtásának sikere nagymértékben függ attól, hogy a különböző vezető beosztású emberek hogyan dolgoznak, mennyire tudnak hatással lenni környezetükre, hogyan szerve­zik a munkát és milyen kapcsolatot építenek ki a dolgozókkal. A növekvő feladatok a káderpolitikái el­vek egységes értelmezése és gyakorlati végre­hajtása révén, a káderek iránt támasztott hár­mas, de egysége* követelmény alapján való­sulhatnak meg sikeresen. Ezt bizonyítják a nagykállói járásban az elmúlt években elért je­lentős politikai, gazdasági és kulturális ered­mények is. A járásban dolgozó vezetők döntő többsó- fee megfelel a követelményeknek. Szocialista rendszerünket, dolgozó népünket meggyőző­déssel szolgálják, jól képviselik a párt politi­káját. A vezető beosztású dolgozók többsége érti a párt politikáját, korszerű szemlélettel, az új tránti fogékonysággal, kezdeményezően és ön­állóan dolgozik. Igyekszik eligazodni az egyre bonyolultabb feladatok között, helyesen (egyezteti a népgazdasági érdeket a helyi ér­dekékkel. A káderek munkájához Jó feltételeket biz­tosít a párt töretlen, következetes marxista— leninista politikája, amelynek helyileg történő helyes alkalmazása jó légkört, biztonságot és alkotó kedvet teremt. Ezt igazolja többek kö­rött az is. hogy a vezetők 56 százaléka tíz éve, vagy ennél hosszabb ideje dolgozik eredmé­nyesen beosztásában. A kádermunka egyéb feltételei is sokat (Javultak. Az 1964. évi 829 főről 1411 főre emel­kedett a párttagok száma. Minden jelentősebb özemben és egységben működik pártszervezet, á pártirányítás és a kádermunka helyileg is tervszerűbb, hatékonyabb. A különböző választott testületekben Je­lentősen növekedett a politikai iskolát végzet­tek száma. A párttagság 17 százaléka yégzett ÍS hónaoos, vagy ettől magasabb politikai is­kolát. A járásban évek óta működik a marxis­ta—leninista esti egyetem kihelyezett osztálya. fA növekvő érdeklődést mutatja, hogv 1974-ben Bz esti egyetem 3 éves általános tagozatára negyvenen, a főiskolai oklevelet biztosító sza­kosítóra tizenketten jelentkeztek. Ezekből ti­zenheten nők. tizenegyen fizikai dolgozók és főbb mint 50 %-uk fiatal. Ezenkívül a párt­tagság 69.1 százaléka vesz részt a szervezett pártoktatásban. Ez évben tizenhármán Jelentkeztek bent­lakásos pártiskolára, többségükben fizikai dol­gozók. Az állami területen dolgozó vezetők fe­le rendelkezik valamilyen politikai iskolával. A járásban is szélesedő ipari bázis és az egyre erősödő szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek tovább javítják lehetőségeinket és a káderutánpótláshoz jó alapot szolgáltatnak. AZ ELMÚLT NÉGY ÉV ALATT a járás­ból huszonegy káder került járáson kívül ma­gasabb beosztásba, akiket sikerült pótolni és ■ járáson belüli egészséges fluktuációt is a növekvő követelményeknek megfelelően ren­deztük. Ezenkívül jelentős kádertartalékkal is rendelkezünk. Nagyrészt fizikai munkásokkal, nőkkel és fiatalokkal, akik közül bátran lép­tetünk elő községi, vagy járási vezető beosztás, ba is. Az elmúlt években például három já­rási vezető került ki közvetlenül üzemekből. A nők és fiatalok előléptetésével is kedvező ta­pasztalataink vannak. Döntő többségük ered­ményesen, felelősséggel dolgozik, megfelel a megnövekedett követelményeknek. A kádermunka természetesen nemcsak egyik legfontosabb kérdése társadalmi éle­tünknek, hanem egyúttal a legbonyolultabb tevékenység is. A technika gyorsan fejlődő korában a termelési folyamatok, eljárások is bonyolultabbal?. Az államélet. a szocialista de­mokrácia fejlesztése, ideológiai-kulturális fela­dataink is egyre nagyobb felkészültséget, hoz­záértést igényelnek vezető kádereinktől. Roha­nó világunkban az emberi lélék és magatartás is bonyolultabb, differenciáltabb bánásmódot Igényel. , , . , Ezen a területen nincs még minden rend­ben. vannak gondjaink, problémáink. Legin­kább jeletkezik ez a hármas követelmény egy­séges értelmezésénél. Leggyakoribb, hogy egyesek a szakmai. ' ezenbelül is az iskolai végzettség előtérbe he lyezésével lebecsülik és háttérbe szorítják r politikai képzettség, vagy vezetőkészség köve telményét. Előfordul az is, hogy a politika követelmény mellett nem tulajdonítanak min denütt megfelelő jelentőséget a szakmai felkó BZÜltségnek a hozzáértésnek, az adott terül' fcmer^tének. A politikai követelményen be1’" egyes helyeken az elvi szilárdságot abszolút’ «álják és a politikai műveltség fejlesztését h átülik le. A hármas követelményen belül a vezető­készségnek eddig is nagy volt a jelentősége, de a jövőben — a megnövekedett és egyre bo­nyolultabb feladatok miatt — méginkább az lesz. A vezető emberi tulajdonságán sok min­den múlik. Környezetére vonzó, vagy taszító hatással lehet. Lelkesíthet, vagy leszerelhet, alkotásra serkenthet, vagy közömbössé tehet. Lehet vizet prédikáló és bort ivó, parancsolga­tó, vagy meggyőző, emberséges, vagy ember­telen, stb. Az emberek döntő többsége a hatá­rozott, emberséges, igazságos és következetes vezetőt szereti, aki ott és akkor mondja ki az igent és nemet, ahol és amikor ki kell monda­ni és ki is mondja. Ugyanakkor a dolgozók­nak érezni kell a vezetők emberközelségét, az ügyeikkel való lelkiismeretes foglalkozást, a családi és egyéni gondokkal való azonosulást, a jó munkahelyi közérzetet. Torzulások itt is tapasztalhatók. Ezek ellen eddig is felléptünk, a jövőben méginkább küzdeni fogunk. Téves és a kádermunkára roppant káros az a nézet, amikor a vezetőkészség követelményét azzal mellőzik, hogy majd a munka közben úgy is kifejlődik. Az igaz, hogy a vezetőkészség mun­ka közben sokat fejlődik és alakul, de az Is igaz — és erre utalni kell —, hogy az alapve­tően negatív, vagy pozitív tulajdonságok már a beállításkor felismerhetők. / JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGUNK a hár­mas követelmény egységét hangsúlyozza és nem engedi, hogy bármely területen azt más­képpen értelmezzék. Viszont, amikor az egysé­get hangsúlyozzuk, szeretnénk kiemelni a po­litikai követelmény egységen belüli lényeges meghatározó szerepét. Az egyoldalú 'gazdaságcentríkuaság miatt ugyanis helyenként a gazdasági döntések po­litikai hatását figyelmen kívül hagyják. Álta­lában az ilyen vezetőiknél fordul elő a liberális magatartás, a hibák elleni következetes fellé­pés hiánya. Eredményeinket nem csökkenti, ha elmondjuk azt is, hogy az utóbbi időben éppen ezek miatt kellett párt- és állami vona­lon felelősségrevonást alkalmazni; a bökönyi Kossuth, a balkányi Búzakalász volt vezetői­vel kapcsolatban ég Szakolyban is. Hasonló fe­lel ősségrevonás van folyamatban jelenleg Is néhány helyen. Nem mindenütt tudatosult még eléggé, hogy a vezetés egyenlő a nép, az ügy szolgá­latával, amely alapvetően a társadalmi érdek következetes képviseletét jelenti. Ebből ered, hogy egyes helyeken az üzemi ég egyéni érde­keket helyezik előtérbe, megsértve a törvénye­ket, jogszabályokat. ELŐFORDULNAK OLYAN ESETEK IS, amikor az egyszemélyi vezetést félreértelmez­ve, a kollektív* véleményére nem, vagy csak formálisan támaszkodnak azzal, hogy ez te­kintélycsökkenéssel jár, holott éppen ez adja a tekintélyt és a vezetéshez segítséget. Az ilyen vezetők hajlamosak arra is; hogy a politikai döntéseket * pártszervezetre hárítják. Negatív vezetői magatartás a pártmunka lebecsülése a saját pártszervezetében. Van, aki a felsőbb pártszervben minden megbízást tel­jesít, ugyanakkor alapszervezete tevékenységét nem’ segíti. Esetenként előfordul olyan prob­léma is, hogy egy-egy vezetőnek beosztottairól gyakran változik a véleménye aszerint, hogy ellentmond, vagy helyesel. Ez amellett, hogy rontja a légkört, a munkakedvet, bizonytalan­ná teszi a káderek munkáját is. Pedig az a kö­vetelmény, hogy a káderele megítélésének alap­vető fokmérője a közösség javára végzett munka, eleve segíti az eligazodást az értéke­lésnél és csökkenti a szubjektivizmust. Itt kell még megemlíteni — amiről általá­ban kevés szó esik — a politikai élet terüle­tein előforduló torzulásokat Ezek főleg a kü­lönböző szélsőségekben, az önkritika hiányá­ban, a bírálathoz való rossz viszonyban jelent­keznek. Az ilyen jelenségek nemcsak a mun­kahelyi légkört rombolják, a pán általános politikájának megvalósítására is károsan hat­nak. Éppen ezért jelentős feladatunknak tartjuk az egészséges bíráló légkör kialakítását, a kö­zösség érdekében gyakorolt jogos felvetések bátorítását. Ugyanakkor a jövőben még követ­kezetesebben fellépünk azokkal szemben, akik a becsületesen dolgozó, az ügyünkért önzetle­nül fáradozó — esetenként egészségüket felál­dozó — vezetők lejáratásával foglalkoznak, s nem riadnak vissza a felelőtlen rágalmazások­tól sem. A POLITIKÁT FELKÉSZÜLTSÉG gyen­geségére vezethető vissza az a helyenként je­lentkező gyakorlat is, hogy a minősítésekben csak a szakmai munkát értékelik és az emberi tulajdonságok, magtartásbeli problémák fel­vetése hiányos. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a kádereknek csak a pozitív tulajdon^ eatt rögzítik csupa kényelmességből, azért, hogy az ismétléskor ebből eredő esetleg« vi­tát elkerüljék. Ez nem segíti elő a káderek nevelését, sőt egyenesen rossz irányba viheti az illető káder magatartását. Gondjaink csökkentésére, az eredménye­sebb munka érdekében pártbizottságunk egy "észletes intézkedési tervet dolgozott ki. Tránv- úvként jelölte meg; úgy kell nevelni kádere- 'nket hogy kénesek legyenek mindig min- -’enhol jól értelmezni a párt politikáiét. Tud­ják mozgósítani és megszervezni azokat az mőket. amelyek cselekvőén é* odaadással ki­teszik részüket eéliaink megvalósításából ’Tost az a feladatunk, hogy a pártéi! enőrrés ’’vitásával elérjük: minden területen minden- i szerezzen következetesen érvényt a párt -ádemolitikai munkával kapcsolatos határo­zatainak. „VEGYES“ CSALÁDOK Közös érdele Olyan statisztika nincs, amely tudomására hoz­ná az embernek, vajon hány „vegyes” család él hazánk­ban, Szabolcsban, akár egy-egy faluban. Egy biztos: mind több. Egy-egy családban megtalálható a tsz-tag mellett a munkás, az ér almiségi, sok helyen még bő­víthető is ez a kör. így aztán az érdekek összefonódá­sának vagyunk a tanúi. S ha valaha klasszikusan érvé­nyesült az elvekben, hogy a munkásérdek paraszt ér­dek is, akkor ez a gyakorlatban most még inkább így van. Vagyis: ami a munkásnak érdeke, érdeke a másik alapvető osztály, a termelőszövetkezeti parasztságnak is. Erről kérdeztem embereket a vásárosnamény—ocsvai Vörös Csillag Tsz-ben. Siket Gyula, a tapasztalt tsz-elnök: „Egy példával sze­retném illusztrálni: tsz-ünk tagja egy sertéskombinátnák. H„ teljes kapacitással műkö­dik, 6000 sertést bocsát ki. Jelenleg csak 5 ezret. De rá­fizetéssel! Mégi« érdekünk, hogy foglalkozzunk vele, mert ezt kívánja a népgazda­ság, a munkásság érdeke. Ér­dekünk nekünk is — hosz- szabb távon, mert reméljük, nem fizetünk rá mindig. És itt a felelősséget szeretném hangsúlyozni. Mi az igazgató tanács ülésén ötször-hatszor elhatároztuk már, hogy kilé­pünk ebből a társulásból, az érdekek mégis meggondolás­ra késztettek bennünket A követelmény Feltettük a kérdést: ki csi­nálja helyettünk? És mindig így válaszolunk saját ma­gunkat is meggyőzve. Neked unokád van, azt a bölcsődé­ben gondozzák-ápolják, ete­tik. Ezt ki fedezze? Neked a fiad katona. Ott meg aztán kell a dupla kalória. Neked meg a lányod egyetemista, kollégiumban él, étkezik. Ki biztosítsa részükre a zöldsé- get-gyümölcsöt, húst stb. Szóval ezt a követelményt tá­masztja velünk szemben a munkás-paraszt szövetség. És mi történik akkor, ha te tsz- tag történetesen leesel a lá­badról? A kórházi ellátást ki biztosítsa? Találkoznak az ér­dekek, mindenki jobban akar élni: a munkásság is, a pa­rasztság is. A cél pedig egy: az új társadalom felépítése. Vagyis azt mondom, hogy a sertáskombinátot „csinálni” kell: ez a munkásosztály ér­deke is, meg a miénk is. Hosszabb távon fog igazán gyümölcsözni.” Szűcs Endre 42 éves. öt va­jon hová sorolnánk? Vezető- szenelő és tsz-tag is 11 esz­tendeje. Apja földműves volt, 8 holdon gazdálkodott vala­mikor, anyja háztartásbeli. Endre fia a fővárosba Jár Is­kolába a híradástechnikai technikum gépészeti tagoza­tára. Felesége a Vásárosna- ményi Farostlemez Gyárban csiszológépen gépmunkás, ö így válaszol a kérdésre: Azonos a célunk“ „Nem vitás, hogy a mun­kás és a paraszt ember érde­ke mind jobban azonosul, egybeesik, mert azonos a cé­lunk is. No, szóval munkás­nyelven fogalmazva: az asz­talra minél nagyobb darab kenyér kell itt is, ott is. És ezért mindkét osztálynak tenni-dolgozni kell. Itt a tsz-ben a célom az, hogy mi­nél többet keressek, de csak a közösséggel együtt boldo­gulhatok. Én nem alkalma­zott vagyok, hanem tsz-tag. De munkás! És munkaegysé­get kapok. Havonta 68 mun­kaegységem van. Egy mun­kaegység tavaly 84 forintot ért. Kölcsönös az érdekünk. Ha a munkásság nem ad génét, technikát, műtrágyát, akkor ott megfeszülhetünk. És for­dítva is áll: ha a tsz-ben nem termelnek zöldséget, gyümöl­csöt, húst. akkor az ellátással van a baj. iUés Endre 23 éves, tsz-tag, esztergályos. Ide jött vissza a katonaidejének eltöltése után. „Édesapám tsz-tag, magam paraszt családból való va­gyok. Apám földhöz ragadt ember volt, csak én dolgoz­tam az iparban.” Miskolcon kezdett, a DIGÉP-ben tanult esztergályosnak. „Hogy én hogyan látom? Úgy, ha például a gyárban egy mezőgazdasági gépet el­rontanak, akkor az itt csapó­dik le a tsz-ben. Drágább le­het ál tál n a kukorica, a búza, a gyümölcs, a hús. Minden­féleképpen összefügg a mun­kás é«. a narasrt érdeke.” Oláh Béla a 29 éves ko­vács tsz-tag így fogalmazott: „Én itt kezdtem, mint tanuló. Furcsa, de így van, a tsz ipa­ri tanulóia! És munkás va­gyok. Édesapám segédmun­kás volt a közúti építő válla­latnál, anyám tsz-tag, mosl tsz-nyugdíjas.” „Ha nem éles az ekevas, ak­kor cifrákat mondanak a nö­vénytermesztők. Ha kevés a hús, akkor meg mi mondjuk ugyanazt. És ha nem kapunk olyan mezőgazdasági gépet, amire szükség lenne, akkor itt zsörtölődnek. Szóval ösz- szefügg a két érdek, nem le­het elválasztani. Csak az a fontos, hogy ezeket figyelem­be is vegyék, kielégítsék mi­nél jobban. Persze a mun­kás sokat csiszolhat a pa­rasztságon. És ez feladata is. Különösen mi észleljük ezt.” így fogalmaztak. S bár Siket Sandámétól, a a párttitkár feleségétől nem kértünk választ e kérdésre, amikor lakásukba betoppan­tam, ezzel fogadott: „Jaj, nagy itt a felfordulás, a für­dőszobát csempézni kellett Tetszik tudni, régebben fa- tüzeléses melegítő kályhánk volt, az ledobta a falról a csempéket, most boylerre cse­réltük ki.” Néhány perce ér­keztek haza a nyári kertből! (Ez a víkendtelek!) Vásáros-: naménvban. Tavaly 10 holdat parcellázott ki a tsz. Elkap­kodták. 200—200 ölet vásá­roltak: munkások, tsz-fa "ok, alkalmazottak, hivatali dől-: gozók. Olyan területen, ame­lyet a tsz már nem tud hasz­nosítani. Siket Sándorné a munkás­fiával volt kinn. ö dinnye- és uborkamagot vetett, a fiú meg kapált. Anyja ké­szítette részére az elemózsi­át „így megy ez, ő a for­gácslapban dolgozik; szerelő. Eddig bizony kevés vojt az órabére, de most emelték, ha jól tudom 12 forintra.” Nőnek az igények Két mosógépet láttam a konyhában. Egyik az asszony­lányáé. „A másik rossz, még nem érkezett megjavítani a vöm, aki villanyszerelő a tsz-ben.” A «árokban Mini- kalor. Dicséri milyen jó. té­len befűti az egész lakást Kinn az udvaron leterítve nylonnal a kedvezményesen vásárolt faforgácslapok. „Eb­ből akarunk a telken felhúzni egy kis épületet.” Nőnek az igények mindkét osztálynál. És ezeket csak úgy lehet kielégíteni, ha szor­galmasan dolgoznak. Ez az érdeke a munkásságnak is, a parasztságnak is. Farkas Kálmán Párbeszéd a kocsiról A. Szűk oncev: N o, hogy tetszik a jár­gányom? Elegáns, mi? — Mikor szerezted? — Féléve. Nem számítva a várakozási időt. Egyébként parancsolj... — Csak arra lennék kí­váncsi, hogy a segédfényszó­ró régen tönkrement? — Ja, ez érdekel? Hát kérlek azt valamelyik hülye verte be... De ettől eltekintve, remélem van fogalmad ar­ról, mit jelent az, amikor szombatonként kikocsizok az erdőbe? Ah, levegő kérlek, / levegő!... Káprázatos! — Mi az, tönkrement a belső gumid? — Három nappal ezelőtt valaki véletlenül kinyitotta a csomagtartót és elemelte a pótgumit... Am ettől függetlenül kérlek a le­vegő, az az áhított is­teni tiszta levegő!... Én mon­dom neked, ilyenkor kenyér­re lehetne kenni! Madárdal kérlek, csupa madárdal min­den... Fű! Fai. Virágok! Óh, kész áldás egy kocsi... — Miért nem építsz ga­rázst? — Tudod, még tavaly fel­iratkoztam garázsügyben. Az egész dolog Szerpuhov kezé­be került. Állítólag már ké­szül a terv... Te, azt mondják rengeteg gombát lehet szed­ni— — Ma vasárnap van, miért nem mégy valahová? — Nem, ma nem érek rá. Vityka megígérte, hogy hoz egy védőgyűrűt, ha kap... Te, ide figyel), elmehetünk ide-oda, sőt még az Okára is sügért fogni. — Már voltál az Okán? — Még nem, de minden előttem áll. — A múlt vasárnap lát­tam, hogy igyekeztél vala­hová. — Ja, műszaki vizsgán vol­tam. — És aztán onnan hová mentél? — Hát egy vontató segít­ségével bemelegítettem. De ettől eltekintve az Okán én feltétlenül... — Mi szükség volt arra a vontatóra? — Hát tudod, valamelyik tökfej hanyagságból az úton hagyta a dömperét, és én nem vettem észre, szóval... — Es? — És a sárhányóm az kissé összenyomódott. — Mire te?— — Hát a hűtő az ugyebár azóta ereszt, de jön Vityka és megnézi... — Aha, és mi az ott a hát­só illésen? Kispárna és pap­lan? — Kérlek, néhnméha úgy elmereng az ember, hogy mindenről megfeledkezik és ugye ilyenkor kint alszik a kocsiban. Ám kora reggel, amikor átsuhan a városon!— Levegő!... Tisztaság!... — Aha, és miért ilyen ko• szos a járgányod? Megmos­hatnád. — Mikor lenne nekem időm arra? Majd most, ha kime­gyek az Okához, megmosom a folyóban. Ah, micsoda gyö­nyörűség!... — Szól) a feleségednek) majd az is segít. — Hát tudod, az asszonjJ elhagyott... — Hogy-hogy? — Pontosabban én hagyj tam ott őt... Ide figyel, nem vennéd meg ezt a kocsit? Ju­tányos áron adnám... — De kérlek, nekem eszem ágába sincs kocsit venni. — Barátom, nagyon olcsó» adnám... — Bocsáss meg, de... — Használd egészséggé ö, micsoda gyönyörűség a. amikor a természet lág■«. ölén... A levegő, barátom... Á levegő... És a madárdal... Fordította: j Krecsmáryné Baratt Rozáli*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom