Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
*S^!T-MA<SYARÖRSZAe 4. dl Wft. mljes 1t Csirkecomb« kacsapecsenye és a dollár Uj lendület a baromfitenyésztésben Nyolc—tízmi lliárd forint jelentős összeg, különösen ha tekintélyes hányada dollárban csordul az asztalom. A magyar baromfitenyésztés pedig évenként nagyjából ekkora értéket produkál. És még csak azt sem lehet mondani, hogy a hazai fogyasztó elől visszük külföldre a csirkecombot, vagy a kacsapecsenyét. Mert miközben — különösen egyes cikkekben — nagyhatalomnak számítunk a világpiacon, az itt- hand fogyasztás is baromfihúsból negyedik, tojásból nyolcadik helyen áll a világ- ranglistán. A hazai baromfitenyésztés az elmúlt esztendőkben cikkcakkos pályát futott. Az elmúlt évtizedben a termelés meredeken ívelt felfelé, azután bizonyos megtorpanás következett be. Ugyanis a szakemberek , vitatkozni kiadtak, hogy érdemes-e nekünk a fejlesztéshez drága fehérje takarmányt behozni külföldről, miközben az elhelyezési piacok nem is látszanak mindig biztosnak. A termelők viszont azt tapasztalják, hogy egyéb, termelési ágakban többet hoz a befektetett forint, mint a baromfi üzemágban. Két következmény A termelés nem esett visz- sza, de ez a kettős ok megtörte a fejlődés iramát. Az érdekeltek egy ideig „nem figyeltek oda” eléggé a baromfitenyésztésre. Ez megint két következménnyel járt. Egyrészt elhanyagolták a beruházást. Nem modernizálták az épületeket. nem cserélték ki a lassanként elhasználódó berendezéseket. Másrészt viszont meglazult a baromfitelepeken az az irgalmatlan fegyelem. amely nélkül ma már nem képzelhető el eredményes termelés. Bekövetkezett az a helyzet, amit a szakemberek a maguk kacifántos modorában úgy fejeznek ki. hogy „a genetikailag lehetséges paraméterek és a realizált paraméterek színvonalában fokozódó eltérés nyilvánult meg.” Ezt magyarul szólva úgy mondják, hogy a tudomány és a technika egyre tökéletesebb fajtákat. takarmánytápokat. eljárásokat és gépeket kínál, de mi ezeket nem használjuk ki. ezért a lehetőségek mögött egyre jobban elmaradtunk. Most léptük át az újabb fordulat küszöbét. Eldőlt a vita: érdemes a baromfitenyésztéssel foglalkozni, a hazai kereslet emelkedik és a külső piaci elhelyezés is biztosítottnak látszik, csak persze azt kell termelni, amit a vevő keres. És akkor a dollárban kifejezett árak is kedvezőek lesznek. A baromfi- tenyésztél ismét elérheti régi jövedelmezőségét, de nem úgy. hogy a termelők az áruA FIM Gránit Csiszolöfcorong és Kőedénygyárban 1974-ben 41 millió forint értékű edény és díszműárut gyártanak. Termékeik negyedrésze exportra kerül, fő vásárlóik NSZK. Anglia, Svédország, Jamaika, Haiti és Honduras. A gyártmányok 7—8 százaléka. díszműáru, a, többi olcsó edéuv. Ebben az évben 25— 30 féle úi termékkel jelentkeznek a piacon, melyeket a gyár két Iparművésze tervezett, Pillanatkép a gyár műterméből. Znnaiszky László Iparművész kertdíszítő figurát készít. (MTI fotó — Dara ' István) ért többet kapnák, hanem úgy, hogy olcsóbban állítják elő. Ehhez a cselekvés láncszemeinek egybekapcsolódó sora szükséges. Világszínvonalon Jó példáért nem kell külföldre menni, mert amint tíz évvel ezelőtt voltak, úgy ma is vannak — sőt nagyobb számban — idehaza is világszínvonalon termelő üzemek. Ezeknek a példáját kell követni. És szakosodni kell. Egy üzemben ma már csak egyfajta baromfival, egyféle műveletet érdemes elvégezni. Tehát vagy tojást termelni, vagy pecsenyecsirkét, vagy befognivaló libát előállítani, vagy libát hizlalni és így tovább. A kistermelők szerepe változatlanul nagy, de a szabály a kisemberekre is érvényes. Termelésüket szervezni kell úgy, hogy legyen aki előállítja számukra az alapanyagot. -> takarmány tápot, legyen, akiktől megtanulják a változó módszereket és legyen, aki garantáltan átveszi a termést. Mindezek között legyen egy, aki a teljes folyamatot átfogja, kézben tartja. Fajtánként sem kell külföldre mennünk, mert talán az egy libát leszámítva, hazai nemesítésben és hibridi- , zálásban jobban állunk, mint a szocialista tábor többi országai. ' Épületünk is van elegendő, újat építeni nem. vagy alig kell. De a meglévők alapos átformálásra, rekonstrukció" ra szorulnak és még inkább érvényes ez a jelenleg alkalmazott gépekre, berendezésekre, szakkifejezéssel a technológiára. Az eddigi „egyrétegű” baromfitenyésztést most több rétegbén kell csinálni. Eddig ugyani* az úgynevezett mélyalmon, a padlón, egy szinben kapir- gáltak az aprójószágok. És legfeljebb apró kerítések osztották tágas kockákra a csarnokot. Ma már ketrecekben kell elhelyeznünk a baromfit és a ketreceket több rétegben rakni egymá« fölé. így ugyanazon épületben többszörös létszámú állománnyal dolgozhat a termelő. Tojásgyűités automatikusan Persze egy ilyen zsúfolt csarnokot másként kell szellőztetni. a ketrecben tartott jószágot másként kell etetni- itatni és ha az tojást termel, kell olyan gép is, amely automatikusan összegyűjti a tojást. És mindehhez ismét kell, sőt most még jobban kell az a bizonyos irgalmatlan fegyelem. A rendszergazdák az összes szükséges kellékekkel a teendők pontos leírását is szállítják. Ezt milliméterre és másodpercre kell betartani, mert a mai színvonalon más módon már nem lehet termelni. És valakinek gondoskodni kell arról is, hogy azok a zsákok, amelyekben a takarmánytápokat szállítják, pontosan olyan' összetételű keveréket tartalmazzanak. mint amilyent a zsákon lévő felírás mutat. Ma ugyanis még elég sok az eltérés, ami tovább súlyosbítja a gondokat. A kormány a rekonstrukció, hoz harmincszázalékos visz- sza nem térítendő állami támogatást, biztosít. A konjunkturális helyzetben lévő lud- tenyésztés épületeihez egyedi elbírálás alapján ötvenszázalékosat. Az érdekeltek felfigyeltek ezekre a tehetségekre. Országszerte a baromfitenyésztési kedv fellendülése tapasztalható. Sokan megfordulnak mostanában a hatósági irányítással, tervezéssel, kutatással foglalkozó szerveknél, s azok alig győznek válaszolni az érdeklődők kérdéseire. Ügy tűnik, hogy ez az esztendő valóban a fordulat ideje lesz. a baromfitenyésztők legyűrik a részben maguk teremtette akadályokat és ismét számíthatunk a régi szép lendületre. a hazai ellátás és a dől lárbevételek további javulására. <F) Az agárdi strandokon megkezdték a nyár! felkészülést. Festik a strand hintáit, nyugágyait, csúzdáit, hogy az idény megkezdésekor „üzemkészen” fogadhassák a vendégeket. (MTI fotó — Kuzsonyi Gábor) 15 éve, 1919 óta dolgozik Budapesten az Országos Munka- egészségügyi Intézet. Egyik legfontosabb feladatuk a különböző foglalkozású ártalmak kutatása. Képriportunkban bemutatjuk az Országos Munkaegészségügyi Intézet néhány osztályának munkáját. Képünkön: az slektrofiziológiai laboratóriumban a zaj hatására az idegrendszerben bekövetkező változásokat vizsgálják. (MTI fotó — Csikós Gábor) így élnek a budapestiek Háromrészes új kiállítás első részletét nyitják meg kedden a Budapesti Történeti Múzeumban „hfy élnek a budapestiek” címmel. Amint dr. Horváth Miklósj a múzeum főigazgatója hét-; fői sajtótájékoztatóján elmondta, a tárlat a XVIIL századtól napjainkig vezeti majd végig a látogatókat, s Budapest -lakosainak életmódtörténetét mutatja be. Megismerkedhetnek a látó-: gatók azzal, hogyan dolgozták és dolgoznak a budapestiek különböző rétegei, hogyan változtak a munkakörülmények a XVIII. századtól napjainkig. A kiállítás második és harmadik része, amely a budapestieket otthonukban, illetve szórakozás, művelődés közben mutatja majd be, 1975-ben nyílik meg. Néhány éve még az Egerbe látogatók a híres vár csak egy részében gyönyörködhettek, mert a várfalakat a hozzáépült házak eltakarták. Nemrégiben nagyszabású munka kezdődött: a régészeti kutatások mellett hozzáláttak a vár helyreállításához. Tavaiy elkészült egy hosszú sétány a várfalon. Most „láthatóvá” tették a várfalak jelentős részét, amelyeket eddig a lakóházak és nagy mennyiségű üledéktörmelékek takartak. Tavasszal már pompás látványban gyönyörködhetnek a látogatók. Képünkön: új alakot nyer az egri vár. (MTI fotó — Erezi K. Gyula) j MAGAZINOM 1 GAZIKOMAAAZINöMAG A Z!NoMAGA7$MoMAGA2f NoMAGAZÍlf ;MagazinomAgazinomauazinomagAzinomaga£inomagazInomagaziPB
