Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

Wfí. tnlJnB S*P rä&ET-WAÄYARORFZA« S. aldaf A Kelet magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat Tünde utcai telepén az új munkás­szállóhoz korszerű konyhát és 200 személyes‘ebédlőt is létesítettek. (Elek Emil felv.) Premier elolt LÁTOGATÁS 31 @2®!i nbaton nyílé BM¥-n JEGYZET Üttörő­expedíeió Nagy volt a tétje a május 11-i nyíregyházi úttörőexpe- diciós vetélkedő döntőjének. A hat csapat tagjai közül csak ö: juthat el nyáron a zánka, úttörövárosba. és az 51 ezer 100 forintból is a leg­jobban szerepeltek részesül­nek nagyobb arányban. A szép jutalmaknak igen ma- 8% volt az áruk. Nem csu­pán az úttörőélet kérdéseiből kellett felkészülniük, de ott­honosan kellett mozogniuk a KISZ-élet. Nyíregyháza ne­vezetességei, ipari és mező­gazdasági eredményei. a honvédelmi ismeretek terüle­tén is. Nem maradt ki a ri­portkészítés (a város vezetői­vel. a játékos villanyszerelés, szendvicskészítés. a városi idegenvezetés sem. A kívülálló részére egy-egy ilyen verseny során önkénte­lenül is felvetődik a kérdés Mennyit tudnak a mai 5—8. osztályosok, hogyan veszik a megterheléseket, és hogyan tudnak eligazodni az őket körülvevő „nagyvilág” szá­mukra nem egyszer zűrzava­ros helyzeteiben ? Egyszerű­en és röviden ennvit vála­szolhatnánk: kissé felnőttesen okosak a mai gyerekek, bír­ják a megterheléseket, és fel- készültségükkel el tudnak igazodni az őket körülvevő világban. Érdemes azonban erről kis­sé bővebben is szólni. Las­san már természetessé válik — és ezért a figyelmet néha- néha elkerüli — ha- a gyere­kek folyékonyan és értelme­sen fejezik ki magukat, meggondolt válaszokat ad­nak a kérdésekre, okos véle­ményt nyilvánítanak. Sok kezdeményezéN részesei lesz­nek és nem is akárhogyan teljesítik azokat. Mindez ar­ra mutat, hogy az iskolai tan­anyag elsajátításától jóval többre vállalkoznak, különö­sen azok. akik a kisdobos- és az úttörőszervezetben tevé­kenykednek. A különböző szakkörökben dolgozó pajtá­sok tovább szélesítik maguk számára a kört, egy-egy szak­terület alaposabb megis­merésével. Ez természete­sen újabb időt, újabb megterhelést igényel, s ha a mostani expedíciós ver­senyt vesszük figyelembe, egy-egy 10 tagú őrsnek leg­alább 8—9 féle területet az átlagosnál alaposabban kel­lett ismernie. Csupán néhányat említünk. Az idegenvezetésnél bebizo­nyították, hogy ismerik a vá­ros történelmi nevezetessé­geit, üzemeit, gyárait, eddigi kulturális munkájukat dicsé­ri, hogy rögtönözni tudnak irodalmi összeállításokat, de ismerik az elsősegélynyújtás követelményeit, jól bánnak a poroltóvaj és ha szükséges, cs >mag-szállítólevelet is ki tudnak tölteni. Mindez bi­zony nem kevés erőfeszítés­be kerül, s amihez még hoz­zájárul az úttörőexpedíción kívüli feladatok sokasága. Éppen ezért nem véletlen, hogy a verseny során több pedagYíus csapatvezető — akik irányítják az iskolai csapatmunkát, akik lebont­ják az úttörőtanév felada­tait és a gyerekekkel közö­sen‘végrehajtják azokat — megjegyezték: — ez már egy kicsit sok. nagy a megterhe­lés. túl magas a követélmény­szint. Bizonyára sok vonatkozás­ban igazuk van, de a vetél­kedőkre — és itt az elő- és a középdöntőre, valamint a többi, más versenyre gondo­lunk — nem egyik napról a másikra kellett felkészülniük. Hosszú hónapok gyűjtőmun­kája. kutatás, a gyakorlati tudnivalók megszerzése előz­te meg a döntőt. Ezek össze­gezése. megtanulása már fe­szítettebb tempót követelt. Ami a követelményszintet il­leti, mindig egyre magasabb és magasabb lesz. Ez így van az élet minden területén melyhez a kisdobos- és úttö­rőmunka is hozzátartozik. Akik indultak a döntőben — annak minden fáradságával nehézségével együtt — kivá­lóan versenyeztek. . Balogh Júlia \ Aki azokban az időkben járt az albertirsai úti mező- gazdasági vásár területén, amikor az volt a szokásos rádióüzenet, hogy: „A tokaji csúszik, a pénz úszik!” — nem fog ráismerni, ha kilá­togat a szombaton megnyíló idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. A volt lovaspálya helyén felépült Köz^p-Európa leg­nagyobb fedett kiállítási csar_ noka./ kétszázszor száá mé­teresnél valamivel nagyobb, 23 ezer négyzetméter alapte­rületű, A volt zsombékos kis tó helyére került át a városligeti medence mása, a szokásos .szökőkúttal. A be­járat mellett az építők azon fáradoznak .hogy a víztorony köré egy tizenkét emeletes toronyházat emeljenek, tete­jén forgó kj|á tóétteremmel. Itt lesznek a tárgyalótermek. Szakosított kiállítás Földes László, a HUNG- EXPO vezérigazgatója tá­jékoztatásában mindezt úgy foglalta össze, hogy félmil­liárdos beruházás és két évi megfeszített munka van a vásárváros felépítése mö­gött, az 1972. évi kormány- határozat szerint, mely elő­írta, hogy a Városligetet vissza kell adni a sétálóknak és a gyermekeknek. (Lát­tunk is óvodásokat az egy­kori vásár befüvesített te­rületén játszani.) A határ­idő 1974. március volt. Tehát idén lesz először Kőbányán a BNV. De szak­vásár is idén először. Meg­szűnnek a nemzeti pavilo­nok. Ennek értelméről a ve­zérigazgató ezt mondja: — A kormányhatározat azt is előírta, * hogy a nép­gazdaság időszerű igényei­nek "megfelelően — export­terveink, • importérdekeink figyelembevételével —, át kell térnünk a fejlett szak­vásárok rendszerére. Ezért az ú.i vásárközpontot már úgy terveztük, hogy első­sorban szakvásárok megtar­tására adjon módot. A nem­zeti pa * Ionok helyét az azo­nos termékcsoportba tartozó áruféleségek szakosított nagycsarnokai veszik át. Mégpedig olvan műszaki és technikai felszereléssel.! hogy á legkülönlegesebb árube­mutatókra is lehetőséget biz­tosítsanak. Személyes ta­pasztalatból ismerem a leg­korszerűbbnek emlegetett európai vásárközpontokat. -Az új budapesti vásárköz­pontnak nincs ta’-t-anivalőja az összehasonlítástól. Hogy mit jelent az új rendszer, a szakvásár, erről ezt mondja Földes elvtárs: — Külföldi kiállítóink­nak, de jónéhány hazai ügy­felünknek is régi kívánsága volt már, hogy termékeiket a magyar és a nemzetközi konkurencia közvetlen kö­zelében mutathassák be. nyerjenek több lehetőséget a gyakorlati összehasonlítás­ra, a versenyeztetés azonos feltételeire. Hogy ezt telje­sítettük. vonzóerőt gyako­rol a külföldi kiállítókra. Így egy-egy témában az összes világcégek szükségesnek és érdemesnek vélték eljönni áruikkal Budapestre. Hu­szonnégy ország ezer kiállí­tója azért is szép szám, mi­vel a fejlődő országok cso­portja — objektív adottsága miatt —, inkább az őszi megjelenést választotta. Vásár után — vásár Az említettek alaposabb felkészülésre késztették a hazai vállalatokat is. Hat- százharminc magyar vállalat a terület egyharmadán ké­szül kilenc témában vetél­kedni.! Mert az első idei szakvásárnak csak a követ­kező témái lesznek: műszer­ipar és híradástechnika — irodagép- és számítástechni­ka, — energiatermelés és villamosgépgyártás — fém- megmunkálás és kohászat — építőipar és klímatechni­ka — kereskedelmi és ven­déglátóipari gépgyártás — közlekedés és anyagmozga­tás — könnyűipari gépgyár­tás — vegyipar és bányászat. Tehát: hagyományt alapí­tunk arra. hogy tavasszal a termelőeszközök, a beruhá­zási termékek hazai és kül­földi versenyeztetése zaj­lik a kőbányai vásárcent­rumban. Nos, „főpróbaként”, a v$~ sár elkészült területén már megtartották márciusban a »"Nemzetközi Építőgép Kiállí­tást. Áprilisban pedig a 'HUNGAROPLAST 6. Nem­zetközi Műanyagipari Szak- kiállítást. ősztől hat új vá­sár következik: szeptember 14-én nyílik az AGROMEX- PO 2. Nemzetközi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár. Vele egyidőben lesz az „őszi” nagy vásár, mely a fogyasztási cikkek sereg­szemléje lesz. Témái: öltöz­ködés, otthon, háztartás, élelmezés, szabad idő, közle­kedés. Októberben a nemzet­közi csomagolástechnika vi­lágversenyének, utána a nemzetközi ipari elektroniká_ nak ad helyet az ötvenezer négyzetméternyi kiállítási terület. Itt lesz ezenkívül a nemzetközi textil-, ruházati, tisztító-, bőr_ és cipőipari kiállítás. Végül december 6-tól 16-ig a Téli Élelmi- szervásár. Szabolcsi érdekességek Végiglapoztuk a belföldi kiállítók névsorát és felke­restük telephelyeiket. Nem véletlen, hogy a szabolcsi névsor rövid. Az sem, hogy — termelési eszközökről lé­vén szó — elsősorban az ipartelepítés megyei gyárne-T veivel találkoztunk. .Így az Elektroakusztikai Gépgyár, a HAFE, a MOM, a METRI- POND, az öntödei vállalat és a Taurus Gumigyár nevén akadt először meg a sze­münk. Valamivel kevesebb közünk ugyan van a Nitro- kémiához is, a nyírmadai Kossutjh Termelőszövetke­zettel való együttműködése miatt, kooperációban pedig alighanem nyúlt szabolcsi kéz is a Csepeli Vasmű és a Ganz-MÁVAG kiállított tér- mékeinek egyes darabjaihoz. A Csőszerelő Vállalat itteni munkáin kívül talán az is ébreszti maj-d a lokálpatrió- ta szemeket» _ hogy ennek a vállalatnak a dolgozói túl­nyomórészt megyénkbeliek. ... ha .már „haza”_bessé- lunk, láttuk annák>a köszö­nőlevélnek a másolatát, amit a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet kapott azért, amiért a szinte ócska­vas áron megkapott volt vá­rosligeti Petőfi-csarnoknak a iu gyorsan, tervszerűen elbontotta és elszállította. Ez egyben magyarázat arra ls, hová lettek a városligeti vásárváros pavilonjai. Csak­nem mind vidéki üzemek kapták, csarnoképítésre. Már megindították a Jó­zsef körút és Népszínház ut­ca sarkától a 29 jelzésű vil­lamost, amely a vásár be­járatáig jár. Mi a Metróval mentünk, melynek őrs vezér téri végállomásának kijára­tánál mindig ott áll egv 100_as jelzésű kék autóbusz. Mertük az időt: a Parlament előtti metróállomástól tizen­hat perc alatt a Vásárban voltunk. Ezt az utat javasol­juk a gépkocsival érkezők­nek is, mert bár nagy mére­tű parkolóhelyeket létesítet­tek. azok máris zsúfoltak ÍEev 29/Y jelzésű villamos a Keleti pályaudvartól is köz­vetlenül a Vásárhoz visz.) Egyébként visszafelé is a százas busszal utaztunk. Uti- társaink vidám énítők vol­tak. Munkaidejük letelt. Csupa szabolcsi vásárépítő. Gesztelyi Nagy Zoltán Balázs Anna legutóbbi ri°- velláskötetét („Egy orvos az autóbuszon”) és az írói vilá­gát két feldolgozással mutat­ták be kedden a „Nyitott könyv”-ben. Mindkét elbe­szélés tévé változata jól il­lusztrálta Balázs Anna is­mert1 írói erényeit: a mai té­mákhoz való Vonzódását, jó szemű megfigyelőkészségét, problémaérzékenységét, köz­érthető, klasszikusan epikus, realista előadásmódját. Ugyanakkor a szereplők többsége jellemének csupán néhány vonással való felvá­zolása nem minden most lá­tott hősét tette életszerűvé, A túlságosan nyilvánvaló di­daktikus célzat a „Száz lot- tószelvény”-ben még 'némi sematizmust is idézett, pl. fér­jét a lottózástól eltiltó kardos takarékos menyecske ábrá­zolásában, vagy az eladott lottószelvény „felárától” (ne­tán az egész összegtől?) mindenképpen helyeselhető,. de túlságosan konfliktusmen­tes megszabadulásban. A kis jelenlét üzemi környezetében Rajz János lottózó öreg sza­kija írói, színészi telitalálat volt Az „Űj lakás” ismert témáját, a megszokási, érzel­mi okokból a régiből elköl­tözni nem akaró magányos öregasszony elkerülhetetlen kálváriáját meleg lírával, az embertársi szeretet és segítő, készség mindent legyőző ere­jének bemutatásával oldotta fel az írónő. A tévéváltozat­ban Gobbi Hilda és Bulla Elma kitűnő karakteralakí- tásai finom mértéktartással egyensúlyozták ki a történet végefelé eluralkodni akaró érzelimeskedést. Mihályfi Sándor rendezése híven szol­gálta aZ elbeszélésék légkö­rét és kömyezetrajzát. Valóban néven nevezte a „szervezett közösségek ható­igen jó műsorok közül vá­logathatott a múl; héten a hallgató. Különösen, annak volt nehéz dolga, aki a rádió­újságból egy hétre előre ki­válogatja azokat a műsorszá­mokat, amelyeket meg akar hallgatni. Bizony többször is nehéz választás elé kerül­tünk: a Kossuth-, a Petőfi- adót. vagy a 3- műsort hall­gassuk-e. Ez utóbbit azért kell számításba vennünk, mert a zene mellett mind több jó hangjátékot, érdekes riportot, irodalmi összeállí­tást, beszélgetést szerkeszte­nek ebbe a programba. Hétfőn gyakran kellett csa­vargatni az állomáskeresőt, ha nem akart az ember jó dolgokról lemaradni. Hogy csak a délutánnal kezdjem: ez a nap A csehszlovák rá­dió napja volt a Magyar Rá­dió műsoraiban, ennek ke­retében több értékes prózai és zene, műsor hangzott el. A fiatalok kora délután a Szlovák Rádió ifjúsági mű­sorát — a „Kék hullámot” — hasonlíthatták össze maguk­ban a Táskarádió című összeállításunkkal. 'Később a Rádiószínház mutatta be Jan Hudec díjat nyert hang- játékát — Még egyszer meg­látni Vaskutacskát — a Kos- suth-adón, De közben a Ket­tőtől hatigbán a kívánságmű­sor is csábítgatta a hallgatót, mert a pozsonyi nagymama emlékeiről és a mai fiatalok­ról szóló kedves zenés hang- játék elég oldott volt ahhoz, hogy időnkint belehallgathas­son a Petőfi műsorába. A legtöbben ezen az estén biztosan a Rádió Kabarészín­házának májusi műsorát hallgatták, annál is inkább, mert szünet van a televízió­ban. Szellemes, nevettető het­ven percben volt részünk, né­hány számot kivéve igazi, a dolog lényegéből fakadó hu­mort hallhattunk. E néhány kivétel közül csak egyet em­lítenék meg: az Aranypáva körén kívül eső” fiatalok sza« bad idejének kulturált el­töltésében, szórakozásában, ízlésében és viselkedésmód­jában meglévő problémákat a pénteken, késő este először jelentkező, új ifjúságpoliti­kai sorozat, a „Nevező”. A főszereplő fiatalokat kitűnő­en. egyben megértéssel . jel­lemző filmbetétek érdekes változatossággal, jó ritmus- váltásokkal szolgálták, az apropót a stúdióban folyta­tott beszélgetéshez, melyben minden mondat az ifjúság szereteléről, a fiatalokért hangzott el. Az első adás legnagyobb erényének min­denekelőtt az őszinte helyzet, feltárást vélhetjük. Rózsa Gyula a bejátszott filmrészletekben megismert, nagyon rokonszenves fiaa- ^ok művészeti ízlésvilágával kapcsolatiban így állapíthatta meg, hogy „..az ízlés fejlet­lensége és az emberi értékek kettőssége még sajnos töme­gesen meglévő jelenség...” A kettő közelítéséért sokat és felelősséggel kell tenniük a szervezett közösségeknek, pe­dagógusoknak, tágabb érte­lemben' az egész társadalom, nak. Vagy: „...közízlésünk­ben légüres terek vannak, s félő. hogy más tölti be, mint szeretnénk.” A szerkesztő műsorvezető Hars György úgy fogalmazott, hogy sok mai fiatal a „Földet körül tudná már járná de a kendő ott van a szemén”. Nos. ezek az Igazán sokakat foglalkoz­tató és érintő, érdekesen fel­tett kérdések felcsigázhatták várakozásunkat a sorozat következő adásai iránt, —- amelyeket talán célszerűbb volna koraibb időpontban műsorra tűzni, hogy minél többen láthassák, hallhassák. Merkovszky Pál ját. Nagyobb részét a valódi szellemességet nélkülözőnek, töibib helyét Ízléstelennek, né­hol meg egyenesen idétlennek tartom. Súlyos szavak ezek egy kritikában, de helyük van itt, mert ez a paródia szinte mintapéldája annak az aszfalton virágzó kispolgá­ri szemléletnek, amely a pa­raszt embert mindig — ma is — magasról kezelendő szel­lemileg alsóbbrendű lénynek, legfeljebb viseletét, szokáséit, megcsodálható, de magatar­tását egyébként kinevetendő különlegességnek tartja. Nagy kár. hogy adásba ke­rült. Tanulságos és érdekes volt a Mikrolánc — Petress István műsora az intrikáról. Jó len­ne ezt az adást más időpont­ban megismételni, mert sok helyen .munkálkodó’” intri- kusok tevékenységének meg­előzésére, lehetetlenné tételé­re, vagy megszaisítására kap­hattunk belőle okos tanácso­kat szenvedő alanyoktól éa pszichológustól. A harmadik műsorban há- rom szép hangjátékot élvez­hettünk. A Kaliforniai bállá- da — nyilván megújított for­mában — a német rádiózás hőskorából való, 1932-ből. A viszonylag «ok epikus rész el­leniére is élvezhető még ma is. (Rácz György rendezése.). Csütörtökön Alekszandr Ob- renovics lírai kisdrámáját — a Nottumot — hallhattuk Varga Géza rendezésében. E kamara hangjáték nemcsak a szívet, hanem a gondolatot kát is alaposan megmozgatta. Kőmives Sándor öregembere és Molnár Tibor tolvaja szin­te láthatóvá formálódva lé­pett elénk rádióhallgatás közven. A harmadik hangjá­ték a vasárnap délelőtt su­gárzott , Muzsikáló fák, Alexis,haiti író műve, is­métlés, érdemes volt meg­hallgatni. Seregi István I RÁDIÓ MELLETT népzenei vetélkedő paródia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom