Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

1974. äprills 17.

fCELET-MÄGYARORSZÄO

NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET

Üzemi demokrácia

Paritásos alapon

ön szerint mi az üzemi demokrácia?

Holló István: Az, hogy a kollektív szerződés módosítása csak a mi tudtunkkal történhet meg.

Kovács János: Szerintem az, hogy ha kér e munkás és indokolt a kérése, akkor segítsenek rajta.

Majoros Jánosné: Figyeljenek a vezetők, arra, amit a munkás mond, javasol. Akkor az ő fejük is kevesebbet fáj.

Ábrányi János: Legyen közvetlen a vezető és beosztott kapcsolata. A vezető ne csak a számokat, a mutatókat nézze, hanem az embereket is lássa meg, gondjaikkal együtt.

Jól érzik-e magukat?

Akik ezeket mondták, a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat dolgozói Nyíregyházán. Holló lakatos, szocialista brigádvezető; Kovács esztergályos a forgácsoló üzemben, Majoros- ne betanított munkás a lengéscsillapító szereidében és Ábrányi esztergályos a forgácsoló üzemben. Akik a beszélgetést végighallgatták. majd maguk is véleményt nyilvánítottak: Fazekas József és Jeszenszki András művezetők.

A VAGÉP köztudottan — az egvik legjobb tanácsi vállalat megyénkben, Nyíregyházán. Több megrázkódtatás után is talpon maradt; újítani tudott a termelésben, amikor a HAFE (jórészt ennek az üzemnek a kollektívájából verbuválódott; legutóbb pedig ez a kollektíva vágott neki, hogy rendbeszedje a volt gép- járműtechnikai vállalat szénáját is.

Több kiváló kitüntetése van a vállalatnak. többszörös élüzem. Egyre jobb, ütőképe- 6' bb a szakmunkásgárda, javulnak a munkaié1 tételek is. Ám ez az üzem is, ahol jól tudják a termelés nemcsak a gépeken, a berendeléseken múlik, hanem elsősorban az embereken. Azon: jól érzik-e magukat az üzemcsarnokokban, a műhelyekben a fizikai dolgozók, a termelés közvetlen irányítói. Magyarán: ennél a vállalatnál igen sokat adnak a jó üzemi légkörre, az üzemi demokráciára:

Az írás elején idézett véleményeket így egészítették ki:

— Persze, nemcsak a kollektív szerződés megalkotása, vagy módosítása a fontos, hogy üzemi demokrácia legyen. Ebben a vállalati alkotmányban rögzítjük a jogokat és a kötelességeket, érthető, hogy ez a legfontosabb. Le legalább ilyen fontos, hogy érezze a munkás. ha lát valamit és szól. akkor nem vész a pusztába a szava —« mondja tovább Holló István. Aztán megemlíti, korábban rengeteg problémát okozotr a termelésben, hogy a gvár jrnár. két műszakban termelt, de a szerszám- kiadás csak egy műszakban történt. Aki időben nem kapott észbe, az k°nnven szerszám nélkül maradhatott este nyolc felé Egyszer isztán szóltak a termelési tanácskozáson: nem olyan megoldhatatlan probléma ez, változtassanak raita.

— És változtattak. Már két műszakban lelhet szerszámhoz jutni. Talán apróság, nem is millió«, ügy de az emberek azóta nem -zúgolódnak, és ha másért nem, hát ezért ig megérte.

Az igazgató kézfogása

Aztán felidézzük közösen azt a termeié la nácskozást. ahol a dolgozók az új csarno1 fűtését tették szóvá. Nyáron túl meleg volt télen meg alig fűtött a radiátor. Azóta ezen is változtattak igaz. a dolgozók sem ccunár követeltek, hanem társadalmi munkával bizonyítottak is.

Más.

;— Nálunk már szokás, hogv szilveszter lelőtt az igazgató és a főmérnök végigjárta a műhelyeket és boldog új évet kíván a dolgozóknak. Önmagában ez a kézfogás nem nagy dolog, mégis jólesik a figyelmesség.

Ennél persze sokkal jelentősebb, hogy a gazdasági vezetők ajtaja mindenkor nyitva áll, nemcsak a termelést irányítók, de az egyszerűbb dolgozók előtt is. Ezzel kapcsolatban említette Kovács János: „Az én példám jól bizonyítja, hogy mit jelent az, ha meghallgatják a munkás kérését, öt év alatt több beosztásban voltam. Előbb tanulófelelősként működtem, majd a gépbeállítás lett a posztom. Később új profilokra tértünk át, de nem volt hozzávaló szerszámunk. Nem tagadom, egy picikét elment a kedvem, mert semmi sem úgy sikerült, ahogy én szerettem volna. Kértem magamat vissza a termelésbe, a gépre. Megértették problémámat és visszajöhettem ismét a gépre.. Nekem így jó, itt többet tudok nyújtani, elégedettebb vagyok.

Maiorosné mást említ.

— A szelepanyákat a lengéscsillapítókhoz korábban másutt gyárttatta vállalatunk, Az anyagot elküldtük az ongai csavargyárba ég mindig onnan kaptuk vissza a terméket. Megtörtént, hogy az ongaj üzem nem tudott határidőre szállítani, állt az egész vonal emiatt. Már vagy két hete-tétlenkedtünk, amikor véget ért a türelmünk és felmentünk az Igazgatóhoz: hozassa vissza azt az anyagot, megcsináljuk mi magunk a szelepanyát.

Három napra rá, visszaérkezett az anyag, az emberek túlmunkában is ráhúztak, és már nem állt a lengéscsillapítók szerelése, tudták teljesíteni a megrendelők kéréseit.

Hűtőgép a műhelyben

Mások "azt idézik fel, hogy a termelési tanácskozásokon nem mindig csak a gyártás ügyeit teszik szóvá, hanem a munkásellátást is. így volt ez például akkor, amikor kérték, tartósabb bakancsokkal lássák el a műhelyben dolgozó munkásokat. Teljesítették.

— Hát a hűtőszekrény! Azt se felejtsük el! Azelőtt a műhelyben a fiókokban tartottuk az ennivalót, antí nemcsak egészségtelen, de szabálytalan. Kértük, vegyenek a műhelyekbe hűtőszekrényeket. Nem kellett rá sokáig várni, most már oda tehetjük a tejet felvágottat, amíg elérkezik a reggelizési idő. Sőt, ha az ember vásárol egy kis húst, azt is beteheti. Legutóbb én kéj kiló húst tettem be, két napig is elfeledkeztem róla... mondja Ábrányi, a forgácsoló üzem esztergályosa.

Kovács másra tereli a szót. Elmondja, az üzemi demokrácia egyik része az is. hr#;y lehetővé teszik az embereknek a szakmai fejlődést. Volt itt korábban egy rajztanfolyam, jó volt, sokan érdeklődtek felőle, eljártak oda. ..Szerintem nem ártana, ilyen továbbképzéseket máskor is szervezni, mert ránkfér.”

,A két művezető Jeszenszki és Fazekas hasonlóan a hatáskör bővüléséről beszélnek, amikor az üzemi .demokráciát említjük nekik.

— Mondhatunk szép szavakat meg palástolhatjuk a problémákat a legkülönfélébb szinteken, de egy az igaz; sok minden ott dől el, lenn a műhelyben. így van ez az üzemi demokráciával is. Nálunk köztudottan elégedettek a munkások a legmagasabb vezetők tevékenységével. De ha ők megszakadnának akkor is visszájára fordulhatna minden, b- baj volna lent az üzemben a hangnemmel, r bánásmóddal.

— Szerintem még az is fontos, — egész: ti ki Fazekas, — hogy a vezetők ne va^jana1. arra; *a munkás majd elmondja, ha fáj nek’ valami. A munkás legtöbbször szótlan, nekünk kel] a gondok elébe menni. Ha ezt érzik, megnő a bizalmuk, s ha van bizalmuk barmit kérhetünk tőlük. Ezt nevezem én köl "sönösségnek, üzemi paritásnak.

Ebben maradtunk.

Angyal Sándor

VAGÉP: brlgádmegbeszélés közben.

T oldat

. .1 ✓

Készülő meglepetések

Sóstó - szezon előtt

Festik, csinosítják, szezonra készítik elő a Sóstót.

A zt suttogják, kiapadófélben van a ■''sóstói gyógyvíz. Márpedig mit ér a Sóstó gyógyvíz nélkül?

Közben Nyíregyháza-Sóstófürdőt már a múlt században is úgy emlegették, mint kedves kis üdülőhelyet, ahol a víz és az erdő együttes hatása teremti meg a pihenés, a gyógyulás feltételeit. A vegyvizsgálatok azt mutatják, hogy a termálkutakból nem csak egyszerű meleg víz jön fel, hanem alkálikus hatású gyógyvíz bugyog, amely gazdag oldott ásványi anyagokban.

Nem lehetünk megelégedve Sóstó mai állapotával — mondják sokan, s teljes joggal. Egyesek a környékre is gondolnak, mások csak közvetlenül a fürdőt nézik, s mindenütt intézkedéseket sürgetnek, olyan elgondolásokat vetnek fel, amelyeknek a megvalósításához pénz kell, s általában nem egy-két forint, hanem százezrek, milliók. Pénzből pedig mindig kevesebb van, mint amennyit igényelnek.

Borúlátásra mégsincg ok. Hiszen Nyíregyházának két-három évtizeddel ezelőtt csak a tavi strandjára jártak az emberek, ma viszont a melegstrand egy-egy meleg nyári vasárnapon tízezernyi embert fogad. Illetve a gond éppen akkor jelentkezik, amikor tízezer ember ellátásáról kell gondoskodni egy maximum 4_5 ezer embert befogadó képességű fürdőben.

Az utóbbi hónapok sok újdonságot hoztak Sóstón. A melegstrand egyre inkább minden igénynek megfelel. Az uszoda lefedése megoldotta a téli 6trandolást, végre megteremtődött az alapja a szervezett úszásoktatásnak, az úszósport kialakulásának. Modem vízvisszaforgató berendezést építettek be, amely tisz- ;án tartja a vizet, szűri, fertőtleníti azt

A reális képhez tartozik: csak ezzel a- vízvisszaforgató berendezéssel leheli hosszú távra megoldani a melegvízellátást. Ugyanis a mai igényekhez képest tényleg kevés a sóstói gyógyvíz, ha éppen nincs is kiapadóban. A négy termálkútbói ma már csak három üzemel, s ezeknek az állapota is csak 59—80 százalékos kihasználtságot enged meg. A III-as kút percenként 200 liter termálvizet ad, míg a legbővebb hozamú IV-es küj is csak percenként 350 liter vízzel látja el a strandot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szabványméretű uszoda feltöltéséhez kétezer, a termálmedencéhez ezer köbméter víz kell (literben kifejezve összesen 3 millió liter vízről van szó!), akkor könnyű kiszámolni, hogy egy teljes vízcseréhez a három kútból két nap sem elegendő. (Mivel a kutak 40—50 Celsius- fokos meleg vizet adnak 600—1000 méteres mélységből, ezért a vizet hűteni kell, így valamivel kevesebb termálvízre van szükség.)

A strand vize csak akkor ér valamit, ha a fürdőző kulturált ellátásban részesül. Az utóbbi időben itt is történt némi változás új pavilonok nyitásával. Az idén nyárra a vendéglátóipari vállalat éttermét — amely kis létszámmal, gyenge választékkal „szolgálta ki” a vendégeket — átalakítják önkiszolgáló étteremmé, növelve ezzel a kapacitást. A húsipar egy új fabódéban húrka-kolbász sütő hideg ételeket árusító boltot nyit Ugyancsak a fürdőző vendégek jobb kiszolgálását segíti, hogy a köcsönzőben új gyékények, nyugágyak várják őket, egészségükre vigyáznak azzal, hogy nyáron állandó orvosi ellátás lesz strandon.

Május elsején már nyit a strand. Addig mintegy 300 ezer forintos költséggel újabb parkosítás, tereprendezés folyik. A patakon túl eltüntették a törmelékhegyet, itt kialakítják egy olasz előre gyártott elemekből készülő tanmedencének a helyet. Húsvét után az úszómedencéről leveszik a sátrat, ennek a munkálatai egy-két hetet vesznek igénybe. A beépített szűrőberendezés a termálvízben oldott ég kicsapódott lebegő vasvegyületeket kiszűri — voltak, akik emiatt tekintették piszkosnak a vizet —, ezzel az újonnan festett medencék átlátszó vize a szemnek is kellemes lesz.

A hideg vagy tavi strand vize jelenleg fürdésre alkalmatlan. Meghökkentő ilyen kategorikusan leszögezni a tényt, viszont ezzel kell számolni a városi fürdőket ez év márciusában átvett Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Vagyis a Sóstót valamikor híressé tevő szikes-sósvízű tó rendbehozása a következő idők egyik nagy feladata. A csónakázótó (amely eredetileg volt a sóstó) és az 1929-ben kimélyített strand vize elöregedett. A tó alján felhalmozódott az iszapréteg, amit el kellene tüntetni.

AAiután a tónak természetes utántöltő- se nincs, a víz elöregedése szükség- szerű folyamatnak látszik. Egyelőre ideiglenes megoldással — a két tó szétválasztásával — a fürdőző tavat kémiai kezelésnek vetik alá, hogy fertőtlenítsék a vizet, fürdésre alkalmassá tegyék a tavat. Jövőre viszont elkerülhetetlen a fenékkotrás elvégzése, amely mint-: egy négymillió forintos munka.

A hidegstrandon az építmények is elavultak. A fából készült, elkorhadt kabinokat előbb-utóbb ki kell cserélni — néhányat ideiglenesen a melegstrandra telepítenek át, mert nyáron ott van hiány az öltözőkben.

A sóstói fürdőegyütteshez tartozik még az 1800-as évek végén épült kádas fürdő. Itt J2 szobában 42 kád, valamint egy száz kilométeres termálmedence fogadja a fürdőzőket Tulajdonképpen ez az épület szolgál a gyógyulni vágyóknak télen-nyáron át. A régi épület felújításra szorul. A homlokzatot reno- behozzák, a belső karbantartásra is sor ke *iil még az idén. A mellette levő kazánházat lebontják — a vizet nem kell melegíteni, csak a folyosók fűtésére szolgált, amit egy kisméretű olajkazánnal is meg lehet oldani. Sóstó egyik jelképe a víztorony. Ennek a felújítására a városi tanács félmillió forintot költ.

Sokba kerül Sóstó. Az idén a fenntartásra és a beruházásokra 3—4 millió forintot költenek. Viszont nyíregyháziaknak, a megyében élőknek ég távolabb lakóknak nyújt kellemes felüdülést, pihenést. Ezt kell szem előtt tartania a távlati tervezésnek is, amely Budapesten folyik. 1980-ig már napi húszezres forgalommal (csúccsal) számolnak, s ehhez alakítják ki a telepítendő új medencéket; kisebb kisajátítással bővítik a 32 holdas strand ég tavak területét, s építenek új öltözőket.

Sóstó Nyíregyháza idegenforgalmi nevezetessége. Ennek jegyében folyik a propaganda, az idegenforgalmi szervekkel a kapcsolat- kiépítés, hogy olyan új rendezvényeket tartsanak a strandon, olyan programokat szervezzenek, amelyek városban élőt A, távolabb lakót egyaránt kicsalogatnak Sóstóra. S az idén a melegstrand talán rekordot is dönthet: éves szinten 200 ezer vendégnél többet fogadhat.

póstó mellett szólni kell még a város

másik gyógyhatású fürdőjéről is, a közelmúltban épült Malom utcai kád- és gőzfürdőről. A víz összetétele itt — amit 900 méter mélyről nyernek — közel azonos a sóstói vízzel. Ennek is magas az oldott anyag tartalma. jellegzetes sós íze van. A városi fürdő 32 káddal és három különböző hőmérsékletű termálmedencével, valamint szaunával várja a fürdőzőket.

Emellett a szokásos szolgáltatásokkal —• masszázzsal, fé^fi női fodrásszal, pedikü rel — állnak a vendégek rendelkezésére. A városi fürdőnél a további bővítésre is megvan a hely.

Ahhoz, hogy Nyíregyháza „fürdőváros” legyen, talán nem jutunk el soha. Viszont a meglevő adottságok jobb kihasználásával egyre szélesebb fürdőkultúrát lehet teremteni a városban, illetve Sóstón. A szabad idő kulturált eltöltéséhez. a pihenéshez ad segítséget minden új létesítmény, ami a fejlődő várossal együtt épül, amire újabb ég újabb mi’liő- kat költenek. A meglevő berendezések, fentietek is sokba kerültek — a fürdők értéke ma már meghaladja az ötvenmilliót — ezeknek a felújítására, fenntartására is áldozni ke11. Annak a nyáron több mint száz. télen 7S--83 embernek, aki a fürdők üzemeltetéséről gondoskodik. szintén arra kell gondolnia: a városnak, fürdőjének hírét messzi földre is e1- viszik az itt megforduló idegenek, legyü' k hát azon. hogv minél iobb hírünket köbn-k s ezáltal minél többen érmen Nvfrnmíhá-ó íg Sóstót válasszák úticélul kirándulásaiknak.

Lányi Boton i