Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

8. oldal ItTOlT-WÄSTÁRORSZÁC — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1974. április CT. Sokba kerül A kijózanító állomáson Injekciót kap a páciens — azután kijózanodik. A MENTŐ CSIKOROGVA FÉKEZETT. ■O. a hordággyal kilépő két férfi az út­test bal oldalán fekvő eszméletlen emberhez ment. Részeg — állapították meg szinte egy­ezerre ránézés alapján, aztán ébreszteni pró­bálták. „Mi van?” — mondta nyöszörögve a íekvő, aztán ismét oldalra fordította a fejét. Berakták a kocsiba, ég elindulak vele a de- toxikáló állomásra. Bent, míg vetkőztették, morgott valamit, de még nem tudta felmérni, mi történhetett vele. Másnap reggel aztán el sem tudta képzelni hová került. Szidott min- oenkit, akik kezelték, kijózanították, akik be­hozták, de leginkább azt, aki beszólt a men­tőknek. Nyíregyházán nem régi, mindössze két­hónapos múltra tekint vissza a detoxikáló ál­lomás. Hogy mi tette szükségessé működését, arra próbálunk választ adni. A megye hat­százezer lakosa — beleértve a csecsemőket is — 1973-ban átlagosan 1800 forintot költőt! italra. (A csecsemők természetesen nem ittak). Ez annyit jelent, hogy egymilliárd forintnál is több volt a kereskedelemben ég a vendéglá­tókban eladott alkohol tartalmú italok for­galma. Hogy milyen nagy összeg ez. arra áll­jon •’Itt nébanfc" összehasonlító példa." gén hangzott el az az örvendetes hír. hogy megyénk ipari üzemei ma már több, mint tíz- milliárd forint értékű árut termelnek évente. Ha úgy tetszik, ennek 10 százalékát megisz- 6zuk. Vagy ismert, hogy megyénk iparfejlesz­tésére a negyedik öté,vés terv során összesen 3 milliárd forintot költünk, Ha időarányosan nézzük az alkoholfogyasztást, akkor a bor, az égetett szesz ára öt év alatt majdnem kétsze­rese az iparfejlesztésre fordított összegnek. He kiszámolhatjuk azt is: hány családi ház értéké, hány óvodai. bölcsődei hely. hány e i 'mélygépkocsi, más tartós fogyasztási esz­köz teílene.ki abból a pénzből. ami< a főúr a kedves vendég élvkor mértéktelen fogyasztá­sa után bekasszíroz. A FENTI SOROK CSAK a kereskede- lemből, a vendéglátás forgalmából ki­kerülő italokat tartalmazzák. a kertgazdák saját termésű borai, saját főzésű pálinkái, vagy a háziasszonyok által esenccel ..neme­sített” likőrök, puncsok nem szerepelnek a statisztikai adatok között. Nem szerepei az az Ö6szeg sem, amelyet az ingázók megyén kí­vül.költenek italra, vagy hagynak az Utasel­látó büféiben. A mértékkel fogyasztott alkohol társadal­milag, ha nem is jóváhagyott, de eltűrt szük­séglete á mindennapi életnek. Ami miatt egyes személyek, szervek általában küzdenek, az az alkohol mértéktelen fogyasztása. A mér­téktelen fogyasztás szinte az alkohol megje­lenésével egyidős. Már Noé is úgy lerószege- dett, hogy egész háza népét megbotránkoztat­ta testének mesztelenségével és illetlen visel­kedésével. Az alkoholizmus elleni küzdelem írásos nyomai megtalálhatók évszázadokra visszame­nőleg is. Anonymus lejegyezte, hogy Árpád vezér emberei a tarcali hegyen harci sikerük feletti örömükben minden nap lerészegedtek. A krónikás ezt elítélő példaként írta csakúgy mint a költő Zrínyi, aki így kesergett: ..Csúf­sága lettünk nemzetünknek és prédájává a töröknek, ezer vétkünk között elsőbb részeg­ségért.” Az ilyenforma küzdelem az alkoholiz­mus ellen nem öltött társadalmi méreteket. Magyarországon 1905-ben Sátoraljaújhelyen alakult meg az Antialkoholista Egylet és a társadalmi méretű küzdelem jegyében 1928-ban hozták létre a Libertás nevű egyesületet. Bu­dapesten 1929-ben és az elmúlt évben tartot­tak antialkoholista kongresszust. Az alkoholizmus elleni küzdelem kisebb- nagyobb sikerrel állandó jellegű. Az alkohol elleni küzdelemben jelentős lépég és intézkedés volt a detoxikáló (kijóza­nító) állomások országos szintű kiépítése. (Félreértések elkerülése végett: a kijózanító állomás nem elvonókúrát jelent.) A detoxi- kálő állomások feladata és. szerepe az, hogy súlyos részegség esetén kezeléssel elejét ve­gyék az alkoholos befolyásoltság alatt elkö­vethető cselekedeteknek. Közismert, hogy a mértéktelen szeszfogyasztás emberek jellemi, alkati hovatartozásától függően garázdaság­ban, személyi, vagy társadalmi tulajdon elle­ni vétségben nyilvánulnak meg. Nem a leg­frissebb statisztikai adat — de az elmúlt rö­vid idő alatt aligha változott lényegesen —, hogy a férfiak, a bűncselekmények 24—25 százalékát a túlzott alkoholfogyasztás miatt követték el. A nőknél ez az arány 3,5—4 szá­zalék, ami annak tudható be, hogy a nők kö­zött kevesebb az alkoholisták száma. /Á RVENDETES JELENSÉG, hogy ha- zánkban, így Nyíregyházán is nagy­mértékben gyarapszik a magántulajdonban levő személyautók száma. Városunkban ma már több, mint hatezer magán személygépko­csi fut. Sajnálatos azonban, hogy a karambo­lok száma is évről évre növekszik, szinte na­gyobb arányokban, mint az új gépkocsik szá­ma. Figjrelmeztető adat: a járművezetők által okozott összbalesetek, mintegy 22 százaléka szintén a túlzott alkcf^p^f^'as^tás miatt kö- .. vetkezett be. A kijózanító állomásoknak tehát 'elsőren­dű feladata az említett esetek megelőzése. Kik kerülnek be a kijózanító állomásra? A nyíregyházi detoxikáló állomáson, április el­sejéig 240 részeget józanítottak ki. Vajon csak ennyi ember fogyasztott túlzott mértékben al­koholt Nyíregyházán két hónap alatt? Semmi esetre sem. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a két hónap olyan időszak, amikor az átlagnál több jövedelemhez jutnak az emberek és köz­tük azok is, akik fizetésük többségét az ital­boltokban hagyják. Ugyanis márciusban az iparvállalatok, szövetkezetek nyereséget osz­tottak. Mintegy igazolásként utalhatunk a de­toxikáló állomás tapasztalataira, amely sze­rint a legtöbb embert akkor kezelik, amikor fizetési nap, ünnep, vagy sza’oadszombat van. Elsősorban azok kerülnek az állomásra akik részegségükben botrányos viselkedésük­kel már a vendéglátóhelyen, vagy az utcán magukra vonják a közrendre ügyelők figyel­mét. Olykor az is előfordul, hogy a beszeszelt személy útban hazafelé az utcán elalszik vagy olyan állapotba kerül, hogy tájékozódó­képességét elveszti és összeesik, ök a ilegtöbb alkalommal a kijózanító állomáson ébrednek fel. Sok részeg azonban „megússza” a kelle­metlen és költséges kezelést, mert nincs, aki mentőt hívjon, sőt az is előfordul, hogy kö­zömbösen elmennek emberek a kritikus ál­lapotú részegek mellett. A Z IMÉNT ARRÓL VOLT S7.Ó, hosv a kijózanítás kellemetlen és költsé­ges. Kellemetlen, mert amikor öt, hat óra al­vás után a ..beteg” felébred, olyan környezet­ben találja magát, amelyre korábban nem gondolt, és amely bizonyos mértékig jó ér­zésű emberekből szégyenérzést vált ki. Kisvá­rosban élünk és bizony ha valaki egyszer-két- szer megfordul a detoxikáló állomáson, annak híre megy. A kijózanítóból távozó, már jór zan ember kezébe egy csekket is adnak. Az árak különbözőek. Akit a városból visznek be mentővel, az 190 forintot fizet a szállításért az ágvért és a kezelésért, van azonban, aki nem ússza meg ennviből. mert ha ..külön­munkát” ad a takarítószemélvzetnek. akkor a pótlékokkal a számla meghaladhatja a 300 fö­nn tot is. A KIJÓZ ANÍTÓ ÁLLOMÁS eszköz az alkoholizmus elleni küzdelemben. Eszköz, amelyik csak akkor működhet ered­ményesen. ha más területeken, a megelőzés­bén ki-ki a maga módián az eddigieknél töb­bet tesz. De ha az eredmény így is elmarad, akkor ne szégyelljük felemelni a telefont é6 értesíteni a mentőket. A kiiózanítás emléke, a költségek megtérítés» talán meggondolásra készteti a magáról gyakran megfeledkezőket Balogh József Kihaló és születő szakmák Miben segít a kisipar? Érdekes olvasmány került a kezünkbe a városi tanács ipari csoportjának irodájában. Széles Miklós csoportvezető éppen az április 9-i kisiparos tanácskozás beszámolóját készí­tette. Tárgya: A magánkisipar helyzetének értékelése, a, jövőbeni feladatok ismertetése. Milyen érdekes,séget takarhat egy alapjá­ban száraz adatokat, tényeket tartalmazó elemzés? Először is képet alkothatunk kihaló és születő szakmákról, melyeket a mindenkori és mindig változó lakossági igény, ez a látha­tatlan „kombinátor” irányít. Ma még ugyanis ilyen nyilvántartott kisipari szakmákat említ a lajstrom; réz-fémöntő, harangöntő, bronz­műves, reszelővágó, vésőműves, kavics ég ho­mokbányász, szappankészítő és gyertyamár­tó, kaptafakészítő, gombkötő, takács, kútásó, fésűs, tímár, aranyozó ... Köszörűs, rézműves, viaszöntő Ezekkel a kihaló szakmákkal városunk- . ban már az utóbbi években legfeljebb a mú­zeumban találkozunk. De nem minden régi kisipari szakma vonult még be a múzeumok­ba. A mintegy hatszáz nyíregyházi magán- kisionros között találunk még bognárt, kocsi­gyártót, késest, köszörűst, rézművest, ég óno- zót. fazekast, faesztergályost, könyvkötőt, kö­telest ég hálókészítőt, kesztyűkészítőt, son­kást, darálóst, mézeskalácsost és viaszöntőt, kelme és fonalfestőt, kosárfonót, szita és ros­takészítőt. Ezekre az ősi kézműves szakmák­ra most is szükség van, mert megegyezik a kisiparosok iránt támasztott követelmények­kel, mármint azzal, amelyen törvényerejű ren­delet ír elő: a kisiparos elsődleges feladata a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése. A párt és kormányhatározatok megfelelő helyet ég szerepet biztosítanak a magánkis- ipamak. Megállapítják, hogy a kisiparosság tevékenységére az elkövetkezendő időszakban is szükség van. főleg ott ás azokon a terüle­teken, ahol a szocialista szektor nem tudja maradéktalanul kielégíteni a lakosság igé­nyeit. Miben segít városunkban a magánkis­ipar? Milyen Iparpolitikai célkitűzések meg­valósítását sürgeti a társadalom további fej­lődése? A legutóbbi időszak eredményeit összege­ző kisiparos tanácskozáson elmondták: a vá­ros lakossági szükségleteinek kielégítésében — ezen belül a szolgáltatói igények kielégíté­sében — jelentős szerepet tölt be a magán­kisipar. A kisiparosság létszáma az elmúlt évek során lényegesen nem változott, de azon belül strukturális változások történtek. Első­sorban a szolgáltatási, ellátási szakmák súlya, szerepe növekedett. Továbbra is tartják ma­gukat a hagyományos magánki.sioari szak­mák, az órás. kovács, lakatos, asztalos, cse- répka’yha-készítő. kádár, kárpitos, cukrász, cipész, kalapos; szűcs és szőrmekészítő, szik­vizes, kőműves, szobafestő, tetőfedő, üveges, villanvszerelő. szekérfuvarozó és személyfuva­rozó. Hogy csak a leginkább ismert szakmá­kat említsük. Gond viszont az utánpótlás. A „menő” foglalkozások Sokkal inkább érdeklődnek az úgyneve­zett menő szakmák iránt, melyek között az elsők között tárgyaljuk az autójavító, az elektroakusztikai, a rádió-televízió javító, kozmetikus, vízvezetékszerelő, fodrász, fény­képész, szobafestő, férfiszabó és fiúruha-ké- izitői. női szabó és leánvkaruha-Készííői szak­mákat. Olyan újnak mondható iparágat is besorolhatunk a többiek közé. mint a közpon­ti ütés-szerelő. mázoló-fényező épületburkoló, narkettacsiszoló, játékkészítő, kőfaragó, cím- ,festő, kézihurkoló, műanyagfeldolgozó, gé­pihurkoló, műszerész, beton- és műkőáru-ké- szítő. A képesítéshez nem kötött szakmákból a töltőtollkészítő, a kövező, a harisnvaszem- f el szedő tevékenység mellett ott találjuk az újfajta mesterséget, melynek címere az író­gép, megnevezése: leíró ég másoló. Életünk változó igényeinek alakulása hozza magával, hogy egyes ősi iparágak las­san kihalnak, mások mostani korunkban is biztosítani tudják életképességüket. S új, kis­ipari szakmák is születnek. Városunk fejlődé­se mind erőteljesebben igényli a javító-szol­gáltató tevékenység korszerűsítését, amely­ben sajátos tennivalók várpak a kisiparos­ságra. Az ipari csoport értékelése szerint az ipari szolgáltatások a város területén javul­tak, nem kielégítő, vagy lassú azonban a fej­lődés a perem- és külterületeken. Külön fi­gyelmet igényelnek az úgynevezett ellátatlan területek — a mintegy 13—14 ezer főt kitevő tanyai lakosság csakúgy, mint a nemrég Nyír­egyházához csatolt Nyírszőlős, ahol 2100 em­ber lakik. Hiányszakmák: férfifodrász, elekt­ronikai műszerész, cioész, ács. De a véres belterületén is vannak problémák, hisz igerí nehezen biztosítható az utánpótlás a cipész a késes-köszörűs, kovács, cserépkályhás, gumi­javító, tetőfedő. közoont:fnté.s-szerel' m'Cer- ségeknél. Továbbá lehetőség van az ipar gya­korlására a képesítéshez nem kötött szabnd- inarosoknál, mint a gombáthúzó, harisnya- szem-felszedő. Hatvanhárom szakma Nyíregyházán 63 szakmában mintegy 600 kisiparos tevékenykedik. Ebből munkavi­szony, illetve nyugdíjfolyósítás mellett gyako­rolja az ipart 65 kisiparos. Létszám szerint legmagasabb a gépjárműjavító és szerelő (19), a műszerész (23), a lakatos (30), a kőműves (24), a1 villanyszerelő (24), a fodrász (27), a szekérfuvarozó (47). A fejlesztés, amelyet a napokban megkö­töttek a kisiparosokkal, 'elsősorban a lakossá­gi szolgáltatásokat végző szakmákra vonatko­zik. így 1975-re 24 gépjárműjavító és szerelő, 120 lakáskarbantartó, 34 elektroakusztikai és háztartási gépjavító, 180 textilruházati és ci­pőkészítő javító, 160 egyéb ipari szolgáltatást végző — órás, lakatos, asztalos, kárpitos, sza­badipar: töltőtollkészítés, tüzifafűrészelő, par­kettcsiszoló — iparossal számolnak. Az arány- változás — növekedés — a várható lakossági szükségletek kielégítésével függ össze. A kisiparpolitikai terveknek megfelelően minden kisiparosnak elsősorban a lakossági szolgáltatást és javítást kell fejleszteni. Ezt a jövőben is rendszeresen ellenőrizni fogják a tanácsi szervek. Az állami felügyeletből ere­dően a magánkisipar törvényes növelésének ellenőrzése az iparhatóság feladata. A szem­pontok szerint a kisiparosok többsége a tör­vény adta lehetőségeken belül végzi munká­ját. A törvénysértések a városokban főként a következők voltak: a kismaros bejelentetlen alkalmazottat foglalkoztatott, értékhatáron fe­lüli munkát végzett engedély nélkül, fix áron felül vállalt munkát, a szakmunkástanulót nem jogszabály szerint foglalkoztatta, a la­kosságnak csak minimálisan végzett munkát. Többen nem vezettek a napi bevételükről könyvelést, elmulasztják a nyugta és blokk­adási kötelezettségüket. Mindezek megszüntet tése összefügg azzal, hogy a kisiparosok is­merjék meg jobban az érvényben levő jogsza­bályokat. A jövőben a rendeletek betartását azzal is elő kívánják segíteni, hogy növelik az ellenőrzések gyakoriságát, különösen ott, ahol több hibát tapasztalnak. A kisiparosok állami felügyeletét a várót si tanács illetékes szakigazgatási szerve, jet lenleg a termelési-ellátásfelügyeleti osztály gyakorolja. E tevékenység gyakorlása termé­szetesen nemcsak az iparjogosítványok kiadá­sára és visszavonására, valamint esetenkénti ellenőrzésére vonatkozik, hanem tágabb érte­lemben a párthatározatok és a jogszabályok alapján az iparpolitikai célkitűzések megvaló­sításának biztosítására is. így feladatuk az is, hogy máris kapcsolatokat építsenek ki a kis­iparosokkal is. annak érdekében, hogy helyes iparpolitikával a lakosság szükségleteit mind magasabb szinten elégítsék ki. ' Pali Géza Marcsek bácsi — a város legidősebb kocsigyárfő ja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom