Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

* <m( CSALÁD - OTTH ON Történelmünk és a bélyeggyűjtés 'Alig akad Magyarországon ma már olyan gyerek, aki ne gyűjtene valamit. A match- boxoktól a mini üvegekig, a sor címkétől a bélyegekig. Én például a leghasznosabbnak a bélyeggyűjtést tartom, mert a bélyegek a múlt, a jelen és a jövő művészi dokumen­tumai. Manapság igen gyakori látvány, amint gyerekek, fel­nőttek, egyaránt kitartóan hajolnak egy-egy bélyeg fö­lé, s elmélyülten tanulmá­nyozzák. Vajon mit néznek ennyit rajta? — kérdezhetné a hozzá nem értő. Azt hiszem — s ezt talán mondanom se kellene —, ez a búvárkodás távolról sem öncélú. Ellenkezőleg, lázas keresése mindannak, ami a bélyeg képével kapcsolatos. Vegyük például IV. Béla királyunkat, akinek szerepe, tevékenysége közismerten korszakalkotó jelentőségű volt. Ám ez a nagy történel­mi személyiség mindössze két bélyeg-kisgrafikánkon látható. A bélyeggyűjtőt ez persze távolról sem elégíti ki. Többre vágyik, tovább ku­tat a történelmi forrásokban, folyóiratokban, katalógusok­ban, esetleg külföldi kapcso­latok után. Erre vállalkoztam magam is, amikor az egyik szomszédos ország bélyegét fogtam vallatóra. A bélyegen kunkorodott, félig nyitott pergamen tekercsen három- ormú vár látható kapuval, holdsarlóval, csillaggal. Fel­irata alul: Zágráb. Az orom két oldalán az 1242-eg évszá­mot jól kiolvashattam. Az egész látvány varázsát még csak fokozta a tekercsen függő aranypecsét. Számtalanszor megnéztem nagyítómmal ezt a gombos­tűfejnél alig valamivel na­gyobb pecsétet. Trónon ülő király halovány rajzolatú ké­pénél többet azonban nagyí­tó alatt sem lehetett kivenni. A fantáziámat pedig az év- ezámon kívül éppen a pecsét formája foglalkoztatta leg­inkább. A rejtély hamarosan megoldódott a közeli könyv­tárban, ahol készséggel siet­tek segítségemre. Kikerestem a könyvből IV. Béla pecsét­jének rajzolatát — azért ép­pen Béláét, mert az oklevé­len szereplő évszám adta ehhez a támpontot —, s ezt összehasonlítottam a bélye­gen szereplő királyalakkal. Legnagyobb örömömre a két rajzolat tökéletesen meg­egyezett. Most már « lexikon következett, mely félreérthe­tetlenül igazolta korábbi fel- tételezéseimet. ív. Béláról van szó. aki s tatárok elől menekültében, tíz hónapot töltött Zágrábban, amelyet hálából városi kiváltságokkal ruházott fel, 1242-es okleve­lében. s szabad királyi város­sá nyilvánított. Ekkor kezdő­dött a város virágzása. A kikutatott magyar vonat­kozású külföldi bélyeg így természetesen a Béla királyt ábrázoló, már meglevő két bélyegem mellé került. A si­ker további eredményes bú­várkodásra serkentett. Mint ismeretes. Mátyást a cseh rendek is megválasztot­ták királyukká. Nagyon ér­dekelt a hely. ahol ez történt. Utána néztem, a szálak Ol- mützbe vezettek. Már csak a várost ábrázoló bélyeget kellett megszereznem, ami „filléres” volta miatt, nem jelentett nehézséget. A város történetének tanulmányozása újabb olyan magyar vonatko­zású értékek birtokába jutta­tott aztán, amiről álmodni sem mertem. Kiderült, hogy itt mondott le V. Ferdinánd a trónról az ifjú Ferenc Jó­zsef javára. 1848 december 2-án. Itt adta ki a hírhedt ol- mützi alkotmányt, amelyben hazánkat a birodalom egyik tartományává süllyesztette. A szabadságharc elvesztése után sokezer magyar honvéd szenvedett fogolyként Ol- mütz várbörtönében. (A vá­rost most Olomoucnak neve­zik.) A bélyeggvfijtésnek ez a legkorszerűbb, s egvben leg­nehezebb formája, de énoen ezért egyre több a hódolója itthon és külföldön egyaránt. Azt hiszem kevesen tudíák hogy a szocialista országok közül naniainkban a Szovjet­unióban jelentek meg ha­zánkkal kanesolatos hétvégék. Tev például Petőfit. Budanes- tet. a gellérthegyi felszaba­dulási emlékművet és leg­utóbb nénköTtársa«águnk cí­merét ábrázoló hélveget ad­tak ki. a történelmi A? ma­gyar vonatkozású hólveveVet gyűjtők nem csekély örömé­re. Népművészeti tárgyak a lakásban A modem lakás értékes színei: népművészetünk ha­gyományos — napjainkban reneszánszát élő — termékei. Faragások, szőttesek, csere­pek. Egy-egy ügyesen, jó íz­léssel megválasztott darab, például szádából készült füg­göny. rusztikus szőttes fal­védő. párna, terítő, a ven­déglátás ünnepélyességét emelő italos- és kávéskész­let otthonosabbá, hangulato­sabbá varázsolja a szobát, a konyhát. Vidéken, az idősebb kor­osztály „hazulról” tudja, a fiatalabbak annál kevésbé: a magyar faragóművészet népi díszítőművészetünk leg­változatosabb. leggazdagabb ága. A múlt században az or­szágnak szinte nem volt olyan helysége, ahol a pa­rasztság a fából készült mun­kaeszközeit. használati tár­gyait ne díszítette volna. A korai díszítőtechnika a kar­colás és vésés. A XIX. szá­zad utolsó évtizedeitől kezd­ve a domború faragás válik általánossá. Csipkeszerűen áttört alkotások, gyönyörű mívű. aprólékos munkák. Az Alföldön a csontfaragás, to­vábbá a csont- és celluloid- berakás terjedt el. Az észak- magyarországi faragók búto­raikon nagyobb sík, áttört felületet alkalmaznak. Jelleg­zetes ivóedényüknek, a esa- naknak fülkiképzése különö­sem érdekes, ügyes. E népi faragások egytől egyig tet­szetős. különös varázsú da­rabok: harmonikusan meg­férnek a mai modem szek­rénysorok nyitott polcain, sarok ülőgarnitúrák aszta­lain, s a hagyományos búto­rok vitrinéiben. Városokban é* falvakban egyaránt a legelterjedtebb lakásdíszítők a népi szőtte­sek. S ez nem véletlen: a szövés a legrégibb mestersé­gek egyike. Hazánkban a népi szőttesek emléket a XIV. századtól a céhek tör­ténetéhez kapcsolódnak. A férfiak által készített tar kácsszőttesek megelőzték s% asszonyok vásznait. A szőt­tesek díszítése a szövés tech­nikájából adódóan mértani jellegű: vonalak, csillagok, stilizált ember- és állatábrá­zolások. illetve azok váltako­zása. A múltban főként len­ből és kenderből dolgoztak. A XIX. század utolsó évtize­deitől pedig a színes bolti pamutok terjedtek el. Leg- művesebbek a sárközi szőt­tesek. ma is. A palócoké ke­vésbé díszesek, de motívum­kincsük az előbbinél gazda­gabb. A geometrikus minták között gyakori a stilizált em­ber- és állatalak. A baranyai szőttesek változatosak: a kü­lönböző stílus megnyilvánul a megyében élő nemzetisé­giek művészetében. A soká- cok és horvátok főleg gyap­júval dolgoznak, kedvelik az élénk színeket. Az uralkodó színek egyébként tájegysé­genként mások. Szabolcsban például túlsúlyban a piros szerepel. A nyugat-dunántúli munkákat a bordó-fehér min­ták uralják. A mai lakáskultúrában kedveltek a használati és dí- szítőtárgyként egyaránt el­terjedt népi cserepek. Faze­kasművészetünk ugyancsak gazdag múltra tekint vissza. A paraszti háztartások sok­féle rendeltetésű mázas és mázatlan cserépedények az edények díszítésének gazdag­sága népünk fejlett esztéti­kai érzékéről tanúskodik. A legjelesebb és a legtöbb ta- zekasközpont egykoron az Alföldön volt. Ma is kereset tek a hódmezővásárhelyi, a karcagi, a mezőtúri fazeka­sok írókával készített, tarka cserepei, edényei. Noha haj­dan több helyütt készítettek fekete kerámiát, ma már csak Nádudvaron és Mohi esőn égetik feketére as edé­nyeket. A dunántúli fazekas- központok termékei válto­zatlanul sokszínűek — tech­nikában. diszftésmódban ts. Nagy fantáziával, kifinomult ízléssel készített munkáik gazdag választékában gyö­nyörködhetünk a népművé­szeti boltokban. A* észak- magyaronszági fazekasköz- pontok edényeire a tarka eosetes díszítés a Jellemző Egyébként aná még a régi fazekas-mestereket füeflL a múltban nem ritkán egyút­tal kályhakészftéseel le fog­lalkoztak. Ezeket a hagyo­mányokat őrzik, fejlesztik tovább Karcagon. Ke tesz it ej ivén y tentfls verse szerepei: t Agg. S3, sorban. Ezeket kell bekül­deni. VÍZSZINTES t 14. Letisztította * folyadék fel­színét. IS. Hadbíró latinul. IS. EO. 17. Színárnyalat. 1«. „A” vágóeszköz. 18. Háziállat. 29. Fog betűi. 22. Zala egyik felel 24. Helyhatározó rag. 2S. Óra­hang. 26 Takarmánytároló. *8. Berky Lili férje volt (Gyula). 31. Petőfi-vers eimének egyik szava. 32. Három egymás után kővetkező Játékkártya. 34. Szo­morú 35. Argentína elnöke. 36. Vadállat. 38. Színtelen, kemény kristályos anyag fonetikusan. 39. Táp betűi. 40. Belső szerv. 41. Japán szórakozóhely. 44. Csut­ka, más szóval és táiszólásban. 47. Érzékszervük. 48. Csigaféle. 50. Tűzhányó. 51. Hosszú, kes­keny bőrszalag. 52. Moszkva ne­vezetes épülete. 54. A francia királyok megszólítása volt. 55. AU A. 56. Nem esett gól a mér­kőzésen. 57 EH. 59. Hím állat. 60. Bróm vegyjele. 61. íme la­tinul. 63 Vissza: István király pogány neve. 65. Helyhatározó rag. 96. Csacstság. 6*. Majdnem féltucat. 7*. Somogy megyei község. FÜGGŐLEGES: 2. Valamilyen vallásra újonnan áttért. 2. Nagy építészünk név­betűi. 4. Fordított román pénz. 5. Dara. 6. Középarány 7. Üdító ital. 8. Aga betűi. 9. Alaszkai folyó. 10. Ez évben. 11. Gyakori családnév. 12. Látó egy­nemű betűi. 13. A földtörténeti harmadkor rétegéből származó. 21. Orosz férfinév. 25. Göngyö­legsúly. M. Emm Gooxüyából Mss<m savanyítás fr« tejtermék. 29. Szovjet folyó. 3# Csont la- tmuL 31. Ez a személy mindig egyet hajt. S3. Veszedelmes ten­geri ragadozók. S5. Szovjet szí­nész (Andrej). 37. Az áram Is ezt teszi, ha hozzáérünk. 38. Labdarúgótrófea rövidített ne­ve. 42. Török város, M *■ A. 43. Egyedül előadott operai ének­szám (—•). 45. Terméketlen ki­fehéred ett talaj. 46. Történelmi nevezetességű szovjet cirkáló. 46. A pataknál is kisebb. 49. Lám. 52. Anyasertések. 53. Domboldal. 56. Efúza közt is akad. 58. Engedj! 61. EAG. 62. Villanykörte (—'). 63. Pulóvert készit. 64. Latin indulatszó. (... Vlctis). 87 Hangtalan tanú! 99. Részvénytársaság. A megfeltéseket áprflte 22-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Március »1-1 rejtvénypályáza­tunk megfejtése: „..., mint sínmenti nyurga póznák. Ha rajtuk szárnyas, forró hír repül: A földnek a Tavasz telefonál. . .” Nyertesek: Balogh Jolán, ózv. Lakatos Béláné. Orosz Éva, Pe­re Erzsébet. Varga Lászlőné nyíregyházi. Paop Simon Sán- domé laskodi. Szabó .Tuditnagy- ecsedi. Anvval Dánielné nyfr- kátai. Paládi Sándor tarpai és Lipták Mária tiszavasvári ked­ves rejtvényfejtőink. A ny érmén'könyveket pentán elküld tat Modern nyuszi Húsvéti merénylet PRAKTIKUS RUHA — Tudja Lajoska, nem akarok elázni ügy, mint t»§ valy... REKLAMÁLÁS — Nem ilyen nyuszit rendeltem Jenő...! (Férter János rajzai) \ 1896. április 14-én született Aradon Tóth Árpád. Munkatár­sai voltak: Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi, Juhász, Kaffka, Karinthy. Közöttük 6 volt: folyt, a vízsz. 1. és függ. 14. sorok­ban. A proletárdiktatúra Ideje alatt megjelent egyik wen Je-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom