Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-13 / 86. szám
!fW. ftprttlg W WSJ5T-M AST ARORSZAÄ t <*W „A hirdetésre jöttem...” Ha nyolcra jár, akkor hétszáz Be kell vallanom, megtévesztettem embertársaimat. Mentségemre szolgálton, hogy ha a valódi szándékommal kopogtatok, sok helyen rövid úton kitelték volna a szűrömet. Albérletet kerestem. Kiírtam néhány apró- hirdetést. és a nyakamba vettem a várost. F;<»v szoba, amely konyha — Tessék, kérem, beljebb fáradni. — Hajlott hátú öregúr tessékel a belvárosi, harmadik e/neleti modern lakásba. A saját szobájába vezet — enyhén ijesztő látvány. A berendezés egy új konyhaszekrényből és egy rettentő régi nekamiéból áll. A háziúron télikabát van, a gázfűtésből csak a csöveket használta: száradó fehérnemű csüng mindenütt. — Hát, kérem, ön a tizenhetedik, aki ki akarja venni a szobát — azzal nekifog elmesélni elődeim történetét. A negyediknél megkérem, mutassa meg a kiadó szobát — Az, kérem szépen, a kas szoba, a többit már kiadtam — és kiderül hogy a lakás háromszobás, az albérlőkön kívül egyedül lakik benne. A konyhába vezet. Közli hogy ez a kis szoba. Köves, berendezése egy ruhásszekrény és egy vízcsap. Használható. — Mostanában már nem kell fűteni — siet megnyugtatni — ha mégis fázni tetszik kitűnő villanykályhát lehet kapni ezemégy-ezeröt- száz forintért. — És mennyit kellene fizetni? — Négyszázat kérek... de — tanárként mutatkoztam be — önnek mint pedagógusnak háromötvenért kiadom... „Különbejáratú bútorozott nagy szoba...” Kis ház a város központjától nem mesz- sze. A kiadó szoba külön- bejárata abban merül ki, hogy saját ajtaja van — egyébként egy másik szobából nyílik. Amíg a háború előtti bútorzatot nézegetem a házigazda kérdések pergőtüzébe fog. Ki vagyok, mi vagyok, a feleségem hol dolgozik. van-e gyerekünk? Alig győzöm a válaszadást. Végül én kérdezek. — Mennyi az ára? A főbérlőielölt hosszasan dörzsölgeti borostáit, majd máig ismeretlen okból azt kérdezi: — Mikor mennek el reggel? — Nyolcra járunk... — Akkor hétszáz — böki ki a rejtélyes következtetést. Minden kiadó Város végi társasház. „Üres, nagy szoba konyhahasználattal kiadó.” Testes férfi nyit ^ ajtót, intenzív borszagot áraszt. — A szoba ügyében jöttem... — Uram! — mondja határozottan — én az egész lakást kiadom. Érdeklődve nézek körül, a gazda lelkesen mutogatja a lakást A hirdetett szoba valóban nagy és üres. Van még egy félszoba és mellékhelyiségek. A terepszemle után felteszem a szokásos kérdést... — Ezemégyszáz a lakás... De legalább háromévi előre fizetéssel. — És a szoba-konyha mennyi lenne? — Nézze, a harmadikon a kis szobáért fizetnek nyolcszázat. Szerintem ez a nagy is megér annyit... Természetesen ez is előre fizetéssel. Meg sem említem neki, hogy miniszteri rendelet tiltja albérletkiadásnál az előre fizettetést. A múlt századi házikó gazda ia egy idős házaspár, mindketten nyugdíjasok. A néni fogad kedvesen, lelkesen. A szoba közepes méretű, de rendkívül alacsony és a pici ablakok miatt félhomályos. — Hát, bizony, a fal csúnya. de már az ünnep előtt nem akartam festetni, meg aztán — nevet huncuikásan —, gondoltam, hátha valami festő veszi ki... — Az előző lakók most költöztek el, hatszáz forintot fizettek... — Aztán, ha érdekli magukat, lelkem, siessenek, mart jönnek az érdeklődők... kél rossz kőzüL. Szép családi ház egv mellékutcában. A főbérlő nincs otthon, néhány albérlő fogad. Jókora szárnyas ajtó, furcsa rajta, hogy mindkét szárnyán kilincs van. Kiderül. hogy egy nagy szobát választottak ketté, a fal • éppen az ajtó közepénél húzódik. Az egyik félszoba — a szó szoros értelmében az — kiadó; még lakik berme egy lány, elsejével kiköltözik. Árat nem tudnak mondani az albérlők, ők általában háromszázat fizetnek. Hatan vannak. És így tovább. Nem voltam az új lakótelepi házakban. Tudom viszont, hogy ott lényegesen magasabbak az árak. Albérleti "omdjainkkal már nagyvárosi szinten vagyunk. Tarnavölgyi György Fehér szoknya, piros kötő, rozmaring TAKARÍTÁS, meszelés, li- cselés. mosás, vasalás, favágás, istállópucolás — ez hozta az ünnepet akkoriban — emlékezik az ajaki Kovács István. Négy-öt napra előkészítettünk mindent. VLnágva- sártiappal aztán megkezdődött. az ünnep, akkor már kevesebb volt a dolog. Húsvét első napján volt a szentelés, onnan mindenki szaladt haza, mert úgy tartotta egy régi mondás, hogy aki akkor nem bír szaladni, későn kapál be! Otthon aztán körbeülték az asztalt — nem hiányozhatott senki a családból —. megvágták a tányérokat sonkával, kolbász- szál, kitették a pálinkát meg a jó bort — és megkezdődött a vigalom. HU SVÉT második napján volt a locsolódás. A gyerekek kezdték reggel — míg ki nem hajtott a sertéspásztor. mert ha későbbre hagyják. a disznók felkapkodják a tojásokat. Ebéd után indultak a férfiak. A lánvok a kaouban várták őket. Elő a vödör viz — volt nagy si- kongás! Nem is tudom hányszor cseréltek ruhát a lányok akkor egy nao. Nem voli még kölni rsak a nao fiának meg a főjegyző fiának. Mi a szegényebbek kúti vízzel áoolffatfuk a lányokat. Nem mondom hogv elvan nagvon lő volt- mer* sokan kanták attól még tüdőgyulladást is. SZÉP volt a7 azért — emlékezik Balogh Józsefné — jöttek a legényeik, mályva meg rozmaring volt a kalapjukhoz tűzve. Akinek szeretője volt, az fogott maga mellé néhány cimborát, úgy mentek a lányhoz. A locsolás után betessékelték őket a házba, kínálták őket ezzel-azzal, elidőztek egy kicsit. Miről beszélgettek ilyenkor? Hát a kínálás volt csak, mert az is tudomány ám! A lányok párjával adták a hímest, de nem kellett mindenkinek, aki már ivott egy kicsit, amikor kilépett a kapun mind a falhoz vágta. Az okosabb- ia összeszedett néhány százat. Akkoriban még nem volt festék, hagymahaijal festettük a tojásokat. Beletettük a tojás mellé a forró vízbe, olyan szép sárga lett mint a nap. Gabonaszárral is gyakran csináltuk, attól meg zöld lett mint a tavaszi Vetés. Pénzt nem adtunk akkor —, egyik szegény a másik szegénynek ugyan miből is adhatott volna? VOLT azért egy-két *ur- csaság. ahogy most visszagondol az ember. Az asszonyok kinn ültek a kaouban. és számolták, hogy melvík tőnvhnz hánv lovőrjv tér he. Akinek a legtöbb locsolója "olt annak aztán gvbrsan híre ment — az lett a leffka- DÓsabh lánv a faluban. De nem mindig a lányt, a szépséget locsolták — hanem a vagyont... A fiúkat biztatták otthon: menj oda te. mert az gazdag, egyedüli lány. övé a szita, a rosta! Mert úgy figyelték azt Akkor hűsvétban. hogy na, ezt a lányt mái bálba is elvitte, most-meg is locsolta — szüret után vár ható a lakodalom. Este hét után már nem vették kedv< sen a locsolódót — mert a/ \ a sötétben már nem látja a nép._ nem tudják- számolni a többihez! Harmadnap aztán valamit visszaadtak a lányok, váriák a fiúkat a kertek alatt és öntötték rájuk a vizet ahol érték. TETSZETTEK nekem azok a régi szokások nagyon. A fiatalság volt a legszebb benne. A hófehér ruha a piros kötővel — de szép is volt! Emlékszem egyik fonóasszonytól mentünk a másikhoz. amelyik szebb rozmaringot tudott fonni a hajunkba. De azért drága mulatság is volt egy ilyen húsvét. a szegénynek. Kellett az új ruha minden lánynak, s bizony volt úgy, hogy sokáig koplaltunk egy-egy szép ruhát az ünnep után. De megérte a mulatság! Zsongott az egész falu, minden utcából hallatszott az énekszó. És ezeken a napokon mindig sütött a nap... Alakon nagy szokása volt a húsvéinak. de ma nem talál tivet. Egvre kevesebb a locsoló, a gyerekek Is tehernek érzik, ha küldik őke? TTev látom otthon sem ké szülnek aonvim mőg a k-5 lőrxiot is a boltból veszik Ki van írva a bot tail óm hogv a húsvéti kalács ára tizennégy forint... Kolláth Adrienne Cél: a gáton belül élni Segítség az áttelepülőknek Meglehet, talán furcsának tűnik árvizes gondokról szólni négy esztendővel a fájdalmas emlékű elemi katasztrófa után. Mégis, most ismét az 1970. évihez hasonló emberi, anyagi problémák foglalkoztatják országos és megyei szerveinket. A Szamos—Túr-közi ár-' vízvédelmi gáton kívül maradt községekben: Komlód- tótfaluban. Nagygécen.. Kishódoson, Nagyhódoson és Garbolcon az odavalósiak egy része ott maradt a falu. jában az épülő gát miatt elrendelt újjáépítési tilalom ellenére. Megrongálódott, félig összedőlt, s az úgy- ahogy helyreállított lakásaikban élnek ma is. A lakosság száma egy-egy községben nem nagy. Tudomásunk szerint például a Nagvgécen visszamaradt családok száma nem éri el az ötvenet, Kishódoson pedig még a harmincat sem. és így tovább... _ Közintézményeket. iskolát ~ kell fenntartani. (Az említett Nagygécen tizenegy gyerek jár a helyi iskolába!) Működik * posta, gondoskodni kell egészségügyi, élelmiszer- és egyéb ellátásukról csak úgy, mint a rendszeres napi autóbuszjáratokról. Életkörülményeik — elképzelhetően — ezekkel együtt is rendezetlenek. így nem állandósítható! Ezért lett ezeknek a családoknak a gondja ismét országos ügy is: a Minisztertanács határozata alapján a megyei tanács elnöke a közelmúltban intézkedési tervet adott ki. amely lehetőséget ad az öt község lakóinak a tervszerű, szervezett áttelepülésre a megye bármely községébe. Az áttelepülőket nem csak ingyenes telekkel segíti^.., a tanácsi szervek a választott községekben. városokban, hanem messzemenően törekednek majd gondoskodni í elhelyezésükről, munkábaál- | lásukról, új környezetükbe illeszkedésükről. Az OTP-től : 150 ezer forint összegű kamatmentes építési kölcsönt kaphatnák, s további 30 ezer forintot évi 2 százalékos kamattal. A régi, az „otthonmaradt” házhelyüket kertjüket zártkertként megtarthatják, művelhetik, ezzel élvezhetik annak jövedelmét Mindezeket az elmúlt hónapokban falugyűléseken ismertették az öt község lakosságával, hangsúlyozva, hogy az átteleoülés nem kényszer: minden család döntse el maga a jövőjét Döntöttek. legtöbben okosan, az áttelepülés mellett. Sorra érkeztek és érkeznek az egyéni és csoportos jelentkezésbe. A többség a legkedvezőbb adottságú helységekben ; Csengerben. Csen. gersimán, Méhteleken, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, illetve Nyíregyházán kívánnak maguknak szerény, tisztes otthont egy-két szobás komfortos lakást építeni. A Nagygécen. Kishódoson élők zöme kollektív áttele- pülés mellett döntött Több mint húsz nagygéci családot már kijelölt házhely várja Nyíregyházán, a déli ipartelep melletti lakónegyedben nyitott új utcában. A városi tanács műszaki osztálya, amely eddig is megkülönböztetett figyelemmel kezelte a géciek ügyét, soron kívül adná az építési engedélyt, az osztály pártcsoport.ja társadalmi munkában elkészíti az építkezés komplett tervdokumentációját. De nincs kivitelező! Aztán, ha számolunk egy kicsit..„ bizony az az építési kölcsönösszeg, amelyből 1970—72-ben felépül ae- tett egy kétszobás komfortos ház, ma már nem elegendő ugyanerre! Tehát: kivitelezés és a költségek. Hogy csa. a legalapvetőbbet emeljük ki a nyitott kérdések, gon lote sorából. A már említett nagyobb, csoportos építkezéseknek nem lesz akadálya a kivitelezői hiány. Erről az intézkedési terv szerint a m revei tanács gondoskodik. De.,., lesznek majd bizonyosan olyan családok is. akik a megye más községeibe esetleg rokonaikhoz közel költöznek. Az így „elszórtan” építkezők számára meg ' ■'> lene teremteni a családi nia. ocm, vagy vállalati se~;* g- nel történő, úgyneveze t kalákában építkezés feltételeit, akár társadalmi munkában Kádár Edit Uj lávhőrezelék Bővítés a nyíregyházi erőműben A fokozódó igények tették szükségessé a nyíregyházi hőerőmű nagyobb arányú fejlesztését. Ennek a törekvésnek egyik fontos állomása volt annak a két éve megkezdődött beruházásnak a megvalósítása. melynek értéke méghaladja a 180 millió forintot. A két ütemben folyó beruházás első szakaszában — amelyet az elmúlt év júliusában fejeztek be — K>3 milliós forint értékű munkát végeztek el a kivitelezői’. A második ütemben újabb kazán és- egyéb, ezt- szolgál-» létesítmény valósul meg. A további távhőszolgáltatás Igények ellátására is gondolt a TITÁSZ. A beruházások az ötödik ötéves tervben is folytatódnak, többek között egy újabb kazánt is megrendeltek. A termelt hőmennyiség elegendő a jelentkező igények kielégítésére. A városban jelenleg mintegy - 4500 lakás fűtését, illetve meleg- vízellátását biztosítja a hőerőműtől kapott energiával az ingatlankezelő és szolgál tató vállalat távhő üzeme. Ezenkívül — természetesen — a hálózatba bekapcsolt Intézményeket is, amelyeknek az összfogyasztásbói való részesedése eléri az egy- harmadot Előzetes számítások seerim* a város távhőigény« ez év végére, mínusz 29 Celsius-fokos hideg eseten, már eléri a 46 millió kalóriát óránként. Az igény további növekedésével is számot ni kell. hiszen a távfűtésbe beT kapcsolt lakások . száma 1975-ig már hatezer körül lesz. Szükségessé vált egy újabb vezetékpár kiépítése, amely az erőmű hőközpontjától kiindulva a Bethlen Gábor, a Síp és a Holló utca nyomvonalán, a Kossuth u;tcát érint,, ve jut el Jósavárbsba. Az épülő, egyes szakaszain máj elkészült új vezeték nz! üní mérete 506 milliméter, tehát a jelenlegi mennyis égn,. a többszörösét is képes lesz továbbítani. Ez a vezetek, rendszer még ez évben elkészül. .* Ami a továbbá termivaíé- kat illeti: szükség van még a régebben megválósuli 'berendezéseik — hőközpantoic — korszerűsítésére. Ezekül a. problémákat a lehetős ! •/. mérten, már a mott kin t- keaS nyári karbantartási1 munkák idején igyekszik megszüntetni a tévhőüzem. Az év végére elkészülő távvezeték már az új követelményeknek megfeP ' '»m. 150 fokos forró víz szál! fi á- í éra is alkalmas. Tóth Árpád A tórgyalóteremb<51 A peches belSrS Február 22-e volt és korán reggel. A 28 éves Madácsi István napkori lakos a nyíregyházi Bocskai úti italboltból bámult ki az utcára. Épp azon töprengett, milyen peches volt az „éjjeli műszakban”, amikor meglátta, hogy a rendőrségi autó Napkor felől hajt a város központja felé. „Ezek engem keresnek" — gondolta, aztán még néhány percig latolgatta, milyenek az esélyei, majd szép lassan elindult a rendőrség felé. Madácsinak igaza volt. Ahogy felfedezték a napkori betörést, a gvanú mindjárt rá 'erelődött. Először is azért, mert éppen két hete szabadult a börtönből, ahol három és fél évet ült jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopásért, azt megelőzően pedis? már háromszor volt börtönben, valamennyi alkalommal a lopás legkülönbözőbb változatai miatt. Egy hónap híján összesen öt évet töltött már börtönben. Február 7-én 9280 forinttal a zsebében szabadult Ezután utazgatott, szórakozott, ivott ás két hét alatt elúszott a börtönben keresett pénz is, amit azért tartalékoltak neki, hogy ne üres kézzel kezdjen új életet. Madácsi régi életét folytatta. Amikor elfogyott a pénze, a szokásos módon, lppással akart szórakozásaihoz pénzt szerezni. Február 21-én este ittas állapotban utazott Nyíregyházáról Napkorra. Nem céltalanul tette ezt, hanem a cukrászdába és az italboltba akart betömi, mert itt már ismerte a járást. Megvárta, míg elcsendesedik a falu, aztán a cukrászda mellett la kó család pajtájából szerzett egy ásót és egy ekekapavál- tót. Fel feszi tét te a cukrászda raktárát, de pénzt nem talált. Fogta az ásót kibontott egy falat és egy másik rak tárba jutott. Illetve csak jutott volna, mert ahol a falat kibontotta, ott éppen öt láda magasságáig felrakva borosüvegek állták útját. Madácsi már nem fújt visszakozt, ha a fal. nem volt vkudáU- miért .Wem» az a sok borosüveg. Nekidőlt és felborította. Harminc u eg összetört, de pechére itt m talált. Átvágta a raktár másik falót is, de — pechéna — itt nyolc rekesz magasságig felrakva sörösüvegek zárták el a kijáratot. Ez már végképp feldühösítette, ezért ezt is felborította, pénzt azonban nem talált Zse!idevágott 4 doboz cigarettát, egy gyufát, megivott egy üveg jaffát és a hajnali vonattal Nyíregyházára utazott. A többit már leírtuk: mikor meglátta a rendőrségi kocsit, azt hitte őt keresik, és ezért önként jelentkezett Madácsi a szövekezetnek 2286 forint kárt okozott. A nyíregyházi járásbíróság többszörösen visszaesőként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének kísérletében és lopás vétségének kísérletében mondta ki bűnösnek és ezért 3 év és 6 hónap szabadságvesz l re ítélte, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, kötelezte a kár megtérítésére és arra, hogy a szahadság- vesztés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. As ítélet jogerős. (baloghl