Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

T97i. SprfÜs 5S. «3^^PP“MnvjiÄfl^RS^v 1 4M A téeszek javára A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK ORSZÁGOS TANÁ­CSA január elején megtár­gyalta a tsz-ek területi szö­vetségeinek eddigi munká­ját, tapasztalatait. A közös gazdaságok hat évvel ezelőtt — gazdasági körzetenként — hozták létre érdekképviseleti szerveiket. Számuk jelenleg 50. A szövetségek irányítá­sáról és fenntartásáról a lét­rehozó szövetkezetek gon­doskodnak. A szövetségek gazdasági vállalkozói felada­tokat nem hithatnak él. te­hát nem kerülhetnek érdek­összeütközésbe a szövetkeze­tekkel és csak ajánlásokat tehetnek a tsz-eknek. Viszont a szövetségek sincsenek alá­rendelt viszonyban a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsával. Hat év tapasztalatait ösz- szegezve a TOT megállapí­totta, hogy a termelőszövet­kezeti területi -dekképvise- let intézménye bevált, kiállta a gyakorlati élet próbáját A területi szövetségek tevé­kenysége általában jól és a termelőszövetkezetek igé­nyeinek megfelelően követi a fejlődést, a gazdaságirányítá­si rendszer szükségszerű vál­tozásait, a szövetkezetek gaz­dálkodásának korszerűsödé­sét. Jól segíti a szövetkeze­tek közötti együttműködést és munkamódszerét megfele­lően igazítja az állami élet­ben bekövetkezett változá­sokhoz, különösen a tanácsi önkormányzat fejlődéséhez. Sikeresen kapcsolódnak be a szövetségek gazdasági kör­zetük agrár- és szövetkezet- politikai. valamint területfej. lesztési koncepcióinak kiala­kításába és ennek során egy­re inkább megfelelő figyel­met, energiát fordítanak a szövetkezetek ágazati érde­keinek képviseletére. A te­rületi szövetségek részesei a szövetkezetek által elért ered. menyeknek. Bevált az. hogy a szövet­ségek többségénél — a leg­magasabb testületi szervbe — a küldöttközgyűlésbe minden szövetkezet két kül­döttet választ be. Ez lehető­vé teszi, hogy a szövetkezetek­ben dolgozó különböző ré­tesek megbízottai is részt vegyenek a szövetségek mun­kájában. NAGY ERÉNYÜK A SZÖ­VETSÉGEKNEK, hogy a fel­adataikat széles körű tár­sadalmi tevékenység segítsé­gével látják el- A szövetsé­gek elnökségeiben különböző állandó és ideiglenes bizott­ságaiban tizenkétezer tsz­vezető és tsz-tag dolgozik ön­tevékenyen. A területi szövetségek alapvető feladata változatta, nui a szövetkezetek érdek­képviseletének ellátása, a szövetkezetek önállóságának demokratikus működésének, társadalmi és mozgalmi fel­adatainak előmozdítása, vál­lalati gazdálkodásuk segíté­se, — szervező munkával, tanácsokkal, hasznos infor­mációkkal. A szövetségek bevált mun. kamódszeneí közül megemlít, hetők a tapasztalatcserék, ta­nulmányutak szervezése, kü­lönféle kiadványok, tájékoz­tatók készítése, a szövetke­zeti tisztségviselők és szak­emberek részére hosszabb- rövidebb időtartamú konzul­tációk szervezése. Közremű­ködnek a szakmunkásképzés és a szaktanácsadás szerve­zésében is. Sokat segítenek ajánlásaikkal a szövetségek a szövetkezeti alapszabályok és más belső szabályzatok ké­szítésénél, módosításánál. A vállalati gazdálkodás se. gítésére irányuló munkájuk soi'án a szövetségek egyebek között segítik a különböző gazdasági együttműködések1 létrehozását, terjedését, fel­hívják a szövetkezetek fi­gyelmét is a korszerű terme­lési eljárásokra, a bevált termelési rendszerekre. ja­vaslatokat tesznek a külön­böző szerződési feltételek ki- aiakrására stb. Nagy jelentőségű fejle­ményként értékelhetjük, hogy a szövetkezetek belső ellen­őrzésének szakmai segítésére a. szövetségek 1970-ben re­vizori irodákat hoztak létre. Az irodák munkájának ösz­tönző, kedvező hatása mind az ellenőrző bizottságok te­vékenységében mind pedig a szövetkezetek vállalati el­lenőrzésében kimutatható. A SZÖVETKEZETEK IGÉ­NYEI SZERINT különféle szolgáltatásokat szerveznek a szövetségek például a repü­lőgépes növényvédelem vég­zésére. beruházások bonyolí­tására, a különböző termé­kek minőségi vizsgálatára, a terményátariás bonyolítására stb. Nehezíti a szövetségek ér­dekképviseleti munkáját az. hogy a megyei termeltető, felvásárló és ellátó vállala­tok erősen függnek a trösz­töktől. így ezek a vállalatok kellő önállóság híián keveset tudnak tenni a vitás problé­mák rendezéséért. A trösz­tökkel pedig eddig sem a szövetkezetek, sem pedig a területi szövetségek nem tud­tak kialakítani megfelelő munkakapcsolatokat. Ezek­nek a gondoknak az enyhí­téséhez nélkülözhetetlenek a TOT hatásos erőfeszítései. Az országos tanács megái - Tanítása szerint a területi ér­dekképviseleti elv fenntar­tása mellett lehetőség van a szövetkezetek szakmai, ága. zati érdekeinek képviselésére A TOT AJÄNLJA a terü­leti szövetségeknek, hogy tö­reked ienek a kapcsolatok fej­lesztésére a fogyasztási és ipari szövetkezetek területi szövetségeivel is. Nagy lehe­tőségek reilenek mind a tár­sadalmi tevékenység. mind pedig a gazdálkodási felada­tok összehangolásában. A területi ’ szövetségek ed­digi munkája megfelelő, el­ismerésre méltó: jó szolgál­ták az önállóbb gazdálkodás útján járó közös gazdaságo­kat. Ha sikerül a szövetsé­geknek még szorosabbra fűz­ni kapcsolataikat a -tsz-ekkel, akkor sokirányú, segítő mun- káiuk még eredményesebb lehet Dr. Szaszkő László Káderpolitika (1.) Vezetők rátermett munkásokból „A Kélet-Magyarország ün­nepi vezércikkeiből mi már kimaradunk, másokat új sza­bolcsi üzemeket, gyárakat emlegetnek, örülünk a fejlő­désnek. Nem panaszképpen ezt s nem is dicsekvésnek szánom, csak mint tényt em­lítem : a mi 380 fős kollek­tívánk a műit évben 60 mil­lió forint nyereséget tett a népgazdaság asztalára. Egyet­len szabadáras termékünk nincs, az eredményt szabott árak. és szigorú minőségi előírás mellett értük el.” A fenti mondatok Fülöp Jánostól, a Nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalat igazgatójá­tól származnak. A minap mondta ezeket, amikor vele. a vállalat párttitkárával és a személyzeti előadóval a gyá­ruk kádermunkájáról be­szélgettünk és így, mint a kádermunka egyik fontos fokmérőjét. említette az eredményeket. Nyírbogdány nem messze van Nyíregyházától. ahhoz azonban elég messze, hogy a megyeszékhelyen munkahe­lyet változtatni akaró mun­kások itt zörgessenek a ka­pun. Ide szinte mindenki se­gédmunkásként lép be a kör­nyező községekből, Kékről, Kemecséről és helyből. A vállalatnál a káderképzés nem a művezetőknél kezdő­dik, hanem mindenkinél, aki belép a gyárkapun. Azt is hozzá kell tenni, hogy még ma sem minden fiatal 8 ál­talános iskolával jelentkezik. Akik középiskolába, vagy ipari tanulónak nem men­nek el, azok a környező ter­melőszövetkezetek. állami gazdaság és a nyírbogdányi üzem között válogatnak. So­kan a segéd- és betanított munkás éveik alatt' végzik el a 8 általánost, hogy szak­munkássá válhassanak. Az Aki belép a gyárkapun ... Az igazgató is munkásként kezdte A „vándorlás" üzem vezetőitől nagy gon­dosságot, körültekintést kí- , vannak ezek az évek. Sok- ' szór egyik-másik alsóbb ve­zetőt türelemre, kitartásra kell ösztönözni, mert nem könnyű munkássá nevelni, közben szakmára is tanítani a falvakból bekerült fiata­lokat. A művezetők, csoport- vezetők azok, akik nap. mint nap, ha úgy tetszik káder­munkát végeznek. Az általá­nos iskola elvégzésében ér­dekeltté teszik a munkáso­kat is. Azonkívül hogy így megnyílik számukra a to­vábbtanulás lehetősége, a srikmunkássá válás, az, aki a nyolcadik osztályból sike­res vizsgát tesz, legalább há­romszázalékos fizetésemelést kap, de ha négyessel végez, akkor négy százalékot, ha ötössel, öt százalékot kap soronkívüL A kádermunkát egy-két évvel mérni nem lehet. Az elmúlt tíz évet tekintettük át. Ez idő alatt kilencven munkás végezte el a nyolc általánost. Jelenleg negyven­egyen tanulnak a nyolcadik osztályban. Ha levizsgáznak, mintegy ötven fő marad, aki nem rendelkezik, befejezett Ifjúsági parlamentek A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben ápri­lis 19-én ifjúsági parlamentet tartottak, ahol aktuális ifjú­ságpolitikai témákról tárgyal­tak, majd a tsz fiataljai fel­ajánlották, hogy szellemi ve­télkedő sorozatot indítanak, s egyúttal' felhívást intéztek a Tisza menti Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­hez tartozó tsz-ek fiataljai­hoz, hogy csatlakozzanak a vetélkedő sorozathoz. A tsz vezetői és fiataljai az ifjúsá­gi törvény helyi végrehajtá­sának eredményeiről beszél­tek, elmondták, hogy 1970- ben a szövetkezet vezetői in­tézkedési tervet dolgoztak ki a fiatalok érdekében, s az in­tézkedési terv többnyire megvalósult, javult a veze­tők és a fiatalok kapcsolata, a KISZ-esek említésre mél­tó eredményeket értek el a termelésben. A XI. pártkong­resszus és hazánk felszaba­dulásának harmincadik év­fordulója tiszteletére hirde­tett szellemi vetélkedő soro­zatra öt csapattal! huszonöt fiatal nevezett be, s kérték a tsz-ek területi szövetségét, hogy segítse a vetélkedők szervezését és lebonyolítását. A tsz-szövetség képviselői megígérték a segítséget, így valószínű, hogy a szövetség­hez tartozó fiatalok is csat­lakoznak a nyíregyháziak kezdeményezéséhez. A komorói vasútállomás ifjúsági parlamentjén részt vett a debreceni vasútigaz- gatóság és a záhonyi csomó­ponti KISZ-bizottság képvi­selője is. A parlamenten az állomás és a KlSZ-alapszer- vezet vezetői a fiatalok előtt beszámoltak az állomás eredményeiről és ismertették a további gazdasági és poli­tikai feladatokat. A beszá­molók után hozzászólások következtek, s két fiatal be­jelentette, hogy ifjúsági bri­gádot akarnak alakítani azokból a fiatalokból, akik az utóbbi hat hónapba^ ke­rültek az állomásra. általános, iskolai végzettség­gel, ók nagyobbrészt ötven éven felüliek. A gyár 180 szakmunkása közül több. mint százan az utóbbi tíz év alatt helyben, vállalati tanfolyamon szerezték* meg a vegyipari szakmunkás képe­sítést. • A kádermunlca alatt álta­lában a különböző szintű vezetőkkel való komplex fog­lalkozást értjük. Nyírbog- dányban is végeznek ilyen munkát, de nem elválasztva a tömeges, a mindenkire, kiterjedő kád érképzéstől. Csak így érhették el, hogy a munkások soraiból emelke­dett ki a művezetők többsé­ge. Ilyenek: Arga István, Lőkös Ferenc, Márkus Jó­zsef, Kolozsi György, Tolnai Ferenc, Tolnai László és Tolnai József. Nem véletlen ez a törekvésük. hiszen a gyár igazgatója is munkás­ként kezdte valamikor Szőny- ben. Lakatos István párttit­kár, a munkaügyi osztály vezetője itt végezte el a technikumot és a Marxista Esti Egyetemet. Gulácsi An­tal személyzeti előadó szin­tén hasonló úton került ve­zető állásba.. A kádermunka kollektív tevékenység, de mégis ők hárman, az igaz­gató, párttitkár és a sze­mélyzetis. akik meghatározói ennek. Az eddigiekből úgy tűnik, mintha az egyetemekről, fő­iskolákról nem is igényelné­nek magas képzettségű szak­embereket- Nem így van. Rendszeresen adnak ösztön­díjat a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanulóknak. így került fiatalon a vállalathoz tíz évvel ezelőtt Kónya Sán­dor, aki azóta igazgatóhelyet­tes lett. vagy Molnár Ist­ván. a termelési osztály ve­zetője. A mémökgyakomo- koknak is megvan a képes­ségüknek megfelelő előreju­tási lehetőség. Természetesen van olyan műszaki is, aki a szakmáját nagyon jól érti. de még nincs megfelelő gya­korlata ahhoz, hogy vezetni tudjon. az hosszabb Ideig marad beosztott. A közép­es felsőfokú szakemberek többsége állandóan képezi magát a szakmában és poli­tikailag is. A vállalatnál 27 vezető be­osztású személy — hálóm felső, tíz közép- és tizennégy alsószintű vezető — szerepel a pártszervezet véleménye^ zési listáján. Közülük tizenöt párttag. Sokatmondó szám­adat, hogy a 27 főből 22-nek vari választott funkciója, kül­ső és üzemen belüli párt-, állami és tömegsze evezetek- nél. Ezekben a funkciók­ban nevelnek és nevelődnek is a vezető káderek. Eddig a káderhelyzet ról zsásabb oldala. A termelést irányító, végző szakemberek­ből általában nincs hiány. Néha ugyan meg kell válni egy-egy jó szakembertől. A nyírbogdányi „öreg üzemtől” szippantanak el kádereket a* épülő új olajfinomítók. így • volt ez Százhalombatta üzembehelyezésekor, és így van most a leninvárosi ole­finmű építésekor.' Az utóbbi tíz évben mintegy tíz—ti­zenkét felsőbb és középszin­tű szakembert, valamint ti­zenöt szakmunkást adtak az új üzemeknek. A változás általában az üzemek igazga­tóinak előzetes megegyezésé­vel, vagy vezérigazgatói en­gedélyre történt. Ha tovább­ra is ilyen egészséges méretű marad a vándorlás, Nyírbog- dányban nem okoz gondot, sőt öregbíti a gyár káderne- velői hírnevét. A káderfejlesztési tervek­ben a termelést irányító szakemberek neve mögé oda tudják írni a leendő helyett tesek nevét, de nincs ez így a közgazdászoknál. Legége­tőbb gond az üzemgazdász- és pénzügyi szakember­utánpótlás. • Szabolcsban ex elég nagy probléma, különö­sen az utóbbi években, vált azzá, az iparosodás felgyor­sulásával, valamint az üzem- szervezés korszerűsítésévé# és a gazdaságosság előtérbe kerülésével. A felsőfokú közgazdász és pénzügyi szak­ember gondjukat saját erő­ből nem is tudják megnyug­tatóan megoldani. pedig megfelelő közgazdászok akár holnap költözhetnének a gyár által adott lakásokba. Nyírbogdányban a gon dók­éi lenére is sikeresnek mond­ható kádermunka alapja,” hogy minden belépő munkás táskájában ott "látják a ..marsallbotot”. De nemcsak látják, hanem sokat fejtenek azért, hogy a rátermett mun­kások politikai, szakmaiképp zéssel vezetőkké válhassanak,' ♦ Csikós Balázs Amikor elindultunk meg­keresni Szebenyi András bá­csit. még nem gondoltuk, mi­lyen bonyolult lesz a nagy idők tanújának nyomára bukkanni. Ószőlő utcai kis házában nem találtuk. Ott azt mondták, bénn tartózko­dik az Északi Körúton, csa­ládjánál.'De házszámot nem tudtak mondani. Az új lakótelep úttörői készséggel segítettek a kér- dezősködőnek. Egész csa­tárlánc fésülte át a házakat. Végül is három szemfüles, ti­zenötéves fiú bukkant rá: Dobránszki Miklós, Dunai György és Tóth János. Jutal­mul azt kérték, hogy ők is jelen lehessenek a beszélge­tésnél. így hát a jó kedélyű, egyáltalán nem öreges kiné­zésű Bandi bácsi a króniká­son kívül három csillogó szempár kereszttüzében mondta el életét. Szebenyi András benne van a nyolcvanadik életévé­ben. de ez egyáltalán nem látszik meg rajta: a harcok megedzették A kedélye is kitűnő. Annak is elmúlt már hatvan éve, hogy behívták katonának az első világhá­borúba. És nemsokára ugyan­Az egyes számú ablak regénye csak hatvan esztendeje lesz, hogy hadifogságba került. Mielőtt a murmanszki vasút építéséhez került volna, ad­dig Mongóliában, Doria ne­vű vasút menti településen volt a fogolytábora. Bizony, voltak olyan hideg éjszakák, hogy meg kellett osztania a megduplázott pokrócot alvó szomszédjával, akit úgy hív­tak. hogy Szamuely Tibor. Ez a szomszédság — és a kör- nVezet —, kitűnő előiskolája volt annak, hogy már ott, a japán birodalom határán megtanulják a világpol'itikát és később, a süppedős. ingo­ványos talajon végzett északi vasútépítés után, 1919-ben — ennek is ötvenöt éve már —, Lenin felhívására beálljon a Vörös Hadseregbe. Az inter­venciósok négy oldalról tá­madták meg a fiatal szovjet államot. Szebenyi András a Kolcsak vezette fehér hadse­reg ellen küzdött. Pedig a ha­difoglyok' akkor már kezd­tek hazautazni. Aki egészsé­ges volt, mehetett. Bandi bá­csi a szó szoros értelmében megszökött, egy mellékhelyi­ségen át, a transzportból. * Év évek múlva? A győze­lem után? ügy érezte, most már itthon van rá szükség. Egy Bagdad nevű német ha­jón jött hazafelé. Óvatosság­ból közlegényruhában. De hiába, a hajón utazó tisztek már útközben felfigyeltek rá. Persze, a vöröskatonák is összetartottak. így aztán, hi­ába tették megfigyelőtábor- ba* vallatták négy hétig az „agitátorszűrőben’, egyetlen volt bajtársa sem mutatott rá. A vincellér fia először Csótra került, aztán vissza a Nyíregyházi Takarékegylet bankjába, ahol már voltak szolgálati évei. Jtt érte 1944-ben a város felszabadulása is. Amikor a város gazdát cserélt többször is, a visszatérő német SS-ek keresték, de sikerült egérutat nyernie ellőlük. Illetve, túl­járt az eszükön. így hát Nyíregyháza végleges leisza­badulásakor, 1944 november végén bizony ennek is har­minc esztendeje lesz idén —, ott állt a városházai árkád­jai alatt és fogadta Mali- novszki marsallt Fazekas Já­nos polgármester — régi kedves barátja —, oldalán. Micsoda pompás pillanat volt! A családja biztonság­ban. A védőárok. melyeket az ukrán partizánoknak épí­tett kétszázad magával, meg­tették feladatukat. Egy ideig a forradalmi fel­adatok megint eíszólították a takarékpénztárosi teendők­től. Laczkovszky József lett az első rendőrkapitány. Ban­di bácsi mellette a tolmács, később a helyettese. Két évig szervezték a demokrati­kus rendőrséget. Aztán visszatért a bankba. Akik 1946 és 1959 között vet­tek fel pénzt az OTP nyír­egyházi központjában, emlé­kezhetnek mosolygs arcára, amint az egyes számú pénz­tárablaknál fizet Fizetett fő- aycwaényt johásanak, aki teljes juhászch'szben jelent meg a pénz átvételére. Fize­tett rendületlenül 1956-ban, amikor sokan hisztériából tíz—húszezer forintokat vet­tek ki. Szelíden* próbálta őket meggyőzni, hogy a pénz jó helyen van. De arra büszke, hogy az ellenforrada­lom alatt egyetlen percre sem szünetelt az OTP egyes számú ablakánál a kifizetés. A felszabadulás óta körülbe­lül háromszáz milliót fizetett ki1 az ügyfeleknek. És aztán? Eltelt az idő. Jo­gos pihenőjét élvezi 1959 óta. A kitüntetések csak ünnepen kerülnek elő. A három úttörő egymásra néz. Mind a hárman 1959- ben születtek, éppen abban az évben, mikor Bandi bá­csi megkezdte pihenőjét. „Ha ezt mi elmondjuk a csapat­ban” — ez látszik a szemü­kön. Aztán gondolnak egyet és mindjárt meg is hívják P-m- di bácsit egy kis parázs be­szélgetésre a forradalmak­ról. Biztpsan nem vallanak ve-, le szégyent a többiek előtt. tecMstétyí)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom