Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

I. oldal KfECT-!»A«iTftRÖRSZÄ8 wn. fpm» Éljen a proletárinternacionalizmus, a kommunista és munkáspártok összefogása l Kommunista szombat a Lenin Barátság kertben (Folytatás az X. oldalról) a munkaidő letelte után He­lyükön maradtak és dolgoz­tak tovább. Lenin elvtárs, amikor ezt megtudta, azt mondta, hogy a kommuniz­musnak új hajtása született... A kommunista szombat, vagy vörös szombat forradal­mi hagyomány a Szovjet­unióban. Amíg élt, Lenin személyesen is részt vett a kommunista szombatok munkájában: követ, téglát hordott, gerendákat cipelt — együtt dolgozott a munká­sokkal. A Szovjetunióban most a kilencedik ötéves terv és a XXIV. pártkongresszus ha­tározatainak maradéktalan megvalósításáért dolgoznak az emberek. Iparunk jelen­leg minden percben egymil­lió rubel értékű terméket ál­lít elő. Aligha kétséges, hogy ma a vörös szombaton ez a teljesítmény növekszik, hi­szen csak itt, a mi járásunk­ban, a beregszászi körzetben 350 ezer rubel értékű mun­kát vállaltak a mai napra az emberek. Nagyon örülünk, hogy a, mostani vörös szom­baton együtt dolgozhatunk a vásárosnaményi járásból ér­kezett elvtársakkal... A Leninről elnevezett Ba­rátság kert átnyúlik a hatá­ron. A szovjet oldalon, a lu- zsánkai részen 200 hektár, magyar oldalon, Beregsu- rány és Beregdaróc határá­ban 90 hektár. Csupa gyü­mölcsös főleg alma. Kilenc­tízévesek a fák. A Barátság kert most egyetlen, belátha­tatlan virágrengeteg. Az ül­tetvények gyönyörűek mind-, két oldalon. Spisák András,' a vásárosnaményi járási pártbizottság első titkára a határon — üdvözlő beszédé­ben — elmondotta, hogy a két szomszédos járás nem­csak a Barátság kert ápolá­sában dolgozik együtt, bá«- nem mindenben. A szovjet és a magyar nép azonos tör­ténelmi úton halad, összefog­va. egymást segítve, Ez köz­vetlenül is megvalósul a két szomszédos járás és a két szomszédos megye — Sza- boVs-Szatmár és Kárpáton- tül lakóinak — eieteoen. munkájában, együttműködé­sében, igazi testvéri barát­ságában. A határtól a vásárosnamé­nyi és beregszászi járások dolgozói és vezetői együtt mentek a Kárpáton túli Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet luzsánkai részlegének köz­pontjába, ahol kapát fogott mindenki és azonnal elkez­dődött a munka. A két járási első titkár — Veres Gábor és Spisák And­rás — együtt dolgozott. A másik fasoron — mert a ko­ronaaljakat kapálták — Cza- kó János, a vásárosnaményi járási párbizottság titkára és Muzbek László, a me­gyei pártbizottság munka­társa dolgozott. Nagy lendü­letekkel, hozzáértően vágták a földet, ami nem csoda, hi­szen mindketten mezőgazda- sági szakemberek. — Száraz a föld — mond­ták. — Itt se volt eső. — Négy hónapja egy csepp se — mondta az igazgató. — De volt viszont fagy. mínusz hat-nyolc fok hideg is. A szőlőben és a körtében elég sok a kár... Munka közben találkoztam Faggyas Jenővel, a tarpai tsz 'elnökével, aki a megyei pá rtvégreha j tó-bi zottságnak is tagja. Kérdeztem tőle: most mit képvisel, a tsz-t, vagy a pártvégrehajtó-bizott- ságot? — Mindkettőt — mondta nevetve. — Meg az örege­' két, mert úgy látom, én va­gyok itt a legöregebb ... Szárka Sándorral, a bereg­daróc—beregsurány—marok­papi Barátság Termelőszö­vetkezet elnökével is talál­koztam a munkások közt. — Sokan jöttek a Barát­ságból? — kérdeztem. — Nem jöhetett mindenki, pedig száznál többen jelent­keztek. De otthon is kommu­nista szombat van, a Barát­ság kert egyik része a miénk, Ott is dolgozni kell valaki­nek — hangzott a válasz. Dr, Kiss György, a vásá­rosnaményi járási tanácsi hi­vatal elnöke Ujfalusi István­nal, a beregszászi járási ta­nács elnökével beszélgetett munka közben. — A gyönyörű új sportte­lepről és • uszodáról, amely most készült el Beregszász­ban. És mindenütt, bármerre mentek a riporterek, láthat­ták és hallhatták, hogy ma­gyarok és szovjetek igazi jó barátokként dolgoznak együtt, s munka közben meg­beszélték az élet dolgait is. így ment ez a „lenini mű­szak” végéig. Hideg volt. de senki se fázott. S a kommu­nista szombaton megkapál­tuk a fák alját húsz hektár­nyi területen. Mondta is Derceni Bertalan brigád­vezető, hogy ha minden nap ennyi munkása lenne — a feje se fájna. Minden héten megkapáltatná a Barátság kertet. Búcsúzás elfőtt még pihen­tünk egy kicsit és beszélget­tünk. A hangulat ünnepélyes volt, mint ilyenkor az illő is. Veisz igazgató megköszönte a kiváló munkát. — Hirtelen nem tudnám megmondani, rubelben szá­mítva mennyit ér az, amit ma dolgoztunk. — mond­ta. — De talán nem is ez az elsődleges érték, hanem az, hogy tovább erősödött a ba­rátságunk. Mi megígérjük, hogy a Barátság kertre úgy vigyázunk, úgy gondozzuk, hogy mindig üde és szép le­gyen, hogy mindig gazdag termést adjon. — A Leninről elnevezett Barátság kertnek már gazdag története van — mondta bú­csúzóul Spisák elvtárs —, de még gazdagabb jövője, mert a két nép barátsága állandó­an tovább erősödik. Ismerve a szomszédos be­regszászi járás kommunista szombatjainak sikereit, moz­gósító erejét és politikai ha­tását — az idén a vásáros­naményi járási pártvégre- hajtó-bizottság elhatározta, hogy az egész járást átfogó, ezreket mozgósító kommu­nista szombatot szervez ápri­lis 20-án. Április 19-én, pénteken es­te sok helyen párttaggyűl'ése- ket is tartottak. A Nyírma- dai Állami Gazdaságban — például —, ahol 117 párttag és kilenc szocialista brigád dolgozik, 350 ember vett részt a kommunista szombat munkájában. Vásárosnamény nagyköz­ségben ezernél többen dől goztak szombaton. De a töb bi községben is. Tarpán. Gu lácson, Tivadaron a pártszer­vezet, a KISZ-szervezet, a községi tanács és a Hazafias Népfront bizottsága közösen szervezték a kommunista szombatot. De sorolni lehet­ne a járás valamennyi köz­ségét és üzemét, összesen hatezernél többen vettek részt Lenin 104. születésnap­jának tiszteletére a kommu­nista szombat munkáiéban. Parkosítottak, utat építettek, gazdagították, szépítették a községeket és üzemeket. Szendrei József Tanácskozik az európai biztonsági értekezlet Genfben A Szakszervezetek . . ... . X:/. .Invr/s/ir .jV /vtűk-vv Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa hétfőn ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára és Főcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára is. Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének megnyitója után az elnökség nevében Herczeg Károly, a SZOT titkára, a SZOT múlt évi munkájáról és a további fel­adatokról fűzött szóbeli ki­egészítést az írásban kikül­dött beszámolóhoz. Rámutatott, hogy. a szak- szervezetek mind fokozottab­ban segítik a termelés, a gazdálkodás eredményessé­gét, s egyben következete­sebben képviselik választóik, a dolgozók érdekeit. A gaz­dasági életben általában kedvező tendenciák alakul­tak ki, s ezek az idén is folytatódnak. Az idei első negyedév adatai szerint az ipari termelés továbbra is dinamikusan nő. s kedvező a termelékenység javulásá­nak üteme is. Mint mondot­ta, most az egyik legfonto­sabb feladat, hogy minden szinten tovább erősödjék a tervszerűség. — Gazdaság- irányításunk rendszere — folytatta — ha azt jól al­kalmazzuk, a követelmények­nek megfelel. A különböző központi határozatok és ren- - delkezésék döntő többsége jó. nagyobb segítség, foko­zott ellenőrzés szükséges azonban ahhoz, hogy a köz­ponti intézkedéseket tervsze­rűbben, céltudatosabban al­kalmazzák a gyakorlatban. Az előadó hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai cé­lok következetesebb végre­hajtása a különböző szintű szakszervezeti szervek mun­kastílusának javítását is igényli. El kell érniök hogy a gazdasági vezetés minden szinten a jelenleginél gyor­sabban reagáljon a munká- teoik, a dolgozók jelzésedre, javaslataira. A szakszerveze­teknek a jövőben még na­gyobb feladatokat kell vál- lalniok abban a törekvésben, hogy a munkáskáder-után- pótiás bázisai legyenek. To­vábbi erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a választott vezető szervek­ben, így a függetlenített ap­parátusokban is növekedjék a kiváló, rátermett mun'i i- sok, fiatalok, nők aránya, fokozódjék részvételük t közéletben. Jó felkészültté gű. rátermett munkásokba kell meríteni a mozgatón káderutánpótlását, elő kel' segíteni, hogy az arra akal más munkások kőéül mini' többen állami és gazdaság vezető tisztségbe kerüljenek A továbbiakban az üzem' demokrácia bővítésének kér­déseiről és a szocialista mun­kaverseny kibontakozásának jelentőségéről szólt az előadó. Egyetértőén szólt azoknak a vállalati kollektíváknak a kezdeményezéseiről. ame­lyek a párt XI. kongresszu­sa és hazánk feszabadulásá- nak 30 évfordulója tisztele­tére jobh munkát ajánlottak fel az ötéves terv sikeres teljesítéséhez. — Tisztelettel és nagyrabecsüléssel kö­szöntjük és támogatjuk eze­ket n nemes kezdeményezé­seket — mondotta. — Ezért javasolja az elnökség a ta­nácsülésnek. hogy a Haza­fias Néofront Országos Ta­nácsával és a KISZ Köz­ponti Bizottságával egyetér­tésben bocsásson ki felhí­vást e kezdeményezések nyomán szocialista munka­verseny alkotó kibontakoz­tatására. A beszámolót széles körű vita követte. Mind a SZOT elnökségének beszámolóját, mind a kongresszusi és fel­szabadulási munkaversenv kibontakoztatásáról szóló fel­hívást egyhangúlag elfogad­ták a tanácskozás résztvevői További , napirendi pont­ként a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Voksán Jó­zsef tt. a Pedagógus Szak­szervezet főtitkárát a SZOT elnökségének. tagjává vá­lasztotta. (MTI) Hétfőn Genfben felújította munkáját az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet második szakasza. Az értekez­let munkájában 33 európai állam, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada képviselői vesznek részt. A küldöttek folytat­ják a záródokumentumok kidolgozását, amelyeket az érte­kezlet befejező szakasza elé terjesztenek majd. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának felújítása kap­csán Anatolij Kraszikov, a TASZSZ hírmagyarázója a következőket írja: A béke ügyének nagy győ­zelme, a nemzetközi kapcso­latokban a józan ész győ­zelme volt az, hogy a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösséghez tartozó más orszá­gok kezdeményezésére össze­hívták az európai biztonsági értekezletet. Az értekezlet első szaka­sza idején — amelyet Hel­sinkiben 1973 július elején tartottak meg külügyminisz­teri szinten — jóváhagyták a napirend alábbi négy pontját; az európai bizton­ság kérdései; a gazdasági együttműködés; a humanitá­rius területeken való együtt­működés; az értekezletet kö­vető további lépések. A kül­ügyminiszterek minden egyes napirendi pontot illetően jó­váhagyták a záródokumentu­mok előkészítésére vonatko­zó összehangolt feladatokat. Nem kevés az ami a je­len pillanatig történt. Ki­dolgozták számos olyan elv megfogalmazását. amelvek majd a részvevő államokat egymás közötti kapcsolataik­ban vezérlik, összehangolták a tételeket a nemzetközi ke­reskedelem további fejlesz­téséről, az ipari együttmű­ködés egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös formáiról és módszereiről, ezzel kapcso­latban a kormányközi meg­állapodások szerepéről, to­vábbá arról, hogy elősegítik a népek szélesebb és telje­sebb kölcsönös megismerte­tését a kultúra és a művé­szet különböző területeivel; összehangolták a tételeket a részvevő államok közötti szóbeli és sajtóinformációk kölcsönösen elfogadható fel­tételek« mellett való terjesz­téséről. Ugyanakkor számos meg­szövegezést illetően mégnem - jött létre az egyetértés. Ta­pasztalhatók olyan kísérle­tek, hogy mesterséges aka­dályokat teremtsenek, elhúz­zák az értekezlet munkájdt, eltérítsék az értekezletet az. előtte álló alapvető feladatok megoldásától. Az európai szocialista or­szágok a napokban ismét felhívással fordultak az ál­lamférfiakhoz. a politikusok­hoz, hogy erőfeszítéseiket, összpontosítsák az európai értekezlet sikerének biztosí­tására. a feszültség enyhülé­se és az európai helyzet nor­malizálása folyamatánál? to­vábbfejlesztésére és elmélyí­tésére. A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületük értekezleté­nek közleményében ismét megerősítették azt a véle­ményt, hogy az európai érte­kezlet zárószakaszát és a do­kumentumok aláírását cél­szerű lenne legmagasabb szinten lebonyolítani. A Var­sói Szerződés részvevői a maguk részéről kijelentet­ték: minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elősegítsék az értekezlet legrövidebb időn belül való sikeres be­fejezését. Magától értetődően az ér­tekezlet sikeréhez elengedhe­tetlenül' szükséges, hogy minden részvevő áliam tanú­sítson jóakaratot és törekvést az egyetértés elérésére. Czinege Lajos Kubába érkezeit Faul Castro a 1 tábornagy­nak, a kubai fegyveres erők miniszterének .^meghívására Czinege Lajos vezérezredes, . honvédelmi miniszter veze­tésével hétfő délután ma­gyar katonai küldöttség ér­kezett egyhetes hivatalos ba­ráti látogatásra Kubába. A fellobogózott havanna; repülőtéren Raul Castro, a kubai hadsereg tábornoki karának töNj tagja, a dip­lomáciai testület vezetői fo­gadták a ipagyar minisztert. Ott volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagyköve­te,- Witz József., katonai atta­sé. Czinege Lajost és a kül­döttséget ’ 2r-ágyúlövés kö­szöntötte Havannába érkezé­sekor. ' A magyar honvédelmi mi­nisztert a délutáni órákban hivatalában fogadta Raul Castro, majd Czinege Lajos megkoszorúzta Antonio Ma- ceo tábornoknak, a kubai szabadságharc egyik kiemel­kedő vezérének mauzóleu­mát. Este Raul Castro díszva­csorát adott a magyar ven­dégek tiszteletére. Lenin­iinnepség Moszkvában Leonyid Brezsnyev, Nyi. kolaj Podgornij, Alekszcj Koszigin, Andrej Gromiho, Mihail Szuszlov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezető személyiségeinek jelenlétében emlékünnepség zajlott ]e hétfőn este Moszk­vában. a Kreml kongresszusi palotájában Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. év. fordulója alkalmából. Viktor Grisinnck. az SZKP KB PB tagjának, a maszk, vai városi Dártbizottság tit­kárának megnyitó szaval után egyórás beszédet mon­dott Borisz Ponomarjov. a Politikai Bizottság nóttseia, a központi bizottság titkába. FELICE CHILANTI: három zászlói Salva foto Gi&aiia nónak A plébános elnézte őket, amint vasárnap kettesével- hármasával össaekapaszkodva sétálgattak, Turidduzzo min­dig az élen, és mögötte a többiek: Gasparino Pisciotta, a Badalamenti testvérek, Ter- ranova. Ciccio Mannino, a kis Mottói é* „ Cuetnella meg a Passatempo testvérek. És köztük az ifjabbik Geno- vesi, a bérlők fia. Turiddo keveset beszél, mintha in­kább csak mérlegelné a szavakat: onnan is adódik a tekintélye a társai előtt, hogy mindig visszafogottan viselkedik. mintha valami feszültséget, ki nem mondott szorongást hordozna magá­ban. A plébános a csúfnevüket is ismerte, ezeket vagy ők adták egymásnak, vagy a családtól örökölték: Turiddo ^Giulianónak, Maria Lombar­do fiának nem volt gúnyne­ve. Gaspare Pisciottát Su­gárkának hívták, így határo­zott egy vasárnap Turiddo, mert megtetszett neki a szó, és a templom előtt kijelen­tette: „Sugárkának foglak nevezni”. De a városkában továbbra is Aspanónak ne­vezték Pisciottát, ez a Gas­pare szicíliai beceneve. Ba- dalamentit viszont Fehérfe­nekűnek csúfolták, mint a családját, Terranovat pedig Málészájúnak, mert olyan lassan beszélt, olyan hosszan gondolkodott minden szón, hogy megaludt a szájában a tej. Az ideges, nyugtalan Ciccio Manninót, aki verhetetlen volt a futásban. Villámnak nevezték. Aztán volt még Angyalka és Pattyu meg Bubu; az Amerikai az a fiú volt. akinek aoja az Egye­sült Államokban élt. Abban a városkában, ahol senkit se találtak, akit tisz­telhettek volna, ők, a leg­erősebb fiúk uralták a te­repet; összefogtak, számon tartották őket. A csendőr fő­törzs mindig ügyelt rájuk, a plébános igyekezett meg­nyerni a lelkűket. Ezek a modern fiúk majd­nem mind otthagyták a nagybirtokot, nem voltak hajlandók elviselni a kínló­dást a kapával, megunták a bérlők meg a csőszök ural­mát. Maria Lombardo is mun­kát keresett fiának, furcsa, koraérett gyéreidének, aki sokszor eltűnődött szótlanul, és különös gondolatokat ve­tett oapírra. amikor a gyer­tya világánál magára ma­radt. Nyaranta Turiddo gyak­ran kóborolt egyedül a he­gyekben. Egyszer éjszaka anyja utána ment. és meg­leste, amint egy sziklán ül­dögél, és a csillagos eget nézegeti. Milyen mesterséget vá­lasszon neki? Otthon gye­rekkorában játék telefonokat szerelgetett, fémhuzalokat kötözgetett üres cipópasztás-, konzerves dobozokba. Maria Lombardo a telefonosoknál kért munkát a fiának. Uj vonalakat fektettek le. és a fiút alkalmazta a cég. Tu­riddo fölvette a kezeslábast, fejébe nyomta a micisapkát, és reggelente jókor elrobo­gott a műhelybe. Gyorsan tanult: sürgősen föl akart jutni a kapaszko­dókkal a telefoncölöpökre, arra vágyott, hogy ott fönn függeszkedve dolgozhasson — heteken belül szakember lett. És a fizetését minden, áldott szombaton hazavitte a mamának. Közben Villám a monte­leprei bádogos sötét műhe­lyében tanulta a mestersé­get. Cucinella. aki pásztor vált, de fölöttébb vállalkozó szel­lemű, még gyerekkorában elkezdte az „állatkereske­dést”. Beállítod a gazdasá­gokba, a kereskedőkhöz, é« juhokat, öszvéreket kínált eladásra, s Öntudatosan tár­gyalt, alkudozott. (Folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom