Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
«. Mm KBLET-MAeYARORSZAO ÍSTl. mft-efi* K Újdonságok 4 Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A kemizálás kérdései az intenzív mezőgazdaságban Dr. Nagy Bálint MÉM-főosztályvezető előadása Agrár szakemberek részvételével szerdán tanácskozást tartottak Nyíregyházán, a Növényvédő Állomáson, ahol dr. Nagy Bálint, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást az intenzív mezőgazdaság kemizálá- ei kérdéseiről. Előadásának néhány lényegesebb kitételét az alábbiakban ismertetjük. Komplex fejlesztés A hatvanas évek második felében nagy beruházások kezdődtek a mezőgazdaságban. A várható termelési és jövedelmezőségi eredmény ezonban sok esetben elmaradt, kevesebb lett. Oka, hogy a fejlesztés nem volt átgondolt, megsértettük a technológiai komplexumot. Például a drága istálló gyenge teljesítményű állatokkal, vagy a korszerű gép több műtrágya, jobb növény fajta nélkül nemhogy eredményt nem hoz, hanem ráfizetést jelent. A fejlesztést tehát ösz- szetetten, átgondoltan kell véghezvinni. Ezt felismerve alkalmazzák hazánkban is az dparszerű termelési rendszereket, ahol előre meghatározott program szerint végeznek minden munkát. Az állam a teljes termelőeszköz sort: meghitelezte — például a CPS kukoricatermesztési rendszernél — és a résztvevő gazdaságok ezt a hitelt öt év alatt a többlet termésből fizetik vissza. Az iparszerű termelési rendszer bebizonyította, hogy ilven esetben — ha nem sértjük meg a komplexitást lehet önfinanszírozó is a mezőgazdaság. A rendszer fegyelme tervszerűsége jó hatással van az egész mezőgazdaságra, a be nem vont területeken is kezd ésszerűbb lenni a termelés, változik az emberek felfogása. Az Iparszerű termelési rendszerek alkalmazásához v an elegendő csak az állami hitel, a gazdaságnak is elég tőkeerősnek kell lennie. Tehát a rendszerek nem a gyenge termelőszövetkezetek bajból való kihúzásának eszközei. Olyan gazdaság, ahol nincs meg valamennyi előfeltétel ne vágjon bele a rendszerben való termelésbe, mert akkor csak a hátrányai érvényesülnek. A rendszerben meg kell szüntetni a vegyeskereskedés szerű gazdálkodást, annyi pénzzel egyetlen gazdaság sem rendelkezik, hogy 8—10 növényt megfelelően ellásson gépsorokkal. Le kell szállni maximum 3— 4 növény termelésére. Megszűnik a „mankó-gazdálkodás” : ha nem sikerül a kukorica, majd behozza az» alma. A rendszerben való gazdálkodásnál nagyok a lehetőségek, de nagy a kockázat is. Itt tért át az előadó a kemizálás szerepére, fontosságára az intenzív gazdálkodás keretében. A megfelelő fajta, a korszérű gép és technológiai fegyelem betartása mellett a korábban másodrendű tényezők, mint a műtrágya, vegyszerezés és a növényvédelem az elsőrendűek közé léptek elő. Ma már elképzelhetetlen, hogy hektáronkénti 60—70 mázsás kukoricaterméshez csak istállótrágyát adagoljunk. Ha lenne is, ilyen mennyiségű tápanyagot szer- vasanyaggal a talajba juttatni nem szabad, mert a feltá-< rolódás, a hasznosíthatóság' nem esik egybe a növény igényével. Ilyen nagy termésekhez csak a gyorsan felvehető tápsókkal tudunk tápanyagot juttatni. Megfelelő talajvizsgálattal annyit adagolhatunk és akkor, amikor a növénynek arra »züksége van. A monokultúra növényvédelme tMb .acsöni j A nagy műtrágya adagok nemcsak a kultúrnövényekre hatnak serkentőleg, de a gyomok növekedését is ,meghat- ványózzák. Az iparszerű rendszerben nem lehet a gyomtalanítást az ekekapára, kultivátorra és a kézikapára bízni. Megfelelő gyomirtó szerek nélkül nincs biztonságos termelés. A monokultúrás termelés miatt a talajban lévő kártevők, betegségokozó Felkészülés az öntözésre Az elmúlt év időjárása — különösen a mezőgazdaság szempontjából — ismét szélsőséges volt. Főleg a csapadék mennyisége és eloszlása volt kedvezőtlen. Már az 1972. évet is súlyos csapadék- hiánnyal zártuk. Az Alföld jelentős részén a hiány átlagban 150 mm-t tett ki, de megyénkben megközelítette a 250 mm-t. Ez a nagymérvű hiány ősszel és télen jelentkezett és így a talajban csak kevés víz tárolódhatott. A kedvezőtlen csapadékhelyzet 1973-ban tovább folytatódott. az évi csapadékösz- szeg csupán 467 mm volt, azaz 116 mm-rel kevesebb, mint a sokévi átlag. Azonban egyes hónapok (április, május. június, július) csapadéka — a mezőgazdaság megváltozott technikai és technológiai körülményei mellett — kedvezően hatott a növénytermelésre. A tenyészi- dőszakban összesen 370 mm volt a csapadék (ennek a mennyiségnek 84 °/<ra április—július között 57 nap alatt esett le) többek között a búzából és kukoricából elért kiváló átlagtermések ezzel Is összefüggésbe hozhatók. Ugyanakkor szeptember 1-től — december 31-ig mindössze 67 mm csapadék esett csak, ami csaknem 120 mm-rel kevesebb. mint az 50 éves törzsérték. Az 1974. januári esőzések ugyan némileg mérsékelték a vízhiányt, de ez a csapadékmennyiség rendkívül kevés volt a több hónapos csapadékhiány pótlására. Ma már felmerül a hagyogombák is koncentráltabban jelentkezhetnek, eddig lényegtelen kártevők szaporodhatnak el. Újra a kémia segíthet: a preventív talajfertőtlenítés. Szabol cs-Sza tanárban — az itt termelt hagyományos kultúrák révén — ismerik a növényvédelem, a kémiai védekezés fontosságát. A milliós beruházásokkal és óriási forgótőkével termelési rendszerek jövedelmezőségét nem lehet kockáztatni a növény- védelem elégtelensége vagy szakszerűtlensége miatt. Ez a néhány felsorolás jól bizonyítja: az intenzív gazdálkodás láncolatából egyetlen szemet nem lehet kihagyni, megkerülni, mert az nagyon megbosszulja magát. Ezért növekedett és még növekszik a kemizálás jelentősége. A teendőkről Az előadó az elmondottak után megemlítette, hogy ez már tény, de a fejlődés nem áll meg és Bábolnán már a jövőt alapozzák. Például 25 ezer hektáros egybefüggő kukorica termesztési egységet hoztak létre. Itt már olyan mányos. hordozható öntöző- berendezések korszerűsítésé, nek szükségessége is. ugyanis a nagy kézimunkaerő igényű berendezések egy része a munkaerő csökkenése miatt sem használható megfelelően. A felújításnál szükségszerű figyelembe venni a technikai változást, az pedig azzal jár. hogy az üzemekben a korábbi elavult gépi berendezéseket félautomata és automata berendezésekkel kell felváltani. A gépesített technika nagyarányú elterjesztése minden öntözési módnál fontos követelmény. Nagy szükség van a géppel vontatható, áttelepíthető berendezésekre. A víz utánpótlását először az őszi kalászosoknál, a lucernánál és a természetes gyepeknél célszerű megkezdeni. A tavaszi talajmunkáknái óvni kell a talajnedvességet. A forgatásos talajelőkészítést célszerű mellőzni, hogy ezáltal is mérsékeljük a talaj- nedvesség elpárolgását. A simító és a henger fontos eszköz ilyenkor amikor kevés a nedvesség a talajban. A gyomirtásra is nagy súlyt kell fektetni, mert a gyomok sok nedvességet vonnak el a kultúrnövények elől. A száraz időben rosszul hatnak a gyomírtószerek. ezért ott. ahol nincs az öntözésre lehetőség a mechanikai gyomirtásra is fel kell készülni. Dr. Margittay Miklós főiskolai docens traktorokkal dolgoznak, ami 15 kilométeres óránkénti sebességgel 14 ekefejet vontat, vagy 40 méternél szélesebb kultivátort húz. Ehhez megfelelő táblák, utak kellenek, ahol racionálisan lehet használni ezeket a gépeket. Ezen a hatalmas táblán már a kártevők esetleges megjelenését sem a földről, hanem repülőről állapítják meg, mert a földi mozgás már lassú lenne a gyors áttekintéshez. Ez nyilván nem a következő egy—két év problémája lesz országosan. De vannak olyan gondok, amit a termelési rendszerek fejlődésével már ma meg kell oldani. Első, hogy szemléletben változások álljanak be a legmagasabb irányító központoktól a traktorosokig. A rendszerékhez igazodni kell az iparnak, kereskedelemnek, de a kutatásoknak, nemesítéseknek egyaránt. A januárban, februárban szükséges műtrágyának decemberből a felhasználónál kell lenni, mert áprilisban már nem ér vele semmit. Ez vonatkozik gépre, eszközökre, vetőmagra és minden egyébre, még a felvásárlásra is. Cs. B. Kertbe rátok tanácsadója Az elöregedett ifjítása A tsz saját hizlaldájából a városi, úgynevezett közvágóhídon vágja le a sertéseket s csak kiváló minő- tsségű : árut biztosít. A szakosított sertéskombinátban ugyanis a hízók nagyobb része export minőségű. — A lakosságnak is ilyen kiváló minőségű sertéseket vágunk — mondotta Cser- venák Jenő tsz-elnök. — Boltunkban mindenféle hús kapható lesz a már ismertetet mennyiségből arányosan. Tehát nem csak comb és karaj, hanem minden egyéb is. Reméljük, boltunk megnyitásával kielégítő lesz Mátészalka város húsellátása, hiszen az úgynevezett központi keretet is növelték. — Mikor nyűik meg az áj, a saját húsbolt? — Április közepére tervezzük. Az átalakítási mun kákát már elkezdtük és megrendeltük a szükséges berendezéseket is — hangzott az elnök válasza. Mátészalka lakosságának sok éve tartó jogos panasza, hogy kevés a friss hús, remélhetően a helyi termelőszövetkezet segítségével, a tsz-húsbolt megnyitásával véglegesen megszűnik. A vágást ma, pénteken kezdik és délután megnyflik a húsbolt is a vasútállomás közelében, az ÁFÉSZ ismert húsboltjában. (sz. j.) GYÜMÖLCSÖSEINKBEN most a legidőszerűbb munka az évenként megismétlődő metszés. A metszést úgy ütemezzük, hogy az első. az úgynevezett télvégi permetezés megkezdéséig befejeződjék. Ez naptári hónapban március második felére esik. Metszés közben az elöregedett gyümölcsfáinkat, ha annak termőképessége nagymértékben lecsökkent, ifjítsuk meg. Az ifjitási művelet erősen megviseli és legyengíti a' fát, ezért csak olyan esetben érdemes elvégezni, ha a fa gyökérzete, törzse és vastagabb tartóágai egészségesek, fejlődőképesek, tehát a fa még hosszú ideig életképesnek látszik. Az elöregedett, odvas. elszúvasodott, taplógombától fertőzött, idős fák Újítással nem menthetők meg. Az Újítást almagyümölcsü- eknél rügyíakadásig, a csonthéjas gyümölcsüeknél — mivel a tavasszal levágott ágak metszlapjai köny- nyen mézgásodnak — augusztus második felében, illetve szeptember hónapban végezhetjük. Minden két évesnél idősebb korona rész visszavágása ifjitásnak nevezhető. Megkülönböztetünk gyenge, közepes és erős Újításokat. A csonthéjas gyümölcsfáink csak gyenge, vagy közepes Újítást birnak el. Az alma- termésüek az erős Újítást is jól átvészelik, új koronaágakat, gallyakat fejlesztenek. Az Újítás lehet teljes és részleges. TELJES IFJÍTÁS. Ez esetben a fa koronaágait felére, háromnegyedére vágjuk vissza (almatermésüeknél). A visszavágás helyét úgy választjuk meg, hogy alkalmazkodjék a korona eredeti természetes alakjához. A visszavágás néhány cm-re az ágak elágazása fölé essék. Itt ugyanis nagyszámban vannak rejtett rügyek* amikből erőteljesen új hajtásokat kapunk. A vastag ágak levágásakor mindig ügyelni kell arra. hogy a visszamaradt ágrészen minél több fiatal ág, gally és vessző maradjon. Az ejtett nagyobb sebeket egészen a beforrásig gondozni kell. RÉSZLEGES IFJÍTÁS. Ha nincsen elegendő lombos rész az ágakon, célszerű részlegesen 2—4 éven keresztül megosztva — elvégezni az Újítást. Ez azt je* lenti, hogy évente az ágaknak csak egy részét ifjítjuk meg, hogy a fán állandóan elegendő lombos ág maradjon. Részleges ifjitásnak nevezzük azt is, ha a fa koronájában csak az elöregedett termőgallyakat ifjítjuk meg. A fák Újításuk után sok új hajtást hoznak, amelyek nagy részére nincs szükségünk. ezért azokat meg kell válogatni. A válogatást két- három évre osztjuk meg. Végül csak a kialakítandó koronaágak irányának megfelelő vesszők maradjanak meg. Ezeket visszavágással elágaztatjuk, a többit tőből eltávolítjuk. Inántsy Farén* főiskolai tanár A növényvédelem kötelező A megyében lévő kiskertgazdaságokban előállított mezőgazdasági termékek mennyisége jelentős. A hétvégi kertek számának növekedésével a kistermelők tábora is egyre bővül. Az egyik legjelentősebb munka a termesztés során a növényvédelem, amelynek elmulasztásával nemcsak önmaguknak, hanem szomszédaiknak is kárt okozhatunk. Törvényerejű rendelet írja elő, hogy a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők kórokozók gyomok irtása minden olyan termelőnek kötelessége, aki földterülettel rendelkezik. Kötelessége továbbá figyelemmel kísérni a károsítok megjelenését, ellene a védekezést elvégezni. Ha a termelő figyelmeztetés ellenére sem végzi el a védekezést vagy nem számolja fel a fertőzöttséget, abban az estben az illetékes helyi tanács közérdekű védekezést rendelhet el. A termelő pedig szabálysértést követett el. amelyért 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal súlytható. Növényvédőszerrel dolgozni veszélyes. A veszély csökkentése érdekében az óvórendszabályok betartása kötelező. Be kell tartani a csomagolásokon található utasításokat A termelő köteles megakadályozni, hogy növényvédőszer élelmiszerbe takarmányba ivó vagy folyóvízbe ne kerülhessen. Növényvédőszert lezárt eredeti csomagolásban avatatlan személyek, haszonállatok számára hozzá nem férhető kulccsal lezárt és csak a növényvédőszer raktározására használt helységben tároljuk, tűz és robbanásveszélytől mentesen. Erős szélben védekezést ne végezzünk. Munkavégzés előtt közben és utána szeszes ital fogyasztása tilos. Permetezés vagy porzás közben ne együnk. Á munka befejezése után alaposan tisztálkodjuk meg. Munkánkat úgy végezzük, hogy a hasznos madarakat ne puszr títsuk. Csak olyan növényvédőszereket használjunk, amelyek a háztájiban engedélyezve vannak. Karádi István A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola továbbképző tanfolyamán a nagy teljesítményű John Deere erőgéppel ismerkednek a különböző gazdaságokból érkezett szakemberek. (Hammel József felvétele) A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet eddig is minden tőle telhetőt megtett a város ellátásának javításáért. Saját üzlethá-n zat épített, amelyben csé- megebölt, zöldségbolt és virágüzlet működik. Ezenkívül még két zöldségboltja és két tejboltja is van a városban. Árusít a tsz saját nevelésű élő baromfit is. A termelőszövetkezet vezetősége már korábban is kezdeményezte, hogy húsboltot nyithasson a városban, amelyben a saját tenyésztéséből és hizlalásából vágott sertések húsát — úgynevezett tőkehúst — és néhány más terméket árusítana. Ezt a városi tanács vezetői kérték is a tsz-től. A megyei tanács vezetői szintén támogatták a kezdeményezést, de megvalósításához miniszteri engedély is kellett. Egyszer már megkapta a tsz a vágási és tőkehúsárusítási engedélyt, de rá néhány nap múlva bekövetkezett a száj- és körömfájás. Emiatt az engedélyt visszavonták. Most ismét megkapta a tsz az engedélyt s már meg is szervezte a vágást, feldolgozást és árusítást. Egyelőre az ÁFÉSZ egyik húsboltját bérelte ki, s addig, aíhíg az üzletházban — a város közepén — el nem készül a saját húsbolt, ebben bonyolítják a hús árusítását. Az eddigi tervek szerint évente 800 mázsa húst mérnek ki, de a szükséglet szerint ezt a mennyiséget növelni is tudják. Ez összesen 80 000 kiló hús, amiből 5—6 kiló jut átlagosan egy mátészalkai lakosra. A város összes hússzükségletének 10—15 százalékát a tsz máris fedezni tudja. Árusítanak majd belsőségeket, körmöt, csülköt, fejhúst, porcot, tepertőt, zsírt és szalonnát is. Évente 1200 sertés levágását tervezik. ennek tiszta húsa körülbelül 800 mázsa lesz, plusz a belsőségek és más termékek. Saját húsboltot nyit a mátészalkai tsz
