Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
ItTi. wiltifl« 9L «iter-MAeYAROltSZi« — VASÁRNAPI MWf.T.ffKT.CT T. oldal Találkozás A gyárba mentek hazatelt a közgazdász ts a vegyészmérnök, amikor a nyíregyházi korzón találkoztak az újságíróval. A közgazdász jó kedvében volt azon a szép tavaszi koraestén. Az újságírót úgy mutatta be kollégájának, hogy ő volt az, aki róla és családjáról 1367. tavaszán megírta, hogy itt Szabolcsban otthonra találtak. A közgazdász mindjárt Javaaolta is, hogy ennek örömére igyanak meg egy korsó jó hideg sört. Az Ezerjó étterem fehér asztalánál Itták a frissen csapolt Kinizsit és az újságíró azon csodálkozott, hogy a közgazdász milyen pontosan emlékszik cikke szinte minden mondatára. Nem vallotta be, hogy 6 már régen elfelejtette az egészet, mert azóta az isten tudja hányszor és hány emberről írt De most eszébe jutott az akkori hét ívvel ezelőtti írás lényege. Ott öltek akkor is az Ezerjó egyik meghitt sarkában, talán éppen annál az asztalnál. Békésből és Baranyából Jöt a két vegyész, Budapestről jött a gépész- mérnök és ugyancsak Pestről jött a közgazVÁLTOZÓ VILÁGUNK Fiatalok Szabolcsban Egy év volt a hátuk mögött akkor Szabolcsból és maguk sem voltak pontosan meg győződve arról, hogy jó-e szabolcsinak lenni. Most itt, ezen a véletlenül megünnepelt évfordulón újra szóba kerültek ezek a dolgok. A közgazdász azt mondja, ő már szabolcsibbá lett a szabolcsiaknál, mert ha megy Pestre, és még mindig megkérdezik, hogy nem -vágyik-e vissza, vagy hogy mit lehet vidéken és különösen Nyíregyházán egyáltalában csinálni, akkor úgy kérdez vissza, hogy mi nincs a Nyírségben, annak székhelyén abból, ami Pesten van. Igaz, — folytatta — tavaly még hiányoltam volna az uszodát, idén már ez is van. A szórakozás^ is mindinkább megtalálja mr, ember a színházban, a művészeti heteken és a többi rendezvénysorozatban, ahol már a program is egyre jobb. Van egy nagyszerű múzeum-épület, vannak állandó kiállítási« és nincs olyan hét, hogy ne mutatkozzék be képzőművész, vagy ne legyen valamilyen kiállítás a Zrínyi Hona utcán és a képcsarnokban. Es hát végülis a legfontosabb az ember munkahelye. Hogy ott szükségesnek, hasznosnak érzi-e magát, megtalálja-e a munkában nz örömét. Összehasonlította ismerősünk a pesti és a jelenlegi munkahelyét. A pesti közel volt a belvároshoz, de a századeleji épület kopott, füstös, kormos munkahely volt, ahol ismerősöm egy kis gépezet volt a nagy masinában. És itt vezető ember lett, önálló. Megmutathatta, mit tud egy modem szép üzemben, amelyben bár távol van a városközponttól mégsincs nagyobb távolságra mint a pesti voltÉs a lakás! Bent lakott a Józsefvárosban egy régi cserépkályhás lakásban a szülőkkel. Ez a város lakást adott neki, kétszobásat, távfűtésest, hideg-meleg vízzel. A gyermekei már itt jártak bölcsődébe, óvodába, iskolába. Valamennyi intézmény új és korszerű. És innen ment el a nagylánya Ogyesszába egyetemre, miután ebben a városban tanították meg jól az orosz nyelvre és itt nyert a kisebbik matematikai, a legkisebbik pedig atlétikai versenyt — Az embernek mi kell más? — kérdezte ismerősöm és az arcán sugárzott az öröm. Elhittem neki, hogy nem attól az egy korsó sörtől szerette meg ennyire ezt a várost. Ennek a megyének arca van, sajátos tere, levegője, — magyarázta és hozzátette, hogy jövője is. Neki nagyon jól esett az NDK-ban felfedezni a Nyíregyházán készült konzervet, az NSZK-ban a nálunk készült gumimatracot, a Szovjetunió egyik üzemében pedig a nyíregyházi születésű konveyort. És ez még nem minden, magyarázta lelkesen tovább ennek a területnek a holnapját, nagy lehetőségeit. Megvallom, engem is fellelkesített ez az ember, aki nyolc éve jött ide Budapestről. Ez Blatt a nyolc év alatt lokálpatriótabbá lett, mint nagyon sok olyan, aki itt született. Kopka János párt ifjúságpolitikájának célja és tartalma az ifjúság szocialista nevelése, amely a szocializmus teljes felépítéséért vívott hazai és nemzetközi osztályharc körülményei között megy végbe.” (A Központi Bizottság határozata — 1970. február 18—19.) A határozat megjelenését követő négy év alatt az ifjúság a társadalom érdeklődésének középpontjába került. Az ifjúság neveléséért érzett és vállalt felelősségben már kezd érvényesülni a társadalmi munkamegosztás. Az 1971-ben megalkotott ifjúsági törvény újabb lendületet adott a megkezdett munkának. A pártszervek és szervezetek irányításával, a társadalmi és tömegszervezetek, a gazdasági vezetők intézkedései alapján érzékelhetően javultak a fiatalok élet- és munkakörülményei. Jelentősen módosult a társadalom részéről a fiatalok, az ifjúság megítélésének kérdése. Ma is találhatók még ugyan szélsőséges, csak a külső jegyek alapján megalkotott elítélő vélemények (hosszú haj, öltözködés, stb.) de összességében olyan szemléletbeli változás tanúi lehetünk, amikor előtérbe került a fiatalok munkáján, tanulásán, politikai magatartásán alapuló reális értékítélet. Meg kell mondanunk azt is, hogy az ifjúságpolitikai határozat — amelynek megvalósítása hosszú, szívós, türelmes munkát igényel — végrehajtásában az elért eredményeket csak az elsőknek tekintjük. Azokon a területeken születtek ugyanis elsősorban jelentős eredmények, amelyek anyagi természetű megoldást igényeltek. Az ifjúság nevelésében, a politikai nevelőmunkában ennél kevésbé sikerült előbbre lépni. Igaz, ez lényegesen bonyolultabb, a befektetett energia későbben kamatozik, ennek eredményei nehezebben mérhetőek, kimutathatóak. Az MSZMP ifjúságpolitikai, a KISZ VHI. kongresszusa határozatai következetes végrehajtása során Szabolcs-Szatmár if jóságának is tovább erősödött marxista—leninista világnézete, fejlődött szocialista,tudata. őszintén el kell ismernünk azt is, hogy az elmondottak ellenére találhatók olyan fiatalok is, akik nem ismerik a történelmi, társadalmi összefüggéseket, vagy — és ez a súlyosabb — csak egyéni életük foglalkoztatja őket. Nem látják, hogy saját életük fejlődése elválaszthatatlan a társadalmi folyamatoktól. A fiatalok sokoldalú nevelésében jelentős szerepet játszanak az ifjúsági klubok. Tevékenységük egyre színesebb, ötletgazdagabb. sokoldalúbb. A társadalmi összefogás eredményeként megyénkben 250 jól felszerelt klub ad otthont a tanulni, művelődni, kulturáltan szórakozni vágyó fiataloknak. A testnevelés és sport megyénk ifjúsága nevelésének fontos eszköze. Nőtt az ifjúságunk sportolás iránti igénye, ami megmutatkozik az akciók tömegességében, a sportprogramok szélesedésében. A még színesebb, változatosabb és még tartalmasabb munkát nagymértékben akadályozza a nagyon alacsony színvonalú tárgyi ellátottság. Kevés a tornaterem, de problémák vannak a szabadtéri létesítményekkel is. Nem tekint hosszú múltra ifjúságunk körében a turizmussal való foglalkozás, annak megszerettetése. Ennek ellenére évről évre emelkedik a táborozásokon, hétvégi kirándulásokon résztvevők száma. Megkezdődtek és a tömegesítés útján járnak az önálló általános és középiskolai táborozások, melyek révén egyre több szabolcsi fiatal ismeri meg hazánk különböző tájait, országépítő munkánkat. 1973 nyarán 22 úttörőcsapat szervezett önálló csapattábort, 1500 gyermek részvételével, míg 24 úttörőcsapatból 2400 pajtás járta az országot. Közel nyolcszázan vettek részt a szaktáborok programjában, az egyéb más túrákon résztvevőkkel együtt az elmúlt nyáron 8500 úttörő és kisdobos ilyen módon is edzette testét, fejlesztette ismereteitAz ifjúság turisztikai igényeinek kielégítését segíti az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Kirendeltsége 1967 óta működik megyénkben. Szervezésében évről évre több fiatal vett részt külföldi utazásokon, belföldi túrákon. A belföldi utaztatásban a középiskolás üdültetés és a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényei a legnépszerűbbek. Jelentős az igény az oszágjáró túrákra is. _ A külföldre utazó csoportok többsége a baráti, szocialista országokat keresi fel. A csoportok tagjai zömében az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek által adott jutalomként utaznak. Az elmúlt esztendőben több, mint ezer fiatal utazott külföldre, a belföldi túrázók száma pedig meghaladta a hatezret. Az utóbbi néhány évben a korábbinál gyorsabban nőtt az üzemben dolgozó fiatalok száma Megyénk helyzétét és perspektíváját figyelembevéve, a jövőben ők adják a munkásosztály bázisát. A munkássá válás folyamatát még nehezíti, hogy egyes üzemek, vállalatok fiataljai, szakmunkástanulóinak 60 százaléka faluról jár be. napi munkaidejük után hazautaznak így nem ismerhetik igazában a szervezett ipari munkások életet. Az ifjúmunkások növekedésével egy időben jelentősen fejlődött az ifjúsági brigád- mozgalom, növekedett a társadalmi munkaakciókban résztvevő fiatalok száma. A szocialista brigádmozgalom megyénk üzemeiben tömegmozgalommá, a szocialista munkaverseny, a mozgósítás egyik leghatásosabb formájává vált. Hatására fejlődött, erősödött az ifjúsági n»wk« koUektf vák tevékenysége, 1567-ben 2151 brigádban 2600 fiatal dolgozott, 1973-ban 3794 brigádban a negyvenezer dolgozóból 13 ezer harminc éven aluli volt, s a 335 ifjúsági brigádban négy és fél ezer fiatal tevékenykedett. Az ifjúmunkások a legtöbb helyen jelentős számmal vesznek részt az idősebb szakmunkásokkal közösen kialakított brigádokban. Eredményesen kapcsolódnak be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenyekbe. Üzemi KISZ-szervezeteink jól szervezik és irányítják — a helyi tervek figyelembe vételével — a különböző társadalmi munkaakciókat. Hagyományosakká váltak immár a kommunista vasárnapok, a vietnami műszakok, az üzemek, üzemrészek közötti munkaversenyek. Ezt a munkát együtt végezzük, éá* minden szinten segítséget kaptunk a szakszervezetek illetékes szerveitől. Egészséges fejlődésnek indult és már népszerűvé vált a Szakma ifjú mestere mozgalom. Megyénk iparának gyors fejlődése maga után vonta a műszaki gárda számszerű növekedését is. Az iparfejlesztés, az új üzemekben a termelés indítása, a megszervezése, a gyártmányösszetétel korszerűbbé tétele nagy felelősséget, egyben képességeik érvényesítésének nagy lehetőségé* is nyújtja, a fiatal műszakiaknak. A fiatal műszaki gárda tagjai nagy felelősséggel és odaadással végzik munkájukat. Többségük vallja és munkájával bizonyítja, hogy az egyetemeken és főiskolákon megkezdett kommunista szakemberképzés befejező szakasza az üzem, a termelő munka. A fiatalok szocialista nevelésének egységes alapjai, a szocialista termelési viszonyok falun is kialakultak. A mai falu a fejlődő, alakuló szocialista mezőgazdasági nagyüzem — ellentmondásaival is — ifjúságunknak már történelmileg adott életformája. Az általános műveltség emelkedése, a szélesebb körben alkalmazott műszaki és természettudományi ismeretek, a politikai közszellem javulása kedvező körülményeket teremtett az ifjúság hatékonyabb világnézeti neveléséhez. ' A kedvező gazdasági és társadalmi fejlődés következtében nőt* a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok általános és szakmai műveltsége, kulturális igénye. Több ezer fiatal szakmunkás, közel ezer technikus és mérnök dolgozik az állami és szövetkezeti üzemekben. A fiatalok százai vesznek részt minden évben üzemi és központi szakmai tanfolyamokon (traktorvezetői, növényvédő, gyümölcstermesztő, stb), A falun élő ifjúság arculata az elmúlt évek folyamán megváltozott Az átrétegző- dési folyamat erősebb lett. A megítélésben már nem a származási és vagyoni viszonyok, hanem a munkakör és a szakmai végzettség az alapvető. A faluról való nagy fokú elvándorlás lecsökkent. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság létszáma és összetétele fokozatosan állandósul. Számottevő fiatal él még megyénkben a külterületi településeken. Életkörülményeik javyltak, de még lényegesen kedvezőtlenebbek a városon, a falun élő fiatalokéhoz képest. Munkájuk, helytállásuk, szerepük gazdasági életünkben hagy jelentőségű. A mezőgazdaságban dolgozó agrárszakemberekre mindinkább jellemző, hogy a szakmai feladatok végrehajtása mellett egyre nagyobb szerepet vállalnak az adott terület politikai, mozgalmi és társadalmi életében. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is eredményesen kapcsolódnak be üzemük által megvalósítandó feladatok végrehajtásába. Szép eredmények születtek a szocialista brigád- mozgalom szervezésében és annak tartalmi munkájában. Mezőgazdasági üzemeinkben elterjedtek a helyi KISZ-védnökség vállalások. Sok irányú akciót indítottak községek fejlesztésére, környezetük, munkahelyük szebbé tételére. Á fásítási mozgalomnak megyénkben régi hagyományai vannak. Az elmúlt években megyénk ifjúsága háromszor ért el országos helyezést a fásításban. Eredményesek voltak a kombájnosok, aratógépkezelők, szalmabálázók versenyei. A tanulóifjúság eszmei, politikai fejlődése egészséges ütemű. Magatartásuk, cselekedetük, gondolkodásuk tükrözi a szocialista nevelőmunka jó hatásait, és a társadalom ellentmondásait. A tanulóifjúság erkölcsi, po-} litikai arculatában a pozitív jegyek, megnyilvánulások vannak többségben. A szocializmus talajáról foglalnak állást társadalmunk és a nemzetközi élet alapvető kérdéseiben. Fokozódott közéleti aktivitásuk, ami megmutatkozott a KISZ akcióiban való aktív rész-; vételben is. Előtérbe került a forradalmi ha-j gyományok ápolása. Rangosabb helyet kai pott a politikai, ideológiai nevelőmunka: Nőtt a politikai akciók száma, melyek ma már fiatalosabbak. Jelentősen bővültek a te-, vékenységi formák, ezek széles körben téri jedtek el, megtanulták alkalmazni azokat. Ugyanakkor kialakult bizonyos rendezvény- szemlélet, szervezésközpontúság. A rendezvén nyék tartalmi előkészítése, politikai átgorH doltsága, érzelmi hatása még nem mindig kielégítő. A középiskolás fiatalok életpályára való felkészítését, a tananyag elmélyítését, aa öntevékenység fokozását szolgálják a szakkörök. Hasznosak voltak az elmúlt években szervezett nyilvános szakköri foglalkozások, melyeken bemutatták munkájukat, eredméi nyeiket A tanuló fiatalok pályaválasztási tői rekvésében az egészséges elemek határozott tan emelkedtek. Ez főleg a tudatosságban, a nagyobb körültekintésben és egyre inkább a realitás jobb figyelembevételében mutatkozil* meg. Segíti a tájékozódást az iskolai pálya- választási tanácsadás, az üzemi és tanintézeti KlSZ-alapszervezetek testvérkapcsolatán aÜ bővítése és erősödése, továbbá a közös rendezvények, üzemlátogatások, kiállítások, pá-> lyázatok, szakmai, politikai vetélkedők. A fizikai munka megbecsülésére jó esa-J köz és alkalom a nyári önkéntes ifjúsági építőtábor. Évente 2000 fiatal dolgozik — s e* által is sokoldalúan fejlődik — megyénkből az ország különböző táboraiban. A mozgósítás soha nem ütközött érdektelenségbe. A szabolcsi fiatalok táborokban végzett munkáJ járói az illetékesek mindig az elismer«* hangján szólnak. Változó világunkkal együtt változik rt><gyénk ifjúsága is. Az élet számtalan aprd és nagyobb eredménye, gondja és öröme kőé bennünket egyre szorosabban szűkebb hazánkhoz. Ott voltunk az 1970-es pusztító árvíz után az újjáépítésnél. Uj házakba épíJ tettünk új vágyakat és reményeket. Ifjúmul*-! kásáink százai dolgoznak a mai beruházása-; inkon. A mi munkánk eredménye In a megyéd ke* áthaladó Barátság II. kőolajvezeték és a Nyíregyházi Konzervgyár, amelyek KISZ- védnökséggel épültek. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk a tanyai iskolák oktatási színvonalának emeléséhez. Akarjuk, hogy a szabolcsi kisdiákok HŐM) is teljes mélységében kitáruljanak a felhaW mozott emberi tudáskincs eredmények Fiataljaink legjobbjai, h* néha változó sikerrel is, de mindig tenniakarással képviselik ifjúsági szövetségünket, ifjúságunkat ar állami; társadalmi, gazdasági szervekben. Megyénk ifjúsága előtt egyre világosabban bontakozik ki változó világunk ezernyi buzdító lehetősége. Hisszük és valljuk, hogy „Jobb munká-! v*d és nagyobb tudással” eredményesen dolgozhatunk a holnapért, társadalmunk és ifi! júságunk örömére. Szilágyi József Ifjúsági szocialista brigádmegbeszélés van a vásárosnaményi gyáregységben. (Elek Ernő felvétele} ~ ~ '* * ■ v v "
