Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
I. oMaí ßÜtirr-WÄGYARSitSZ'Äg t474. mlrcfas SÄf. POSTABONTÁS Olvasóink tudják, hogy szerkesztőségünknek nincs hatósági jogköre, viszont közbenjárásunkkal átsegíthetünk a holtponton egyes ügyeket, amelyek valamilyen oknál fogva elakadtak. Az említett helyzetből ered nemcsak a Kelet-Ma- gyarország, hanem valamennyi lap, illetve a rádió és televízió levelezési rovatának sajátos ügyintézési formája, hogy a panaszos levelekkel oda „kopogtatunk be” ahol azt elintézhetik, illetve ahol el kell hogy intézzék. Természetesen a mi kérésünk is csak a törvényes kereteken belül mozoghat, de bizonyos esetekben apellálhatunk az emberi megértésre, humanitásra. Örömmel közölhetjük Olvasóinkkal, hogy ez utóbbi gesztussal igen gyakran találkozunk, melyet soha nem a szerkesztőség személyes sikerének könyvelünk el, hanem az emberi együttérzés egyenlegét vonjuk meg belőle. Például nagyon sokszor kérünk és kapunk segítséget a termelőszövetkezetektől tsz-nyugdíjasok vagy járadékosok támogatásához. Mert hiszen egy jól, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek igazán mit sem számít az az öregeiknek juttatott kis tűzifa, vagy takarmány, esetleg kedvezményes fuvar minimális térítés fejében, de hogy ez mit jelent, mennyi segítséget azoknak _ akik ezt kapják, azt úgy hisszük nem kell magyaráznunk. Elvétve az említett példa ellenkezőjével is találkozunk. Legutóbb egy cukorbeteg asszony kérte, hogy községében rendszeresen hozzájuthasson húshoz, amely betegségénél fogva igen fontos táplálék számára. Nem ez volt az első ilyen jellegű kérést tartalmazó levelünk, s hogy a korábbiak esetében közbenjárásunk eredményes volt, ezért „bátorkodtunk” ismét megértést kérni jelen esetben az egyik ÁFÉSZ- től. Kérésünk ezúttal nem talált megértésre, sőt ha labdajátékhoz hasonlíthatnánk az ügyet — bár ez attól sokkal komolyabb — azt mondhatnánk: a szövetkezet visszadobta a labdát, és pedig azzal, hogy „ha a szerkesztőség segít abban hogy a község heti húsadagját megnöveljék úgy olvasónk kérését készséggel teljesítik...” Kérésre kérés volt a válasz. Mi nem mérlegelhetjük az ÁFÉSZ válaszának értékét. Csak annyit szeretnénk még elmondani az eset kapcsán, hogy egy korábbi hasonló ügyben a következő történt: a megkeresett vezető intézkedett, hogy Olvasónk, aki betegségé miatt jogosult volt a megértésre, a lakóhelyén soron kívül és rendszeresen megkapja a szükséges húsadagját. így is lehet. NINCS HATÁRIDEJE A kisvárdai vásárcsarnokban jelenleg a 12 elárusító- hely közül mindössze kettőben folyik árusítás. Az egyiket a HALÉRT vállalat rendezte be. a másikban pedig tej és tejtermékeket, valamint alapvető élelmiszer cikkeket árusítanak. A vásárcsarnok 610 ezer forintba került, és lassan már egy éve. hogy „benépesedésre” vár. November 29-én a Kelet- Magyarországban megjelent cikk zárósora — amely szintén a vásárcsarnok megnyitásával foglalkozott — így szólt: ,A megnyitásnak nincs határideje, de ezt a problémát a legrövidebb időn belül le kell zárni”. Eltelt három hónap, s lényegében semmi sem változott azóta — jegyzi meg Vincze Péter tudósítónk. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné CSAK NAGY TÉTELBEN? Főnök, a többi vevőnek már csak mázsánként adunk el! Az illetékes válaszol „A porolókról” címmel közölt közérdekű problémával kapcsolatosan közöljük, hogy a kertészeti vállalat szakembereivel a beépítési terveket figyelembe véve felülvizsgáljuk, hogy a Nyíregyháza Északi körút sávházai között lévő porolóállványok terv szerint kerültek-e elhelyezésre. A helyszíni bejárás alkalmával, ha jelenleginél kedvezőbb helyet találunk a porolóállványok elhelyezésére, úgy az 1974. évi parkfelújítást megelőzően az esetleges áthelyezésről gondoskodni fogunk. Addig is az ottlakók szives türelmét kérjük. Nyíregyházi Városi Tanács VB műszaki osztálya Megjegyzésünk: az 1974. január 16-án kelt válaszlevél óta a porolóállványok áthelyezésére még eddig nem került sor, s hozzátesszük, hogy az időközben megtartott lakógyűléseken a lakók is többízben szóvátették az állványok célszerűbb helyre történő áthelyezését. A Kelet-Magyarország 1974. február 27-i számában „Letarolta” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy a panaszt a helyszínen kivizsgáltuk, és annak jogosságát megállapítottuk, mégpedig azt, hogy a fuvarosok amíg a közeli italboltba betérnek, lovaskocsijukkal a virággal beültetett ágyásokra felhajtanak. Sajnos a panaszos levél írója nem tudta a személy nevét megmondani, így ellene a szabálysértési eljárást lefolytatni nem tudtuk. Kérjük, ha a jövőben hasonló eset előfordul, úgy az utcai virágos kert rongálójának nevét és pontos címét közöljék velünk, hogy az elkövetőket szigorúan felelősségre vonhassuk. Nyíregyháza Városi Tanács VB titkársága Kisvárdán nem is olyan régen volt egy kis Tüzép telep. ahol kisebb tételben vásárolhatott a vevő meszet, cementet, szenet, fát és még sok mást. Ezek elszállításához. még fuvarosra sem volt szüksége. Sajnos ezt az üzletet bezárták, s ma más célra használják. Ez nem is lenne baj, de a Tüzép üzlet helyett másikat nem nyitottak. a másik telep viszont a város szélén van, ahol kistételűén nem is szolgálnak ki. Régen a háztartási tájit is árusított meszet. cementet, ez is egy megoldás vodt. ma már ez sincs. Mit tegyen tehát az a háziasszony, akinek legfeljebb csak annyi mészre van szüksége, hogy a konyháját kimeszelje? — kérdezi özv. Ignácz László- né kisvárdai lakos. Szerkesztői üzenetek Magyar Sándorné gáváven- Cseiíői, Kőczon Pál érpataki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Mácai Sándor nyíregyházi, Gorzó Istvánná nyírderzsi, Sum József rakamazi, Cser- kuti Jánosné újfehértói, Magos Sándor nyírmihálydi, Varga Rozália fehérgyarmati, Horváth Istvánná nyírkátai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Özv. Bihari Béláné nyírmeggyes! lakos problémájával foglalkozni fogunk. Kiss Bertalan rozsályi olvasónkat a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat levélben tájékoztatta. , Lakatos Csabáné nyírbátori lakos és szomszédja közötti nézeteltérés újabb perek forrása lesz, amennyiben panaszosunk is jogtalanul létesített kerítést a közös tulajdont képező udvari részen. Karnai Lajos újfehértói olvasónk panaszát az Építő és Faipari Szövetkezet (Uj- fehértó) elnöke kivizsgálta, amelyet csak részben tartott jogosnak. Egyébként a szövetkezet anyagbeszerzőjét utasította a hiányzó alkatrész mielőbbi beszerzésére és a javítási munkát — melyet rövid időn belül el fognak végezni — a szövetkezet elnöke figyelemmel fogja kísérni. Balogh Frigyes kisvárdai lakost a budapesti AUTÓ- KER levélben tájékoztatta, hogy alkatrész igényét a nyíregyházi fiókjuknál jelentse be, s annak beérkezéséről értesíteni fogják. Ifj. Jakab Sándorné kán- torjánosi lakos 1973. december 1-én létesített munkaviszonyt. Most gyermeket vár, és szeretné tudni, hogy a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának a megállapításánál figyelembe fogják-e venni a munkaviszonyát megelőző középiskolai tanulmányi idejét? A nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság a következő tájékoztatást adta: „A 3/1967 (I. 29.) Korm. sz. rendelet, valamint ennek módosítása és kiegészítése tárgyában megjelent kormányrendelet értelmében a dolgozó nőt a szülési szabadság lejártáit követően a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermek- gondozási segély illeti meg ha: a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munka- viszonyban állt és legalább napi 6 órai munkaidőben dolgozott és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A rendelet értelmében a gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített. A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy az a dolgozó nő, aki iskolai tanulmányait befejezte és ezt követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített az iskolai tanulmányi időt munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy ifj. Jakab Sándorné tanulmányait nem fejezte be, így az iskolai tanulmányi idő beszámítására nincs lehetőség. Hegyi Ildikó nyíregyházi olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy a szerkesztőségünkbe hetente ezernél is több helyes rejtvénymegfejtés érkezik. A megfejtők közül sorsolással választjuk ki a nyerteseket Jogászunk válaszol Az elővásárlási jog Boldizsár István a dunántúli Vajtáröl keresett meg bennünket előadva, hogy szülei elhalálozása következté ben testvéreivel megörökölt egyenlő arányban egy nyíregyházi házasbelsőségű ingatlant. Ö ezt az ingatlant nem használja, semmiféle haszna abból nem származik, csak a ráeső adót fizeti. Szeretné tudni, hogy a saját illetőségét eladhatja-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Igen gyakran fordul elő ehhez hasonló eset, legtöbbször pontosan örökösödés következtében, de az is megtörténik, hogy többen vásárolnak meg $gy in^atjaiit^|ulíydpijj ^rápy- ban. A tulajdonos társakat ilyen esetben is megilleti‘a'szabadrendelkezési jog, mert a Polgári Törvénykönyv 145. paragrafusának 1. bekezdése értelmében „saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdontárs rendelkezhet.” Ez magá- bafoglalja azt is, hogy a tulajdontársak bármelyike értékesítheti saját illetőségét. Ennek azonban az a feltétele, hogy ilyen esetekben a többi tulajdontársat elővásárlási jog illeti meg, mert ugyan-e törvényszakasz 2, bekezdése szerint a „tulajdontárs tulajdoni hányadára a többi tulajdontársat elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.” Tehát, ha olvasónk értékesíteni akarja saját illetőségét, tulajdontársaival írásban közölni kell, h/gy a saját részét el kívánja adni, meg kell határoznia a vételár összegét és a fizetési feltételeket, vagyis ajánlatának minden lényeges feltételét közölni kell. A válaszadásra megfelelő határidőt kell szabnunk, ami általában 15 nap. Ha a tulajdontársak akként nyilatkoznak, hogy nem kívánják j megvásárolni a felajánlott illetőséget a közölt feltételek* mellett, ugyaniyen feltételek mellett bárkinek értékesíthető ] az ingatlan. E törvényi rendelkezés indoka az, hogy az eladónak tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az általa igényelt vételárat kitől kapja meg, viszont az, aki már részben tulajdonos, joga legyen elsősorban magához váltani a másik illetőségét, ezzel az ingatlan ésszerűbben hasznosítható és az sem közömbös a meglévő tulajdontársaknak, hogy ki lesz a jövendőbeid tulajdonostársuk. Ha a felhívásra a tulajdonostársak nem válaszolnak, úgy kell tekinteni, mintha nem kívánnának élni az elővásárlási jogukkal. Több tulajdonostárs esetén mint a jelen esetben is, valamennyi tulajdonostársat fel kell hívni, ha mindegyik, vagy többen nyilatkoznak akként, hogy hajlandóik megvásárolni az ingatlanilletőséget, a tulajdonostársak közül az eladó választja ki hogy melyiknek adja a saját illetőségét. Rendkívül lényeges az, hogy a szerződési feltételeket pontosan közölje az eladó, általánosan bevett gyakorlat az, hogy a felhíváshoz mellékelik az elkészített szerződés tervezet egy másolati példányát abba rögzítve van minden feltétel és utólagos vitára nincs lehetőség. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az eladó tulajdonostárs ajánlatához kötve van, tehát ha felhívta a tulajdonostársakat az elővásárlási jogra ajánlatot elfogadja, az eladó nem léphet vissza, Dr. Juhász' Barnabás TENGELY Női kerékpárhoz hátsóién - gelyt húzórésszel együtt keresek de sem Nyíregyházán sem Nagykállóban. vagy Kál- lósemjénben nem kapok. Csak hátsótengely kapható, ami önmagában nem oldja meg a problémámat. Mindössze egy 186,— Ft-os alkatrészről van sző. s emiatt nem tudom használni a kerékpáromat. Hozzáteszem magyar gyártmányú kerékpárhoz való alkatrészről van szó, így teljesen érthetetlen hogy miért nem lehet kapni? — panaszolja Jakab Ferenc Kállósemjén Dózsa György Htea M szám alatta latos. „FÜRÉ LÉPNI TILOS” A gyerekeknek szabad mozgásra van szükségük. Ezt szolgálják a játszóterek, melyek legnagyobb részt szépen füvesített, virágágyakkal tarkított parkokban találhatók, ahol önfeledten, bátran fut- károznak a gyerekek, fociznak. de ha a labda netán a parkba röpül, ott a tábla Jju& lépú tilos”, nem beszélve a feladatát lelkiismeretesen teljesítő parkőrről, na meg a felnőtt sétálókról, akik minduntalan figyelmeztetik a gyerekeket. Jó lenne tisztázni, és világosan eldönteni. hogy hol játszhatnak szabadon a gyerekek, tehát melyik a játszótér és melyik a pihenést a felnőttek kikapcsolódását szolgáló park? — javasolja levelében Nagy Já- BOG nyíregyházi olvasónk. Díszkulcsok, rongy korongok A bajnad tsz kiegészíts üzemágában, a rongykqrong- gyártó részlegben a fémcsí- szoló üzemek számára készítenek hulladékanyagból rongykorongot. Az elmúlt évben az itt dolgozó 13 nő több mint 1 millió 300 ezer forint értéket termelt. Egy másik üzemrészben az egyre népszerűbbé váló stílbútorokhoz készítenek vereteket és díszkulcsokat. A rézből öntött díszes veretek és kulcsok sokfelé eljutnak Bajnáról. (Komárom megyei Dolgo. zók lapja) Egymilliárd fejlesztésre A szegedi tanács múltheti ülésén jóváhagyták a'z 1974. évi költségvetést és döntöttek az egymilliárd 150 millió forintos fejlesztési alap elosztásáról is. A fejlesztésre rendelkezésre álló összeg több mint felét, 657 millió forintot célcsoportos lakásépítésre használják fel, hogy az idén körülbelül 2100 család költözhessen új otthonba a városban, (Délmagyarorszáe) „Rozsdamérő** A Nehézvegyipart Kutató Intézet szakemberei, akik már több mint két évtizede foglalkoznak a rendkívül sok kárt okozó korrózió megakadályozásával, most új műszert szerkesztettek. Konstrukciójukkal laboratóriiu. mokban éK üzemekben {olya. mát06an mérhetik, hogy a különböző agresszív anyagok milyen sebességű korróziós folyamatot váltanak ki. Ezzel az újszerű „sebességméréssel” előre meghatározhatják az egyes fémek élettartamát is. (Pest megyei Hírlap) A tsz saját üdülője A 2858 hektáron gazdáik©-' dó székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet gondoskodik arról, hogy a tsz-gazdák kellemes környezetiben tölthessék el szabadságukat: Igaion üdülőt vásárolt. A festői környezetben, a híres gyógyforrás tövében pihenhetnek a tsz-tagok. Fejér megye legújabb tez-üdülője már fogadja vendégeit. (Fejér megyei Hírlapi Gépesített hagymaültetés A makói Úttörő Termelő- szövetkezet kezdte meg elsőnek az új idényben a vöröshagyma dugványainak , gépekkel való kiszórását. Aa ötsoros, speciális berendezé-, seket saját műhelyükben készítették. Tízórás műszakban átlagosan három-négy hektárra szórják ki a dughagy- mát. A traktor elejére rögzített. tartószerkezetre öt-hat zsák „vetőmagot” tehetnek fel. Az ültetőgépekhez kapcsolt hengerrel pedig lezárják a talajt. (Csongrád megyei Hírlapi Győrből Szudánba Afrika fejlődő országaival is bővíti kereskedelmi kapcsolatait a Győri Rába MaJ gyár Vagon- és Gépgyár. Erű nek egyik példája a szudání vasúttársasággal aláírt 1(J millió dolláros szerződés: a győri gyár 140 légkondicioná-; ló berendezéssel felszerelt vasúti kocsit szállít az afrikai országnak. fcfSsoűc&a FÓRUM
