Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

1ST4. március 20. CTLET-MAGYARORSZÄG 5. oldal Közúti balesetvédelem Hatmilliós túlteljesítés a háziipari szövetkezetben Meddig élhetünk? —teszi íel a kérdést a Delta Napjaink minduntalan visszatérő témája a közúti közlekedés, az egyre növek­vő forgalommal járó problémák és bale­seti veszélyforrások. Az esetek arra figyelmeztetnek; többet, s egyre többet kell tennünk az ismeretek gyara­pítása, a biztonságtechnika korszerűsítése és a megelőzés érdekében. Éppen ezért idő­szerű feladat megoldására vállalkozott a Magyar Elek­trotechnikai Egyesület máté­szalkai csoportja és a TI- TÁSZ azzal, hogy egy jól összeállított program kereté­ben három napon át bárki­nek betekintést nyújt ebbe a közérdekű problémakörbe. A március 22-23-24-én sor­ra kerülő előadások és ve­télkedő a gépjárművek biz­tonságos üzemeltetésétől kezdve foglalkozik a vezetés biztonságtechnikájával és a közlekedés szabályaival. Az első előadás felhívja a figyelmet a gépjárművek biz­tonsági berendezéseinek na­pi ellenőrzésére. Ismerteti milyen berendezéseket kell indulás előtt és a napi mun­ka befejezése után ellenőriz­ni, hogyan végezzük azok rendszeres karbantartását. A következő előadásban a hall­gatók megismerkedhetnek a közúti közlekedés rendszabá­lyaival, azok időközbeni mó­dosításaival. Csupán címek az ezt követő közlekedési ok­tató filmekről: Közlekedési alapismeretek, Utolsó fuvar, öten a sok közül, Csak ön «tán. A filmeket ankét kö­veti. Az eseménysorozat máso­dik napja ugyancsak közle­kedési ismeretekkel kezdődik. A közlekedési etika témakö­rében az udvariasságról is "sző lesz. Hogyan vezessünk különböző forgalmi helyze­tekben, a közlekedési morál javítása, a Legyünk barátok a közlekedésben mozgalom jelentősége. Az ezt követő előadás a műszaki ismeretek bővítését célozza. A menet közben bekövetkezett hibák, azok megszüntetése, elhárítá­sa, az országúti javítás. A közlekedésrendészeti isme­retek témája: a közút, köz­rend védelme, közlekedési szabálysértések. a műszaki hibák miatt előfordult bal­esetek elemzése, az alkoho­los vezetés következménye, az eljárások lefolytatása, a közlekedési bűntett fogalma. A sorozat utolsó előadása az egyes és kettes számú mű­szaki felülvizsgálatok szük­ségességével, s annak idejé­vel ismerteti meg a hallga­tókat, s felsorolja az ennek során elvégzendő művelete­ket Befejezésül, a harmadik napon rendezik meg a gép- járművezetők ügyességi ver­senyét, teszt rendszerű ver­seny lesz a KRESZ-ből, majd kérdezz-felelek vetélkedő kö­vetkezik. A verseny eredmé­nyeinek kihirdetésére és a díjak átadására 24-én délu­tán kerül sor. Csak üdvözölni lehet a tu­dományos egyesület és az áramszolgáltató közös szerve­zésében sorra kerülő rendez­vényt. Azt a törekvést, hogy az érdeklődők szinte tanfo­lyam formájában sajátíthat­ják el a gépjárművek üze­meltetéséhez, vezetéséhez és biztonságos közlekedtetéséhez szükséges alapismereteket. Jó lenne, ha a szervezésben mutatkozó lelkesedést a lá­togatók nagy száma is rep­rezentálná. Elsősorban a gép-, kocsivezetők, a motorkerék­párosok, kerékpárosok, a fogatosok, de a gyalogosok is, hiszen balesetet okozni, vagy szenvedni, egyaránt kel­lemetlen. Legyen az akár fe­lelőtlenség, figyelmetlenség, vagy tudatlanság következ­ménye. (tá) „A termelékenységből szár­mazó eredmény 4,4 százalék­nak felel meg” — hangzott el az 1973. év munkáját ér­tékelő elnöki beszámolóban a nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövet­kezet a napokban megtartott részközgyűlésén. Az említett szám nem egy kiemelkedően magas százalék, de az érté­két növeli, hogy ekkor még nem üzemeltek a korszerű kötő-konfekció gépek — ha­tásuk csak az idei teljesítés­nél érződik majd meg. De a részlegek és az egyéb tevé­kenységek eredményeire is büszkék lehetnek a szövet­kezet dolgozói, hiszen a ter­vezett 57 és fél milliós ter­melési tervet 5 millió 728 ezer forinttal teljesítették túl. — Kettős célunk volt a múlt évben — mondta Ba­logh Zoltánná, á háziipari szövetkezet elnöke. Át kel­lett vennünk az új Malom utcai üzemházunkat, az itt elhelyezett korszerű gépeket üzembe vennünk, kidolgoz­tuk az üzem- és munkaszer­vezés tervét, javítanunk kel­lett a kötőüzemben a minő­séget. bővítenünk a választé­kot. és nem utolsó sorban folytatódott a népművészeti hagyományok kutatása be­dolgozóink bevonásával. Olyan újabb termékek gyár­tása. melyek a népi kultúrán alapulnak, de alkalmazhatók a háziipari termelés sajátos­ságaihoz. A részlegek közül a beregi, a paszabi, a cigándi. a furtai, a kötőüzem. és a kisruha 100 százalékon felül teljesítette tervét. Az összes árbevétel ennek következtében megha­ladta a 63 millió forintot és a korábbi 15 milliós export helyett több, mint 23 millió forintot forgalmaztak. Gon­dok jelentkeztek viszont a demizson' és a kézi horgoló részlegeknél, valamint a la­kossági szolgáltatások terü­letén. Az 1974. évi tervekről, Czető Mihály, műszaki veze­tő beszélt. — A népművészetnél 22 és fél milliós, a kötőüzemnél 30 millió forintos a tervünk. A 68 millió 300 ezres terme­lésből belkereskedelmi érté­kesítésre 43 és fél millió ke­rül, külföldi exportra pedig — beregi keresztszem esbö!, furtai hímzettből, kötöttáru­ból gyermekruha konfekció­ból — közel 24 millió. Építő és gépi beruházásokra az idén 1 millió 878 ezer forin­tot fordítunk. A paszabi szö­vőházhoz szociális létesít­mények és raktár épül. a napokban érkezik meg az új gőzasztal, üzem be helyezzük az új konfekciógépeket, fel­szereljük az ipari tanmű­helyt. Ezek a gépi beruházá­sok a kötőipari rekonstruk­ció befejezéséhez, valamint: a szolgáltató részleg fejleszté­séhez kapcsolódnak. A bérezés területén a ter­melő dolgozóknál 4,2 százalé­kos, a nem termelőknél és az alkalmazottaknál 3 százalé­kos bérfejlesztést terveznek. A hatékonyság növelésével ■ az eredménytervüket 16,9 százalékban határozták meg, ami 11 millió 650 ezer fo­rintnak felel meg. A kiváló eredményekhez a szocialista brigádok járul­nak elsősorban. Míg 1971 előtt hat, ma már 17 brigád mintegy 210 taggal dolgozik Ötvenöt évvel ezelőtt Szent-Györgyi Albert vezércikke Dr. Szent-Györgyi Albert, Nóbel-díjas professzor fiatal­kori vallomására bukkant a közelmúltban dr. Ravasz Éva muzeológus, az Esztergomi Népszava 1919. február 28-i számában. A tudomány és szocializmus című vezércikk szerzőjét, az akkor 28 éves egyetemi tanársegédet a tu­domány ügye iránt megnyil­vánuló szolidaritás késztette a cikk megírására. A pozso­nyi szervezett munkások ugyanis sztrájkot kezdtek a bezárt egyetem megnyitásá­ért. „Azok számára ragadjuk ki ezt a kis esetet — írja többek között a fiatal Szent- Györgyi —, akik a szocializ­mus uralomra jutásától a tu­dományt féltik. Ne féljenek! A szocializmus legerősebb szövetsége éppen a tudo­mány, hiszen a szocializmus maga is tudomány”. És szin­te jövendölésként folytatódik a több. mint fél évszázada írt vezércikk: „A szocializmus fegyvertáraiban majd ágyúk helyett teleszkópok készül­nek, amelyek a világminden­ség titkait kutatják, puskák helyett mikroszkópok, ame­lyekkel a betegségek okait keresik, muníció és fojtó gá­zok helyett új orvosságok, amelyek enyhítik az emberi­ség közös nagy szenvedése­it. A szocialista népek nagy versenyében olyan hadsere­gek fognak egymással mér­kőzni, amelyeknek tagjai tudósok, természetbúvárok, feltalálók, orvosok. Ne félt­sük tehát a tudományt a szo­cializmustól!” 80 éve halt meg Kossuth Lajos 1894 március 20-án, éjjel 11 óra körül meghalt Tori­nóban Kossuth Lajos. „ a XIX. század, magyar történel­mének legnagyobb alak­ja”. A Magyar Irodalmi Lexikonból kölcsönöztük a felsőfokú jelzőt Kossuth jel­lemzésére. Bárhogy Í6 for­gatjuk a szót, bármilyen in­dulattal közeledünk történel­mi szerepéhez, vitázunk vele, vagy kritika nélkül el­fogadjuk. — azt nem vitat­hatjuk el tőle, hogy a ma­gyar történelem ritka nagy egyéniségei között van a he­lye. A tizenkilencedik száza­di magyar történelemnek pe­dig főszereplője. Voltak té­vedései, egyéniségének is voltak olyan vonásai, melyek­kel nem mindenki rokonszen­vezett, de tehetségét, történe­lemformáló szerepét senki, még ellenségei sem vitatták el soha. Mint a mágnes vonzot­ta maga köré a híveket és az ellenségeket. — életében épp úgy. mint halála után. A tör­ténészek és a közvélemény ítélete ma sem mindenben egyértelmű cselekedeteinek el bírálásakor, de abban tel­jes az összhang, hogy a ma­gyarok tizenkilencedik szá­zadi történelmében az 6 arc­vonásai vésődtek legmé­lyebbre. Megszállott híve volt hazánk függetlenségének, s ért a hűséget még akkor sem tagadta meg. amikor csá­szárok. kancellárok, európai vezető politikusok becsapták, kilátszottak, mellőzték, és akkor sem, amikor jószerével utolsó barátai is elpártoltak tőle. Politikai pályafutásának csúcspontját, a magyar füg­getlenség megteremtését a napokban fogjuk ünnepelni. Április 14-én lesz 125 éve, hogy Debrecenben az ország­gyűlés törvényeink sorába ik­tatta a Függetlenségi Nyilat­kozatot. Beteljesülés ez Kos­suth politikai pályáján és egyéni életében is. Halálára emlékezve, kár lenne most ennek a lépésnek az elemzé­sébe bocsátkoznunk, vitat­nunk helyességét, vagy hely­telenségét. Tény, hogy az akkor már több mint egy éve tartó for­radalom politikailag legme­részebb lépése volt a debre­ceni tett, méltó válasz az olmützi alkotmányra. Még egy—két hónapos sikersoro­zat után azonban Kossuthnak és a függetlenséggel leszű­kült táborának szembe kellett nézni a bukással. A szabad­ságharc leverése után. mint ismeretes, Kossuth emigráció­ba 'r°nvszerült. Nem mond le továbbra sem arról az igény­ről. hogv Magyarország tör­ténelmi sorsának további ala­kulásából tevékenyen ki ne vegye részét, de a fénvosen sikerült angliai és a mari-kai' körút után egvre gvabrabban kényszerült szembenézni a kudarcokkal Csalódik III. Napóleonban RismareVban. egyre kevesebben figyelnek már rá itthon is, és mint ál­talában lenni szokott, az emigrációé táborban is egy­re gyakoribbak az ellentétek, civakodások. 1862-ben Kos­suth még álmodik egy gyö­nyörű álmot. Megálmodta a híressé vált Duna-conföderá- ció tervét, Magyarország és a szomszéd népek gazdasá­gi. politikai, katonai szövetsé­gét. Ezért, az álmáért bánt­ják a legtöbben, ezért fordul­nak el tőle Magyarországon a legtöbben. Pályájának legszebb és legtermékenyebb periódusa vitathatatlanul 1848—49-re esik. Ekkor érte el a legtöbb sikert. Gazdasági szervező­ként, politikusként szónok­ként egyformán csúcsra ju­tott. 1848 július 11-én. a hí­res hadmegajánlási beszéde alkalmával egy ország hajtott fejet nagysága előtt, és ez a tomboló sikereknek csak a kezdete. Az alföldi toborzó kőrútjának minden állomá­sán tízezerek hallgatják, s lelkes újságírók számolnak be diadalútjáról. Pénzügyminiszterként min­dent elkövetett, hogv megte- rem‘se a szabadságharc si­keres megvívásához szük- «iZctoc nénrti<*vf alanot. a szeo- tembert fordulat után rvedig a Honvédelmi Bizottmány élén lénvegében forradalmi diktatúrát gyakorolt. TTozdelma*: út vezototf oh­hez a diadalhoz. Állítólag már Sárospatakon, Kövy Sándor. Kossuth jogtanára megjósolta, hogy „nagy or­szágháborító lesz belőle”. Ha országháborító nem is. de forradalmáraink legnagyobbi­ka lett belőle. Az 1832—36-os országgyűlésen hívta fel elő­ször magára a figyelmet az Országgyűlési Tudósításokkal, majd 1836 nyarától a Tör­vényhatósági Tudósításokkal. 1837-ben már annyira kelle­metlen az osztrák kormány számára Kossuth tevékenysé­ge, hogy vállalja a reformkori közvélemény hangjának ma­ga ellen ingerlését azzal, hogy Kossuthot törvénytele­nül letartóztatja. Négy évi börtönre ítélik, de megtörni nem sikerült. 1840-ben sza­badul. az országos kövéle­mény nyomására kapott, tár­saival együtt, kegyelmet. 1841- től a Pesti Hírlapot szerkesz­ti, olyan sikerrel, hogy pár hónap alatt Európa egyik leg­nagyobb példányszámú poli­tikai orgánumává válik a Pesti Hírlap. Ekkor hívja ki maga ellen az első támadáso­kat Magyarországon. Először a konzervatívok, élükön Des_ sewffy Auréllal támadják, de szerkesztői tevékenysége el­lene hangolja Széchenyi Ist­vánt is. akinek 6 adományoz­ta a ..legnagyobb magyar” minősítést. 1841-ben a reformerek még egységesen kiállnak Kossuth mellett, s Széchenyi a Kelet a szövetkezetben. Jó munká­jukat nem a létszámemelke­dés eredményezte, hanem a tartalmasabb feladatok, vál­lalásaik sokrétűsége. Tavalyi munkájuk alapján a szocia­lista brigádok versenyében legkiemelkedőbb a tmk-s Ifjú Munkás, a furtai Petőfi és a paszabi Angela Davis brigád. Ezen kívül öt brigád kapott arany, három ezüst és hat bronzjelvényt. A háziipari szövetkezetben a felosztásra került nyereség 1 millió 358 ezer forint volt, melyből a nyereségjutalom elérte a 106 ezer forintot. Nyereségjutalomban a ter­melő központi dolgozók ré­szesültek. Igen nehéz gazdasági év előtt áll a szövetkezet. A magas tervek teljesítéséhez időarányos munkavégzés át­gondolt szerződéskötések, jó összmunka szükséges minden dolgozótól. Gondoskodniuk kell a szakmunkásutánpótlás­ról s meg kell oldani, hogy a kötő-konfekció területén csökkenjen a fluktuáció. A kismamás üzem szervezését is megkezdik a központban, hogy azok a szülők, akik két műszakban dolgoznak — és ezért az óvodát nem tudják igénybevenni — megnyugta­tó helyen tudják gyermekü­ket munkaidejük alatt. Balogh Júlia Magazin új száma és vála­szol rá: a legújabb kutatá­sok eredményei szerint az emberi élet lehetséges idő­tartamát (ami becslésele szerint 110—120 év lehet), az örökletességet meghatá­rozó. a sejtmagban található DNS szabja meg. A lap új száma részletesen ír a „mul- tiflex” rugalmas építkezés­ről, az újtípusú autómotorok­ról, a három dimenziós mo­ziról. az alakfelismerésre programozott számítógépek­ről, a növénytermesztés új felismeréseiről, a sors köny­vét „átíró'’ genetikai sebé­szetről, az Angliában feltárt római palotáról, a rok n- lak megsegítésére kidolgozott új technikai csodákról, a gravitációs hullámok kuta­tásáról és a Jupiter feltárá­sában elért új eredmények-, ről. Sok hír, információ, öt­let és találmány, száznál több fénykép — körtük né­hány különösen látványos színes fotó — teszi teljessé a Delta Magazin most meg­jelent új számát. Hegedős ének (A Sebő-együttes Régi, ízig-vérig eredeti népdalok csendültek fel ősi, elfeledett hangszereken va­sárnap délután a Sebő Ferenc —Halmos Béla—Koltai Ger­gely trió előadásában a Me­gyei Művelődési Központ riagytermében. Bár önálló koncerttel Nyíregyházán még nem szerepeltek, mégsem fo­gadta idegenként a nagy szá­mú, főleg fiatalokból álló kö­zönség, hiszen ismerősök ők a rádióból, tv-ből egynémelyik magyar filmből. Sebőék „missziós” külde­tést teljesítenek: kallódó ze­nei hagyományainkat, népi hangszereinket kutatják fel, népszerűsítik az eltűnőben lévő, már csak itt-ott, kisebb, zártabb közösségekben (pl- Somogybán) előbukkanó nép­dalkincset. Bartók és Kodály szellemében fáradhatatlanul gyűjtenek, újabb és újabb hangszereken tanulnak meg, hogy visszavezethessék kö­Népével, Kossuthot támadó nagy röpiratával egyedül ma­rad. A vita azonban nem ült el, tovább folytatódott. 1848- ie. majd utána is. A támadá­sok pergőtüzébe került Kos­suth, s a Széchenyivel való nagy ellentét mellé újabbak sorakoznak. A forradalom és szabadságharc során Görgeivel találja magát szembe, majd a kiegyezéskor Deák Ferenc­cel, hogy csak a legnagyobb ellenfeleiről szóljunk. A Széchenyi Kelet Népe című röpíratára írt Felelet, a vid- dini levél és a Cassandra le­vél ezeknek a nagy elvi, po­litikai ellentéteknek a legfon­tosabb dokumentumai. Igazság szerint Kossuth hosszú élete nem más mint örökös hadakozás, folytonos küzdelem, soha nem magá­ért, hanem egv megálmodott, független Magyarországért. Hol a kormánnyal, a bécsi udvarral, hol pedig volt ba­rátaival, harcostársaival kel­lett ezért hadakoznia. Halálának nyolvanadik év­fordulójára emlékezve ez előtt a hűséggel elkövetke­zett küzdelem előtt keli az emlékezet zászlaját meghaj­tanunk. Az előtt a Kossuth előtt, akinek eszmei öröksé­gét minden időkben a magyar történelem legkiemelkedőbb egyéniségei vállalták, akinek hűségét mindenkori forradal­máraink sajátították magu­kévá. Takács Péter koncertje) zönségüket: a fiatalságot a valóban tiszta forráshoz, iga­zi zenei anyanyelvűnkhöz. A koncerten megismerhet­tük a tekerőlant. a töröksíp. a doromb, az ütőgardon hang­ját, hogy csak néhányat em­lítsek az egzotikusabb, ma már csak múzeumokban ta­lálható, ritka hangszerek kö­zül. A töröksíp a tárogató őse volt, a középkorban dobszu. val kísérték (a janicsárok is erre meneteltek). Egyaránt alkalmas vidám, pattogó, vagy elmélázó, balladiszti. kus hangulatot kelteni. Teke­rőlantot ma már csak Bár­sony Mihály készít Kecske­mét mellett, ő tanította meg Sebőt és Kottáit is ezen a hangszeren játszani. A do­romb két acéllemez, melyet a foghoz szorítva keli pengetni és furcsa, sejtelmes hangokat, rendkívül változatos ritmus­képleteket lehet vele elér­ni. Valamikor az asszonyok és gyerekek játéka volt, egy­szerűsége, könnyen kezelhe­tősége miatt. Az ütőgardon olyan, mint egy nagyon kez­detleges gitár, vagy lant: egyetlen fáiból vájták ki, melyre húrokat feszítettek. Ezeken a húrokon nem vonó­val játszottak, hanem egykéz. ről faütővel döngették (így képezték a hangsúlyos han­gokat), míg a másik kézben lévő vékonyabb vesszővel megütött húron a hangsúlyta­lan hangokat képezték. Érde­kes, asszimetrikus ritmusom jöttek így létre. Természete­sen emellett az együttes gi­tárt, citerát, hegedűt, dudát is használt. A pergő, tüzes, magaval raga­dó muzsika hallatán arra gondoltam, hogy ez az igazi talp alá való, hogy milyen jó lenne erre a tiszta, mély ér­zéseket, indulatokat kifejező zenére táncolni. A megejtő szépségű gyimesi csángó da­lok mellett (lassú magyaros, gyors magyaros stb.) Sebőék magyar költők verseit éne­kelték (Weöres: Fúj a szél, Öszi éjjel izzik a galagonya; Csokonai: Tartózkodó kére­lem; Nagy László: Kará­csonykor; József Attila: Bá­nat, Rejtelmek, Medvetánc). Tökéletes vokális hangzás, a szöveg és a dallam harmóniá­ja jellemezte előadásmódju­kat. így kell, csak igy lehet verseket zene által még élőb­bé varázsolni! A koncert végén szűnni nem akaró taps jelezte, hogy mihamarabb visszavárjuk őket. hogy őszinte igény és megértés fogadja Sébóék ne. mes törekvését. Horváth Tanús 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom