Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

l9?4. március,!?. Kelet MAeYAa^ftszxe — vasárnapi mellekké? *. éléta# TÉMA Az újságíró megörült, amikor meglát­ta a vonaton egykori iskolatársát, jóbarát­ját, aki most neves filmrendező. Egy fülké­be ültek és beszélgetni kezdtek személyes dolgokról^ Tíz percig tartott talán a család, az ismerősök emlegetése és azután már a munka jött, a közügy. A filmrendező szenvedélyes magyará­zatba kezdett arról, hogy ő most megy visz- pza egy három napos szabolcsi program Után Pestre. Nagyon sok emberrel találko­zott ifjúkora városában és ezek után meg­győződése, hogy az itteniekben él egy lelkes tennivágyás, mellyel hatalmas energiát sza­badíthatunk fel, nyerhetünk meg a köznek, lakóhelyünk és mindannyiunk épülésére. Mint mondta, ezt újra és újra tapasztal­ja minden hazaruccanáskor. Szép tervek, az alkotni akarás dinamizmusa érződik az em­berekben. Valami olyasmi is van ebben — fűzte hozzá —, hogy megmutassák a haza­látogatónak: azért itt, a fővárostól távol is lehet szépet művelni, lehet építeni, egyszó­val itt is lehet az embereknek jó közérzetük Jó ez a lokálpatriotizmus, amely ott fe­szül az emberi bensőben. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy egy nem is olyan régen még csendes városka belépett a lük­tető vérerű települések sorába. A beszélgetést azzal folytatták, hogy a lelkesedés mellett mindig ott van egy této- vaság is. A ki nem mondott kérdés, a „mit” és a „hogyan”. A filmrendező is ezen töp­rengett hangosan és az újságíróval közösen próbálták kisütni, mivel is lehetne^ johbaiv megismertetni ezt a várost, mi iá Teftéttie az a sajátos ízű rendezvény, amiből hagyo­mányt lehet teremteni és ami nemcsak ön­magáért való, hanem szükséges. A népművészetnél kötöttek ki végül, s hosszan sorolták a meglevő kincseket, a le­hetőségeket, amelyeket most még be lehet mutatni a jelennek és meg lehet menteni az utókornak. A népdal, a népzene fesztiválját rendezze meg évről-évre a megye, vagy a néptáncban önmagában is rejlik ilyen lehe­tőség? Már Pest alatt futott a vonat, és a film­rendező meg az újságíró még mindig e kö­rül a téma körül kalandozott. Azután már arról beszélgettek, hogy nincs eső otthon, pedig mennyire kellene a földnek. Leszálltak a Nyugatiban. Melegen bú­csúztak és az újságírónak csak ezután jutott észébe, hogy ebbe a közel négy órába, amíg együtt utaztak, nem fért bele az sem, hogy megkérdezze a régi baráttól: mit csinál most, mihez kezd később? Az egyik ipari szövetkezetünk zárszó­in adó közgyűlését követő banketten más té­mában folytatódott az, ami a vonatban ab­bamaradt. Harsogott a zene, a fiatalok shake-et jártak. Az egyik asztalnál, ahol né­hány üzemi vezető ült, arról vitáztak, hogy miért nem volt jó az elmúlt évben a haté­konyság, kerülhet-e és hogyan egymáshöz közelebb a vezető és a munkás. Ezt tapasztalta a krónikás a tsz zárszá­madás utáni ebéden és így van ez manapság a legtöbb helyen. Az emberek elmennek va­lahová, mert ki akarnak kapcsolódni, mert szórakozni akarnak. De nagyon hamar ott kötnek ki a munkahely, a lakóhely dolgai­nál. Az igazság, hogy nemigen tudunk más­ról beszélni a fehér asztal mellett sem, mint a munkáról, a gondokról, a kötelességekről. Sokan megfigyelhettük, hogy embe­rek milyen nehezen barátkoznak a szabad szombattal. Gyakran megtörténik, hogy az igazgató, az osztályvezető, de mégcsak a bri­gádvezető is „beugrik” valamiért az üzembe, a hivatalba, ahol valamit valamilyen oknál fogva elfelejtett, mert úgy érzi. annak elvég­zése nélkül még nem teljes a hét. Miután nem egyedi esetről van szó, kár volna ezt a jelenséget indokolatlan tullelkesedésnek —, vagy azt ne mondjuk — stréberségnek nevezni. Alighanem egy belső kényszer dik­tálja ezt. a munka becsülése. Azt azért mégsem állíthatjuk, hogy ho­vatovább élfelejtünk — pihenni. Ám igaz: csak a becsülettel elvégzett munka után tud jól kikapcsolódni az ember. Akkor, ami­kor érzi es tudja.-hogy képességéhez .mérten s legtöbbet nyújtotta hét közben, az egész éven át. Csakis az ilyen kis hétköznapi sike­rek képesek táplálni azt az érzést, amely a kikapcsolódáshoz nyugalmat kölcsönöz mér­nöknek, munkásnak, traktorosnak. Megfogalmazhatjuk így is, mert igaz: ha még a fehér asztál mellett is a munka örö- nieivel-gondjaival hozakodunk elő, az jó dolog. ...... . „liupka János VÁLTOZÓ VILÁGUNK A tanyák jelene, jövője Megyénk -politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életében a felszabadulás óta alap­vető változás ment végbe, nagyarányú előre­haladást értünk el. Az utóbbi években pedig a párt célkitűzéseinek sikeres valóraváltásá- val a fejlődés még dinamikusabb lett. Az itt élő közel hatszázezer ember életkörülménye, életszínvonala a szorgalommal, becsülettel el­végzett munka alapján javul napról-napra. Gyors változás, az életmódban, életszín­vonalban, az életszemléletben megnyilvánuló fejlődés tapasztalható a megye nagy tanyavi­lágában is, amit szükséges számon tartani el­ért eredményeink és további tennivalóink kö­zött egyaránt. Az értékelés, összehasonlítás alapja pe­dig a tanyák történelmi múltja, az a küzde­lem, állapot, amely Szabolcs-Szatmár megyé ben sok tízezer ember sorsának meghatározó­ja volt. Jól tudjuk, hogy a múltból örökölt el­maradottság ebben az országrészben, különö­sen a sár- és homoktengerrel körülzárt ta­nyáinkon volt a legnagyobb. Emberfeletti küz­delem folyt e tájon a kenyérért, a családért, az életért. A tanyakérdés ma A kiinduló pont tehát a felszabadulás után a megélhetésért küzdő sokezer ember szegénysége, a kulturális és egészségügyi vi­szonyokban meglevő mérhető és mérhetetlen lemaradás volt. Ez a lemaradás 1945 óta az egész megye átalakulásával együtt, annak részeként fokozatosan csökkent, de még nem szűnt meg. Éppen ezért, „tanyakérdés” ma is van, természetesen megváltozott tartalommal, új feladatokkal. A megítélésben, a községek és tanyák, városok és külterületek közötti színvonalkülönbség csökkentésének szervezésében, a tanyai em­berek élet- és munkakörülményeinek változá­sában, a fejlesztés ütemében országosan nagy eltérések voltak. A múlt század második felében tiltó és korlátozó rendszabályokat vezettek be, de a század végén már „új honfoglalásként” fog­ták fel a tanyák keletkezését, a két világhá­ború között pedig a tanyák falvasítását tekin­tették programnak. A felszabadulás után új funkciót kapott a tanya, s ez már lényeges változást jelentett. A tanya most már nemcsak munkahely, hanem lakóhely is lett. Az 1945-ös földreformot követően az országban 75 000 új tanya épült. A nagyarányú tanya-szaporodás után a tanyák megítélése úgy változott, hogy azok útjában állnak a termelőszövetkezetek szervezésének, ezért felszámolásukat sürgetni kell. Csak ezt követően alakult ki reális elem­zés és politikai döntés alapján az a helyes ál­láspont, hogy a tanyák megszűnése hosszabb folyamat, ezért egyes időszakok feladatait kö­rültekintően kell meghatározni. Mindebből következik, hogy a különböző időszakokban a tanyák ügyében kialakított, gyakran egymásnak ellentmondó álláspontok nem a folyamatos fejlődést, pozitív változást segítették, hanem a bizonytalanságot, a terv- szerűtlenséget erősítették. Ezért alapvető vál­tozás a tanyai települések alapellátásában, a tanyai emberek életkörülményeiben sokáig nem következett be. Erdei Ferenc ezek alapján arra figyel­meztet: fontos, hogy „az átmeneti helyzet va­lóságával is szembenézzünk”. E felismerés nyomán az 1960-as évek elején megyénkben, is kialakult a „tanyakérdésnek” ma is érvé­nyes és folyamatos megvalósuló koncepciója, helyes programja. Erre az időre esik a tanyák kategorizálása a gazdasági életben betöltött szerepe, a település nagysága, ellátottsági színvonala, jövőbeni funkciója alapján. A dif­ferenciálás megalapozottan történt és alapve­tően helyesnek bizonyult. Ugyanakkor bebizo­nyosodott. hogy gazdasági,társadalmi fejlődé­sünk alapján a tanyafejlesztési tervek időköz­beni, új körülmények,' lehetőségek szerinti kiigazítása folyamatosan szükséges. Egy évtizede már, hogy a sajátosságok fi­gyelembe vételével a tanyák differenciált el­látására, perspektivikus fejlesztésére, a tanyai emberek életkörülményeinek gyorsabb ütemű javítására megyei pártbizottsági határozat született Szabolcs-Szatmár megyében. Hol tartunk a végrehajtásban? Melyek a tanya­politika aktuális feladatai ? A megye lakosságának 11 százaléka él még ma is kisebb-nagyobb tanyákon, olyan településeken, amelyeknek sokféleségét a sza­bolcsi táj változatossága, a faluhoz, a város­hoz való kötődése, a tanyakeletkezés történel­mi körülményei, a tulajdonviszony változásai alakították. Bokortanyák, sortanyák, szór­ványtelepülések váltják egymást főleg a nyír­egyházi, a nagykállói, a nyírbátori járásban és Nyíregyháza körzetében. Számuk 1121. La­kóinak száma pedig az 1970. évi népszámlá­lási adatok szerint 65 158 fő. A helyes politikai munka, a tudatos fe- lesztés, a sokirányú támogatás, az utóbbi években tanyáinkon különösen örvendetes eredményhez vezetett. Az egész megye gaz­dasági, társadalmi, kulturális fejlődésének ré­szeként jelentős kommunális beruházás való­sult meg, alapvető gazdasági, társadalmi át­alakulás megy végbe, változik a tanyai em­berek életkörülménye, másként él és gondol­kodik a tanyai ember. Megyénkben a külterületi lakosság száma 1960-ban még 83 699 fő volt, a népesség 14,3 százaléka tanyán élt. Tíz év alatt a tanyai la­kosság létszáma 18 541 fővel csökkent, a kül­területi lakotthelyek 17,5 százaléka szűnt meg. Egyik jellemző tehát a változásban éppen a tanyák számának és lakosságának csökkené­se. A változást befolyásoló mozgatóerők te­hát részben bomlasztják a tanyarendszert. A hatások egy része pedig — kitűzött céljaink­nak megfelelően a tanyák átmeneti, vagy tartós megszilárdulását segíti. így a nagyobb, rende­zettebb tanyák tanyaközpontokká, a nagyüze­mi gazdálkodás, a közművelődési tevékenység központjaivá válnak, tovább erősödnek. fontos eredmény, hiszen a hátrányos helyzet csökkentésének biztos alapjai. Változnak tanyáinkon a felnőtt lakosság művelődési lehetőségei is. Egyre több lakás­ban van televízió, járatnak újságot, szinte minden családnak van rádiója. A pártszerve­zetek, a tanácsok, a KISZ, a Hazafias Nép­front, a gazdasági egységek szervezésében gyakori a tanyanapok, ismeretterjesztő elő­adások, különböző tanfolyamok, árubemuta­tók, kiállítások, filmelőadások és más kultu­rális rendezvények szervezése. Fontos szere­pet vállalnak és töltenek be a művelődési autók, illetve a tanyai könyvtárak. Tanyáin­kon a 15 éven felüliek 35,8 százaléka legalább az általános iskolát elvégezte. Lassú ütemben bár, de nő a külterületi or­vosi rendelők száma, ma már rendszeres és természetes a tanyán a védőnő látogatása, gyakoribb az orvosi rendelés, könnyebb a be­tegszállítás. Figyelmet, törődést Kedvezőbb feltételek A tanyai emberek életkörülményeinek alakításában legfontosabb intézkedések vol­tak: a nagyarányú villamosítás, az utóbbi években felgyorsuló útépítés, kutak építése, te­lefon összeköttetés megteremtése, az áruellá­tás, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, isko­lák körzetesítése, tanyái kollégiumok, klub­házak, orvosi rendelők létesítése, a közleke­dés javítása. . . Elsősorban a megye településhálózat-fej­lesztési tervében fejlesztésre kijelölt 22 tanya kommunális ellátottsága javult nagymérték­ben, de az intézkedések a kisebb településeket is kedvezően érintették. A megyében a 200 főn felüli tanyai t Re­pülések száma a fejlesztésre kijelölt 22 na­gyobb tanyával együtt 80, tehát a tervezés, a támogatás, az elengedhetetlen további beru­házás mértékének megítélésekor is ebből a tényből kell kiindulni. Szükség van újabb kommunális beruházásokra, az alapvető szol­gáltatás fejlesztésére. Eredményeink jelentősek a közoktatás fejlesztésében, a közművelődés területén és az egészségügyi ellátásban is. Ezeket a tanyai lakosság gazdasági helyzetének változása, anyagi helyzetének javulása, a tanyák kom­munális fejlesztése pozitívan befolyásolta. Kedvezően változtak a feltételek. Például bő­vül, fokozatosan megvalósul a kislétszámú, vagy részben osztott iskolák körzetesítése. (Jelenleg a megye 69 körzeti iskolájába 3044 tanuló jár be.) 1960-ban még 140 tanyán volt, 1973-ban már csak 114 tanyán működött is­kola. A körzetesítés, az 1300 fős tanyai kollé­giumi hálózat fokozatos bővülése pedig igen Nagycscrkeszi UnyavQág; Tamás-bokor­A Városfejlesztési Tudományos és Terve­ző Intézet megállapítása: „Az urbanizáció, az iparosodás, az új agrárstruktúra következmé­nyei elől egyetlen tanya sem tud huzamosab­ban elzárkózni.” Mit jelent ez nálunk? Hágván alakult a tanyai népesség összetétele? A leg­utóbbi népszámlálás adatai alapján a tanyai lakosság 30,9 százaléka 14 éven aluli, 33 Szá­zaléka 40 éven felüli, 49,5 százaléka féri” ' Me­gyénk tanyavilágában a családok szánna 16 200. Kedvezően változott a tanyai csal” ’ -.fe foglalkozás szerinti összetétele. Az aktív ke­resők száma 27 116 fő. Közülük az iparban, építőiparban 5580 fő (20.6 százalék), mezőrna- daságban 17 005 fő (62,7 százalék) és ezéb területeken 4531 fő (16,7 százalék) dolsyik. Az összes aktív keresőből 7,1 százalék vé"ez szellemi munkát. Sajátos körülményeinkre, foglalkoztatás! lehetőségeinkre-utal viszont az, hogy a kere­sők közül csak 9802 a nő. Ugyanakkor a ta­nyáinkon élő 31 398 eltartott közül 19 828 a nők száma. Különböző fórumokon, jő, vagy kevésbé sikeres tanácskozásokon ma if. gyakran vita­téma, hogy e jellemzők ismeretében tudjuk«« megfelelően befolyásolni a tanyákon végbe­menő változást. Tény, hogy a tanya-ügyben központilag, megyeileg kialakított irányvonal reális, a helyi intézkedések pedig többségük­ben céltudatosak. Természetesen a tanyás községek, városok, járások terhe, felelőssége a legnagyobb. Ennek ismeretében születned tervek, újabb intézkedések, kezdeményezések. A tanyai lakosság egy részének maradási szándékát is tények bizonyítják: tanyáinkon 1960 óta 2797 lakás épült, az ossz« tanyai lakás 17 százaléka. Az évtizedek óta tanyán élő ember elhatározása, maradása — anyagi lehetőségei® is szem előtt tartva — méginkább érthető, ha arra gondolunk, hogy például Ludastón jogos igényekre sokáig „nemet” kellett mondani, s ma már telefon, műút, autóbuszjárat is vart. Felsősimán pedig a városi tanács és a terme­lőszövetkezet közös fenntartású művelődéi háza példázza a nagy változást. Ebbe az irányba hatnak a tsz-ek, állami gazdaságok, községek, városok újabb beruházásai is. Örvendetes tény, hogy a tanyai emberek többsége gazdasági, társadalmi, kulturális életben a további változást maga is akarja, a változást pedig segíti. Erősödik a társadal­mi összefogás az egyéni aktivitás, nagyobb az érdeklődés a közéleti tevékenység iránt; tu­datosabb helytállásuk a termelésben. A következő időszak legfontosabb felada­tai, helyi tervei, tennivalói ismertek, a tanyat- politlkában. Ennek alapján megyénk tanyái állandó figyelmet, törődést kívánnak, hiszen még sok olyan külterületi település, szórvány­tanya van, ahol nincs villany, műút, jó ivó1- víz, telefon, autóbuszjárat, bolt, távol az is­kola, a könyvtár, az orvosi rendelő, késve jut el a napi sajtó. A kommunális létesítmények­kel jobban ellátott, illetve fejlesztésre kije­lölt tanyáinkon pedig új igények, feladatok jelentkeznek. Például a foglalkoztatottság ja­vítása, óvoda építés, napköziotthon létesítése, a szolgáltatás legalább községi szintű ki- terjesztése. Ezek ismeretében egységesen to­vábbi kell javítani azokat a feltételeket, ame­lyek politikai, gazdasági célkitűzéseink meg­valósítását, ennek alapján a tanyán élő embe­rek életszínvonalának emelését szolgálják. A „tanya-kérdés” napi feladatainak vég­rehajtásában szükség van a tanyai emberek érdekeltségének fokozására, a helyi lehetősé­gek jobb kihasználására. Hosszabb !dőszakra szóló döntéseknél pedig — például lakásfel­újítás, építés engedélyezése, községbe, városba való beköltözés támogatása — indokolt a til­tó, korlátozó rendszabályok felülvizsgálata, biztosítása. A sajtó, a rádió rendszeresen foglalkozik a tanyán végbemenő változásokkal, mégis gya­kori, hogy nem, vagy csak alig tudnak az ott élők arról, hogy lakóhelyük, munka'- '’««ük, otthonuk a településhálózat-fejlesztési terv­ben milyen elbírálás alá esik. \ tanyák lövő­jét alakító egységes cselekvés pedig csak a célokkal való még teljesebb egyetértés alapján biztosítbastó. Saks hass

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom