Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

RELKT-WÄGTARORSZAd POSTABONTÁS Ezúttal nem aa elmúlt heti postánkból választot­tunk témát, nem mintha az eltelt hat nap alatt nem kaptunk volna tdbb, érde­kes levelet. Hogy mennyi­re érdekes a kiválasztott levél — amelyről most név és helység megnevezése nélkül irnnk — az csak ak­kor vált nyilvánvalóvá, amikor helyszíni és többol­dalú vizsgálódásunkat be­fejeztük. Megállapítottuk, hogy az egyéninek tűnő probléma sokkal szélesebb kört érint, mint azt gondol­tuk a leírás alapján. De hogy ez valóban így van-e döntsék el azok, akik erre a legilletékesebbek: a kis községekben élő több gyer­meket nevelő asszony olva­sóink. De maradjunk a tör­ténésnél. Az egyik kis községből kérte segítségünket egy öt gyermeket nevelő asszony ahhoz, hogy a gondozásá­ban levő két állami gondo­zott gyermek mellett ve­gyék fel a község óvodájába a két saját gyermekét is, mert szeretne elmenni dol­gozni. A kérés nem volt egyszerű, mert a huszonöt gyermeknek épült óvodá­ban már megnyitáskor is harmincán voltak. A na­gyobb gondot mégsem a hely hiánya jelentette, ha­nem sokkal inkább és na­gyobb súlyban az egyéb körülmények. Az például, hogy az a vidéken élő asz- szony el tud-e menni dol­gozni öt gyermek mellől. Levélírónk a legnagyobb, az iskoláskorú gyermekét nap­közi otthonban nem tudja elhelyezni, mert nincs. Dél­után 4—5 óra között az ap­róságokat is el kellene hoz­ni az óvodából. De ki te­gye, ha az apa és az anya sem dolgozik hely­ben, j erre az időre nem érnek haza? Az anya csak a szomszédos községben levő gyárban találna állást, ahol bárom műszakban dolgoz­nak. Ez újabb gondot je­lent. S ezzel lehet, nemcsak levélírónk van így, hanem több vidéki asszonytársa is. Mert jól lehet, néhány év­vel ezelőtt még azt sem gondoltuk volna, hogy a kis községekben is lesznek óvodák és napközi ottho­nok. de mint e levél is bi­zonyította: még mindig nem biztosított minden feltétel ahhoz, hogy egy vidéki többgyermekes anya is épp­olyan nyugodtan és bizton­sággal munkát tudjon vál­lalni gyermekeitől, mint egy városban élő asszony. Ezen is érdemes elgondol­kodniuk az illetékeseknek. LETAROLTA Kellemetlen, hideg, szeles idő volt vasárnap. Tekintet­tel azonban a tavasz köze­ledtére, no meg arra, hogy tegyük szebbé, virágosabbá városunkat egész nap virágot ültettünk. — a család — a járda mellé végig. Amikor az ültetéssel végeztünk, ka­rókat ástunk le az utca fe­lőli oldalra, és kétsoros dróttal, mintegy bekerítettük a virágágyat. Ám. hiába dolgoztunk. Keddre virradó­ra egv fuvaros kocsi letarol­ta a felét és elszaggatta a drótokat is. Aztán, mint aki jói végezte dolgát, odább állt. Ez úton szeretném meg­kérdezni az illetékeseket: ne­kik mindent lehet? — Orosz György Család u. 2/a. MENETREND? Tiszavasvári lakos vagyok de Nyíregyházán van a munkahelyem. így minden nar> vonattól utazom a Nyír­egyháza—Öhatpusztakóos vo­nalon. Nagyon kellemetlen. hoev például a 16 58-ko>- in­duló vonatnak — amely Tisza- lökön van 18 h-ra — nincs köz- ve+len csatlakozása csak 19.36-kor. Sok utast érint ez a probléma, s ielertleg nincs más választásunk: waiogo. lunk. vagy várunk. .Jó lenne azonban, ha egv kis ióaka- rattal igazítanának a menet­renden. s tenne vonatunk­nak közvetlen ^«ablakozása — kéri levelében Pethe Sán­dor Tiszavasvári. Árpád ut­ca 13. szám alatti lakos. FORUM SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné KONTRASZT Szerkesztői üzenetek — Így legalább könnyen kijuttok...!! Kiss Ernő rajza) Az Arany János utcán lé­vő MHSZ-épület előtti rész még mindig rendezetlen, esős időben az épület előtti földsáv közlekedésre szinte alkalmatlan, pedig naponta több gépjármű is megfordul itt. Abban reménykedtünk, ha beépítésre kerül egészen a Szarvas utca sarkáig ez a telekrész, akkor az épületek előtti szakasz rendezésére is Nem tudom, hogy ki ho­gyan van vele, de engem a n-stás mindig megtalál, ha pénzért jön. A rádió, a tévé, az újság előfizetéséért min­den esetben a délutáni órákban érkezik, okosan, hi­szen tudja, a dolgozó embe­rek általában akkor vannak otthon. Ha viszont csoma­gom vagy pénzem érkezik, akkor a postás mindig dél­ben csenget — lehet, hogy kétszer — bár hiába, hiszen dolgozunk. Ilyenkor bedobja az értesítést, és az ember futhat a pénze után, legyen az családi pótlék, vagy más. Mi lenne, ha a Magyar Pos­ta. amely olyan nagy erővel igyekszik modernné válni, figyelembe venné az élet változását, a modern szoká­sokat. Azt Ugyanis, hogv kézbesíteni nemcsak délelőtt és reggel, de délután és este is lehet. Csak szervezés kér­dése — fejezi be elgondol­kodtató sorait Sterbinszki Lajos nyíregyházi olvasónk. „UDVARIASSÁG” Február elsején a Nyír- eevházáról Halmos bokorba 18,20-kor induló autóbuszra akartam felszállni négyéves unokámmal. Mivel az első ajtóra volt kiírva, hogy ..fel­szállás” oda igyekeztem, már csak azért is mert a hátsó ajtónál igen nagy tömeg volt. s féltem az apró gverekkel e tömegbe beke­rülni. Kértem az autóbusz vezetőiét, engedie meg. hogy kivételesen felszállhassak az első ajtónál (amit ha meg­enged. nem is lett volna kegy. hiszen a felirat szert-'t jogosan. kérés nélkül is megtehettem volna.) De nem tehettem, mert durva visz- szautasításban volt részem, amit a mai napig sem értek, mert okot nem adtam rá. legfeljebb egv kis megértést vártám és lehet, hogy igé­nye« voltam: udvariasságot a közlekedésben — panaszolta Dömötör Lászlóné Nyírtelek, Petőfi utca 38. szám alatti olvasónk. sor kerül, sőt az úttest ki- szélesítésére is. melyre az utca nagy forgalma mia; feltétlenül szükség volna. E munkának az elvégzésével az Arany János utca teljes egészében rendezést nyerne, gondolom úgy, ahogy annak idején a tervezője ..megál­modta” — olvastuk Kerekes Árpád nyíregyházi lakos le­velében. NEM ÁRUSÍTJÁK Örömmel olvastam a Ke- let-Magyarország egyik va­sárnapi számában, hogy dr. Németh Péter múzeológus- nak új könyve jelent meg a város történetéről. Másnap, s azóta csaknem naponta vé­gigjárom a könyvesboltokat, de mindhiába. Nem árusít­ják. Érdeklődtem a városi tanács vb művelődési osz­tályán is, ahol közölték: vár­jak türelemmel, a könyves­boltban kapható lesz. Már lassan egy hónapja, hogy a könyv megjelenését közzé­tették, de még látni sem le­het sehol. A legutóbbi va­sárnapi számban is közzétet­ték Erdész Sándor és Kato­na Béla új művét. Szeretem Nyíregyházát és a megyét. Szeretnék minél többet meg­tudni róla, különösen eb­iben a jubileumi évben. Nagyon szeretném valahol e két könyvet megvenni. Re­mélem. hogy nemcsak né­hány kiváltságos személy öröme lehet, hogy e műve­ket tanulmányozhassa — ír­ja levelében Bahor József Nyíregyháza. Körte utca 10 szám alatti olvasónk. MÉG BŐDÉ SEM? Nyírbátor új városnegye­dében — a Császári út men­ti egykori szőlőskertben — gombamódra szaporodnak a modern családi házak. Ért­hető volt az itt lakók öröme (akiknek a száma az ezret is meghaladja) amikor meg­tudták, hogy egy új ABC- áruházat kapnak. Telt-múlt az idő, s az áruház helyett egy fabódéban létesített élel­miszerbolttal kellett beérni­ük. Igaz, erre is sokat vár­tak, de végre megnyílt, majd rövid működés után ezt is bezárták higiéniai okokra való hivatkozással. Indok: nincs folyóvíz az üzletben, s nem építettek mellékhelyiséget hozzá. Jog­gal kérdezik a boltot hiá­nyoló lakosok: e követelmé­nyeket előre nem tudták? Nem lehetett volna a hosszú hónapokon át tartó munká­latokkal együtt, egyszerre ezt is elvégezni ? — kérdezi Sza­bó Gyula nyírbátori lakos. Szaniszlő Lajos tiszaado­nyi. Rácz Gáborné tiszavas­vári, Gyüre Károlyné fé- nyeslitkei, Fodor János gé- gényi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Lökös Ferenc tiszakóródi, ifj. Jakab Sándorné kántor- jánosi, Szabó Lajos nyíregy­házi, Pásztor Lászlóné tisza- berceli, Sitku János pócspet- ri, Kerezsi Péter kisvárdai, Gulyás Zoltán csarodai, N. Puskás Pál besenyődi. Szőke Endréné nagyvarsányi lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Varga Péter nyíregyházi olvasónk problémájával fog­lalkozni fogunk. H. S-né nyíregyházi olva­sónk panaszát a TITÁSZ Vállalat nem tartotta jogos­nak, mivel a díjbeszedő há­rom alkalommal megkísérelte az áramszámla beszedését, de az nem vezetett ered­ményre, így hivatalos fel­szólítást hagyott hátra. Mi­után a pénzbeszedőknek \ minden hónap 25-én el kell számolniuk a kiadott áram­számlákkal az addig ki nem fizetett áramszámlák kény­szerinkasszóra kerülnek és ez esetben a hivatalos felszó­lítás hátrahagyása után két napon belül az illető lakost kizárják az áramszolgálta­tásból az 1/1966. NIM sz. rendelet 10. és 14. §-a értel­mében. A ki- és visszakap­csolás költségét a fogyasztó kötele® megtéríteni. Kovács Józsefné nyíregy­házi lakos adótúlfizetését az 1974. évi együttes adójára akarták elszámolni, de pa­naszos levele alapján intéz­kedés történt, hogy a kérdé­ses 226,— Ft-ot visszakapja. Szánkár Gyula aranyos­aoátd olvasónk iratanyagának áttanulmányozása után a társadalombiztosítási igaz­gatóság megállapította, hogy öregségi nyugdíjra nem jo­gosult az 1966. évi 30. sz. tvr. alapján, mert a nyugel­látás megállapításához szük­séges 10. nyugdíjévvel szem­ben csak hetet szerzett. Spisák György kékesei la­kosnak a reklamált családi pótlékot az ÉRDÉRT tuzséri telepe a legközelebbi bérfi­zetéskor (március 2-án) ki­fizeti. Jancsurák Zsuzsanna nyír­egyházi olvasónk által mi­nőségileg kifogásolt csizmát a „Kelet” Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat kicse­rélte. Fehér Tibor nyírbátori la­kos, ha nem mondta volna fel a munkaviszonyát a „VOSZK”-nál, úgy nem kel­lett volna visszafizetnie a bevonulási segélyt. Olvasónk a vállalat Kollektív Szerző­dése értelmében éwégi ré­szesedést sem kaphat, mert a VSZT (1973. május 3.) 7. ol­dal 6. pontjának 2. bekezdé­se értelmében n«m fizethető éwégi részesedés annak a dolgozónak, aki munkavi­szonyát a részesedés kifize­tésének időpontjáig felmon­dással megszünteti, vagy a munkaviszony a dolgozó kez­deményezése alapján kölcsö­nös megegyezéssel szűnik meg. fm. Mnüt mv — .......................<­HAZAI „Huhogó" pohár Házi múzeumot rendezett be debreceni központjában a Hajdú-Bihar megyei Ven­déglátó Vállalat. Különle­gességei közé tartozik a lyukas rákkés, amellyel a rák ollóját távolították el. Továbbá a huhogó nevű 12 centi magas pálinkáspohár, amely nemcsak ivásra szol­gált, vészjelzésre is használ. ták. A hortobágyi csárdában mulatozó betyárok ilyen po. hárba huhogva figyelmeztet­ték egymást a pandúrok kö­zeledtére. (Hajdú-Bihar megyei Napló) Unaloműző A Balatonnál, különösen a fürdésre alkalmatlan időben, sokszor kifogásolták a ven­dégek, hogy kevés a szóra­kozási lehetőség. A Siótur az igények láttán az idén újabb egymillió forintot költ szóra, koztató felszerelésekre, au­tomata játékokra és Siófo­kon kívül Kaposvárott, Mar­caliban és Balatonlellén )■ állandó jellegű tótékszobákat rendez. Gazdagítják a bala- tanföldvári üdülőhelyi klub felszerelését Az újonnan vá. sárolt játékautomatákból jut a nagyforgalmú kempingek társalgóiba is. (Veszprém megyei Napló) Húskombinát <— műanyagból A makói Úttörő TteJben épült fel Csongrád megy« első műanyag paneles ser- téskombinátja. Még az épít­kezés alatt részlegesen hasz­nosították és most tel jes egészében benépesítették a korszerű telepet. Az egyen­ként 54 méter hosszú és H méter széles óriás hangárho* hasonló hizlaldákból az idén már mintegy 8000 hí­zott sertést szállítottak el. (Csongrád megyei (Hírlap) Csukaivadékok Jól sikerült a csuka mes­terséges keltetése a bajai Uj Élet Halászati Tsz keltető­állomásán, Karapancsán. A hét végén 13 millió ivadékot engedtek szét az úsztatók- ban, s néhány napos nevelés után megkezdik a szállítá­sukat. Több mint egymilliót a Velencei-tó halállományá­nak gyarapítására küldenek, nyolcmilliót pedig az ország különböző élő- és mestersé­ges tavain, folyóin engednek szét. A többi kis ragadozót a tsz saját vizeinek halasí- tására használja feL (Délmagyarország) Verekedésből — emberhalál Orosz Gyula 63 éves tsz- tag, lapatári lakos jócskán fogyasztott novaborból feb­ruár 16-án reggel. Az ital megártott neki cs minden kü­lönösebb indok nélkül megtá­madta és bántalmazta szom­szédasszonyát. Ezután másik szomszédjába, Meller János­ba kötött bele, akivel koráb­ban együtt is dolgozott. A szomszédasszonyra azért tá­madt rá, mert véleménye sze­rint ö mérgezte meg a kutyá­ját, Melier Jánossal pedig azért szólalkozott össze, mert túl hangosan ugatott a kutyá­ja. Orosz a- főidre teperte Meliert, fejét belenyomta a puha homokba, aztán ott­hagyta a diófa alatt, Meller halálát fulladás okozta. (Komárom megyei Dolgozók Lapjai ■ m *v ■ Mi.1 • ................ Jogászunk válaszol A kötelező vedelem Kramkomperger Zoltán fehérgyarmati olvasónk hozzánk írt levelében panaszolja, hogy 1974 januárjában büntetőeljá­rás volt ellene közlekedési baleset miatt és a tárgyaláson nem volt védője, igaz, hogy ő ügyvédet nem fogadott, de ar­ra számított, hogy a bíróság fog részére kirendelni üfr-védet. Az a kérdése, hogy nem történt-e törvénysértés, mert a bíró­ság, ügyét, védő részvétele nélkül tárgyalta le. Meglehetősen köztudott, hogy az 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról 1974. január 1-én hatályba lépett. Az új tör­vény a régi büntetőeljáráshoz képest nagyon sok új elemet tartalmaz, és még 1973. év folyamán több esetben számolt be az új törvényről a sajtó, a rádió, televízió. Az új büntetőeljá­rási törvény többek között a régitől eltérően szabályozza a kötelező védelem körét, tehát azokat az eseteket, amikor vé­dő nélkül a büntető tárgyalást nem lehet megtartani. A régi törvényünk értelmében — anélkül, hogy teljes felsorolást al­kalmaznánk — a büntetőügyek nagy többségében védő rész­vétele kötelező volt, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a vádlott nem fogadott magának ügyvédet, az eljáró ha­tóságok hivatalból rendeltek ki védőt. A fent hivatkozott tör­vény 47. paragrafusa értelmében a büntetőeljárásban kötelező a védelem: a) ha a bűncselekményre a törvény öt évi szabad­ságvesztésnél súlyosabb büntetést rendelt; b) a terheltet fog­va tartják (előzetes letartóztatásban van), kivéve az őrizetbe vételt: c) a terhelt süket-néma. vak, gyenge elméjű, elmebe­teg. vagy a magyar nyelvet nem ismeri; d) az eljárást a jog­szabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt ellen foly­tatják — valamint a 298. paragrafus értelmében, ha az eljárás fiatalkorú ellen folyik. A felsorolásból kitűnően azokban az esetekben, amikor a törvény a büntetés maximumát 5 év alatt szabja meg, a védő részvétele nem kötelező a tárgyaláson. Olvasónk ellen minden valószínűség szerint közlekedési vétség miatt folyt el­járás, amelynek a büntetési tétele öt év alatt van. így a bíró­ság törvényesen járt el, amikor védőt nem rendelt ki. Éppen ezért itt hívjuk fel a figyelmet arra. hogy mind­azok. akik a jövőben bármilyen formában, összeütközésbe ke­rülnek a törvénnyel és ellenük büntetőeljárás folyik, a saját jól felfogott érdekükben fogadjanak maguknak védőt és ne számítsanak arra, hogy hivatalból kirendelt védőjük lesz. Ez­úton szeretnénk még felhívni a figyelmet arra is, hogy a vé­dőnek nemcsak a bírósági eljárásban van szerepe. hanem vé­dő! tevékenysége kiterjed az egész büntetőeljárásra, tehát már a nyomozati szakra is, és a megfelelő jogi segítséget már a nyomozati eljárásban is meg tudja adni, aminek adott eset­ben lehet az az eredménye, hogv az a személy, aki ellen a büntetőeljárás folyik, nem is kerül a bíróság elé, mert a nyo­mozás során tisztázást nyert, hogy az adott bfinose'ekménv' nem ő követte el. vaev egyáltalán nem követett el bűncselek­ményt. Az sem közömbös, hogy egv megindult nyomozás ese­tén a nyomozás eredményeképpen miiven cselekmények rmatt emelnek vádat, mert megtörténhet az is, hogyha a büntetőel­járás alá vont személv ellen több bűncselekmény miatt van eljárás, nem mindegyikért fognak ellene vádat emelni, és a védő közreműködése következtében médiában áll a büntető- eljárás alá vont személynek minden védekezést előterjeszteni, sokkal hamarabb befejeződik az ügy. Dr. Juhász Barna KÉZBESÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom