Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-27 / 48. szám
im. feSfuSr ». WttJIrf. SfAÖYAftöRSZÄfl 1 4M Hozzászólás A lakásprogram a bonyolító szemével öt részből álló cikksorozat jelent meg „A lakás- program Szabolcs-Szatmár megyében” címmel a Kelet- Magyarország közelmúlt számaiban. A sorozatot írók — mint az a befejező cikkükből is kitűnt — az olvasó elé kívánták 'ámi a célcsoportos lakásépítkezések terén mutatkozó elmaradások okait. Helyes volt az érdeklődések közéopontjába állítani lakásépítkezésünk jelenlegi helyzetét. A sorozatnak egyes megállapításához kívánnék további adatokat szolgáltatni. Szerintem nem a legszerencsésebb. a házgyári lakások elem átlagárát hasonlítani az alagútzsalus technológiával épülő lakásárakhoz és mindezeket a szakmai nvelv szerint ..nettó" költségként jelölni. A házgyári elem ár. semmiképpen sem lakás nettó ár. Nem -zerencsés összehasonlítás. ha csupán az alagútzsalus lakásoknak az árát hasonlítjuk össze a házgyári lakások nettó árával Ettől a mutatótól már sokkal pontosabb összehasonlító adataink vannak, arról nem is beszélve. hogy 1973-ban csupán 63 darab alagútzsalus lakást énítettünk fel és adtunk át műszakilag, a 421 házyvári lakással szemben. Az egv nésvzetméterre vaev egy köbméterre vetített mutatók mindenképpen pontosabb útmutatást adnak az összehasonlításhoz. Azért is alakulhatott az egv lakásra jutó költség ára ilven „visz- szásan”. mert a lóval na- gvobb alapterületű alagútzsalus lakások ára került összehasonlításra az alapvetően kisebb alanterületet adó házgyári lakások árával. Az alaaútzsalus technológia medvénkben az országos koZrt«mZr,VP-Z«e'k közül is az elsők között volt. Hogy ma már lemehetünk a 370 ezer forintot meghaladó nettó ár- r:i egv reálisabb közel hatezer forint körüli négyzeí- méfer-árra, az éppen a tervezők, beruházók és kivitelezők erőfeszítéseinek eredményei. Minderre természetesen csak azután kerülhetett sor, miután az első elkészült. Következetesen vezeti le a cikksorozat, ’mgv miért is lett üres a pénztárcánk miiven alanve4ó. éc városunk évtizedes elmaradásból adó- d' alanközművesftési problémáink Mztak vissza K''” rtör et Ez nem csak Nyíregyházán van így. Mint t”-1;uk. r.aev városok ilven gond iáinak az enyhítéséhez kormányunk 1,4 milHárdot boos tott rendel- kez.ésre A kiemelt nagyvárosok gondiai nálunk 1« hasonlóan jelentkeznek, bennünket ís közvetlenül érintenek. Nvfregvbázát is közvetít ■"•1 húzzák. A célcsonortos lakásaink építkezésének 75 százaléka paneles technológiával, tehát ház.g ári technológiával valósul meg A házgvári tech- nniérriSyéi ^ költségek adottak.. A Nyíregyházára történő oanelszállítás azonban jelentősen emeli az árakat és számításaink szerint már ebben az ötéves tervben csupán a szállítási költség címén kifizetett összeg meg fogia haladni a 25 milliót és könnven elérheti a 30 millió forintot. Az előkészített területekkel kapcsolatosan nem mernénk azt állítani, hogy a Jcsaváros területe teljes egészében előkészített és általán nem beszélhetünk arról, hogy a Marx tér és Kun Béla utca között megnyitódó Körút menti szakasz sorsa már rendezett lenne. Ez még sok millióba fog kerülni. amíg kisajátítjuk. 1«. szanáli”k a jónéháov épületet. Ehhez a munkához hamarosan hozzákezdünk. Müven is énül lön: ..hagyományos vagv házgyári?” Az 1067-ig tartó ..olcsó korszak” alaovetően ezért Is volt olcsó, mert lényegesen alacsonyabbak voltak az anyagárak. <Akkor f”er tégla 200 forintba került, ma 914 forint.) A nyíregyházi déli lakénegvedben és a Jó- savárosbsn lakók tudnák igazán megmondani, hogy ml is a két ’akás között a különbség. A régi, téglából épült 120—130 ezer forintos lakások hajópadlós, cserépkályhás lakásait, amelyek legtöbb esetben csak zuhanyozófülkével voltak ellátva, asztali tűzhelyes konyháit, sehogyse lehet hozzáhasonlítani a műanvag, szőnyeg- nadlós. távfűtéses, teljesen beépített konyhával ellátott, gázzal, hideg- és melegvízzel felszerelt fürdőszobás, szinte korlátlan élettartamú külső vakolattal ellátott épületekkel. Az akkor épített lakások átlagos alapterülete 49 négyzetméter körül mozgott, ma már ez is 53 négyzetméter közelében van. A Jósavárosban tavaly nyáron került összeszerelésre az ezredik házgyári lakás, melybe a lakók csak az idén fognak beköltözni. 1977-ig mintegy kétezer-kétezerkét- száz házgyári lakásunk kerül összeszerelésre. Az ötéves terv indulásakor a városi tanács közel egy nevezőre hozta a beruházót a bonyolító szervezetével amikor létre hozta a közvetlen felügyelete alá tartozó beruházási irodát, amely azon tevékenykedik, hogy olcsóbb, szebb és mégis tökéletesen felszerelt legyen a lakás. Ennek máris számos eredménye van. Nem vagyunk sem olcsóbbak, sem drágábbak a lakásépítkezésben, mint bármelyik hasonló helyzetben lévő város. Megítélésem szerint még városunk etekin tétben is speciális helyzetben van. A már említett köamű- vesítési gondok emésztenek fel jelentős összegeket. Ehhez adott segítséget kormányzatunk a múlt évben Budapestnek és az öt kiemelt nagy városnak. Úgy vélem, ezt a segítséget meg kell kapnia Városunknak is. - akkor gyorsabb előrehaladást tudunk elérni már az elkövetkezendő években, de főleg a következő ötéves terv előkészítésében. Dr. Fodor József VABEft igazgató EGY NAP 100 FOKINT Penyigén, a Zöld Mező Tsz dinamikus fejlődését mutatja néhány számadat. A hatvanas évek közepéig 11 milliót osztottak ki a tagságnak. munkadij címén. Az utóbbi hét évben pedig 23 milliót Annak ellenére, hogv a hetvenes árvízkatasztrófa teljesen lehetetlenné tette az azévi termelést, sőt egyéb tekintetben is nagy kárt okozott. Hét év alatt közel hatmilliót költött a tsz népekre. Négy és fél milliós építési beruházást valósított meg. saját erőből. A múlt évi termelési sikerek közt van rendkívül kiugró teljesítmény is. Az értékes vöröshe ^-magfogás- ból a legjobb eredménytérte el a tsz a megyében. A száraz nyár ellenére is megtermelték az állattenyésztési ágazat takarmányszükségletét. De hasonló helyzetet teremtett a tsz. a háztáji állatállomány ellátása tekintetében is. Egy újabb jó évet hagyott maga mögött a penvigei tsz. A tiszta vagyon csaknem hárommillióval növekedett Újabb félmillióval szilárdították a fejlesztési bázist Több mint hárommillióval növelték a különböző alapok tartalékát Az év végére hagyott kiegészítő részesedésen felül, Í5 százalék nyereséget fizetnek. A 236 tagú tsz-ben, egy tízórás munkanapra kereken- száz forint jut. A magasabb színvonal, az iparszerű termelés egyik alapvető követelménye a kellő területnagyság. Időszerűvé vált. amiről már a tagság is beszél: egyesülés másik két kis szomszédos tszszel. Mánddal és Kömörővel. Az egyesülésen kell munkálkodni, az erről döntő közgyűlésre készülni. S a megnagyobbodott gazdaságban is meg kell tartani a jó tulaj donságokat. Alapvetően a vezetőség és a tagság bizalmát. A vezetőség nem engedethet meg, a korszerűség hangoztatásával. Többek közt, hogy igen kívánatos zárt rendszerű termelések bevezetése. Azt is meg kell értetni a tagsággal, mit jelent az új, magasabb szintű termelési módszer. Mi haszna származik abból a nagyobb tsz-nek. a tagságnak, a három falunak. (a. b.) A szomszédos népek folklórjának megismerése Készül a Nyíregyházi Nyári Egyetem programja A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei Szervezetének elnöksége február 27- én délután négy napirenddel foglalkozik: megvitatják a Nyíregyházi Nyári Egyetem tervezetét, a társulat 1973. évi tevékenységét és az idei főbb feladatokat, a nyíregyházi városi elnökség beszámolóját a VI. küldött- gyűlés óta eltelt időszak munkájáról végül a pedagógiai szakosztály vezetőségének jelentése kerül az elnökség elé. A TIT megyei szervezete a jövő év nyarával kezdődően évente nyári egyetemet rendez Nyíregyházán a tanárképző főiskolával közösen a megyei tanács, a városi tanács és a Hazafias Népfront közreműködésével. A nyári egyetem célja: a megye és Nyíregyháza város haladó történelmi, irodalmi, néprajzi hagyományainak, egész kulturális örökségének tudományos fel. tárása és közkinccsé tétele, különös figyelemmel e hagyományoknak az ország kultúrkincsébe való illeszkedésére és a szomszédos szocialista országok népeivel összekötő elemeire. A témák között szerepel a tájhagyományok mai szocialista valóságunk kialakulásában betöltött szerepének, továbbélésének, a megye és------V---a város társadalmi, gazdasági. kulturális fejlődésének, jelenlegi képének és jövőbeni lehetőségeinek és fejlődésének bemutatása. Ezeknek a szélesebb körűen és tartalmukban mélyebben értelmezett honismereti témáknak a feldolgozásával hozzájárulni a szocialista hazafiaság, nemzetköziség gazdagabbá tételéhez, egyben segítve az országos honismereti mozgalom tartalmi és módszertani továbbfejlődését. A nyári egyetemen az egyes témakörök országosan elismert és a megyéhez munkásságukkal is kapcsolódó tudósai, szakemberei, a megyében tudományos munkásságukról ismert kiváló kutatók és a szomszédos szocialista országok tudósai vennének részt. A nyári egyetem egyik fő témaköre lesz az úgynevezett interetnikus kapcsolatok jelenléte a kelet-európai népek folklórjában. Foglalkoznak a szomszédos népek néprajzi értékeinek közös és megkülönböztető . jegyeivel, értékeivel, mai életünkben betöltött szerepével. Neves hazai tudósokat hívnak meg az előadásokra Ortutay Gyula akadémikust, Gunda Béla egyetemi tanárt, a történettudományok doktorát, s több kutatót. A nyári egyetem egyik külföldi vendégeként Michel Márkus szlovák néprajzkutatót hívják: meg, akit felkérnek. hogy előadásában adjon képet a szlovákság néphagyományairól, ismertesse a nyíregyházi bokortanyákban végzett kutatásainak főbb eredményeit, térjen ki a kölcsönös szlovák—magyar kultúrhatások- ra. A további években a nyári egyetem céljának és jellegének megfelelően a tá- gabban értelmezett honismereti tudományos témakörök határozzák meg az előadások jellegét, különös figyelemmel a szomszédos szocialista országokkal való kapcsolat szélesítésére, valamint arra, hogy tartalmi és módszertani segítséget nyújtsanak a hazai honismereti mozgalomnak. A következő évek javasolt témakörei között szerepelnek: közößnemzeti — népi — hősök a magyar, a szomszédos népek folklórjában, népi kultúra és össznépi művészet, a keleteurópai államok kialakulása — régészeti, történeti feltárás —. irodalmi kapcsolatok Közép-Európában. A Nyíregyházi Nyári Egyetem tervezetét a megyei elnökség javaslata alapján a TIT országos ügyvezető elnöksége hagyja jóvá, ezután készítik el az egyetem működési szabályzatát, távlati terveit, az 1975. évi részletes tervet és költségvetést. w Vitális Qrutin — exportra is.. Ilesaccser a világpiacon A búzakeményítő gyártása 1973-ban indult be üzemszerűen a demecseri keményítő- gyárban. Ezzel megszűnt a dolgozók idényjellegű foglalkoztatása is. Ezelőtt egyetlen alapanyagra, a burgonyára épült a gyár és a fejlesztéseket is a burgonyakeményítő gyártása határozta meg. Az idényjelleg és a dolgozók szerződéses foglalkoztatása hamarosan ellentétbe került a gazdaságossággal, hiszen az üzem éves szinten mindössze négy hónapot üzemelt. Akadozott az alapanyagellátás is, mivel a burgonya étkeztetésre való felhasználása is gondot okozott, nemhogy ipari célokra. A keményítő iránti igények pedig országosan meghaladták a termelés mértékét. Megoldás — Egyetlen megoldás maradt — mondta Boza Lajos megbízott igazgató — az idényjelleg megszüntetése, a dolgozók állandó foglalkoztatása és egy kedvező alapblARl: JÓ IDŐBEN Szökőkút a Tanácsköztársaság téren Mi van a nyíregyházi Tanácsköztársaság téren levő szökőkúttal? Nagyon sokan kérdezték és erre vonatkozóan a Városi Tanács VB műszaki osztályán Tóth Barnabás adott tájékoztatást. A Tanácsköztársaság téri szökőkút már régen elkészült. Az első tervek szerint az elmúlt évben május elsejére tervezték az üzembehelyezést Ez azonban még a mai napig sem történt meg. Ennek az az oka, hogy a keramikus művész sokáig nem készítette el a szökökúthoz szükséges három darab szobrot. Jelenleg az a helyzet, hogy a kérdéses figurális alakok végre elkészültek és már Nyíregyházára szállították. A felszerelése azonban késik, mert ezeket a kerámia szobákat csak megfelelő hőmér- .ékleten, kimondottan jó dobén lehet felállítani, hogy a ragasztó és a festékanyagok zavartalanul megszáradhassanak. Az elmúlt hetek meleg napjai alkalmasak lettek volna a munkálatok elvégzésére. azonban februárban nem volt garancia, hogy ez a jó idő hosszabb lesz. így nem mertek hozzáfogni a szobrok felállításához. A szökőkút végleges elkészítésére minden akadály elhárult, és az időjárás enyhülése esetén azonnal hozzáfognak a szobrok felállításához. Az üzem- behelyezés legkésőbb április 4-re megtörénik. (0 anyag kiválasztása. A legmegfelelőbb terméknek a búza mutatkozott. A kellő mennyiségű alapanyag beszerzése nem lesz gond, hiszen az országos terméshez viszonyítva nagyon kevés az a mennyiség, melyet évente fel kell használnunk. Korszerű technológiával megőrölve, megszárítva olyan jelentős fehérjealapanyagot kapunk — a vitális grutint — mely a világpiacon is keresett termék és nem utolsó sorban kedvező deviza feltételekkel külföldi exportra küldhetjük. A beruházásfejlesztés a meglevő épületben történt költsége 30 millió forint volt. A speciális búzakeményítő gépek újak, de a burgonyakeményítő üzemből is bekapcsolták a termelésbe a gépek jelentős részét. Kettős termelést valósítottak meg, amikor burgonyakeményítő gyártás folyik, áll a búzakeményitő termelése. így hét hónapos szünetet pótoltak, egy hónapot pedig a karbantartásra fordítanak. Az alapanyag tulajdonképpen a liszt, melyet speciális őrlésti technológiával készítenek elő. Az éves feldolgozás lisztből 400—500 vagon, burgonyából 2000— 2500 vagon. 1973-ban vitális grutinból ötvenöt vagonos exportot bonyolítottak le. Munkások Régebben az őszi betakarítás után váltak gyári munkásokká a dolgozók. Négy hónapot dolgoztak az „iparban” azután egy részük újra visz- szament a mezőgazdaságba. Via már állandó szakosított bglalkoztatást kap és állandó bért a háromszáz dolgozó. Megtanulták a gépek kezelését, „felnőttek” azok műszakszínvonalához. A betanítás egyedi elképzelés alapján történt. A művezetői gárda és a csoportvezetők budapesti gyárban sajátították el a gépek kezelését, az új technológiai fogalmakat és a gyakorlatot. Második lépésként beállították a három műszak létszámát, majd pedig egy gyakorlott ember mellé egy „tanuló” került és így végigmentek a három műszakon. Tervek — Egyelőre még távlati elképzelés a vitális grutin exportnövelése évi 15—20 vagonnal. Át akarunk térni a párhuzamos termelésre, azaz tizenegy hónapos búzaüzemet megvalósítani, ami mellett természetesen marad a burgonya is. Még ebben az évben a jobb gazdálkodás érdekében kiegészítő beruházást szeretnénk megvalósítani a búzakeményítő vonalán — a liszt pneumatikus szállítását. A raktárba került lisztet gépi úton kell a feldolgozáshoz eljuttatni. A vitális grutin exportja mellett búzakeményítő exportjára is sor kerül — évi 70—80 vagonnál. Eddig csak hazai piacra termeltünk vagy tovább feldolgoztuk a búzakeményítőt szőrűnek, ami az édesipar egyik alapanyaga. A bűzakeményítő-gyártás- nak nincsenek nagy hagyományai. Hosszú évtizedekig egyetlen helyen, egy pesti gyárban folyt csak a termelés. Ma már egyre nagyobb követelményeket és Ígérteket támasztanak a búzakeményítő gyártásával kapcsolatban, hiszen belőle többféle termék gyártható még, de je- 'entős az a népgazdaság érték is, ami a különböző ex- - Ttokból származik. Balogh
