Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

4. o«a! ia»feg«.vre>gni R.E»t.BT-lf ACrTÄnORSZÄO »**»£/ I, STTiT-'-fct afcf Wf. RTOw fi> > POSTABONTÁS Olvasóinkkal most a sok­szorosításban „gyártott” és az egyszerre több helyre eljuttatott levelekről sze­retnénk gondolatot cserélni, melyek közül az egyik pél­dánynak szerkesztőségünk is címzettje szokott lenni. Nem kell szó szerint venniük a sokszorosítást — mint tech­nológiai eljárást — hiszen az említett levelek mind­össze néhány indigó segít­ségével készülnek és mind­egyik példány a feladó jó­voltából gazdára talál. E gazdák között a leggyako­ribbak: a rádió-, televízió-, vagy valamelyik országos lap levelezési rovata és — nem utolsó sorban — a me­gyei lap is. Arról van ugyanis szó: egy ügyben ugyanazzal a panasszal egy­szerre három-négv fórumot mozgósít a levél írója. Rö­viden : egy problémával egyszerre több embert fog­lalkoztat, s ennek az eljá­rásnak a helyessége — vé­leményünk szerint — vitat­ható. Mi az ilyen levelekre rö­viden ennyit válaszolunk (nem szó szerint idézzük) várja meg Kedves Olva­sónk, míg a korábban más helyre eljuttatott ugyan­olyan témájú levelére vá­laszt kap, s ha az nem ki­elégítő, újabb értesítése esetén problémájára visz- szatérünk. Miért tesszük mégis ezt, amikor már az előzőekben elmondtuk és tapasztalhatták is Olvasó­ink, hogy panaszaikkal készséggel és a lehetősége­ink szerint foglalkozunk? Azért, mert tudjuk, hogy az egyszerre több helyre elküldött levelek esetében végsősoron a szálak össze­futnak. Ugyanis mindegyik fórum azt a szervet, válla­latot, intézményt keresi meg, ahol a panaszt orvo­solhatják, ahol elintézhetik. Szükségtelen tehát Olvasó­inknak egyszerre több hely­re levelet írniuk. Mi ebben a felesleges levelezési lán­colatban nem szívesen ve­szünk részt, mert nem is kívánjuk támogatni azt a téves felfogást, hogy az egy­szerre több helyről való mozgósítás, „revolverezés” hatásosabb egyetlen, de in­dokaiban jól megalapozott Panaszos levélnél. A levelek „sokszorosítá­sa” azok több helyre törté­nő küldözgetése egyben a bürokrácia fogalmát is ki­meríti. Viszont tudjuk, hogy Olvasóink elítélik e káros jelenséget. Éppen ezért láttuk szükségesnek, hogy erről írjunk, hogy er­re felhívjuk figyelmüket. MENNEK AZ ORVOS UTÁN... Tiszaadony Tiszaviddel együtt a Tiszaszalkai Községi Tanácshoz tartozik. Ezzel egyet is értünk, mert kis köz­ségekről van szó. Azt viszont már sérelmezzük és főleg igen fárasztónak tartjuk, hogy a betegeknek Tiszakerecsenybe kell járniuk főorvosi felül­vizsgálatra, akkor, amikor a főorvos a falun keresztül az üresen álló orvosi rendelő előtt megy el. Sok kismama van a faluban és olyan em­ber, akinek két mankóval kell havas-csúszós úton az autó­buszra „felverekednie” ma­gát, hogy a főorvos előtt megjelenjen. A felülvizsgálat minden héten kedden 14 órá­tól van, ami mindig 16 óra­kor történik meg, ha a főor­vos megérkezik. Tehát a ti- szaadonyi betegeknek a 10,40- es autóbusszal kell elmenni­ük és a 16,05-ös járattal jö­hetnek haza (ha valaki még eléri). Az egész falu kérése: a főorvosi felülvizsgálatot a faluban oldják meg. mivel a főorvosi kocsi mindenképpen a falun halad át és van orvo­si rendelőnk is — írja levelé­ben Németh István, Tisza­adony, Rákóczi út 12. szám elaíti olvasónk. FORUM SZERKESZTI-: Or. Szeifert Gyuláné VÁROSI „TAVAK* A nyíregyházi városközpontban: Esős időben úgyszólván minden gyalogátkelőhelynél közvetlenül a járdaszegély mentén összegyűlik a víz, kö­rülbelül egy méter szélesség­ben, amit a gyalogos vagy át­ugrik vagy kikerüli — mesz- sze nagy ívben a kijelölt gya­logátkelőhelyet — ha cipőjét nem akarja a vízbe meríteni, így volt ez a közelmúlt esős napjaiban is, például olyan Hurrá! Szárazföld! (Kiss Ernő rajza) forgalmas helyen is, mint a Centrum Áruház előtti keresz­teződésben, vagy a Széchenyi utca és a Szabadság tér sar­kán lévő porcelán üzlet előtti átkelőhely mindkét oldalánál. Ezek nem mostani keletű hi- Dák, hanem évek óta így van és semmit nem tesznek megszüntetésük érdekében — teszi szóvá Kerékgyártó István nyíregyházi levélírónk. Szerkesztői üzenetek SÁRTENGER Ha valakinek fényképet mutatnánk a Hunyadi utcáról, el sem hinné, hogy ez itt van a város központjában — írják levelükben az utca lakói. Az egyébként tágas, széles utcán nincs szilárd burkolat, esős időben egy sártenger, melyet jobb, ha a járművek elkerül­nek, ha nem akarnak ottra­gadni, Annál több bosszúsá­got jelent ez a gyalogosok­nak. Míg nem volt eldöntve, hogy az új 4-es főút hol fog áthaladni a városon, meg­értettük, hogy nem korszerű­sítették, mert az egyik verzió szerint az új út a Hunyadi utcát is érintette volna. De ezt az elképzelést elvetették. Jó lenne tehát, ha most már a több évtizedes sártengert felszámolnák, az utat miha­marabb rendeznék, szilárd burkolattal ellátnák. MEGÁLLÓ, ÓH! Nyíregyházán, a város bel­területén még úgy ahogy, de rendben vannak a buszmeg­állók. Ha az ember azonban a körjáratra száll, akkor bi­zony ugyancsak meggondolja le merészeljen-e szállni. A körúton — pedig ez már iga­zán nem mellékutca! — a megállók előtt és mellett bo­káig ér a sár, vagy éppen az odatolt hó. Már évek óta té­ma: vajon ki az illetékes, hogy a buszmegállók előtt a várakozóhelyet rendbehozza. A tanács? A Volán? Miután eddig a kérdésre választ sen­ki nem adott, az ügyben egy lépést sem tett, így megis­métlem sok száz utastársam nevében — írja levelében Papp Mihályné nyíregyházi lakos az Északi kőrútról. A* illetékes válaszol TÁBLA A közelmúltban a Vasgyár utcai bérházak lakói szóvá- tették, hogy az épületükön nincsen házszámtábla, és emiatt — többek között a postai kézbesítésnél hátrányt szenvednek. Közöljük, hogy 1974. február 5-én az Ingat­lankezelő és Szolgáltató Vál­lalatnál a házszámtáblák el­készítését megrendeltük, va­lamint azok kihelyezését a következők szerint: Vasgyár utca 1. szám: Szé­chenyi-, Vasgyár utca sarkán lévő kápolna; Vasgyár utca 3. szám: az egyemeletes bérház a kápol­na mellett; Vasgyár utca 5. szám: MÁV Fuvarozási telep; VasgyáF utca 7/a. szám- földszint + egyemeletes bér­ház (a Vasgyár utca felől az első); Vasgyár utca 7/b. szám: az előbbi épülettel párhuzamos, attól nyugatra fekvő épület; Vasgyár utca 9—13 szám: konzervgyár épülete. Nyíregyháza Város! Tanács VB Műszaki Osztálya FELVÁSÁRLÁS 1973. december 21-én a Fó­rum rovatban cikk jelent meg az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fehérgyarmati kiren­deltségének állatfel vásárlási tevékenységével kapcsolat­ban. A kivizsgálás során meg­állapítottuk, hogy a tiszakó- ródi háztáji egyéni terme­lőktől a kölesei felvásárlási helyen veszik át az állatokat, itt Simon János dolgozónk végzi a felvásárlást, aki mo­torkerékpárral kellő időben, télen pedig autóbusszal 7 órakor érkezik Kölesére. A tapasztalat az, hogy az állat­tartók állataikkal érkeznek késef. s az állatorvos addig nem keidi meg a vemhesítést, amíg minden berendelt állat nem érkezik meg. Vélemé­nyünk szerint a fuvareszköz időbeni biztosításával és a termelők jobb hozzáállásával kellene a felvásárlás elhúzó­dását megszüntetni. A fize­tést pedig csak 11 óra után Uid.ia a felvásárló megkezde­ni, mivel a pénz csak 10.30- kor érkezik a postakocsival. Intézkedtünk, hogy a fe­hérgyarmati kirendeltség ve­zetője kísérje figyelemmel a kölesei felvásárlások szerve­zettségét. valamint az állat­átvételek,' elszámolások bo­nyolítását. Szabolcs-Svat már megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat Nyíregyháza Dorogi István gávavencsei- lői, Szopkó Józsefné ajaki, Sóra Józsefné nagydobosi, Puskás Pál besenyődi, Hege­dűs Sándor tornyospáleai, Jó- ni Elekné nyírcsászári, Esik Lajos tiszamogyorósi, vala­mint Elek P. Pétemé nyír­egyházi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Moroz Ferencné magyi, Hadi Miklósné jánkmajtisi, Molnár János császlói, Hom- poth Sándomé nyíregyházi, Balogh Frigyes kisvárdai, Karnai l^ajos újfehértói és Lakatos Csabáné nyírbátori lakosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Rinyu Károlyné mátészal­kai olvasónk harmadik gyer­mekét várja, s afelől érdek­lődött, hogy a még meg nem született gyermeke után kap­hatnak-e szociálpolitikai ked­vezményt. Az OTP Megyei Igazgatósága a következőket válaszolta: szociálpolitikai kedvezményt a meglevő gyer­mekekre, illetve legfeljebb két gyermekig megelőlegezés formájában lehet nyújtani. Ha tehát valakinek két gyer­meke van, úgy további gyer­mekre, vagy gyermekekre megelőlegezést nem nyújthat az OTF, viszont ha Rinyu Károlynénak megszületik a harmadik gyermeke, a fenn­álló tartozást az utólagosan nyújtott szociálpolitikai ked­vezmény összegével csökken­teni fogják. Szabó Zoltánná tiszakóródi lakos lakásépítési hitellel kapcsolatosan fordult szer­kesztőségünkhöz, melyre szintén az OTP Megyei Igaz­gatóságától kértünk felvilá­gosítást: abban az esetben ha a családiház építkezést a munkáltató vállalati köl­csönnel támogatja, úgy ezen felül az OTP csak legfeljebb a belekeriilési költség 25%-ig terjedő hitelt nyújthat. Amennyiben a munkáltató támogatást nem nyújt, úgy a hitel mértéke a belekerülési költség 50° n-a, legfeliebb azonban — Tiszakóród vonat­kozásában, mint nem kiemelt település — 58 009,— Ft lehet. Gyetkú István mándoki Ol­vasónkat felmondási bér nem illeti meg, mert a fegyelmi határozat eredményeként és az Mt. 30 §. (I) bekezdése értelmében a felmondás azon­nali hatályú, tehát felmond- dási idő nincs. Az Olvasónk tulajdonában levő ruhák vi­selési ideje nem járt le, te­hát a ruhatartozása fennáll, melyet a MIL-lapjára ráve­zetett a MÁV Igazgatóság, s tartozását a következő mun­kahelyén fogják illetményé­ből levonni. Iván Sándor nagyhalászi lakos a 15 éves munkaviszo­nya alapján jogosult a törzs- gárdatagság elismerésére — értesített bennünket a buda­pesti Földmunkát Gépesítő Vállalat — és az azzal járó pénzjutalmat rövidesen meg fogja kapni. Földi Istvánná geszterédi olvasónk munkaviszonyban nem áll, termelőszövetkezet­nek sem tagja, és nyugellá­tásban sem részesül, így az általa kért családi pótlék megállapítására sajnos nincs lehetőség. Kása Istvánná nyíregyházi hétgyermekes családanyát a városi tanács rendkívüli se­gélyben részesítette. Jogászunk válaszol gfi oi'oklesrol Mészáros István olvasónk levelében azt írja, hogy ketten vannak testvérek és szüleiktől, azaz elhalálozásukkor örököl­tek egy házasbelsőségű ingatlant és 8 katasztrális hold mező- gazdasági ingatlant. Annak idején testvérével akként egyezett meg, hogy a házas ingatlan kizárólag a testvéréé, míg a me­zőgazdasági ingatlan kizárólag az övé lesz, és az öröklés esze­rint az osztályos egyezség szerint történt és lett telekkönyvi- leg bejegyezve. Testvére házasságot kötött, a házasságából gyermek nem származott, a testvére is meghalt és azt kérde­zi, hogy a házas ingatlant ki örökli, a testvére, felesége, vagy 6. Az olvasónk által felvetett kérdés az ági öröklés tipikus példája. A Polgári Törvénykönyv megalkotásakor felvetődött annak lehetősége, hogy az ági öröklés intézményét eltörlik, azonban az ági öröklés fenntartása mellett szóltak azok a ta­pasztalatok, amely azt mutatta, hogy ez az öröklési rend a magyar népben évtizedek óta meggyökeresedett, fenntartását az a lényegében igazságos alapgondolat támogatja, hogy a vagyon, különösen rövid ideig tartó gyermektelen házasság esetén annak leszármazol körében maradjon meg, aki azt sze­rezte és ne szálljon át egy gyermektelen házasság eredménye­képpen egy idegen családra. Éppen ezért a Polgári Törvény- könyv 611. §-a akként rendelkezik, hogy „ha nem az örökha­gyó leszórmazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valame­lyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.” Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben nem a házastárs örököl, hanem az oldalági rokon, az adott esetben olvasónk. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az ági öröklésnek vannak korlátái, mindenekelőtt leszö­gezzük, hogy az ági öröklésnek)1 csak törvényes öröklés esetén var. helye. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, az ági vagyontárgy helyébe lépett, vagy az ági vagyontárgy estékét vásárolt vagyontárgyra a szokásos mértékű aiándékra. Ez azt je'enti, hogy ha az ági vagyontárgyat értékesítették és mást vásároltak helvette, az esetben az ezen az értéken vásá­rolt vagyontárgy már nem ági jellegű és arra nem az ági örö­kös jogosult. Továbbá jelenti ázt is. hogy örökség társra csak az lehet, ami az örökhagyó halálakor mér megvan, tehát ha az ág* vagyontárgy időközben veszendőbe ment. felélték, ér­tékesítették. ezen vagyontárgyak pótlásának nincs helye. Gyakran van vita abból, hogy ilyen esetben egy vagyon- táygy ági jellegű-e vagy sem, ebben az esetben az ági jelleget mindig annak kell bizonyítani, aki arra hivatkozik. Szeret­nénk kihangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha az örökha­gyónak törvényes leszórmazója nincs, azokat a vagyontárgyé kát, amiket ő szerzett akár házasságkötés előtt, akár házas­ságkötés után. nem az ági örökös, vagy örökösök öröklik. ha­nem a házastárs. A gyakorlati életben legtöbbször az fordul elő, hogy vegyes öröklés van, és vita esetében a közjegyző a hagyatékot ideiglenes jelleggel a házastársnak ad*a át, és perre utasítja azt. aki az ági öröklésre hivatkozik Ági örök­lés esetén a túlélő házastársat az özvegyi haszonélvezeti jog meg’1 let! az ági vasvonra is. Ági örpklés esetén az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni, de lehetőség van arra. hogy ha természetben való ki­adás ésszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy érékének pénzben! k^ave"1 ítészt rendelje el. Dr. Juhász Barnabás HAZAI KI LATO íqancshuUaftás A híres Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság terü­letén a gímszarvasok meg­kezdték az agancsváltást, az őzbakkok viszont már nö­vesztik fejdíszüket. Az első tar bikák láttán felhívták a vadászok és az erdemunká- sok figyelmét az elveszett koronák gyűjtésére. Az érté­kes puska nélküli zsákmány* ból — amely 20—25 tonná­nyit tesz ki évente — ellen­őrzik a gímszarvasok fejlő­dését. (Tolna megyei Népújság) Hattyúk a Mátrában Különös téli vendégek ér­keztek a Mátrába: az egyik víztározó medencéjében éne­kes hattyúk 14 fős csapatá telepede t le. Az északon ho­nos, nagy testű, fehér színű szárnyasok ritkán vándorol­nak délebbre, a Mátra vidé. kén most tűntek fel először. (Heves megyei Népújság) Midibuszok Iraknak A' MOGÜRT Külkereske­delmi Vállalat újabb szerző­dést írt alá iraki partnerei­vel, ezúttal az Ikarus- és a francia Saviem-cég együtt­működésével létrehozandó „Midi” autóbusz összeszerel­hető üzem létesítésére. Azt tervezik, hogy a jövőben az ország és később esetleg va­lamennyi arab állam jármű­ellátását hazai összeszerelő, illetve gyártó üzem létesíté­sével oldják meg. (Pest megyei Hírap) „ Tatarozzák** a madárssállót Rövidesen befejeződnek aa előkészületek a kisbalatoni rezervátumba néhány hét múlva visszatérő vándorma­darak fogadására. A szigorú­an védett rezervátum. az úgynevezett madárszál!6 nagy részében érintetlenül meghagyják a nádat. Az avas nád azonban felújításra szorul, tehát a nádgazdaság négyévenként szakaszosén felújítja a fészkelőhelyül szolgáló nádast is. Idén á madárszálló egynegyedét „tatarozzák”. (Dunántúli Napló) Római sir A Tüskevár határiban le­vő Rózsakép dűlőben a veszmémi Bakonyi Múzeum egyik régésze a napokban egy ÍV. századbeli rámát sírt tárt fel. A lapos termés­kővel kirakott és befedett sírból egy férfi és egy női csontváz került napvilágra. A lelet közelében a közel­múltban téglából kirakott gyermeksirt is felfedeztek. A szakemberek feltételezik, hogy a környéken nagyobb kiterjedésű temetkezési hely húzódik. (Veszprém megyei Napló) Gyilkosság az országúton Harc és Kőlesd között, az tjt- test szélén álló Polski Fiat sze­mélygépkocsijában csütörtökön délután öt óra tájban eszmélet­len állapotban találták Baké Béla 27 éves szekszárdi vasesz­tergályost. A fiatalember kór­házba szállításkor meghalt. A Tolna megyei Rendőr-főkapi­tányság i ól kapott tájékoztatás szerint Bakó Béla halálát lövés­ből eredő sérülés okozta. A tragikus haláleset ügyében foly­tatódik a nyomozás. (Tolna megyei Népújság) Az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezet falpári technikusI azonnali belépéssel fel­vesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet elnökénél. (214)

Next

/
Oldalképek
Tartalom