Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
1. ofétó ^ELET-MAGYARORSZAG tffí. Mruär f. Szülők fóruma GYEPEKEKNEK E Gyerekeknek Ilii GYEREKEKNEK 0!) Gyerekeknek \ A világnézeti nevelésről Egyre kevesebb ma már az olyan szülő, aki tudatosan törekszik arra, hogy gyermeke az iskolában tanult és gyakorolt világnézet mellett „valami más” nevelést is kapjon. De még van ilyen szülő. A világnézeti nevelés ma a nevelési területek egyik legfontosabb része. Nem mindegy a felnövekvő nemzedék szempontjából, hogy a ma gyermekének milyen a véleménye az őket körülvevő világról, milyen az értelmi meggyőződésük és az érzelmi viszonylásuk az egyes kérdésekhez. Nem mindegy az a szülők és a társadalom szempontjából, hogy a gyermek egy egész életre kiegyensúlyozott személyiség vagy önmagával és az őt körülvevő világgal örökké ellentmondásban álló egyén lesz-e. A szülők egy része a gyermek világnézetét tekintve még többször alkalmazkodó magatartást tanúsít. Látják és tudják azt, hogy az iskolában az egyes tanítási órák — a fizika, a kémia, a biológia, a történelem tantárgyainak — első leckéi is ellentmondanak azoknak a legendáknak, amelyekről otthon hall és hallott, mégis próbálkoznak az iskolában tanultak mellett „valami mást” is adni. A szülőknek az a része sem mond ellent annak, hogy a gyermek a korszerű ismeretekből is sajátítson el annyit, amennyi éppen szükséges (sőt amennyit csak tud, amennyit az iskola megkövetel tőle), de legyen ott mindig a szülők által tanultakból is, a nagyszülőktől örököltekből is. Sőt, ezek mellett legyen ott az így tanultaknak megfelelő viselkedés is! Természetes, hogy az iskola a gyermek nevelésével foglalkozó különböző intézmények bizonyos megértéssel fordulnak az önmagukkal is vívódó szülők felé, mégis fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez milyen következményekkel jár! Elsősorban is: ez a gyakorlat a melegágya a kép- mutatásijak. Ennek következménye a kétszínűség. Ebből következik az elvtelen határozatlanság. Az a gyermek, aki örömmel tesz eleget az ifjúsági szervezeten belüli kötelességének, s ezek mellett eleget kell tennie a szülők felszínes, látszatra épített követelményeinek is, az belső ellentmondásokba keveredik, annak az áldozata lesz. Az a gyermek, akinek egyszer így, másszor pedig úgy kell viselkednie — ahhoz alkalmazkodva, hogy az iskola, vagy a szülők körében van-e — elvtelen felnőtt lesz. A gyermek tele van érdeklődéssel, meg nem szűnő kíváncsisággal. S ennek a folytonosan újat kereső, a kérdésekre mindig választ, váró, .gyermeknek a legnagyobb gondot okozza az a feladatrengeteg, amely elé őt az iskola és az egyes szülők kettőssége állítja. Az iskola és a család közös feladata aZ egyenes, őszinte emberek felnevelése. Mi nem nevelhetünk kétarcú embereket, akik egyszer így, másszor úgy gondolkodnak, cselekednek. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a család tudja gyermekének azt a társadalmat közvetíteni, amelyben a gyermek ma él, a jövőben élni fog amely együtt lép, együtt halad a társadalom fejlődésével, annak tudatával. Az a család cselekszik jól, amely olyan embert akar gyermekéből nevelni, amilyenre a szocialista társadalmunknak szüksége van. A ma családja akkor nevel igazán jól, ha közvetíteni tudja a gyermeke számára a ma szocialista társadalmának életét, ha a gyermek nem lát szakadékot a család és az őt körülvevő társadalom között. Ez pedig ne csak elviekben, felszínes és alkalmazkodó elméletekben kell, hogy megmutatkozzék: az ember világnézetét leghívebben a gyakorlat jellemzi. Az a gyakorlat, ahogyan él, ahogyan a közösséghez kapcsolódik. Ehhez a közösséghez való kapcsolódást kell a szülőknek is példamutatásukkal igazolniok és gyermekeiktől elvámiok. Ez pedig a szülőktől egyenességet követel. Dr. Toronicza Gyula LOGIKA. A kockák mindén sorban bizonyos logikai sorrendben követik egymást. Ennek alapján hányas számú kockának kellene a kérdőjel helyére kerülnie?-[rumi mod g ajfAtáq isfopao^j I ifqaj ‘sí unqzos uapujui euigzs qo;uod v 's?ífaJ2aM! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. E napon. 7. Óv. 8. Alá. 9. Kereskedelmi értéke. 11. Lányod férje. 12. Nem engedélyez. 14. Hóhér. 16. Megfejtendő. 18. Régi római aprópénz volt. 20. Eogoly. 21. Szintén. 22. HZA. 24. Szabolcs-Szatmári község. 25. össze-vissza ázik! 27. Tol. ta vala. 28. Lármás (első négyzetben két betű). 29. Mester mellett dolgozott egykor. FÜGGŐLEGES: 1. Becézett női név. 2. Korszerű hírközlő eszközünk. 3. Hajókikötő. 4. Ajándékoz. 5. Helyet foglalók. 6. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 10. ...inista (hegymászó). 11. Erdei állat mind az. 13. Kopasz. 14, Figura. 15. Használt holmikkal kereskedő. 17. Pakol. 19. Bőrből készül belőle a legtöbbf 21. ... berek, nádak. erek. 23. Régi űrmérték. 24. Elektromos töltésű részecske. 26. Kétjegyű mássalhangzó. 27. Személyes névmás. MEGFEJTENDŐ: Nevezetes üdülőhelyek a Mátrában: vízszintes 1, 16, függ. 6. Múlt heti megfejtés: GYULA—EGER—VISEGRAD —SIKLÓS. Könyvjutalom: Kulcsár Lacika Nyíregyháza, Lukács Zoltán Tiszakerecseny. Ma- kay Edit Milota. Szalma Éva Tiszaadony, Roskó Sándor Kisvárda. Tartalmasabbnál tartalmasabb leveleket kapott ezen á héten az Űttörőposta a megye különböző részeiből. Külön öröm számunkra, hogy a vidéki csapatoktó] is érkeztek levelek. Először egy szolidaritási akció megnyitásáról számolunk be, a levél írója: Szűcs Hona (1354. Zrínyi Ilona úttörőcsapat tagja, a mándoki általános iskola 8. osztályos tanulója.) „Iskolánk úttörőtanácsa határozatot hozott, hogy a 7—8 osztályos rajokban rop- gyűlésen emlékezünk meg a chilei helyzetről február 2-án. A megnyitás után szolidaritási beszéd hangzott el, majd szolidaritási indulókat énekeltünk. Ezután a követ- ' kező felhívás hangzott el: Pajtások! Vegyetek részt ti is a chilei gyerekekért indított szolidaritási akcióban! Küldjétek képeslapot a chilei gyerekeknek! De nem csak vásárolhattok, hanem magatok is rajzolhattok képeslapokat! A lapokat az őrsök minden tagja írja alá! Ügy terveztük, hogy a következő szöveget írjuk a képeslapra: Békét és 60k vidámságot kívánunk! Kívánjuk, hogy sokat mosolyogj az új évben! (a szöveget spanyol nyelvre is lefordították). Szeretnénk, ha megyénk minden egyes pajtása bekapcsolódna a szolidaÚttörőposta ritási akcióba, ezért a címet is elküldjük. Magyar Szoli- daritási Bizottság. Chilei Ak. ci óbizottsága, Budapest Pí. 62.” Sziics Erzsébet (1169. IT, Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tanácsának titkára, a nagy- ecsedi általános iskola ta* nulója.) „Decemberben gverekelc, felnőttek és öregek igyekezték a művelődési házba, ahol a nagyecsedi felnőtt kórus és áz úttörőcsapat Kodály emlékhangversenyt rendezett. A hangversenyt Tóth János, tanácselnök nyitotta meg. aki elmondta Kodály Zoltán életét, azt, hogyan dolgozott és muzsikált. Ezután az úttörő és felnőtt énekkarok bebizonyították, hogy nem hiába szerepelnek eredményesen a seregszemléken és minősítőkön. A műsor változatos volt — énekeltek népdalokat, népdalfeldolgozásokat, mai és régi szerzőktől. Az énekkarok műsorszámai mögött sok munka van. úgy éreztem mindenki tudása legjavát adta. Remélem, hogy nem ez volt az utolsó ilyen hangverseny és mi is szeretnénk egy kicsit többet tanulni a komoly zene világában.” Ifjú Kiss László (nyírvasvári általános iskola 6. ősz- . tályós tanulója) a fotó szákkor tevékenységéről írt. _____________________._______ n A róka, a vadkacsa és a holló NÉGER MESE A vadkacsa a pálmafa te- tejére rakta a fészkét. No, ha odarakta, á kis kacsa-fiókák ki is keltek valamennyien. Gyönyörű hápogó-tátogó, tarka-barka madárkák lettek, s a vadkacsa-mama nem győzte hozni nekik a közeli tóról a békákat és apró halakat. A vadkacsa-mama sokszor figyelmeztette a gyermekeit: —• Ne hápogjatok annyit, mert meghallja a róka. s nagy baj lesz belőle. No azoknak beszélhetett, csöpp arany csőrük csak hápogott. Egyszer aztán a róka csakugyan meghallotta a kis kacsák lármáját, s fejszét fo. gott. s megfenyegette a vad- kacsa-mamát. hogyha nem dob le neki egy kis kacsát, kivágja a fát. — Csak holnapig várj, — könyörgött a vadkacsa-mama. — Igen soványak a kis kacsáim, csont és bőr valamennyi. Nincs rajtuk mit enni. Holnapra meghíznak, s akkor ledobom neked a legkövérebb gyermekem. — No jó, holnapig elvárok, de holnap jövök a jussomért — így a róka. Vadkacsa-máma sírva-jaj- gatva simogatta a gyermekeit: — Melyikötöktől váljak meg? Melyikőtöket adjam oda? — sopánkodott. Jajveszékelését meghallotta a holló. — Mi a baj. nincsen vaj? kérdezte kacsa-mamától. Kacsa-mama elmondta, hogy milyen veszély fenyegeti. — Repülni tudtok, hát repüljetek el. — tanácsolta neki az öreg holló. — Ha legelőször a fa tövére vág. keljetek szárnyra és szálljatok egy másik pálmafára. Vadkacsa-mama hallgatott a tanácsra, s amikor jött a róka s kezdte vágni a fát, vadkacsa-mama a gyermekeivel együtt másik fá a repült. • A róka csak akkor vette észre, hogy nincs kacsa-család a fán. amikor már a fát kivág- ta. ' Hej, de feldühödött. Lefeküdt a fűbe, lábai az égre meredtek és holtnak tetette magát. Gondolta, ha a vadkacsa közel repül hozzá, felugrik és elkapja a vadka- csa-mamát. s hamm. bekapjaDe nem a vadkacsa repült hozzá közel, hanem a holló. —- Hé, róka, te halott vagy? -— kérdezte a rókától. — Az anyám azt mondta, ha a róka halott, kinyi+’a az egyik szemét. A róka erre kinyitotta az egyik szemét." —• Róka, te halott vagy? — kérdezte újra a holló. Az anyám azt mondta, ha a róka halott, mozgatja a fülét. A róka erre mozgatni kezdte á fülét. — Róka. te halott vagy? Anyám azt mondta, ha a róka halott, mozgatja a farkát, — kérdezte harmadszor is a holló. A róka mecsóválta a farkat, s meg akarta kapni a hollót, de a holló felvitte a rókát a pálmafa csúcsára, s onnan hajította le. S a róka darabokra szakadt. Azóta a vadkacsa és a holló nagyon jó barátok. Németből fordította és átdolgozta: Az Oroszlán, az állatok királya egyik napon összehívta összes alattvalóit, és így szólt hozzájuk: — Tudom, valahányszor vadászatra indulok az erdőbe, mindnyájan féltek tőlem. Ezért elhatároztam, hogy beszüntetem a vadászataimat. Ellenben ti beszéljétek meg egymással, milyen sorrendben jöttök el hozzám, hogy minden egyes napra meglegyen a friss ebédem. így is történt. Az állatok mindennap este megállapodtak abban, ki lesz másnap a soros. Az Oroszlán valóban felhagyott a vadászattal, s így az összes állal rettegés nélkül járhatta az erdőt. Egyik este sor került a Nyálra. A Nyúl. azt gondolta magában: „Ugyan miért sétálnék be egyenesen az O -oszlán szájá. „A nyírvasvári iskola fotó szakköre két éve alakult. Minden fontosabb járási és községi rendezvényen meg- ielenünk. Ottan felvételeinkkel sok örömet szerzünk a résztvevőknek, a rendezőknek. Ebben" az évben két országos pályázaton veszünk részt. A nyáron Zánkán, az úttörővárosban fotóztunk két hétig. Szeretnénk a megyében működő fotó szakkörökbe:. Feltétlenül ki kell valamit találnom, hogy megmeneküljek. és a többi állat is megszabaduljon az örökös rettegéstől’’. A Nyúl egész este le sem hunyta a szemét, egyre csak törte a fejét. Az Oroszlán pedig hiába várta az ebédiét. Senki sem jelentkezett nála. Már-már -zon volt, hogn elindul az erdőbe, amikor a futástól kifulladva megérkezett a Nyúl. — Végre! — Ordította az Oroszlán. — Miért késtél ily sokat? — Oh, királyom! — felelte lihegve a Nyúl. — Az úton Mlkoztam egy másik oroszlánnal. Fel akart falni, de én megmagyaráztam neki. hogy hozzád igyekszem. Ekkor az a másik oroszlán dühbe gurult, és azt állította, hogy te egy csaló vagy. mert ö az ötkel felvenni a kapcsolatot Kériük írtnak címünkre, a nyírvasvári iskolába. Legutóbb Szabó Laci bácsi, m Magyar Üttörőszövetség Országos Elnökségének titkárai volt Nyírbátorban, ahol a mi életünkről tárgyalt az igazgatókkal és járásunk úttörő vezetőivel. Mi is részt vettünk a köszöntésben és a megnyitón. A mellékelt felvételt itt készítettük.” latofc igazi királya. Csak a* zal a feltétellel engedett szabadon, hogy erről értesítem az erdő összes állatait. — Mutasd meg nekem azt a nyavalyást! — kiáltotta az Oroszlán. A Nyúl elvezette az Orosz, lánt egy mély kúthoz. — Tekints bele, oh, királyom. Itt rejtőzött éli —• mondta a Nyúl. Az Oroszlán a kút fölé hajolt, és valóban a víz tükrében meglátta saját képmását. Azt gondolta, hogy az ott lenn a mélyben az ellenfele, ezért egy ugrással a kútba vetette magát és belefúl- ladt. __. Amikor a többi állat^~ér- tesült a Nyúl hőstettéről nagy csodálattal tekintettek rá, a megmentöjükre, és. elnevezték Okos Nyúlnak. Szlovákból fordítót!as Or. Papp Sándor*! Gl Hey Irén V Az okos nyúl és az oroszlán
