Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

W74. február 9. WÍLWP-WAGtAnORSZAO HÉT végén júliusi Ól csökkeni eh munkahét Műtyúkszem A nnyi divatos dologgal találkozik manapság az em­ber, hogy csak kapkodja a fejét. Divatos például mostanság a nők körében a platform, cipő (lehe­tőleg importból); nőknek és férfiaknak egyaránt a szo- oapVncsi, amit kora este sétáltatni valóságos státusz szimbólum. Divatos aztán a férfiaknak lehetőleg minél nőiesebb és a nőknek minél férfiasabb öltözékben járni, vagy külföldi cigarettával kínálni a vendéget a löncsön, s ott sikkes idegen szavakkal fűszerezni a mondandót, aa egyáltalán van. A műtyukszem szót sem az Űj magyar lexikonban, sem #z Értelmező szótárban nem találja az, aki rend­szeresen csak azért forgatja ezeket a forrásokat, hogy mindenki másnál okosabbnak lássék. Ott legfeljebb a tyúkszemre talál magyarázatot. íme: „Tyúkszem (népie­sen tikszem). A talpon, a lábujjakon keletkező, gyakran fájdalmas bőrkeményedés... Bizonyos kifejezésekben va­lakinek érzékeny, sebezhető pontja. (Valakinek a tyúk­szemére hág, lép, tapos: szavaival, vagy tetteivel kínos helyzetbe hozza.)” Mi hát akkor a műtyúkszem? Annak ellenére, hogy még nem jegyezték be a találmányok listájára, létező valóság. Ráadásul meg sem nevezhető a feltalálója, nem kapott érte senki tiszteletdíjat. Egyszerűen csak van. Ha visszaszármaztatjuk a kifejezést a lexikon szerinti alapra, akkor máris látjuk; itt is valamiféle fájdalomról lehet szőj ha már tyúkszem van a dologban. Ám ez. nem egy valódi tyúkszem, ez egy műtyúkszem. Nyilván, va­lamit pótolnak vele. Mondjuk az igazi tyúkszemet. A hatás ugyanaz: a műtyúkszem is fájdalmat okozhat va­lakinek. Nem tudom, észrevették-e már, hogy néhány ember ilyen műtyúkszemmel jár. Nem tud meglenni anélkül, hogy ne fájjon neki valami. Könnyen felfedezhetők e fájdalom tünetei. Például ebédnél dicsérjük a friss, ro­pogós kenyeret, s akkor a „műtyúkszemes” közbeszól. „Vak tyúk is talál szemet! Máskor, meg ragad, mint a csiriz...” Vagy: szóbahozzuk az előző esti remek tévéjá­tékot, mire ismét közbeszól a műtyúkszemes. „Csapni­való volt, mint már hónapok óta az egész műsor.” Az­tán megtörténik, hogy remek a hangulat reggel mur^i- kezdéskor, s ez rögtön gyanússá válik a tyúkszemesnek. „Azért a bérfeszültségről se feledkezzünk meg, elvtár­sak. Én a ti helyetekben nem lennék ilyen jókedvű...” Példák hosszú sorát említhetnénk arra, hogyha va­laki felveszi azt a műholmit, milyen hatást vált ki kör­nyezetében. Volt idő nálunk, amikor a műanyaggyártás — s közte a műtyúkszem is — gyerekcipőben járt. Ez az idő volt az is, amikor nem a szomorúság, hanem a derű volt a sikkes. Akkortájt a lódenkabáthoz is a jókedv, az optimizmus, a sugárzó derű illett a legjobban. Az öröm kerítette hatalmába például azt, aki fizetése há­romszorosát jegyezte tervkölcsönön. Vagy azt, aki csu­pán írásbeli fegyelmit kapott, mert nem jelent meg a kollektív újságfelolvasáson. Mondom, akkor ez volt a divat. Azóta változtak az idők, elkoptak a lódenkabátok, jött helyükbe az orkán, a szivacs, legújabban pedig az irha. Aztán nincsenek már közös újságolvasási negyed­órák sem, hiszen a legtöbb házban ott a televízió, a leg­több családhoz napilap jár, és egyébként is ki jár ma félórával korábban a munkahelyére? Munkaidőben pe­dig újabban már /dolgozni is szoktunk. Mert ez is egy újabb divat, ha még nem is általános. Az is igaz, hogy akadnak egyesek, akik hamar meg­unják a divatot, mert ha valamiből már sok van, akkor az nem érdekes. Például nálunk most egyre több az olyan ember, aki lehetne elégedett: jól keres, jut belőle ruhára, élelemre, spórolásra még luxuscikkre is. Mégis vannak, akik úgy vélik: elégedettnek lenni már nem ér­dekes, mert az ember akkor csak olyan átlagos. Mi hát a megoldás? Elő a műtyúkszemmel! Csak semmi lelke­sedés, semmi elismerés — akkor majd odafigyelnek ar­ra, amit az ember mond. Persze, ehhez még más kellé­kek is szükségesek. Réveteg, szomorú tekintet, kissé hajlott hát, esetenként nem árt egy kis unalom is, vagy lekicsinylő pillantás, s kötőszóként a beszédben: „ccö... ccö”. S ha már szól a műtyúkszemes, lehetőleg így fű­szerezze a beszédét: „Node,... Azért mégsem... Milesz, ha... Megéri ez?... S vajon ki nevet a végén?... Node miért is soroljuk tovább? Se hossza, se vége. Valójában nem egy tömeges jelenségről van szó, talán kár is rá vesztegetni a szót. Egészen addig így gondoltam ezt, amíg fel nem fedeztem éppen lapunk ha­sábjain Robert Collins amerikai tudós dolgozatának is­mertetését. Collins kidolgozta a hosszú élet táblázatát, amely szerint bárki „megjósolhatja’5 a saját élete végső határát. Nos, ez a Collins egyebek között azt állítja; „Ha elégedett, vidám és nyugodt vagy, a táblázat sze­rinti átlagévszámhoz adj hozzá 1—5 évet, attól függően, hogy miként értékeled saját hangulatodat és nyugalma­dat. Ha ideges vagy és folyton a feszültség állapotában élsz, vonj le ugyanennyi évszámot.” Aztán azt is ki­mondja, hogy a hosszú élet egyik titka: a derű. Lehet, hogy néhány műtyúkszemes erre azt mondja: ■>z az öt év se ide. se oda. Nekem inkább ide. Angyal Sándor Januári áruszállítási rekord A múlt hónapban több mint 9,7 millió tonna áru el- fuvarozásával „januári re­kordot” ért el a vasút — ál­lapították meg a forgalomról készült gyorsmérleg alapján a MÁV Vezérigazgatóságon. A vasút januári teljesítmé­nye a tavalyihoz képest 8,5 százalékkal, a saját tervhez viszonyítva 10,4 százalékkal növekedett. Az 1,8 millió tonnás tranzit és importfor­galom is négy százalékka! volt magasabb a tavalyinál. Az első hónapban szokat­lanul magas — a legerősebb tavaszi hónappal is felérő és az őszi csúcsforgalmat meg­közelítő — forgalom, a szál­ltás! féltételek optimális ta­lálkozásának, a MÁV és a fuvaroztatók együttműködé^- sének köszönhető. A kedvező, enyhe időt kihasználva a vas­út pótolni tudta a múlt év végi zsúfoltság miatti elma­radását, az üzemek a folya­matos termeléshez szükséges nyersanyagkészleteiket most töltötték fel, k éreztette ha­tását a kő-, kavics, a kohó­salak a mészpor előszállítá­sára adott vasúti kedvez­mény A MÁV a tavalyinál több! összesen 63 nagyválla­lattal kötött előszállítási meg­állapodást. Januárban nagy ütemben megkezdődött a mfl- trágvaszállítás. a beruházások korlátozásának enyhülése nyomán szinte ontják a szál- líttatók aü építőanyagot ftíeier női érint a szövetkezeti kereskedelemben £ Meghatározott napon zárva 9 A nők előnyben ^ Megértést — a vásárlóktól Július elsejétől, mint isme­retes. a kereskedelem terüle­tén is bevezetik a heti 44 órás munkaidőt. Régi vá­gyuk teljesül ezzel a boltok­ban dolgozóknak, akiknek nagy többségét a nők alkot­ják. Megyénkben csak a szö­vetkezeti kereskedelemben, tehát az ÁFÉSZ-eknél, közel ötezer nőt érint a csökkentett munkaidő bevezetése. Az ebből adódó feladatok ezek­ben a napokban élénken fog­lalkoztatják az illetékeseket, a közvéleményt. A fogyasztá­si szövetkezetek megyei kül­döttközgyűlése mellett mű­ködő nőbizottság legutóbbi ülésén — többek között — a munkaidőcsökkentést tár­gyalta. Cikkünkben a hozzá­szólások közül adunk közre néhányat, amelyek „ízelítőül szolgálnak” á végrehajtási módokról, 6 egyben hasznos javaslatok is lehetnek a to­vábbi szervezéshez. — Az elmúlt évben a má­tészalkai ÁFÉSZ-nél előzetes felmérés volt a 44 órás mun­kahét bevezetésének lehető­ségeiről — mondta SzuhiJá- nosné, a mátészalkai Egye­sült Érő Termelőszövetkezet párttitkára. A határozat vég­rehajtása a fiágy létszámmal rendelkező boltoknál nem je­lent különösebb problémát. A gondok az egyszemélyes üzleteknél adódnak. Főleg az olyan községekben. ahol mindössze két bolt van, az egyik a falu egyik végén, a másik a másikon. — Ezeknél a kéthetenkénti szabadnapot ki lehet úgy is adni. hogy csökkentjük a nyitvatartási időt, naponta például egy-egy félórával. Ézzel azonban nem érünk célt, mert így nem szabadnap a szabadnap. A másik lehe­tőség a helyettesítés. Ez meg vagyonvédelmi szempontból nem a legjobb. Egy napra készítsünk leltárt? Ráadásul pluszlétszámot is jelentene. A legjobb talán az lenne, ha egy meghatározott napon zárna be az üzlet. — A cél az, hogy lehető­leg a pihenőnaphoz. tehát vasárnaphoz kössük a sza­badnapot — folytatta Kiss Jánosné, a győrteleki taka­rékszövetkezet ügyvezető el­nöke. Mivel a hétvégi bevá­sárlások zöme szombaton van. így hétfő lenne a legal­kalmasabb a szabadnap kia­A békekölcsönök Visszafi­zetése a határidő lejárta előtt hamarosan megkezdő­dik. A sorsolásra ebben áz évben — az elmúlt évi négy helyett — hat alkalommal kerül sor a kibocsátás sor­rendjének megfelelően. Uj dolog, hogy egy-egy sorsolá­son csak egy fajta békeköl­csönt sorsolnak. Az I. Békekölcsön sorsolá­sa január 15-én megtörtént és a sorozat a szeptember 17-i VI. Békekölcsön sorso­lással fejeződik be. Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy minden köt­vényt vagy nyereménnyel. Vagy névértékben teljesen visszafizetnek. Az I. Békekölcsön visszafi­zetésének kezdő napja feb­ruár 12. Ettől a naptól az OTP fiókok és egyes kijelölt takarékszövetkezetek 25 ezer forint nyeremény-értékha­tárig. a postahivatalok ezer forint nyeremény-értékha­tárig teljesítenek kifizetése­ket. A 100 ezer forintos fő­nyereményt és az 50 ezerfo­rintos nyereményeket az OTP megyei igazgatóságán Nyír­egyházán fizethetik ki. Az újságok csak a nyére­asécnyel kisorsolt kötvények dására. Van olyan lehetőség is. és ezt már több helyen felvetették, hogy a szabadna­pot összegyűjtve a szabad­sághoz csatolva adnák ki. Ez azonban nem lenne jó. hi­szen az a cél: kéthetenként legyen egy szabadnapja & dolgozónak. —- A legjobb talán az len­ne. ha szombaton zárná be az üzlet — javasolta Szilágyi Béláné, a csengeti községi tanács munkatársa. Ezen a napon ugyanis a női boltosok ellátnák a család körüli mun­kájukat, mosást, vasalást, takarítást, főzést, g vasárnap jutna idejük a tanulásra, szórakozásra, kikapcsolódás, ra. A vásárlókat meg kell győzni, hogy vegyék meg pénteken az ünnepi asztalra valót. Vagy éppen egy távo­labbi. szombaton is nyitva tartó üzletben vásároljanak. Az NDK-ban például szom­baton vannak zárva az üzle­tek. . — Nálunk kilenc egysze­mélyes bolt van — mondta hozzászólásában Oszlánszki Béláné, a Mándoki ÁFÉSZ osztályvezetője. Az ott dol­gozók több, mint 80 százalé­ka nő. Tehát a kéthetenkénti szabadnap fontosságához nem férhet kétség. Éppen ezért, éh a szabadnapok sza­badsághoz csatolását nem lá­tom jónak. Nem a legjobb megoldás a nyitvatartási idő csökkentése seíh. A dolgozó ezzel nem járna jól. elapróz­nánk a szabadnapját. A meg­határozott napon való bezá­rás a jobb, ehhez azonban a szállító vállalatok turajára- tait is egyeztetni kell. — Valóban, az egyszemé­lyes üzleteknél a legnagyob­bak a gondok — mondta Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnöke, aki szintén részt vett a nőbizoltság ülésén. A t,öbb dolgozót foglalkoztató egysé­geknél nincs probléma, csök­kentett létszám is el tudja látni a forgalmat. Ezeken a helyeken inkább arra kell számát közük. A számjegy­zékben nem szereplő minden I. Békekölcsön kötvényt név­értékben váltanak be. Fél­kötvények, kötvénycsonkok nem válthatók be. A kötvénybeváltás meg­gyorsítása érdekében minden OTP-fiókban információs szolgálat lesz és a járási székhelyeken az igényeknek megfelelően — a kötvénybe­váltás első hetében — kisegí­tő pénztárak segítik a kiszol­gálást. Nyíregyházán az Arany János utca 8/b alatti totó­lottó kirendeltségnél, kihelye­zett pénztár üzemel. A pénz­tár február 12—15-ig a nyit­vatartási idő alatt, csütörtö­kön 8,30—16,30-ig működik. A torlódások elkerülése ér­dekében azonban az OTP azt kéri a lakosságtól, hogy lehetőleg ne csak áz első na­pokban váltsák be a kötvé­nyeket, az első napok vár­ható torlódásai után kényel­mesebb körülmények között válthatják be á kötvényeket. A II. Békekölcsön vwsolá- sa márciusban lesz és ápri­lisban kezdődik a visszafize­tés. vigyázniuk a vezetőknek, hogy a női dolgozók a sza­badnapok kiadásánál előny­ben részesüljenek. Nekik a hét végén, lehetőleg szomba­ton kell kiadni a szabadna­pot, ezzel is segítve a mun­kájukat. A férfiak hét köz­ben legyenek szabadok. — Az egyszemélyes boltok­nál talán a részmunkaidőben való foglalkoztatás lenne a legjobb, akinek az természe­tesen adott. Például a napi négy órát dolgozó anyagilag is felelős a boltért, így a he­lyettesítés nem lerihe prob­léma. Én bízom benne hogy a helyi körülmények figye­lembe vételével a szövetke­zetek vezetői megtalálják a legjobb lehetőséget. — A nőbizottságokra nagy feladat yár — mondta Bu- zsáki Lászlóné, a fogyasztási szövetkezetek megyei nőbi­zottságának titkára, a ME­A KÖJÁL vezető főorvosá­tól kértünk tájékoztatást, hogy az influenzajárvány Szabolcs-Szalmár megyében hogyan jelentkezett. Hivatalosan, jelenleg Sza- bolcs-Szatmár megyében sem „A” sem „B” vírusos influen­zajárvány nem tapasztalha­tó. Ügy nevezett meghűléses, különböző felsőléguti huruto­kat jelentettek a szokottnál nagyobb számban. Ez a be­tegség rendszerint késő ősz­től kora tavaszig jelentkezik, náthával és gok esetben eny­he hőmérséklet emelkedéssel. Ha sok a náthás beteg akkor már járványról beszélnek. A járványügyi szakemberek azonban csak az influenzaví­rus kimutatott é6 igazolt je­lenléte esetén nyilváníthat­ják influenzának a megbete­gedéseket. Az influenzászerü hüléses megbetegedések szá­ma az utóbbi hetekben ug­rásszerűen emelkedett Sea- bolcs-Szatmár megyében. Ezeknek a virusviasgálata folyamatban van. A legtöbb megbetegedést Fehérgyarmat­TÜZEK 11 kár: négy és Az elmúlt évben tovább emel­kedett a tüzek száma megyénk­ben. A Szabolcs-SzatJ nár megyei Tűzoltóparanesnokság statiszti­kája szerint 1973-ban 475 tűz keletkezett, negyvennel tdbb, mint az előző esztendőben! anyagi kár meghaladta a négy és (él millió forintot. Ez közel másfél millióval több az 1972-es kár összegénél. A lángokban öt felnőtt és két gyermek halt meg, tizenheten pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A keletkezési okok között vál­tozatlanul a gyermekjáték ve­zet. Az elmúlt évben 104 tüzet okoztak a gyufával játszadozó gyerekek, amiért elsősorban a szülők a felelősek. A könnyen hozzáférhető helyen tartott gyu­fa két gyermek halálát okozta, három pedig súlyos sérülések­kel került ki a lángokból. Az év 10 legnagyobb tüze közül négy gyermekjátékból keletke­zett. Az októberi penészleki tűz­vész 140 ezer forint anyagi kárt okozott. A második helyen a dohányzás áll. a harmadikon a gyúito­gatás. Főleg az ittas állapotban ágyban dohányzók okoznak gvakran tüzet, s köriünk ar el- •nűH évben is többen életükkel fizettek érte. Ugrásszerűen emel­kedett az elektromos rövidzár- lattöS keletkező tüzek számat SZÖV szaktanácsadója. Meg kell értetniük a vásárlókká! — de nem csak nekik — a 44 órás heti munkaidő beve­zetésének fontosságát. A ké- reskedelemben dolgozók nagy többsége ugyanis nő, család­anya. Nagy szükségük Van a kéthetenkénti szabadnapra. ★ A bőbizottság élénk vi­tája is bizonyítja, hogy ezekben a napokban a Veze­tők sokat foglalkoznak a munkaidő csökkentés lehető­ségeivel.- Nem könnyű fela­dat ez. Különösen ott nerrl, ahol sok az egyszemélyes bolt. A kormány iá nágy se­gítséget nyújt a 44 órás he­ti munkaidő bevezetéséhez, íöbb millió forint az a tá­mogatás, amit a bérrende­zéshez. a gépesítéshez ad­nak. S fontos szerepe lesz a munkaszervezésnek is, mert, mint a határozat leszögezi, az ellátás színvonalának to­vább kell javulnia, még ak­kor is, ha esetenként egy adott áruért messzebb kell menni — a vásárlóknak. B. D. ról és környékéről jelentet, télt, összesen 1124 a betegek száma. Tekintettel arra, hogy Fehérgyarmaton és környé­kén járványszerűen lépett fel a betegség, a fehérgyar­mati kórház beteglátogatását felfüggesztették, miután a község hatósugarába tartozó területen történtek a törne, ges megbetegedések. Az influenzaszerű hüléses betegségek megkülönböztet­hetők a jelenlegi .,B” vírust okozó fertőzéstől, azáltal is, hogy az .,A” vírusos fertőzött ember súlyosan betegnek ér- zi magát és magas a láza. A járványügyi szakembe»' rek nyomatéke*-an felhívják a figyelmet arra, hogy a tö­meghelyeken feltétlenül ra­gaszkodjunk a zsebkendő használatához köhögésnél és léhetőség szerint az otthon fekvő influenzás betegekét se látogassák a rokonok, bará­tok, munkatársak, mert el­lenkező esetiben a fertőzés szinte bizonyosra vehető. Farkas Pál fél millió Az ld72-es 22-vel szemben, tavaly 38 volt. ötvenezer forinton fe­lüli kár kétszer volt, a lapkiadó vállalatnál 55, a nagyszekerest Egyesült Erő Termelőszövetke­zetnél pedig . 1 millió 165 ezer fo­rint. Az emuit években állandó emelkedést mutat a viUamcsa« pástól keletkező tüzek száma is. Az 1973-as évben 36 ilyen eset volt, néggyel több az egy esztendővel korábbinál. Az ib- rányi Rákóczi Termelőszövet­kezetben 165 ezer, a demecseri Dózsa Tsz-ben pedig-- 80 ezer forint volt a kár — vilii! n'v apás miatt. Sokan nem tartják meg a tűztávolság előírásait sem. A sugárzó hő 29-szer okozott tü­zet. A lángok az ipar területén 27 esetben pusztítottak, 180 ver forint kárt okozva. A mezőgaz­daságban emelkedett a lüzete száma, a 261 következménye 3 millió 300 ezer Ft kár, egymillióval több a tavaly előttinél! A lakó­házaknál 140, a középületeknél 6, a kereskedelemben 5, a közleke­désben pedig 13 tűz volt, a kár összege: egvmilliő forint. A fenti számok figyel^ezte- tőek. A Szabolcs-SzaU nár me­gyéi Tűzoltóparanesnokság kért a lakosságot, a tűzrendészet sza­bályok megtartására*. FEBRUÁR 12-TŐLi * Fizetik vissza a békekölcsönt Nincs vírusos influenza- járvány megyénkben i Ovintézkedétek Fehérgyarmat környékén,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom