Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

9 WH. Mn» ft Újdonságok 4 Tudományos kutatások I A szántóföldi növények vegyszeres gyo i I irtása Mezőgazdasági üzemeink egyik legfontosabb feladata a vegyszeres gyomírtási mun­kák szakszerű végrehajtása. Ennek hatékonysága alapve­tően határozza meg a gazda­ságok munkájának eredmé­nyességét, különös tekintette] a különböző kultúrák ter­mesztésében mindjobban térthódító iparszerű gazdál­kodás esetében. Az iparszerű termesztés nagyarányú térhó­dítása azonban több olyan problémát vetett fel a vegy­szeres gyomirtás területén, amelyek a gazdálkodás ered­ményességét veszélyeztetik. E problémákról és a megol­dási lehetőségekről tartott előadást Eötvös Mihály, a Központi Növényvédelmi Ka­rantén Laboratórium kísérle­ti csoportvezetője február 6- án a növényvédő állomás nagytermében. A kalászosok Az előadó először a kalá­szos területek gyomirtásával foglalkozott. Kifejtette, hogy a hagyományos 2,4—D típusú gyomírt ószerek főleg anaerob körülmények között nehezen bomlanak le, ez utóbbi há­rom évben megfigyelt per- zisztens hatás mellett közis­mertek a hagyományosan hátrányos tulajdonságok, így az elsodródásveszély, ellenál­ló gyomfajojt (pL tyúkhúr, veronika-félék stb.) kiszelek­tálódása, valamint az egyszi­kűek elleni hatástalanság. A hormonhatású szereknek el­lenálló gyomok ellen vannak forgalomban jó szerek, így a Gabonil, Banvel M, és az Aniten M, de annál nehezebb, az egyszikűek, különösén az Apera Spica-venti (nagyszél- tippan) és az 'Avena fatua (hélazab) elleni védekezés. Az előbb említett gyomok kö­zül a hélazab ellen a legpers­pektivikusabbnak a Sapex ígérkezik: széleshatás sprek- tumú és egészen szárbaszök- kenésig kipermetezhető. A Bidisin Super csak az Avena 2-3 leveles állapotáig adott jó eredményt. Az Apera spi­ca-venti és egyéb egyszikűek ellen Dicuran van engedé­lyezve, 1,8—2,2 kg mennyi­ségben ha-ként, de csak az Apera 2-3 leveles koráig ha­tásos. Hatásköre egyébként is szűk, így a jövőben főleg kombinációkban jöhet szá­mításba MCPA, vagy 2,4—D szerekkel együtt, koratavaszi kijuttatással. A 2,4—D he­lyettesítésére vizsgálatok folynak a Fameron 50 (2—3 kgűia) és a Fameron Multi Í2—2.5 kg/ha) szerekkel, ame­lyek 3-4 leveles kortól bokro- sodásig adtak jó eredményt. A kukorica A kukorica vegyszeres gyomirtásában elsősorban az iparszerű termesztésekben je­lentkeztek nagyon komoly problémák. Az előadó külö­nösen a hagyományosan hasz­nált triazin származékok ta­lajba történő felhalmozódá­sának veszélyét, valamint az egyszikűek elleni hatástalan­ságát hangsúlyozta ki, és fel­hívta a szakemberek figyel­mét a Sorgum halepense el­terjedésének súlyos következ­ményeire. Ez az egyszikű gyomnövény egyes területeK kukoricatermesztését teszi kétségessé és várható me­gyénkbe való bekerülése is. S mivel a triazin származé­kok túlzott használata és ta­lajban való felhalmozódása miatt más növénykultúrák sem termeszthetők sorkerül­het feketeugaros vetésforgó bevezetésére. Az előbbi okok miatt korlátozd) kívánják a triazin származékok forgal­mazását és helyettesítésükre, illetve az egyszikűek elleni védekezés megoldására úi gyomírfószereket és kombiná­ciókat engedői/eznek A kí­sérletekben két szer. az Ep- tam valamint a Sután adott jó eredményeket és a külön­böző termesztési rendszerek e készítményektől várnak a legtöbbet Az Eptam rendkí­vül erős egyszikű írtó hatás­sal bír, ezért a kukorica gyomirtására csak antidótu- mok alkalmazásával hasz­nálható, hogy a kukoricán fi- totoxieitás ne következzen be. A Sután biológiai aktivitása valamivel gyengébb. Felhasz­nálási mennyiségük 4,5—8 lit/ha, Sorgum ellen 8—10 lit ha-ként, de itt még így is csak maximum 80%-os gyom- írtóhatás mutatkozott. Külö­nösen e gyomnövény rhizó- más változata ellen volt ne­héz jó eredményt produkálni. A gyomírtós7erek kiváló ta­lajelőkészítést és preemer- gensen történő kijuttatás utá­ni azonnali bedolgozást kí­vánnak meg. Az előbb emlí­tett készítmények mellett kü­lönböző kombinációk, így a propaklór és. aktikon ható­anyagú Satecid AT és az at- razin — amttrin — propaklór összetételű Radixen kiszere­lésére is sor kerül. A burgonya A burgonyatermesztésben jelenleg alkalmazott herbici- dek nem biztosítják a rend­szerekben szükséges teljes gyommentességet. Az agro­technikai feltételek tökélete­sedése miatt a jövőben két lehetőség kínálkozik: a Tref- lán alkalmazásának térhódí­tása és egy új készítmény, a Sencor 70 bevezetése. Utóbbi készítmény előnye, hogy egy­szikűek és kétszikűek ellen egyaránt hatásos és alacsony dózisban — 0.3—1,5 kg/ha — használható. Előnye továbbá, hogy pre­GjomiHás A gyomnövények nagyon alkalmazkodók, mindent ki­bírnak, még a legváltozato­sabb körülmények között is életképesek. Ez azonban csak akkor így igaz, ha „általá­nosságban” szólunk róluk. Ám, ha az egyes gyomfajo­kat külön-külön vizsgáljuk, azonnal szembetűnik, hogy még a legközönségesebb fa­ioknak is vannak sajátos igényeik az ökológiai ténye­zőkkel szemben, ezek nélkül viszont elpusztulnák. Elle­nük tehát tudunk sikeresen védekezni, ha jól ismerjük a területünkön élő gyomok életfeltételeit. A védekezéshez ad alapos áttekintést Újvárosi Miklós új könyve. A gyomosodái rendkívüli emergens kijuttatás mellett posztemergensen is kijuttat­ható a burgonya 6-8 leveles fejlettségéig és így a gyom- írtóhatás időtartama is na­gyobb lesz. A cukorrépa A cukorrépa gyomírtási kí­sérletekben a Ronit nevű ké­szítmény adott kiváló ered­ményt 4,5—6 lit/ha mennyi­ségben, vetés előtt talajba dolgozva. Az agrotechnikai feltételek biztosítása miatt az iparszerű termesztésben van jövője, főleg az egyszikűek, de néhány kétszikű (pl. Ama- ranthus, Chenopódium stb.) ellen. Lényegesen jobb ered­ményt adtak azonban külön­böző kombinációk, így a Ho­nit + Vensar, valamint a Ro­nit -j- Pyramir:. Ez évben a cukoriparral közösen nagy­üzemi körülmények között is kipróbálásra kerülnek. Befejezésül az előadó a szója gyomirtásának lehető­ségeiről beszélt. E mindjob­ban térthódító növény gyom­irtására elsősorban a Treflán és kombinációi jöhetnek szá­mításba. A Treflános keze­lést még kelés előtt Patoran- nal célszerű felülkezelni a gyomírtóhatás fokozása cél­jából. A szója gyomirtásának megoldására biztató kísérle­tek folynak Basagran posz- temergens felhasználásával. Az előadó a feltett kérdé­sekre válaszolva, amerikai útjával kapcsolatos diavetí­téssel fejezte be igen értékes előadását. népgazdasági jelentőségét a gyomok által okozott káro­sodás. terméskiesés tükrében tárja fel. Hazai viszonyokra vonatkoztatott megállapítá­sai megdöbbentően igazol­ják, hogy a gyomok a ter­més növelésének leghátrálta- tóbb fékjei. Minthogy a gyom fogalmához szorosan tartozik a károsodás ténye és a gyomirtás szükségessége is, bebizonyítja, hogy a gyo­mok biológiájának és ökoló­giájának ismeretében az ag­rotechnika minden eszközét igénybe kell venni a tökéle­tes gyomirtáshoz. Ebben segíthet ez a könyv, amelynek első főrésze a gyomok okozta károsodást, a gyomnövények szaporodási és terjedési viszonyait, élet­lehetőségeit méri ieL ' Csikal Csaba növényvédő állomás A rakatnaz! dohánybeváltóban egy szezonban mintegy 600 hektár termest kerül átadásra. Képünkön: a Vencsellci Szabadság Tsz dohányosai sz;p árut hoztak. Február: mezőgazdasági könyvhónap v Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban . ...... ■ ■ » MI ÍGY CSINÁLJUK.­Az iparszerű burgonyaiermesztés tapasztalatai a vajai tsz-ben A tudományos kísérletek után már gyakorlati eredmé­nyek szólnak a megyében is, a nagyüzemi iparszerű ter­melés mellett. A mezőgazda- sági termelés fő feladata ugyanis a hozamok növelése, kellő költségszint mellett, jövedelem biztosításával. Er­re nyílt lehetőség többek közt a burgonyatermesztés­nél is, aminek kedvezőtlen helyzete az utóbbi időben mind több vitával és gond­dal járt Az elmúlt évben, a Nyírmadai Állami Gazdaság vezetésével néhány termelő- szövetkezet holland fajta burgonyatermesztést vezetett be. Eredményeikről — külö­nösen az eperjeskei sikerről — több ízben adtunk hírt lapunkban. Egyik termelő- társ. a vajai Béke Tsz is. Ahol ugyan nem tudtak rendszeresen öntözni, nem született különös szenzáció, de így is elégedettek a zárt rendszerű termesztéssel. Er­ről beszélgettünk Iklódi László elnökkel és Kun Mik­lós főagronómussaL Döntöttek a csatlakozásról Régi tradíció Vaján a bur­gonyatermesztés. Félezer, eót attól több holdon is termel­ték, korábban az egyik leg­főbb ámnövénynek számí­tott. A szövetkezeti, nagyü­zemi gazdaság körülményei közt elismerték fontosságát, de körülbelül a hatvanas évek közepétől mind na­gyobb problémát okozott A legjobb igyekezettel hetven­nyolcvan mázsa átlagtermést értek el holdanként Elma­radt a várt jövedelem. Szó sem lehetett a fejlesztés fo­kozásáról, kellő színtű gépe­sítésről. S mikor a kedvező válto­zást ígérő alkalom bekövet­kezett, nem „agitáltatták” magukat sokáig. Döntöttek a termelési rendszerhez való csatlakozásról. Figyelembe vették: van megfelelő gya­korlattal rendelkező szakem­berük. Kihasználták annak a lehetőségét, hogy a tsz gép­kezelői az állami gazdaság­ban tapasztalatot szerezze­nek. Az állami támogatás igénybe vételével megkezd­ték a szükséges gépsor be­szerzését: ültetőt, rotációs töltögetőt, szártépőt-vágót és betakarító kombájnt Jogos remény és ösztönzés Kezdeti próbaképpen Öt­ven hektáron vállalták a Ja~ erla, Desiére és Rádosa hol­land fajták iparszerű ter­mesztését. A vetőgumó meny- nyiséget a madai állami gaz­daság szerezte be és juttatta el a csatlakozó tsz-ékhez. Értékének kiegyenlítése nem okozott gondot. Az utóbbi három év hagyományos ter­mesztési eredményét meg­haladó. plusz termés 20 szá­zaléka értékét kellett átutal­ni a vetőgumóért. Már maga ez reményekre jogosított. Mintegy ösztönöz a termesz­tési technológiák betartásá­ra. Homokos-vályog „kevert" talajt jelöltek ki, az új rend­szerű burgonya tábla részé­re. Elővetemény: búza utáni csillagfürt. zöldtrágyázásra. S ősszel külön alapműtrágyá­zást is kapott a terület. Majd 23 centiméteres szántást, azonnali lezárással. Tavasszal újabb mfltrá­gyaadagolás. az ősszel adottat hektáronként 21 mázsára ki­egészítve. (Szántóföldi ter­mesztésnél az eddigi legna­gyobb adag.) Ezt követte mintegy húsz centis vető- szántás. Majd tárcsázás. Az ültetést március máso­dik felében és április elején végezték. Utóbbi hónap nyolcadikéig be is fejezték, ültető géppel. (Ez az első eset, hogy nem hagyományo­san, kézzel ültettek burgo­nyát.) A sor és tőtávolság 75x25 centiméter. I Több mint kétszeres hozam m Már kelés előtt két alka­lommal adtak sortöltést (bakhátemelést). Jól bevált az e célra vásárolt RUMPT nevű rotációs gép. Porha­nyó* rögmentes bakhátak képződtek. Ami különösen alkalmas terepet jelent a vegyszerezésnek és a betaka­rító kombájnnak. S még ugyancsak kelés előtt végez­ték el, a vegyszeres gyomfes tást Burgonyabogár ellen szük­ség szerint, háromszor véde­keztek Birlane-nel, illetve Se- vien-neL Phithoftora ellen szintén háromszor perme­teztek Cuprosan-nal. Júliusban határszemlét tartottak a tsz birtokán. Ez­úttal kíváncsiságból számos tsz-tag is a bizottsággal tar­tott. Amit láttak a zárt rend­szerben, megcsodálhatták. Már a lombozat is szokatla­nul dús, fejlett volt. A pró­baként megnézett tövek alatt negyven-ötven kötést!). Ilyet még nem láttak Vaján. S most nem kellett fáradoz­ni az ültetéssel, a kapát s* vágták a földbe. A betakarítás a Jaerla fajtával kezdődött augusztus 18-án. Szeptemberben pedig befejeződött az egész terüle­ten a burgonya teljes beta­karítása. Az átlagtermés a rendszer*- ben, hektáronként 225 má­zsa. (Hazai fajtából, hagyo­mányos termeléssel 98 má­zsa.) Nem kétséges, a jóval több, mint kétszeres termés haszna. Elősegíti a tsz továb­bi szilárdulását, javítja a zárszámadási eredményeket. (Míg a hagyományos terme­lés, a jó árak ellenére is veszteséges maradt.) De akár sakkal jobb is lehetett volna az eredmény. A száraz nyár gátolta a még Jobb termés elérését A további tervek Az első év tapasztalatát -» a kedvezőtlen időjárás elle-i nére is — jónak tartják a tsz-ben. Azt tervezik, idén megduplázzák as iparszerű burgonyatermesztés területét! száz hektár lesz. Bővítik a speciális gépsort Gépesítik a válogatást is. Korszerűsítik a tárolást. Pontosan végzik a vetőgumó szállítást az álla­mi gazdaság diszpozíciói sze­rint. Főleg olyan tsz-ék ré­szére. melyek ugyancsak csatlakoznak a rendszerhez. A piac számára ízlésesen cso­magolják az áruburgonyát. A hozamnövelés érdeké^ ben ezúttal nagyobb terüle­tet kívánnak szervestrágyá­val is „dúsítani”. Asztalos Bálint Tanács kistenyésztőknek: Milyen a j© tojás? Sokan keltetnek saját cél­ra, vagy eladásra naposálla­tot. A keltetés azonban vál­tozó sikerű. Ennek oka, egy­részt a tojásban, másrészt a keltetés módjában kereshető. Még a kotlós keltetés is kockázatos: nem minden tyűk ül rendesen, kitartón a tojásokon. Ha otthagyja a to­jást, az megfázhat, ha meg nem biztosítottunk nyugodt körülményeket, összetörhe­ti. A gépi keltetés sem ad minden esetben tökéletes eredményt. Áramkimaradás, a keltető meghibásodása, s ennek következtében a tojá­sok túlmelegedése vagy ki­hűlése könnyen előfordulhat. Különösen mostanában, ami­kor számos kistenyésztő sa­ját maga fabrikálja a keltető­gépet. s olyat készít, amely- lyel nem szabályozható a hő, s a szellőztetése hiányos. Gyakran azonban nem a keltetés eszközében, hanem a tojásban van a hiba. A kel­tetéssel foglalkozók közül so­kan nem tulajdonítanak kel­lő jelentőséget a tojás mi­lyenségének. holott egészsé­ge«. kellő nagyságú napos­ba rom fi csak minden szem­pontból megfelelő tojásból várható. Keltetésre csak az a tojás alkalmas, amelyet egészséges, megfelelően takarmányozott. vitaminokkal, bőségesen el­látott állatok termeltek. A termékenység biztosítása cél­jából 10—12 tyúkhoz szüksé­ges tartani egy apaállatot. A tenyésztojást gyakran össze kell szedni, s tiszta alommal bélelt fészket biztosítani a tojóállománynak. Tíz napnál tovább nem szabad a te­nyésztojást tárolni. A táro­lás 10—15 celzipsfoku, nem túlzottan száraz, és nem is párás helyiségben történhet. A penésztől, szennyeződéstől óvni kell a tojást. A tenyésztojásnak ép hé­júnak, normális alakúnak kell lennie. A túlzottan hosz- szú, vagy gömbölyded tojás nem keltethető. A tyúktojás minimálisan 50 és maximálisan 65. a gyöngytyuk 40—50. a puiyka 70—85, a kacsa 65—85, a li­batojás 130—200 gramm le­gyen. A felsorolt súlynál kisebb, illetve nagyobb to­jást ne keltessünk. A külön­böző baromfifajok keltetés! hőmérsékletei a keltetés fo­lyamán különbözőek, 37,5— 37,8 celziusfok közöttiek. A legjobb kelt.etési technológi­ák szakkönyvekben megta­lálhatók. Az azonban bizo­nyos, hogy a 37 celziusfok alatti és a 38 celziuszfok fö­lötti hőmérséklet nem jó. Az alacsonyabb hőmérséklet lassú kelést, gyenge naposál­latot, a magasabb hőmérsék­let viszont a szükségesnél gyorsabb kelést és sok nyo­morék állatot „eredményez”. Egyaránt csökkent életrejó naposbaromfi a következmé­nye (50—60 százalékosnál) alacsonyabb páratartalom­nak. Ilyen esetben az állat alacsony súlyú, kiszáradt, a túlzott páratartalom viszont vizenyősséget, petyhüdtséget okoz. A keltetés során a pá­ratartalmat változtatni szük­séges: a keltetés elején és végén magas, egyébként 50 —60 százalékos. A keltetést technológiákat ilyen szem­pontból is érdemes tanulmá­nyozni. (Részlet A baromfi. tenyésztés című lapból) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom