Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
< *W VT.«r AtfVAftARSXXB 4 JM Huszonegy tanyai gyermekért Jó megoldás — vívódások árán Azóta sem tudom elfelejteni azt a huszonegy csillogó szempárt, ahogyan feszengve-szorongva vártak valamire. Huszonegy gyermek ismerkedett bordásfallal, kísérletek képzelt lombikjai helyett a kézzelfoghatókkal, híd --meleg vizes fürdőszobával. Egv új életformával. A tanya, amely korábban magába zárta kis lakóit felengedett, kitárult. Egy jó hóna sem telt el, s hálószobái ágyak maradtak üresen, tanulóhelyek gazda nélkül. A gyerekek után érdeklődő pedagógusokat a tanyán majdnem megverték. Elmentek a szülők a végső fóru 'g, a minisztériumig: csinálják visz- sza az egészet. A gyerekek nagyobb részét nem engedték vissza a kollégiumba. Miért? A hollóház! Flnomkerámla és Porcelángyár termékeit világszerte ismerik. Képünkön: új eljárással készült terméket mutatunk be. (Elek Emil felvétele) Száz közérdekű bejelentés Falugyűlés Demecá erben Az első beszélgetés novemberben történt. A mándoki diákotthon f- a község vezetői elmondták, nem volt könnyű az indulás. Félmilliós összeget kaptak, ebből az első beszerzésre elment 330 ezer. Otthonos körülményeket igyeke. k teremteni, modern rekamiékkal. függönyökkel. Elég zsúfoltan bár, de a kollégium várta a lakóit. A neheze azután jött: ..elszakítani” a szülőktői a gyereke, két. A szülők vonakodtak. Az egyik gyerek anyás, a másik érzéken", a harmadik kicsi. hatéves; nem szólják-« meg őket szomszédok, ismerősök. mert „kiadják” a gyerekeket. Ennek a huszonegy pusztaújfalui kisdiáknak más választása nemigen volt legfeljebb Tomyospálca. de az utazás naponta kényelmetlen, költséges és megterhelő lett volna. A pusztaújfalui iskola megszüntetéséről végül a tanyai tanító beleegyezésével döntöttek. Jött a tanító igazgatónak Mándokra, jött utána a huszonegy gyerek. A diákotthon megn ítójára negyvenöt iskolás érkezett, szerveztek máshonnan is. Sehol sem volt könnyű. Szép beszédek hangzottak el. mindenki igyekezett valamit ígérni. A község és a járás vezetői az új otthont, a kulturált környezetet. A friss igazgató a lombikokat, a bordásfalat. „Fela iánlottunk egy tanas A második beszélgetés néhány napja volt. A diákotthon élén új igazgató áll. Be- recz János is^olaiga^ .tó helyettes. Keserű szavakkal számolt be a történtekről. Az első téli napokon kiderült, hogy rosszul zárnak az ablakok, ömlik a hideg. Nem folyt víz a csapokból. Fűtetlen volt a folyosó. Befagyott a WC. December 7-én a régi igazgató beadta felmondását. — Nem sokat tett az intézmény érdekében, — így foglalta össze Berecz János véleményét. — Lakásproblémákra hivatkozott. úgy tudom, ezzel indokolta távozását. — tette hozzá Téglási László az iskola igazgatója. — Felajánlottunk egy lakást — tájékoztatott Biró Gusztávné. a nagyközségi tanács titkára — nem felelt meg. Ezután a tanácselnöki lakást ajá lőttük. 200 ezer az értéke. Anélkül ment el a községből, hogy ezt a másodikat megnézte volna. Ezen a második beszélgetésen még sok má6 is elhangzott. Például az. hogy valaki bujtogatta a szülőket, kilincseljenek. kérjék vissza az iskolát. Meg az. hogy a diákotthon és az isk la vezetőit a felbolydult méhkashoz hasonlított szülők valósággal elkergették cs-'cnem megverték. Végezetül, mint első alkalommal, körbejártuk az / mietet. A hiányosságokat, amennyire lehet pótolták. Meleg van a folyosón. Csak valahogy csendesebb lett minden. A falak, a szobák, a gyerekek. Tizenhat év a tanyán Az első beszélgetés Makai Bélával a kollégium avatásán történt. Igaz nem az a klasszikusnak mondható beszélgetés volt. mert hol egy gyerek szaladt elő s kérdezett valamit, hol egy szülő várt a gyereknél is iobban egy biztató szóra. Nehezen vállalkozott •'“re az Ú1 szerepre Tizenhat év tanvai tanítóskodás után idegennek látszott a feladat egv nagyközség diákotthonát vezetni. A tanya amely lakosaival együtt az évek során őt is magába zárta, szorította. Kötelékek szakadtak, ugyanúgy, mint .gyerekeinél”. Beszélt akkor arról; néhány dolog még hiányzik sajnálja, hogy műszaki munkákban nem járatos, régi ez az épület. kastély volt. legutóbb pedig a gimnázium lakott itt. Meg ez az átadás is hirtelen jött. előbb, mint várták. Megjegyezte, hogy minden diáknak jó helye van. csak azt nem tudja, ő hol fog aludni aznap este a családjával. A második beszélgetés Turistvándiban történt. Ott tanít Makai Béla. a második osztályban. Az első szó. amivel fogadott; mi hír Mán- dokról. hogy vannak a „gyerekei”. Sorra kérdezte az ablakokról a vízmotorról, a háló átalakításáról, a folyosó fűtéséről. orvosról, betegszobáról. — A hirtelen átadás után néhány nap múlva már minden kiderült. Ahogy jobban körülnéztünk, s láttam, mi mindenre van szükségünk, összeállítottam egy listát a legfontosabbakról. Havi háromszáz forintos keretet kértem. hogy egy orvos látogathassa a gyerekeket. Ezt a tételt például kihúzták. Azóta biztosan kaphattak új pénzkeretet, ha ezeket megoldották. Erről a listáról sajnos ott, Turistvándiban hallottam először. Nem tartották vajon fontosnak ezt Mánd-kon megemlíteni? Vagy már nem js emlékeztek rá? „Fölöslegesnek éreztem magamat** A felmondást kisebb nézeteltérések után tudomásul vették. Csak azt nem tudták kideríteni, miért nem nézte meg a lakást? — Akkor a lakás, akár az egyik, akár a másik, teljesen mindegy volt. Hogy magyarázzam annak aki soha nem élt tanyán, hogy mit jelent tizenhat év? Olyan közel egymáshoz, hogy három emKAMERÁK ELŐTT Vészi Endre a szerzője annak a két novellának, amely A részvét hete címen, tévéjáték formájában rövidesen kamerák elé kerül. Az egyik novella váratlanul megözvegyülő öregedő férfi groteszk lázadásának históriája, a másik történet egy munkásról szól. aki hazamenekül nyaralásából, mert megcsömörlik szobatársai kispolgár-úr- hatnámságától. A részvét hete rendezője: Kerényi Imre. A két tévédráma szereplői: Garas Dezső, Fónay Márta, Törőcsik Mari, Ronyecz Mária, Berek Katalin, Koltai János. Madaras József, Koncz Gábor. Dégi István. Medgyesi Mária, Horváth Sándor és Lukács Sándor. ★ Hat köpeny Ivan Kolomi- iec készülő tévéjátékának címe. mely a második világháború legkegyetlenebb pillanatait idézi fel majd rövidesen. Ez a „hat köpeny” hat önkéntesé, hat bevetésre várakozó felderítőé, akik — míg sorukra és sorsukra várnak — kurta mondatokban megjelenítik önmagukat, korábbi életeket. A televíziójáték rendezője Nemere László. * Urbán Ernőnek írott ma- laszt címen kerül riportberrel a hegyet is el lehet hordani. Egész idő alatt, végig fölöslegesnek éreztem magam. A kollégium nem volt a mí kezünkben, nem tanítottam, ez a kérdés szóba sem jött. Olyan munkára számítottam, amiben fontos, hogy mit tudok. Annyit tehettem, hogy minden ellenkezés ellenére, egyenként rábeszéltem a szülőkéi Azokkal veszekedtem, akik szerettek: Akarják a jobbat! Többet tanulnak, okosabbak lesznek. Ezt elértem. A gyerek még alakul. Abban a helyzetben nem gondolt-e arra. hogy megfu- tamodás, ha elmegy? Nem ez volt a könnyebb megoldás? — A könnyebb az lett volna. ha abba az értékes lakásba beköltözöm, s békésen I igazgatok. Nem a kényelmet kerestem. Tudom, sokan szidnak. én azokat nem hibáztatom. Nem tanultam meg azt, hogyan járhatok ki valamit, ami kell. segítség nélkül, értetlenséggel találkoztam. Ezért örülök, hogy nálam alkalmasabb, jó kezekbe került a kollégium. Minden gyerek visszament Amikor a fehérgyarmati járásban helyet kínáltak, kettő közül választhatott. Egy nagyközséget, felső tagozattal. kedvencével a magyar szakkal, s feleségének szak- képesítése szerinti tanári állást, vagy ezt. Egy sor házból. szétszórt tanyácskákból álló kicsike falut. Itt kilométereket mennek a hóban a tanárok, ha egy szülő bekopog; Magdika kanyaróé, el tetszik jönni a leckét feladni? Az első beszélgetés a ricsi- kai és László-tanyai szülőkkel a diákotthon avatásán történt. Voltak könnyedebbek. voltak nehezen búcsúzok. Végülis ők döntöttek, egy hét késéssel minden gyerek visszament A diákotthonnál jobb megoldás jelenleg nem létezik. A gyerekeket minden körülmények között kötelező iskolába járatni. A második beszélgetés helyett megpróbáltam összefoglalni a történteket, derítsük ki közösen, kinek volt igaza? Nem egy pedagógusért, nem egy régi. vagy új igazgatóért. Azért a huszonegy gyermekért drámája a felvevőgépek elé a közeljövőben. Főhőse Tom- bácz, az újságíró, aki egy szociális otthon gondnoknőjének igaztalan meghurcoltatását leplezi le. S a mondandó: aki csupán a törvény betűjét tiszteli $ nem a szellemét annak számára a legjobb törvény is csak „írott malaszt” marad. A riportdráma rendezője: Szőnyi G. Sándor. Főbb szereplők: Polgár Géza, Huszár László, Piróth Gyula, Iványi József, Csomós Mari, Bánhidy László, Bihari József és Sulyok Mária. MŰHELY — Az új kifejezési lehetőségeket kerestük, amikor a III. Richárdból vettünk fel részleteket. A híres nyitómonológot, Richárd programbeszédét, a szállóigévé vált mondatpillérrel: „Ügy döntöttem, hogy gazember leszek”. színpadon még sohasem sikerült ilyen nyugtalanító, intellektuális izgalommal, ilyen szuggesztíven megvalósítanunk, mint ebben a szinte csak a szemekre koncentráló közelkép-sorban. Ez az a többlet, amit csak a televízió képes nyújtani. — mondja Vámos László főrendező az .......és színész benne minden férfi és nő” című dráma-műfaj történeti sorozat Demecserben február 4-én délután falugyűlést tartottak. Félóra sem telt el, és már mintegy kétszázötvenen foglaltak helyet a jólfűtött művelődési ház termében. A nagyközségi közös tanácsi falugyűlési beszámolóját Nagy János tanácselnök ismertette. Szólt a két község, Demecser és Székely egyesüléséről, a szellemi és gazdasági erők egyesítéséről. Az alakuló tanácsülést 1973. április 24-én tartották. Gyakorlatilag a közös tanácsi, főként költségvetési munkák végzése az év második felének a kezdetével indult. Munka lehetőség Az 1974-es esztendő számos feladattal köszöntött De- mecserre. Szociális, kulturális. egészségügyi, belvízelvezetési, útkorszerűsítési, ház- helykiosztási feladatokat kell megoldani. Uj munkalehetőségeket kellene teremteni hatszáz nőnek és számos férfinak: Demecser lakóinak a száma 4681. A termelőszövetkezetnek csanem hatszáz tagja van. A községből mintegy ötszázan járnak el dolgozni. harmadik darabjáról, melyben Shakespeare és kora kerül legközelebb képernyőre. ★ Benkő Tibor beszéli el az alábbi, a televíziózás hőskorából származó történeteket: „A Rákóczi úton forgattunk. Koncz Gábornak azt kellett volna eljátszania, hogy szerelmi vita után átszalad a forgalma* úttesten, ahol mi gépkocsinkkal csaknem elütjük, s aztán felugrik egy (akkor még itt is közlekedő) villamosra. Tíz próbálkozás után Koncz már valósággal remegett a fáradtságtól és a szüntelen futástól, feszült figyelemtől. Tizenegyedszerre valóban csaknem elütöttük. Ez lett a jó futása: fel is- vették. A poén: végülis a jelenetet kivágták a filmből... Más. Autós revűműsor. Randevú: 3-kor a Televízió előtt Ott vagyok. Egyedül. 5-kor hárman vagyunk. 6-ra megjön a stáb. Sötét van — mondják — lámpa kell. Másfél óra szünet Újabb randevú. Most meg a helyszín rossz. Iránv az űj helyszín. Forgatás este 10-től. hajnali háromig. Nem tudom hány hónap múlva: adás. fent leírt jelenet: a bemer dó két mondatot szól. Mellette sötét ámvék. Valamikor fej lehetett. Valamikor én lehettem. Villanás: már az árnyék sinc* sehol..." Bár szólt az előadó az ifjúsági törvényről, a nőpolitikái határozat végrehajtásáról. az öregekről való gondoskodásról, az oktatás és közművelődési feladatokról, de csak általában. Megemlítette a lakossági szolgáltatást. Ezt az ÁFÉSZ, a helyi ipari szövetkezet, a termelő- szövetkezet tervei alapján biztosítottnak látja. Nem említett megoldást a beszámoló a hús, a zöldség és gyümölcsellátásra. Gond a kenyér, a péksütemény és az Iskolatej ellátása is, a peremterületeken. Uj munkahelyek létesítésére a mezőgazdaságban az állattenyésztés biztosíthat lehetőségeket Demecserben, Jelentős szerepet szánnak a már működő ipari üzemeknek. a búzakeményítő üzemnek, az ipari szövetkezetnek és az ÁFÉSZ-neik. Társadalmi munka Száz közérdekű bejelentés érkezett a nagyközségi közös tanácshoz a múlt évben. A közérdekű bejelentéseknek a tanács két községben több mint felét megvalósította. A két községben tartott tanácstagi beszámolón csaknem ezren jelenték meg. Az 1973. évben jelentős társadalmi munkát végeztek. A két községben 2 millió 421 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Bálint András, a Hazafias Népfrontbizottság községi titkára felszólalásában a társadalmi munka értékelésének a formájáról beszélt. Nem tartja méltányosnak, hogy az értékelésnél együtt bírálják a két községet. Azzal indokolta, hogy Demecser és Székely csak egy félévet dolgozott közösem. Kereskedelem, óh! A falugyűlés a szocialista demokratizmus egyik helyi fóruma. Ezt jelzik a hozzászólások. Makiári Antalné az állomás területének szeb- bétételéért, parkosításáért szólt. Mint a válaszból kiderült, a MÁV költségvetése ezt az igényt nem tudja teljesíteni. Felpanaszolta még a cukrászat, a süteménybe hiányát. Elmarasztalta a kereskedelmet. amiért nem gondoskodik az igények kielégítéséről. A „Tiszta udvar, rendes ház”, mozgalom elterjesztésére buzdított. „A mi körzetünkben rossz a kút. Hol adta a vizet, hol nem. A víz minőségét is meg kellene vizsgáltatni — említette körzete gondját Teszák 'erenc vasutas. A falugyűlés befejeződött. A hozzászólások nem. Folytatódtak a beszélgetések hazafelé menet is. msét Imre fl lakd* közösségek MÜI/T ÉVBEN JELENT MEG a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács együttes irányelve a lakó- és utcabizottságok választásáról és működéséről. Ennek alapján a fővárosi tanács rendeletet hozott a lakóbizottságok szervezetéről, működéséről. A választások 1973 decemberében lezajlottak, az újonnan választott lakóbizottságok megkezdték munkájukat. A jó előkészítő, szervező munkának köszönhető, hogy a lakóbizottságok túlnyomó többsége már a kezdet kezdetén eredményesen dolgozik, jól teljesíti feladatát. Tevékenységükben a tömegmozgalmi elemek, a lakossági kapcsolatok erősödnek, s mentesülnek az addigi hatósági-igazgatási ügyek intézésétől. A MINISZTERTANÁCS éj a Hazafias Népfront irányelvei alapján jónéhány városban már megkezdődött a lakóbizottsági választások előkészítése. A helyi tanácsok rendeletben rögzítik a választás módját, a bizottságok jo- gait-feladatait. Rendkívül aprólékos, szerteágazó előkészítő munka ez, hiszen a helyi rendeletek megalkotói jól tudják, hogy a lakóbizottságok tevékenysége a megfelelő közösségi élet kialakítása szempontjából ugyanolyan fontos vidéken, mint a fővárosban. A megalakítandó lakóbizottságok a Hazafias Népfront helyi szervezetének keretében mozgósító, tájékoztató, a lakosság véleményét feltáró munkát végeznek. A lakók érdekeit képviselik és erősítik a szocialista társadalmi együttélést Ennek „ellenértékeként” a helyi tanácsok és népfrontszervek feladata, hogy a lakóbizottságota fontos társadalmi feladataiknak megfelelő megbecsülésben részesüljenek, s érvényesíteni tudják választóik jogos érdekeit Tevékenységükhöz feltétlen hathatós támogatásra, segítségre van szükség az állami és társadalmi szervek részéről. A LAKÓBIZOTTSÁGOK megválasztásukkal jogokat is kapnak. Kezdeményezhetnek, véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek minden olyan esetben, amely a lakók együttélését közö* érdekeit érinti. Jelentős szerepet tölthetnek be lakóterületükön a közéleti tevékenység kibontakoztatásában, választóikkal együtt a helyi közélet fórumai lehetnek. Vigyázni kell azonban, hogy a lakóbizottságok a korábbi évekhez hasonlóan ne váljanak hatósági-igazgatási ügyek intézőivé, körzetük pecsétes bürokratáivá. A fővárosban már akadt példa, hogy néhány kerületben az újonnan választott lakóbizottságot a hatősagt tejjegyek összeí rá sával-szétosztásával próbálták megbízni. Ez és a hasonló ható-: sági kisegítő munka nem feladata a lakóbizottságoknak! Az ilyen megbízást vissza kell utasítani Az országos rendelet leh«>i tőséget ad arra, hogy a lakóJ bizottság feladatait a lakó-’ szövetkezet vezetősége, az intézőbizottság lássa el. Még-i is az a tapasztalat, hogy szívesebben választanak itt is önálló lakóbizottságot, amely esetenként eltérő véleményt alakít ki a lakószövetkezet vezetőségével szemben. Védi a lakók érdekét az intézőbl-J zottságnak még sok helyen megtalálható, kizárólag enya- giakat figyelembe vevő szem-J leletével szemben! AZ ŰJ LAKÓBIZOTTSAj GOKNAK a helyi tanács és a népfront szervezet ad iránymutatást. A lakóbizottság elnöke tagja a helyi népfront-! bizottságnak, a munka így mindkét részről hatékonyabb bá, eredményesebbé válhat; A lakóbizottságok hasznos segítői lehetnek a lakóterületeken a politikai munka, a demokratizmus szélesítésének, A lakosság közösségi nevelésének fórumaivá válhatnak. Megválasztásuk, munkájuk ezt a célt szolgálja. Baraksó Erzsébet Tévémozaik
