Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

IfTi. Janulr H! A mezőgazdasági termelés élvonalában Beszélgetés Nyitray Miklóssal, az állami gazdaságok területi igazgatójával Kitűnő javaslatok Szaí marban, Berekben Szocialista mód, magasabb szinten Az állami gazdaságok sze­repe a mezőgazdasági ter­melésben jóval nagyobb, mint a földterületük aránya. A negyedszázados nagyüzemi tapasztalatok, technikai, sze­mélyi feltételek alapján a népgazdaság példamutatást és egyre több árut is vár tő­lük. A Szabolcs megyei gaz­daságok helyzetéről 1973 évi eredményeikről és ezévi feladataikról beszélgetett munkatársunk Nyitray Mik­lóssal, az állami gazdaságok területi igazgatójával. Kérdés: Mekkora te­rületen gazdálkodnak megyénkben az állami gazdaságok? Válasz: — A megyében tíz állami gazdaság 36 ezer hek­tár nagyüzemi területen gaz­dálkodik. Ebből 21 ezer hek­tár szántó és 8000 hektár a gyümölcsös, főleg télialma. A gazdaságok területi nagysága kialakultnak tekinthető. Ter­melési profiljuk, a termelés- szerkezet igazodik az ökonó­miai adottságokhoz, a ha­gyományokhoz és a népgaz­dasági igényekhez. A korábbi években elkez­dett koncentrációt folytat­tuk, 1974-re a fehérgyarmati és csengeri állami gazdasá­gok összevonásával kilencre csökkent a gazdaságok szá­ma. Megyénkben a gazdaság eredményességét döntően meghatározza a gyümölcster­mesztés sikere, vagy sikerte­lensége, de az utóbbi években bekövetkezett koncentráció, és szakosodás folytán egyre nagyobb eredményeket érünk el az állattenyésztésben is. Kérdés: A gazdasági eredményeket tekint­ve milyen sikerekkel zárták az 1973-as esz- tendőt? Válasz: Néhány kedvezőt­len tényező ellenére, mint az aszályos időjárás, vagy a járványos állatbetegségek is jelentős lépést tettek a gazda­ságok a X. pártkongresszus határozata és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósí­tásában. 1973-ban — még nem végleges adatok — a halmozott termelési érték mintegy 36 százalékkal ha­ladja meg az 1970. évi telje­sítést. Várható vállalati nye­reség 130 millió forint körül lesz, ami 147 százaléka az 1970. évi nyereségnek. Ez a jövedelmezőségi arány meg­felel a IV. ötéves terv elő­irányzatainak. Kenyérgabonából a gazda­ságok 36,1 mázsás átlagter­mést értek el hektáronként, az 1970. évi 22,7 mázsával szemben. A kukorica átlag­termését az 1970. évi 34,3 má­zsáról 50,4 mázsára növel­ték. A burgonya zártrend­szerű termesztésével három év alatt több, mint négysze­res átlagtermést értek el, 221 mázsás hektáronkénti átlag­termést takarítottak be. Je­lentősen növekedett a do­hány, cukorrépa és a napra­forgó termésátlaga is. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében egyedül az almából értünk el kisebb termésátla­got. mint 1970-ben. Akkor 157 mázsa, a múlt évben pedig 154 mázsa volt a hektáron­kénti átlagtermés. Kérdés: Hogyan vál- tozott a munka terme­lékenysége? Válasz: Az üzem- és mun­kaszervezés javításával. a műszaki fejlesztéssel össz­hangban a fejlődés jelentős tényezője a munkatermelé­kenység javulása volt. 1973- ban az egy főre iutó halmo­zott termelési 126 ezer forint, ami 50 százalékkal több. min* az 1970. évi. A múlt évi termelési eredményein­ket kevesebb létszámmal — a foglalkoztatottak 9,3 szá­zalékos csökkentésével — ér­tük el Kérdés: A szántóföl- di növénytermesztés­ben milyen fő célokat tűztek ki 1974-re? Válasz: A IV. ötéves terv­ben meghatározott felada­tok alapján tovább folytat­juk a főbb növényeknél a zárt termelési rendszerekben való termesztést. Három ál­lami gazdaság, a nyíregyházi, nyírmadai és a balkányi a környező termelőszövetke­zetekkel mintegy 1600 hektá­ron termel zárt rendszer­ben burgonyát. Tovább fejlesztjük a gépe­sített dohánytermesztést, a dohányiparral kooperálva ebben három gazdaság, Nyírtass, Nyírlugos és Nyír­egyháza vesz részt. A Fehér- gyarmati Állami Gazdaság egyik fő növénye a naprafor­gó lesz. Itt 600 hektáron ter­meljük ezt a fontos ipari nö­vényt. A Nyíregyházi Kon- zenvgyár nyersanyagellátá­sában is résztvesznek a gaz­daságok. A nyíregyházi és nyírtassi gazdaságok zöldbor­sót termelnek a gyár ré­szére. Kérdés: Az almare­konstrukcióból hogyan veszik ki részüket az állami gazdaságok? Válasz: Az eddigi rendkí­vüli alacsony mértékű re­konstrukciót 1974-ben a múlt évben hozott rendeletek alapján jelentősen meggyor­sítjuk. A gazdaságokban eb­ben az évben 670 hektáron telepítenek gyömölcsöst — a rekonstrukció keretében — a legkorszerűbb intenzív kö­rülményeknek megfelelően. Arra törekszünk, hogy olyan 2—300 hektáros egységek jöjjenek létre, amelyek új technológiai rendszerben biz­tosítják a gépsorok kihaszná­lását és a fejlett munkaszer­vezést. Az öregedő középtörzsű ül­tetvényeinket a rekonstruk­ció során addig nem fogjuk kipusztítani, amíg azok több jövedelmet hoznak, mint az ott termeszthető szántóföldi növények. Kérdés: Az állatte­nyésztésben várható-e jelentősebb változás? Válasz: A meglévő szakosí­tott telepeken jobb munka- szervezéssel, a minőségi kö­vetelmények fokozásával tovább javítjuk az eredmé­nyességet. A Nyírmadai Ál­lami Gazdaság barabási tér­ségében legelőre alapozott húsmarha-program megvaló­sítását kezdjük el 1974-ben. A Mátészalkai Állami Gaz­daság a húsiparral és a kör­nyező termelőszövetkezetek­kel kooperálva egy modem vágóhíd építését indítja el ebben az évben. Nem tudom megfigyelték-e mennyire megváltoznak az emberek a fizetés napján? Amikor zsebünkben lapul­nak a kék. zöld, lila bankók, más a tartásunk, viselkedé­sünk. Kezdődik a dolog a ki fizetőhely, a pénztár előtt.. Nem tolongunk egymás ha­ját tépve:, tessék csak. rá. érek, addig is tovább az enyém a fizetésem, élcelő- dünk. Ezekben a percekben iókedvűek, felszabadultak vagyunk. Kissé változik a tartá­sunk, amikor átvesszük a fi­zetésünket. Éber szemvilla­nás a végösszegre (hátha csoda történt, tudtunk nélkül emeltek, prémiumot kap­tunk, stb.) majd utána a le­vonások rovatához. Ha min­ien stimmel akkor kezdődik ■\ tőke elhelyezése — az az szortírozása. A férfiak közül sokan 'yorsan zsebregyürik, olva- '.atlanul a kapott pénzt. Ezek a nőtlenek, a családtalanok. agy akiknek már minden mindegy. Mások gondosan többször átszámolják, két­szer háromszor is a kapott Az állattenyésztéshez so­rolnám a Kemecsei Állami Gazdaság vadgazdálkodásá­nak korszerűsítését. 1974-ben modern keltetőt építünk, 13 ezer fogoly és 10 ezer fácán részére. Ugyancsak itt, már ebben az évben elkezdjük a pecsenyefácán tenyésztést. Kérdés: Milyen a gazdaságok szakem­berellátottsága? Ho- gyan vesznek részt a szakmai továbbkép­zésben ? Válasz: Felső- és közép­szintű szakember ellátottság jó, a továbbképzés is megol­dott. Az igazgatók, helyette­seik, és a főkönyvelők Gö­döllőn kaptak továbbképzést, illetve ez a képzés most is fo­lyik. A szakmunkások száma 1400, a betanítottaké 1180 fő, ez a létszám az állandó fizi­kai dolgozók 61 százalékát teszi ki. A továbbképzés ál­landóan folyik. A most meg­lévő szakmunkás- és betaní­tott munkás létszámnak az elmúlt tíz évben a többszörö­sét képeztük ki, de nagy ré­szük a környező termelőszö­vetkezetekben helyezkedett el. Ezt nem panaszként mond­juk, hiszen ilyen feladatunk is van, hogy szakemberekkel támogassuk a termelőszövet­kezeteket. Általában — de különösen néhány gazdaság­ban — az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk, hogy a dolgozók elvégezzék az általános iskola 8 osztá­lyát. Általános iskolai okta­tásban most sokkal nagyobb létszámmal vesznek részt a dolgozók, mint korábban. Kérdés: Hogyan ala- kul g dolgozók kerese- te, szociális helyzete^ Válasz: A múlt évi átlag- kereset 27 ezer 400 forirít kö­rül alakult. Ez 20,6 százalék­kal haladja meg az 1970. évit. Minden gazdaság központjá­ban megfelelő üzemi kony­hák létesültek. Most az a fela­datunk, hogy a külterülete­ken is tovább javítsuk az üze­mi étkeztetést. Elmondhatjuk, hogy a gazdaságokban mun­kásszállásra már szinte nincs szükség. Valamennyi gazda­ság autóbusszal naponta háztól a munkahelyig szállít­ja a dolgozókat. Jelentős se­gítséget nyújtanak a gazda­ságok a dolgozók lakásépíté­séhez. A pénzbeli segítségen túl szállítással és szakmun­kával is támogatjuk a mun­káslakás építést. — Az ötéves terv első há­rom évének arányos termelé­si és szociális feladatait gaz­daságaink teljesítették, egyes területeken túlteljesítés is van — fejezte be nyilatkoza­tát Nyitray Miklós igazgató. pénzt A nők még a kraj­cárokat iß vizsgálják — egyezik-e minden? Amióta elterjedt a hír, hogy egy bér­elszámoló a vezérigazgató fi­zetést csomagolta egy raktá­ros borítékos csomagjába, mindenki hasonló csodára vár. Sajnos eddig nálunk ilyesmi nem fordult, elő — bérelszámolóink túlságosan éberek. A férfiak, a súlyosan nő­sek szintén többször gondo­san átnyálazzák a fizetést. Nyálazás után kétrészre osz­tódik az összeg. Az egyik ré­szét — ez a vastagabb —ha­zaadják. A másik részét — sokszor nagyon vékony — ..stika pénz” jeligével elrej­tik, Akad aki többször is cserélgeti e két boríték tar­talmát, attól függően, mi ju­tott eszébe az osztás, szor­zás közepette. Mert ilyenkor mindenki matematikussá is válik. Még azok is számol. Az elmúlt esztendő —1972 — végén a Szatmár-Beregi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének elnöksé­ge, a társadalmi és önkor­mányzati bizottság tagjaival együtt alaposan és részlete­sen megvitatta a munkaver­seny, azon belül a szocia­lista brigádmozgalom ered­ményeit és feladatait. Em­lékszem a vitára: nem vol­tak elégedettek az elnökség tagjai — valamennyien tsz- elnökök — és egyértelmű­en úgy határoztak, hogy a munkaversennyel, azon be­lül a szocialista brigádmoz­galommal még többet kell törődni Szatmár-Bereg ter­melőszövetkezeteiben. Akkor — az 1971. évi eredmények alapján — 70 szocialista bri­gád volt a szatmár-beregi tsz-ekben 1061 taggal. (A dolgozó tagok összlétszáma 27 000), Ha számolunk, azon­nal kiderül, hogy a szatmár- beregi tsz-tagok alig 3 szá­zaléka dolgozott olyan bri­gádban, amely már a szoci­alista címet is elnyerte. A háromból egy ••• Az 1972-es számvetés — amelyre a szatmár-beregi termelőszövetkezetek szoci­alista brigádvezetőinek ta­nácskozásán került sor — sokkal jobb. Jelenleg 108 szocialista brigád van 1730 taggal, s ez a dolgozó tagok­nak több, mint 6 százaléka. A brigádok és brigádtagok száma azonban most is sok­kal több, de a szocialista bri­gádmozgalomban a többi brigád nem vesz részt. Álta­lában azért nem, mert a mozgalom hármas követel­ményéből egyet — a tanulást- művelődést — nem vállal­ják. A munkában azonban helytállnak, termelési ered­ményeik sok helyen kiemel- kedőek. De a szocialista bri­gádmozgalom — a szocialis­ta címért folyó verseny — nem csak munkát, termelést tartalmaz. Annál sokkal töb­bet. A példamutató maga­tartást általában, tehát a magánéletben is. nem utolsó­sorban a folyamatos tanu­lást, továbbképzést, művelő­dést, szakmailag és politika­ilag egyaránt. A címmel — és kitüntetéssel — rendelke­ző szatmár-beregi szocialis­ta brigádok maradéktalanul megfelelnek ezeknek a kö­vetelményeknek. Két példát külön is érdemes megemlí­teni. A tarpai Győzelem Tsz te­henészeti szocialista brigád­jának minden tagja befejez­te általános iskolai tanulmá­nyait. Ebben a brigádban a nyolc általános iskolai vég­zettség megszerzése kötele­ző. Beléphet a brigádba olyan dolgozó is, akinek még nincs meg a nyolc általáno­sa, de azonnal hozzá kell kezdenie a tanuláshoz. A gatnak, akik kimondottan utálják a matematikát és megbuktak számtanból. Van aki öles listát készít: mit is kell vásárolnia? Van. aki ál­mait meséli, regéli mit is venne, ha mégegyszer ennyi fizetést kapna. Más töpreng hogy megvárja-e az áruházi centrumhétfőt és akkor ve­gyen nadrágot, vagy költse at egész nadrágpénzt lottóra. Így kavarognak a mondatok álmok, vágyok közepette. Később megérkeznek kedé­lyünk lehűtését ellensúlyoz­va a bélyeg árusok, könyv részletesek és adósságunk egyéb képviselői. A pullóve- res néni. lottós bácsi, hitele­zők karavánja. Többen a büfé árnyékában várják meg e karaván elvonulását. Ba­rátokká válnak néhány perc­re itt az ellenségek is. hi­szen cinkos szövetségesek most menekülvén a hitele zök elől. Amikor a vihar él­brigádban ez belső törvény. A csaroda-tákosi tsz Má­jus 1. szocialista brigádjának tagjai még nagyobb tanulá­si feladatok teljesítését ha­tározták el. Azt, hogy min­denki megszerzi a középis­kolai végzettséget. A brigád három tagja már korábban is technikus volt, másik há­rom brigádtagként végezte el a technikumot és további három tag gimnáziumban tanul — levelező úton. E bri­gád tagjai gépészeti szere­lők. Nem vezetik, kezelik a technikát, hanem rajtuk mú­lik annak hibátlansága, üzembiztonsága, illetve: a javítások gyors és minőségi elvégzése. E brigád tagjai tehát nagyon jó érzékkel is­merték feí, hogy a munka mellett mi a legfontosabb feladatuk. Akik segíthetnek Elhangzott: A szakembere­ket, technikusokat, szaktech­nikusokat és mérnököket, ahol csak lehet, szervezzék be a szocialista brigádokba, mert tőlük a többi — ala­csonyabb képzettségű — bri­gádtag közvetlenül is sokat tanulhat, s nem utolsó sor­ban az ő hozzáértésük, isko­lai végzettségük kedvet ad a többieknek is a magasabb iskolai végzettség megszerzé­sére. És a technikusok, mér­nökök a tanulásban is so­kat tudnak segíteni. Ez a ja­vaslat megszívlelendő és kö­vetendő mindenütt — vala­mennyi termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban, de az ipari üzemekben, vállala­toknál is —, hiszen így a szocialista brigádmozgalom nem csak az anyagi javak termelésében jár élen. ér el nagyszerű eredményeket, de gazdagítja a szellemi erőt, a szellemi értékeket is. A szatmár-beregi termelő- szövetkezetek szocialista bri­gádjaiban egyre több a fia­tal, sőt, külön ifjúsági szo­cialista brigádok is vannak. Az 1730 szocialista brigádtag közül 513 fiatal. Sok köztük a nő. Úgy is, mint nők, és úgy is mint fiatalok kiemel­kedően jó munkát végeznek a tarpai Győzelem Tsz szoci­alista lány-brigádjának tag­jai. Az erdészetben dolgoz­nak, sokszor nehéz, férfiak­nak való munkát végeznek. 1972-es termelési tervét a brigád 250 százalékra teljesí­tette. A lányok — természe­tesen — tanulnak is, részt vesznek a szakmai és politi­kai továbbképzésben. Szálkától, Tarpáig Néhány termelőszövetke­zet termelését a szocialista brigádmozgalom már egészen átfogja, alapvetően jellemzi. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz-ben, például, 11 szocia­lista brigád dolgozik. A bri­A távozási napló megtelik kiszállás, értekezlet, külső ellenőrzés bejegyzésével és házonkívül található sok előbb még békésen kávézó kollega. Igen, a pénz melen- gebése oly hajtó erő is le­het, hogy nem munkára ha­nem az ellenkezőjére indít egyeseket. A többség meg . nyugodva a bérelszámolói tudásban, főnöki akaratban, tovább folytatja munkáját. Mit szól mindezekhez a változásokhoz őfelsége a Pénz? Érdekli-e őt az embe­rek hangulatváltozása? Fi­gyeli-e fogadtatásának ezer­nyi megnyilvánulását? Saj nos, úgylátszik, nem túlsá­gosan érdeklődő típus. Rö­vid ideig tartózkodik kö­rünkben. Alig-alig tartózko­dik nálunk máris visszaki vánkozik az Otépék. ban­kok, áruházak széfjeibe pán­célszekrényeibe. Nagy úr. Luxuslakosztályban érzi jól magát igazán. Szerény zse­beinket. tárcáinkat tranzit szállásnak tekinti csupán. Abai Pál gádtagok fele nő. A csenged újfalui Béke Tsz-ben 8 szo­cialista brigád van, de a létszámuk nagy. Az ópályl Kossuth Tsz-ben a fő terme­lési ágazatokban — állatte­nyésztés, kertészet, gépészet — szintén szocialista brigá­dok dolgoznak. Ugyanez jel­lemzi a fehérgyarmati Győz­hetetlen Brigád és a nagy­szekeres: Egyesült Erő Tsz^ ek termelését. A Győzhetet­len Brigádban már az iro­dai, az adminisztrációs dol­gozók is szocialista brigád­ban végzik munkájukat. A beregdaróci Barátság Tsz- ben 9, a tarpai Győzelemben 7 a szocialista brigádok szá­ma. (Tarpán a brigádok né­pesebbek, mint Beregdaró- con.) Ezekben a tsz-ekben (9 még lehetne néhányat emlí­teni) a pártvezetőség és á pártszervezet a gazdasági ve­zetéssel együtt az átlagosnál sokkal többet törődik a szo­cialista brigádokkal, munká­jukkal, életükkel, közö6 és egyéni problémáikkal. Meg­felelő a brigádok munkájá­nak anyagi és erkölcsi elis­merése, amivel a tsz-tagság maradéktalanul egyetért. Felvetődött a mozgalom továbbfejlesztésének szük­ségessége és lehetősége. Aa alapvető cél és feladat — így fogalmazódott meg —\ hogy minél előbb minden tsz-ben legyen legalább egy szocialista brigád az eddigi módszerek szerint. De ahol már van, sőt, ahol a brigá­dok évek óta kiválóan dol­goznak — más módon is tovább lehet és kell lépni. Néhány tsz-ben, például, — elsősorban a már említettek­ben — egyre jobban kialakul annak lehetősége, hogy as egyes ágazatok versenyezze­nek a szocialista címért. Úgy, mint a gyárakban az üzem­részek, üzemek. Igaz, egy egész ágazatnak nehezebb a címet elnyerni, mint azon be­lül egy-egy brigádnak, de éppen ez a nehezebb lesz a több, a jobb, a tartalmasabb a mozgalom további munká­jában, Sőt, olyan tsz is van már Szatmár-Beregben,, amely megfelelő szervezéssel és politikai munkával 2—3 év során képes lehet a szo­cialista termelőszövetkezet cím elnyerésére. E célt elér­ni még nehezebb, de új len­dületet, még gazdagabb tar­talmat adna a mozgalomnak. Egy másik nagyon jó em érdekes javaslat, hogy min­den termelőszövetkezeti szo­cialista brigádnak legyen az iparban — elsősorban aa élelmiszeriparban — egy „testvére”, társa. Például: a dohánykertász brigádnak a fermentálóban. A zöldség- termesztőknek a konzerv­gyárban. A tehenészeknek a tejiparban. A hizlalóknak a húsiparban. A növényter-* mesztőknek a gabonaválla­latnál, a cukorrépatermesz­tőknek a cukorgyárban. A; gépészeknek, traktorosok­nak gépgyárakban. És így tovább. Ez olyan javaslat, amely külön is figyelmet ér­demel. Szükséges azonban, hogy e javaslatra az említett ipari üzemek pártvezetősé­gei. szakszervezeti bizottsá­gai és gazdasági vezetői ia felfigyeljenek, hiszen a va- lóraváltás csak közösen sike­rülhet. Az érdek közös és kölcsönös. A szatmár-beregi tanácskozáson úgy fogalmaz­ták meg a közös, és kölcsönös érdeket, hogy a testvér-bri­gádok még jobb minősege* biztosíthatnának. A termelők! még jobb minőségű árut ad­nának — ezt Szatmár-Bereg- bem a brigádok vállalják — és az élelmiszeripari szocia­lista brigádok az együttmű­ködés alapján biztosítanák a feldolgozás minden eddigi­nél jobb minőségét. Nagy le­hetőség, gazdag tartalom van ebben a javaslatban. Megva­lósítása azonban egyoldalúan lehetetlen. Sőt, a járási párt- bizottságok és a megyei párt­bizottság osztályainak segít­ségére is szükség van, hogy ez a javaslat minél előbb a szocialista brigádok gyakor­lata legyen. Sundrd JÓ*eg Cs. B. Fizetésnap vonul többen hamar szobá­jukba sietnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom