Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
$ nlda! ftfet-ET-' Újdonságok 4 tudományos kutatások 4- Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Változó fogalmaink Száz esztendőn keresztül megszoktuk, hogy a jó termés- egy katasztrális hold földön 10—15 mázsa búza. Ebből először kiesett a katasztrális hold. Nemcsali szakkörökben, ismeretterjesztésben is hektárokat em_ legetünk már. Jó megtanultuk, hogy egy hektár 1.7 katasztrális hold. Ha azonban ezzel beszorozzuk a 10—15 mázsás jó termést, azzal nem mentünk semmire. A hektá. ronkénti 34 mázsa országos átlag. A jó termés képzete csak akkor jelenhet meg ítéletünkben, ha legalább hektáronként 40—50 mázsás termésről hallunk. Újra kell tanulnunk a '„nagyüzem” fogalmáit is. Ezt a szót 20 esztendeje akkor használtuk, ha egy „téeszcsé” elérte az 500 kataszteri holdat. Tíz évvel ezelőtt mó„ dosítottunk, akkor már olyan _ másfélezer holdat vártunk körülbelül egy nagyüzemtől. Erre a másfélezer holdra ma azt mondják, hogy életképtelen. Igazi nagyüzemnek pedig úgy a 8—10 ezer hektár körüli méreteket emlegetik. Régen nagyüzemi hízlaldá. nak neveztük azt a nádtetős valamit, ahol 200 disznó röfögött. Ma? Panelekből épí. tett pavilonok, palatetők rengetege, légkondicionálás, takarmánytároló tornyok kötődnek a nagyüzemi hizlalda fogalmához és évenként legalább tO ezer darab hízott sertés kibocsátása. Nem férőhely. nem kövér disznó, hanem „kibocsátás”. Mint bármely ipari üzemben. Es a legnehezebben elsa_ játithatók a gépesítés új fogalmai. Amit mi hajdanán' traktornak neveztünk, az egy vaskerekű, kormos rázós- szellős. messzehangzóan dohogó masina volt. ami elvégezte egy nap mondjuk 4—5 pár ökör munkáját. Ára nem is volt, mert csak kiutalásra lehetett hozzájutni, és csak állami üzemnek. Aztán hébe hóba jöttek az aranyos kis Lanz-Bulldogok, meg a sokáig abszolút korszerűnek számító K—25-ös Zetorok. A hatvanas évek fordulóján ezt már a téeszeknek is leheteti venni, belekerült vagy 60—70 ezer forintba. Egy egész egy tized millió forint: ez ma a K—700-as traktor ára. A fo galma pedig: 200 lóerő, fűthető fülke, meg minden. Fél határt megeszik ez a traktor egy nap alatt. Most ezt a fogalmat kell megtanulni. De úgy, hogy időben el is felejthessük. mert már a küszöbön állnak a légkondicionáló be- rendezésssel is felszerelt, 3—400 lóerős és nyilvánvalóan még drágább masinák. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát — ennek az új el nevezésnek a története meg érne egy külön cikket — a* eddigi százvalahány traktoi helyett 13 ilyen nagy teljesítményű géppel végzi el az összes mezei munkát. Az új fogalmakat elsajátítanunk és alkalmaznunk úgy kell. hogy közben mindig mérlegeljük a régiek jelentőségét. hasznát. Csak akkor lépjünk tovább, amikor az új fogalom alkalmazásának feltételei megértek. Ez felelőséget jelent, roppant nagy felelősséget. Ez is új fogalom. . Csak egyetlen példát. Három-négyszázezer forintért rövidesen megjelennek szocialista gyártmányú, modem kombájnok. A nyugatnémet Claas kombájn ezeknél ugyan többet tud. De nem annyival többet, mint ameny nyivel magasabb az ára. A szocialista táborból származóhoz ugyanis dotációt^ adnak. a nyugatról érkezőt vám Is terheli, ezért kerül többe egymillió forintnál. Most döntsön a veze'őség: a vég eredményben alkalmas olcsóbbat, vagy az arányta. lanul drágább, ám jobban kihasználhatót válassza- e? Aki az üzemméretek na. gyobbitását, a téeszek egyesítését javasolja, azt ilyen típusú felelősség rendszerint nem terheli. Ám. reális az esély, hogy az esetleg nem egészen törvényesen ..kieszközölt” egyesülés nem felien dülést, hanem csődöt hoz és között egyesülés nem fellen. lösség is nagyon nyomasztó lehet. Hasonló a helyzet az apró falvak egy határba kerítésével. Nem könnyű tehált alkalmazni az új fogalmakat. De taláp ez benne a legszebb. Mert régen mindig meg mondták valahonnan felülről. hogy mit kell csinálni. Üj dolog, új fogalom, hogy ma már nem mondják meg. Helyben kell megkeresni a járható utat. Gyötrődéssel, emberek ezreinek életkörülményeit érintő kockázattal felelősséggel jár ez, de eddigi tapasztalataink szerint soha nem látott eredményekkel is. Akkor pedig érdemes. Földeáki Béla AZ ÜLTETVÉNYTERVEZŐ VÁLLALAT CÉUAI Amit a szolgáltatáson túl végzünk Ismét lezártunk egy évet és megkezdtiink egy újat. Ilyenkor szokás számba venni az elmúlt évet, egyben gondolunk a jövőre is. Mi — Ültetvénytervező Vállalat — is ezt tesszük, hár felmérésünkben teljességre nem törekedhetünk, mivél nagyok és szerteágazók feladataink. Az utóbbi években a gyümölcstelepítés állami támogatásának csökkenése miatt a területi fejlesztés üteme is visszaesett. A termelő üzemek, érdekeit szervek és kertész szakemberek előtt a termesztés technológia, a betakarítás, árumozgatás, tárolás, kiszerelés korszerűsítése állott nagyon is komoly gondot okozó feladatként. Ebbe a munkába igyekeztünk mi is bekapcsolódni. E téren a szabolcsi gy ümölcstermelő üzemek rövid idő alatt óriásit léptek előre. Mégis nem szűntek, hanem növekedtek a gondolt. A régi ültetvények korszerűtlen telepítési rendszerük, fajta összetételük és karuknál fogva megértek a kitermelésre. Az új telepítésekben is sok ami nem megfelelő talajadottság és telepítési rendszer, kondíció, stb. miatt nem üzemeltethető gazdaságosan. A terület egységre eső hozam sem növekedett kellően. Az utóbbi években — országosan — a kivágás meghaladta a tervezettet. Nagyon jó dolog, hogy megyénk vezetői és szakemberei ennek különböző fórumokon kellő hangot is adtak. Részük volt benne, hogy a már népa gyümölcstermesztés történelmébe. A kormányhatározat láthatólag széles körű ösztönzést adott a telepítések megindításához, a termelési színvonal növeléséhez. A jelentkező igényeknek mi is igyekszünk eleget tenni, úgy, hogy betartjuk a kormány- határozat pontjait, közben emeljük a tervezői munka minőségi színvonalát. gazdasági méretűvé vált probléma megoldására a lehetőség a 1024/1973. sz. Kormányhatározatban került be Eredményes esztendő az állattenyésztésben A megye állattenyésztésének helyzetéről kértünk tájékoztatást a megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség igazgatójától, dr. Szkita Józseftől. Azt szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt évben meghirdetett szarvasmarhaprogram milyen eredményeket hozott a megyében. A sertéstenyésztésben pedig a szakosított telepek gondjairól kértünk információt. ' ’ ■*’ •v': ' A meghirdetett szarvasmarhaprogram jelentős eredményeket hozott megyénkben. 1972-ben mintegy 143 ezer szarvasmarhát tartottak nyilván. Ebből 60 ezer a tehén. 1973-ban a program kedvező hatására a szarvasmarhaállomány 13 ezerrel gyarapodott. A tehenek száma pedig 5 ezerrel lett több. A létszámnövekedés jelentőd azért is, mert a szarvasmarhaprogram megvalósításával egyidőben közel 2 százalékos emelkedés jelentkezett a háztáji állományban. 1973- ban a tenyésztési kedv tovább emelkedett. Ezt bizonyítja az a tény, hogy október 31-ig a háztáji gazdaságok közel 5 ezer tehénnel termékenyítettek többet, mint az elmúlt esztendőben. Nem rosszabb a helyzet a termelőszövetkezetekben sem. A közös gazdaságokban 4300 tehénnel termékenyítettek többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az üszőtermékenyítések száma meghaladta a hatszázat. Á megye termelőszövetkezeteiben közel 21 ezer tehén van törzskönyvi ellenőrzés alatt. Itt is lényeges a javulás, mert az elmúlt évben ennek a felét tartották számon. A kormányprogram hatása nemcsak a szarvasmarhalétszám növekedésével mérhető. A megnövekedett tenyésztői kedv hatással van a takarmánytermesztésre is. Itt azonban azt is el kell mondanunk, hogy ma még nem tartunk ott, hogy kellő képpen tudnánk hasznosítani az állatokban lévő termelőképességet. Kevés még az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés és a húshozam is. Tejnél megyei átlagban az évi 2200 liternél tartunk. Helyesebb takarmányozással a tejtermelés a jelenlegi tehénállománnyal is könnyen 3000 liter fölé emelhető. A növendék hízóbikáknál az utóbbi időben elért napi 900 gramm körüli élősúly gyarapodás minden különösebb erőfeszítés nélkül 1200 gramm fölé is felvihető. Ez azt jelentené, hogy nem 18 hónapos korban adnák le a gazdaságok a hízott bikákat, hanem már 15 hónapos korukban. Ez 3 hónapos tartási, takarmányozási, gondozási költség megtakarítását eredményezné, mely minimálisan is jelentene hízott állatonként 2500 forintot. A megyében 26 termelőszövetkezeti és négy állami gazdasági szakosított szarvasmarhatelep működik. A gondot a szakosított telepeken is az jelenti, hogy nem tudjuk eléggé kihasználni az állatok genetikai tulajdonságait. Szabolcs-Sz-atmárban öt termelőszövetkezet és egy állami gazdaság lépett be a Dália-programba. A tsz-ek állatállománya magyar tarkából, az állami gazdaságé Hertford és annak kereszteződéséből tevődik össze. A sertéstenyésztésben is a szakosított telepek belépési jelenti a fejlődést. Itt már meg kell oldani az iparszerű sertéstenyésztést. A megyében a termelőszövetkezetekben 13, az állami gazdaságokban pedig 2 szakosított sertéstelepet építettek. A termelőszövetkezetekben épített szakosított telepek benépesítése még teljes egészében nem történt meg. Amikor mind a 13 telep teljes kapacitással működik, akkor évente 110 ezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak. A szakemberek előtt köztudott, hogy a szakosított sertéstelepek üzemeltetése milyen fegyelmet követel, A telepek vezetőinek és dolgozóinak az eddigiektől sokkal nagyobb gondot kel] fordítani az új környezet alakította feltételekre, a technológiai fegyelem betartására. Az iparszerű termelés előnyei csak így biztosíthatók. A megye sertésállománya 1973. szeptember 30-ón 495 ezer. Ebből anyakoca 33 ezer. Fejlődést mutat a juhtenyésztés is. Az országos csökkenéshez viszonyítva nálunk emelkedés tapasztalható. Jelenleg az állomány 251 ezer körül mozog. Az anyajuhok száma 130 ezer. A tenyésztési kedv növekedését az hozta magával, hogy a világpiacon kelendő a birka. Különösen keresett a pecsenyebárány. Ahhoz, hogy az állati termék termelést növelni tudjuk, hogy jövedelmezőbbé tegyük ezt az üzemágat, gyökeres változást kell eszközölni a rét-legelő-gazdálkodás- ■ bárr. Egyik legjelentősebb feladat e téren a megtermelt takarmányok időben történő és helyes betakarítása, tarolása, célszerű felhasználása. Ugyan ilyen fontos az állattenyésztési szakismeretek bővítése, a megfelelő szintű és létszámú szakemberek beállítása. Nagy gondot kell fordítani a vezetők és beosztottak továbbképzésére. A szakosított telepek vezető dolgozóinak időben tájékozódni kell a tudomány által kidolgozott legújabb eljárásokról. Oda kell figyelni a szakosított telepeken a párosítás és a szelekció munkáira. A sertésztenyészfés jövedelmezősége érdekében alapvető feladat, hogy az abrak- j takarmányt a gazdaságok | maguk termeljék meg. Ez a j iplenlcffi korülménvek köAz 1973-ban forgalmazott szaporítóanyag mennyisége az előző évekhez viszonyítva jelentős felfutást ért el. 1974-ben további és jelentős növekedést terveztünk. Úgy értékeljük, hogy az oltványok minősége az előző évekhez viszonyítva jelentősen javult, a kiszolgálás kisebb hibáktól eltekintve megfelelő. Ugrásszerűen növekedett a kereslet alma és őszibarack oltványokból, amit kielégíteni nem tudtunk. A faiskolák — saját hibájukon kívül — a jelentkező igényre nem készülhettek fel. 1973-ban 62 termelőszövetkezetnél a még nem termő ültetvényekre adtunk rendszeresen szaktanácsot. Ezt követően tervünk a tanácsadási tevékenység további bővítése. A számos becsi Dó- zéa, 'Csengeti Állami Gazdaság és a napkori Kossuth termelőszövetkezetben a tsz- ek kertész szakemberei és a mi dolgozóink részére metszési bemutatót szerveztünk. Ez alkalomra meghívtuk a Kertészeti Kutató Intézet kutatóját, dr. Mihályffy Józsefet, a téma kiváló ismerőjét. Két egymástól eltérő körzet viszonyai között, külömböző korú ültetvényekben, mutattuk be az „alma-sövények” alakító és termő metszését és beszéltük meg az ezzel kapcsolatos problémákat. Ezentúl a termőkaros, alma, meggy, cseresznye, őszibarack metszése is bemutatásra került 1974-ben a szakmai bemutatókat tovább folytatjuk. A bemutatót fontosnak zött a zárt rendszerű termesz- I tés megvalósításával megoldhatónak is látszik. S- X. tartottuk, mivel tudott dolog, hogy a létesítendő új telepítések 30 százaléka sövény- gyümölcsös lesz. A metszést a termőfelület, a termőegyensúly kialakításának es megtartásának, a szép és jó minőségű piacképes gyümölcs előállításának egyik nagyon fontos eszközének tartjuk. Sokan vannak kik a metszés hagyományos, hosszú időn keresztül begyakorolt módjától — akaratuk ellenére — nehezen tudnak eltérni és az új felfogásokat elsajátítani. Munkánk során hangoztatjuk — bár a termelők nagyobb része tudatában van. — hogy az új telepítésekkel párhuzamosan, esetenként még előbb el kell végezni az arra alkalmas ültetvények korszerűsítését. Nem volna ésszerű és célravezető a „legkorszerűbbre való törekvés* elve alatt a még gazdaságod san üzemeltethető ültetvényeket elhanyagolni. Viszont el kéli Végezni tervszerint a selejtezést, ahol gazdaságos üzemeltetés már nem bizto-, sítható. Csonthéjasok, bogyósok lepitése szükségszerű, hol —■ melyikre jobbak a lehetőségek. Feldolgozó üzemekkel.' értékesítő szervekkel való kooperációra —, telepítési, üzemelési költségekre is — jó lehetőségek vannak, érded mes élni vele, közös érdek. íí agyon fontos felad steals kell tekinteni, hogy a házi- kerti termesztésben növekedjen a csonthéjas és bogyós gyümölcsféleségek területe és terméshozama. Célunk, hogy ne szimpla kereskedelem és szolgáltatás legyen a végzett munkánk, hanem szakmai szeretet és felelősség hassa át, így jobban eleget tehetünk a megyében ránkháruló feladat-: nak. s egyben a kormányhatározat célkitűzéseinek. dr. Papp József Az ország legkorszerűbb mesterséges termékenyíts főállomása A tavaly nyáron felavatott Hajdú-Bihar megyei új mesterséges termékenyítő fő állomás jelenleg a legkorszerűbb az országban, mi több: az egyik legmodernebbül felszerelt egész Európában. A 30 millió forintos beruházási költséggel épült létesítmény feladata Hajdú és Szolnok megye teljes ellátása, három másik — Borsod, Heves, és Szabolcs — megyébe pedig a minősített, javító hatású termékenyítő anyagot szállítják. A múlt év április elsejétől itt kizárólag mélyhűtött anyagot termelnek. Minden ada. got ceruzabélvékony műszalmába csomagolnak, aztán egy jelzőgép rányomtatja a kis csőre a legfontosabb adatokat: a bika nevét, a körzet számát, amelynek ellátásáért az állat „felelős”, a dátumot, egyebeket. A sperna aztán egy mínusz 190 fok belső hő mérséklete, folyékony nitrogénnel bélelt tartályba kerül. (Ha belelógatnak egy 6zal virágot, utána, az porrá törik az ember kezében.) E raktárban egyszerre 800 ezer adag anyag fér el. Az ország egész állománya egy millió tehén... A kép teljessége kedvéért: sertés-, juh. és baromfi termékenyítő anyag előállításával is foglalkoznak itt. A helyszínre szállításhoz hasonlóképpen berendezett, de kisebb tartályokat úgy. nevezett biológiai konténereket használnak. A nagyobb gazdaságok saját inszeminá- tort alkalmaznak, a főállomásnak 16 ilyen dolgozója van. Ezt a munkát — és persze a bentit is — csak nagy ügyszeretettel, hivatástudat, tál lehet végezni, ennek megfelelően az intézet dolgozóinak 85 százaléka 15 éves. vagy régebbi törzsgárdatag. A technikusok egyik legfon. t.osabb prémium feltétele, az úgynevezett vemhességi index, a műveletek egy részét ugyanis — siker hiján — meg kell ismételni. A legjobbak havi ötezer forintot is megkeresnek, de est senki ne irigyelje tőlük. Egy-egy körjárat embere legalább féltucat községet lát el. naponta másfétszáz kilométert vezeti az autóját, és ugyan, estik naponta száz tehénhez nyúl. Közben adminisztrál is, tavaly január elseje óta még többet, mint eddig: 1972 ele. jétől fizetni kell a termékenyítésért, úgyhogy most már a feladóvevényt is ellenőrzi. Az Állatorvosok Világszövetségének szaporodásbiológiai szakosztálya milánói ülé. sén nemzetközi emlékérmet alapított. Azokat a technikusokat tüntetik ki vele, akik a legtöbb és a legeredménye-, sebb mesterséges temékenyij tést végzi. Ezt az érmet nyúj. tolták át a közelmúltban a budaoesti olasz nagykövetségen Gólián Józsefnek, a Haj.- dú jnegyei komódi körzet 8 községben dolgozó inszeminá- torának. aki tavaly 35 ezer tehén mesterséges termékenyítését végezte el. Rác T. Jánog Tervkészítéseink Állami Gazdaságok és Tsz-ek részére. 19« 1970 1971 J972 1973 összesen évek ben ba. Alma 37 74 52 243 809 1215 Csonthéjas 147 20 206 153 101 €27 Bogyós 241 104 102 192 204 843 összesen: 425 198 360 588 1114 2685 _________ Szaporítóanyag forgalmazásunk: 1973 tény 1374 várható db. db Alma vadalanyon 56 800 €0 000 Alma Tip. IV. at 166 210 OOfl Csonthéjas 52 300 83 000 Bogyós 2 349 $00 3 350 000 Szóló 71 400 65 OOP
