Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

«XXI evrOLYAM. a. SZÁM ARA: ! FORINT 1*74. január vasárnap Brüsszelben megnyílt a nyugat-európai kommunista pártok értekezlete Szombaton reggel Brüsszelben megnyílt 21 nyugat-euró­pai kommunista párt tanácskozása az európai tőkés rendszer válságának kérdéseiről, a kommunista pártok teendőiről a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a nemzeti független­ségért, a békéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseiről, a munkás- és demokratikus erők egyesítéséért folyó küzdelem­ről. Házgyári elemekből és hagyományos módszerekkel épülő lakások Nyíregyhá­za- .Jósa varosba». A megye építőiparénak 1974. évi terve Hárommilliárdos munka Párttitkárok Von egy mondat az MSZMP KB 1972 novemberi határozatában, amely a kö­vetkezőképpen hangzik: „A Központi Bizottság kritiku­san megvizsgálta a párt­munka gyengeségeit is. Megállapította, hogy a párt- szervezetek egy része. .. nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségek­kel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget." Pedig erre társadalmi-gaz­dasági életünk egész terü­letén szükség van. Nélkü­lözhetetlen az előrehaladás­hoz. Szükséges tehát, hogy 1 a pártalapszervezetek titká- ■ rai újra és újra bátorítást kapjanak, kezdeményezőb­bekké váljanak, újabb is­mereteket szerezzenek. i Pártszervezeteinknek kez­deményezőbbnek kell len- niök, jobban kihasználva a köz érdekében az önállóság­ból fakadó lehetőségeket. Munkálkodniok kell ezek feltárásán; érvényesítésén, így válik hatékonyabbá a pártmunka, gyakorol hatást a termelőmunka korszerűsí­tésére. Lényeges ez, hiszen, mint azt az 1973 novemberi határozat is megállapítja, nagyon keveset léptünk elő­re az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésében, s növelnünk kell a termelés hatékonyságát. Ezt kell segí­teniük a pártszervezeteknek, így juthatunk közelebb a X. pártkongresszuson kitű­zött célok megvalósításához. Több napos tanfolyamo­kon vesznek részt a párt- szervezetek titkárai Sza- bolcs-Szatmárban. Tanul­nak, behatóan foglalkoznak a pórt politikájával, fontos határozataival, a gazdasági építő munka, az ideológiai munka, a vezetés, a káde­rekkel történő foglalkozás kérdéseivel, a pórtélét, a tö­megpolitikai munka felada­taival. Tanulnak, mélyítik is­mereteiket, hogy színvonala­sabbá váljék a pártvezetés, erősödjék a párt szervezeti, ideológiai, cselekvési egy­sége. Képzik magukat, hogy ezzel is segítsék és ösztö­nözzék a gazdasági és tár­sadalmi vezetőket a követ­kezetesebb munkára, hogy intezívebben segítsék és el­lenőrizzék a termelést, amint azt a X. kongresszus határozata előirja. Tanulnak a párttitkárok, de nem szabad elfeledni: minden megszerzett ismeret annyit ér, amennyit haszno­sítanak, kamatoztatnak be­lőle. így épülhet be a meg­szerzett tudás, ismeretanyag a pártvezetés munkastílu­sába, válhat helyes gyakor­lattá a pártszervezetekben, így tudnak valójában élni azzal a nagyobb önállóság­gá1 s vállalhatják a vele járó ' felelősséget is. farkas Kálmán A tanácskozás részvevői között van Georges Marchais, Enrico Berlinguer és a nyu­gat-európai kommunista pár­tok sok más ismert vezetője is. A tanácskozást — a ven­déglátó Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága ne­vében — Louis van Geyt, a párt elnöke nyitotta meg. A találkozó jelentőségét mél­tatva rámutatott: ezt a ta­nácskozást olyan körülmé­nyek között tartják meg, ami­kor Nyugat-Európa munkás- osztálya, haladó erői fokoz­zák harcukat a monopóliu­mok hatalma ellen. Küzde­nek a demokráciáért, a tény­leges függetlenségéért, Euró­pa biztonságáért, a fegyverzet csökkentéséért, az együttmű­ködés növeléséért a szocialis­ta országokkal és a fejlődő országokkal. Van Geyt megállapította: az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be a nemzetközi életben. A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok, a demokratikus erők harcának eredményeként. Utalt a szocialista országok és az ENSZ viszonyának ren­dezésére. az NDK elismeré­sére. A változások másik ténye­zője a kapitalizmus válságá­nak gyors kiéleződése — han­goztatta a BKP elnöke — és emlékeztetett az energia­problémákra, a pénzügyi válságra, a konjunktúra meg­szűntére, (az infláció növeke­désére, valamint a tőkés vi­lágon belüli ellentmondások éleződésére. BKP elnöke megemléke­zett arról, hogy a kapitalista országok egymás közti viszo­nya Nyugat-Európában ugyancsak megváltozott. Együttműködésük a Közös Piac keretében rendszeressé vált. Ugyanakkor azonban megszilárdult a konzervatív erők összefogása is, akik nemcsak a demokratikus jo­gokat veszélyeztetik, hanem igyekeznek szembeszegülni a nemzetközi enyhülés folya­matával is. Legújabban pél­dául ismét felvetették, hogy Nyugat-Európa teremtse meg önálló nukleáris fegyveres erőit. A BKP elnöke befejezésül leszögezte: a munkásmozga­lomnak, a haladó erőknek a jelenlegi körülmények között növelniük kell összefogásu­kat. az eddiginél is erőtelje­sebben kell harcolniuk a mo- nooóliumok hatalma, a jobb­oldal ellen, a demokratikus változásokért. A tanácskozás első fel­szólalója Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára volt. Ezután Her­bert Mies, a Német Kommu­nista Párt (DKP) elnöke be­szélt. A délelőtti ülésen szó­lalt fel Georges Marchais, az FKP főtitkára is. Megyénk legnagyobb épí­tőipari vállalatának, a SZA- ÉV-nek az 1974 évi terve 790 millió forint. Dolgozói­nak létszáma közelíti az öt­ezret. Lakásból ezret — fe­lét Nyíregyházán, a többit pedig a megye többi városá­ban — építenek. Szabolcs- Szatmáron kívül Hajdú-Bi- harban és Borsod megyé­ben is dolgoznak. Befejezik ebben az évben többek között Mátészalkán a 200 millió fo­rintos költséggel épülő Szat- már Bútorgyár építését. Vé­geznek az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében a rekonstrukciós munkákkal. Fehérgyarmaton és Nyírbá­torban hozzálátnak egy-egy 500 vagonos hűtőtároló épí­téséhez. Mátészalkán a kö­töttárugyár egyedi nagy be­ruházását is a SZÁÉV végzi. Egyedi beruházásként végzik a szovjet—magyar kooperá­cióban épülő Testvériség gáz­vezeték Beregdaróctól Le- nmvárosíg húzódó szaka­szát. Ez évi terveikben ez 80 milliós tétellel szerepel. Eze­ken kívül építenek iskolákat, óvodákat. A Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat 1974-ben kétezres dolgozói létszámmal 460 millió forin­tos termelési terv megvaló­sítását tűzte ki célul. A vál­lalat elmúlt évi terve 374 millió volt. Jelentősebb mun­káik a megyeszékhelyen: a vízmű II. építése. Ez 60 mil­liós termelési tevékenység. Kiemelt feladatként kezelik a Sóstó fejlesztésében vál­lalt munkát. Befejezik a MÁV részére a pályafenntar­tási főnökség építkezését. To­vább folytatják a 16-os és a 17-es lakókörzet közművesí­tését; megépítenek három­száz minigarzont. Mátészal­kát új tejporgyárral és a tej­üzem rekonstrukciójával, a MOM további építésével és a MÁV-nak végzett munkák­kal gazdagítják. Nyírbátor­ban ipari vasútat fektetnek le. csatornáznak és gabonasí- lót húznak fel. Záhonyban 62 milliós beruházási értékkel bővítik a MÄV szociális és üzemi létesítményeit. A zá­honyi átrakókörzethen pedig 56 millióért ipari létesítmé­nyeket adnak át. Dolgozóik nemcsak a megyében, ha­nem a szomszédos Hajdúban és Borsodban, valamint Csehszlovákiában tevékeny­kednek. A Nyíregyházi ÉPSZER Vállalat ezerötszáz dolgozó kollektívával 228 milliós ter­melési terv teljesítésével já­rul hozzá a megye gazdago­dásához. Lakásokat építenek Nyíregyházán a Krúdy Gyula utcában. Ezekből a harma­dik negyedévben százhúszat már át is adnak. Tizennégy millióért bővítik a Vörös Ok- tóber ruhagyárat Uj gyártó­csarnokot adnak át a ME- ZŐGÉP-nek. Mátészalkán 42 lakás kulcsátadását teszik lehetővé. Kisvárda lakás­gondjainak a megoldását 216 lakás átadásával segítik. Be- feiezik Fehérgyarmaton a HÓDIKÖT új telepének az építési munkálatait. Nagykál- lóban még az első negyedév­ben hozzálátnak a Magyar Posztógyár 26 milliós beru­házásához. Első ütemként még ez évben átadnak egy ezerötszáz négyzetméteres üzemcsarnokot. A Közúti Építő Vállalat éves terve 210 millió forint körül alakul. Befejezik a 4- es főközlekedési út Ujfehér- tó—Nyíregyháza Tünde utca közötti szakaszát. Ezt a sza­kaszt a felüljáróval együtt az első félévben adják át. Folytatják a Mátészalka—Ti- szabecs közötti összekötőút Penyige—Fehérgyarmat kö­zött szakaszának korszerűsí­tését. A korszerűsítésre itt 40 millió forintot költenek. Bekötő utakat építenek köz­ségekbe és településekre 50 millió forintért. Termelőszö­vetkezeteknek az AGROBER megbízása alapján mintegy 45 millió forintért valósíta­nak meg bekötő és üzemi Utiikät A NYIRBER a lebonyolí­tója többek között a 180 mil­liós kisvárdai kórház, a 75 milliós Nyírségi Nyomda, a 30 milliós megyei könyvtár építkezésének, melyek 1975- ben kerülnek átadásra. A száznyolcvan lakásos mini­garzont, a tiszavasvári lakás- építkezést, a nyíregyházi húsz tantermes, közel két­száz személyes tanműhély- lyel és 300 diák befogadására alkalmas MüM ipari tanuló intézetet, a csengett két óvo­dát, és számos létesítményt még ebben az évben birtok­ba vehetik a megrendelők. A Nyírségi Tervező írod* 14,5 milliós „tervvel” dolgo­zik 1974-ben. ök tervezik 'a megyei művelődési hazat Nyíregyházán, Nagykálloban a magyar posztóipar részere gyártelepet, Nyírbátorban gyógypedagógiai intézetet, Mátészalkán váró« művelő­dési házal. A KEV1ÉP nyíregyházi főépítésvezetősége 64 millió« termelési tervvel dolgozik a megyében. Állami célcsopor­tos beruházásként valósíta­nak meg Gávavencsellőn két öintözőfürtöt. Számos más be., ruházassa! együtt tovább dolgoznak a Kisvárdal szennyvízrendszer tovább­építésén. A. Tiszamenti Termelőszö­vetkezetek Építőipari Közé» Vállalkozása 80 milliós terv-* feladatot valósit meg ebbe*í az esztendőben. Százhetven-: négy lakást építenek Nyir-> egyházán. Elkezdik Kisvár.: dán a baromfifeldolgozó üzem építkezéseit, rbránybaw szakosított szarvasmarha és sertésteleppé építik át a ter­melőszövetkezet korábban épült állattenyésztési komp­lexumát. Az ipari szövetkezetek közül tizenhét folytat kisebb’ nagyobb volumenű építőipari tevékenységet. Együttes ter­melési értékük az elmúlt év­ben már meghaladta a 35« millió forintot, s ez 1974-ben előreláthatóan több. mint 37« millió lesz. Sokrétű munká­juk mellett elsősorban a fo­kozódó ütemű kislakásépítés a jelentős: Ebben az évben a megyei ipari szövetkezetek 400 lakás átadását tervezik. A megye területén tevé­kenykedő TÖVÁLL-ok 159 milliós termelési tervvel dol­goznak. A tanácsok költség- vetési üzemei 100 millió fo­rintos értékben teljesítenek építőipari feladatokat. Jelen­tős még a termelőszövetke­zetek építőipari kiegészítő te­vékenysége. Nem lehet szá­mításon kívül hagyni a ki«J ipart sem. összességében megyénkben a fő- és mellék építőipari te­vékenység a múlt évi 2 mil­liárd 806 millióval szemben 1974-ben eléri a 3 milliárd forintos termelési értéket. Le Dúc Tho nyilatkozata Le Duc Tho. a VDP Poli­tikai Bizottságának tagja a pá. rizsi megálla 'jdás évforduló­ja alkalmából interjút adott Tóth Pálnak, az MTI és a Népszabadság hanoi tudósító­jának, amelyben a párizsi vietnami megállapodások a1 bírásának jelentőségét mél. tóttá, a vietnami nép első bé­keévében elért eredményei­ről adott számot. A nyilat­kozat foglalkozott a vietnami nép és a magyar nép kap­csolataival is. Erről Le Dúc Tho többek között a követke­zőket mondotta. — Megragadom az alkaL hdszem, hogy a magyar nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköz- társaság kormányának veze. tése alatt, továbbra is támo­gatja a vietnami nép forra­dalmi harcát, annak új sza­kaszában. Szívből kívánom, hogy a magyar nép úiabb ég még nagyobb sikereket ér­jen jel a negyedik ötéves terv teljesítésében és minél előbb fejezze be Magyarországon a szocializmus teljes felépíté­sét. A magyar sajtó olvasói, nak sikereket, sok-sok bol­dogságot és nagyon jó egész, séget kívánok. mat. hogy a Vietnami Dolgo­zók Pártja és a VDK kor. mánya nevében, a legszebb érzésekből fakadó őszinte kö- szönetemet fejezem ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak. a Magyar Népköztársa, ság kormányának és . a ma­gyar népnek azért az odaadó támogatásáért, azért a felbe­csülhetetlenül értékes és ha­tékony segítségéri amit az amerikai imperializmus el­len honmentő harcunkhoz, nyújtott, ég mai forradalmi küzdelmünkhöz nyújt. — A vietnami nép nagyra értékeli, hogy Magyarország aktívan a dél-vietnami nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságában annak érdeké, ben tevékenykedik, hogy hozzájáruljon a párizsi meg. állapodás pontos és szigorú végrehajtásához. Szilárdan Befejeződtek a munkásőr-egységgyűlések Szombaton befejeződtek Szabolcs-Szatmárban az ün­nepi munkásőr egységgyűlé­sek. amelyeken értékelték a munkásőrök 1973. évi tevé­kenységét elismeréseket ki­tüntetéseket nyújtottak át a legjobbaknak. Január 26-án a nagykállói járásban a II. Rákóczi Fe­renc munkásőregység gyűlé­sén részt vett Nagy György, a munkásőrség országos Pa­rancsnokának első helyette­se. Csepelyi Tamás, a megyei párt vb tagja a járási párt- bizottság első titkára Kiss Barna a munkásőrség járási parancsnoka ismertette az egység munkáját. Az ünnep­ségen a munkásőrségben 15 éven át végzett munkájáért Győző Istvánnak a Szolgálati érdemérem kitüntetést adták át. A kitüntetés 10 év szolgá­lat után adományozható fo­kozatát kapta Sovány Béla munkásőr. Egy „Kiváló pa­rancsnok” és két ..Kiváló munkásőr” kitüntetést is át­adtak. Vasárnap a megyei törzs és közvetlen szakalegységei előtt értékelték a járási-várét. es egységgyűléseket, s meg­határozták r vezetés felada­tait A megyed törzsben és szakalegységben dolgozó munkásőrök többsége nem­csak egy esztendő munkájái tekintheti át: soraikban sok olyan munkásőr tevékenyke­dik. akik az alakulástól nap. jainkig több, mint másfél év­tizede viselik az acélszürke egyenruhát. Köztük többen üzemek, intézmények élén gazdasági vezetői munkájúk mellett vállalták a munkás, őrségben a szolgálatok. Azok­nak akik tizenöt iUetaa tia éve léptek a munkásőrség soraiba, a munkásőrség or. szagos parancsnoka a Szol­gálati érdemérem kitö etést adományozta: Bírták linos. Bojtos István, Dragony Jó. nos, Cseke Róbert, Illés Jó­zsef, Nagy János, dr. SzubóL. esi Sándor, Dózsa Ede, Já­vor Zoltán. Kiss János. Ny!t. rai János, Petrus István, Szántó János műnk. őrök­nek (15 év után). Bódi ML hály. Döbránszkí István. Ja­kab Imre. Kása János, Szé­kely Elemér munkátőröánejg R«év otánk l I (sígér — téfllj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom