Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

LAPÜWK TARTALMÁBÓL! VIIÍ6 PRO LITTÁRfAI, EGYESÜLJETEK! Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xxxi. Évfolyam, 19. szám ARA: 80 FILLER 1974. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK A rádió é» a tv jövő heti műsora ’ (4. oldal) A tatarozás ,,tatarozása“ ■5 oldal) Jelentős tömegsport- tevékenység megyénkben ■7 oldal) • • Üzemi iskolák Valljuk, hogy a szocializ­mus a művelt emberfők so­kaságát igényli. Csakhogy nem elég vallani, hinni vala­mit. Valóraváltásáért tenni kell. Cselekedni azért, hogy a korszerű termelőerőket, gé­peket, berendezéseket jól kihasználjuk, modern, a vi­lágpiacon is versenyképes termékek kerüljenek ki Sza- bolcs-Szatmór nagyüzemei­ből, az iparból és az élelmi­szer-gazdaságokból egy­aránt. Es cselekszünk ezért? Saj­nos keveset. Tapasztalhat­juk, hogy újratermelődőben van az analfabétizmus, hogy sok azoknak a fiataloknak a száma, akik nem végezték el a nyolc általánost, nem rendelkeznek szakképzett­séggel, s mégis ott vannak a milliókat érő gépek mellett. Ök irányítják. Vajon jól, helyesen, felelősségteljesen? És egyre szaporodnak a kér­dőjelek. Ha azt akarjuk, hogy a fejekben is felépüljön a szo­cializmus — ennek mérhető hatása van az anyagiak gya­rapodásában is - akkor új­ra iskolapadokba kell ültet­ni azokat, akiknek erre szük­ségük van. Ez érdeke az egyénnek, de érdeke a vál­lalatnak is. Különösen a munkások is­kolázására van n<vy szük­ség. Sajnos, az elmúlt év­ben sem történt jelentős előrelépés e területen. A szervezett dolgozóknak fele rendelkezik csak a nyolc ál­talánossal, s aggasztó, hogy a 20-30 éves munkások kö­zött is még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem rendelkeznek a nyolc álta­lánossal. A társadalmi, gaz­dasági szervezetek törekvé­seinek ellenére a múlt év­ben csak 1174 dolgozó irat­kozott be az általános is­kolába. Bíztató, hogy a kö­zépiskolában tanuló felnőtt dolgozók száma 4012, s többsége munkás. Ez fejlő­dést mutat a tavalyihoz ké­pest. De még nem elég! Többet kell tenni mind a gazdasági, mind a pórt- és társadalmi szervezeteknek. Seqíteni anyagiakban, er­kölcsiekben ezt az ügyet, mert a vállalatokat is segí­tik vele. Vannak jó példák erre. Kihelyezett üzemi iskola mű­ködött vagy működik a víz- üqyi igazqatóságnól, a MÁV- nál, az IKSZV-nél. az ÉP- SZpR-nél, a KEMÉV-nél. Nagyon fontos feladatot segítenek az igazgatók, a párttitkárok, szakszervezeti és KISZ-titkárok, ha az isko­láztatás ügyét szorgalmaz­zák, ha segítik ilyen kihe­lyezett osztólvok szervezését, működését. S akik ezekben ez osztályokban vállalnak tanítást, valóban a munkás­ság felemelkedéséért cse­lezted nek. U. Brezsnyev fogatta 1,71 Iszmail Fahmit Félmilliárdos érték Naponta 1800 pár férficipő készül a Szabolcs Cipőgyárban, Minőségi vizsgálat a RACITÄ-ban, az exportszállítás A megbeszélés során a fe­lek megelégedéssel nyilat­koztak a szovjet—egyiptomi baráti kapcsolatok fejlődésé­ről, ami megfelel az 1971. má­jus 27-én megkötött barátsá­gi és együttműködési szerző­désnek. A jelenlegi közel- keleti helyzetből és a békés rendezés feladataiból adódó kérdések megvitatásánál a felek hangsúlyozták a Géni­ben megkezdett békekonfe­rencia fontos jelentőségét. Iszmail Fahmi — mint je­lentettük — hivatalos baráti látogatáson van a Szovjet­unióban. ★ Anvar Szadat egyiptomi elnök délelőtt befejezte tár­gyalásait II. Hasszán marok­kói királlyal és sajtóértekez­leten számolt be arabközi kőrútjának eredményeiről, majd hazarepült Kairóba, ahová a délutáni órákban ér­kezett vissza. A két ország közötti áru­csereforgalmat az 1968-ban megkötött és 1973 végéig ér­vényes, de 1974-re automati­kusan meghosszabbodó meg­állapodás szabályozza. A két ország közötti áruforgalom el­számolás kliring dollárban történik. 1972-ben Magyaror­szág exportja 12 millió, im­portja 10 millió dollár körül volt. 1973-ban a magyar export több mint 70 száza­lékkal az import pedig 20 százalékkal haladta meg az előző évit. Exportunk ilyen növekedésében a főbb ma­gyar exportcikkek kedvező konjukturális áralakulása és a növekvő almaszállításaink játszottak jelentős szerepet. Magyarország főleg hengerelt árut, alumínium termékeket, továbbá timföldhidrátot, acélcsöveket, bort és mézet szállít Finnországba. Dr. Szirmai Jenő. az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgatója. Hoffman Jó­zsef, az OTP vezérigazgató­helyettese és az OTP több vezető munkatársa szerdán Nyíregyházára látogatott. A vendégek a megyei ! írtbi­zottságon megbeszélést foly­tattak dr. Tar Imrével, a me­gyei pártbizottság első titká­rával. Kállai Sándorral, a megyei pártbizottság titkárá­val és dr. Cimbalmos Bélá­val. a megyei tanács általá­nos elnökhelyettesével. Sza­Szadat a sajtóértekezleten kijelentette, hogy körútja, amelynek célja a háború ide­jén kikovácsolódott arab egy­ség további megerősítése volt, teljes sikerrel zárult. Az el­nök elmondotta, hogy benyo­mása szerint Szíria kész a csapatok szétválasztásának megtárgyalására , Izraellel, ugyanúgy, mint Egyiptom tette. A katonai felszültség megszüntetése a Golan-ma- gaslatokon feltétlenül szük­séges a genfi békekonfe­rencia felújításához. Ezután valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie a békekon­ferencián, beleértve a Pa­lesztinái nép törvényes kép­viselőit is, akiknek a nevé­ben egyetlen ország sem szólhat. Szadat elismeréssel szólt az Egyesült Államok magatartá­sának megváltozásáról a kö­zel-keleti kérdésben és külön (Folytatás a 2. oldalon) Magyarország Finnország­ból a legnagyobb mennyi­ségben cellulózét, és kü­lönféle papíripari termé­keket, ezen kívül ki­sebb mennyiségben vegyi alapanyagokat, műszálakat, marhabőrt, továbbá alkalman­ként komplett gépi berende­zéseket vásárol. Finnország­ból importáltuk az elmúlt években a csepeli és lábatlani papírgyárak rekonstrukciójá­hoz szükséges berendezések döntő részét. 1974-ben Finn­ország szállítja nekünk a du­naújvárosi hullámpapírgyár berendezését, Magyarország pedig a lahti hőerőmű gene­rátorait készíti el Finnország részére. 1969. október I-én a két ország képviselői ötéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá. bolcs-Szatmár és az OTP ve­zetői kölcsönösen tájékoztat­ták egymást megyénk lakás- programjának eddigi teljesí­téséről. a hitelpolitika meg­valósításáról, a tanácsok és az OTP együttműködéséről és az ezzel kapcsolatos fel­adatokról. Dr. Szirmai Je ő és kísére­te ezt követően ellátogatott az OTP megyei igazgatóságá­ra, ahol Bojtos István, az J OTP megyei igazgatója szá- I molt be a takarékpénztári munkájáról. Továbbra is jelentős érté­ket állít elő Szabolcs-Szat- már megyében a cipőipar. A két tanácsi' könnyűipari vál­lalat és az öt ipari szövetke­zet együttes termelése, illet­ve árbevétele már jóval meg­haladja a félmilliárd forint értéket, s több. minit 2 millió 630 ezer pár lábbelit — cipőt csizmát, strandszandált — ál­lítanak elő. E mennyiség te­kintélyes része, mintegy fe­le, az export. Európa-szerte de a tengerentúli országok­ban is ismerik már a szabol­csi cipőipar termékeit. Ebben a hagyományos sza­bolcsi iparágban a legna­gyobb karriert talán a raka- maziak futották be. Terme­lési értékben r tavalyi 170 millióra újabb II millió fo­rintot tesznek. Az elmúlt év­ben már 707 ezer pár lábbe­lit gyártottak. Az idén csu­pán azért kevesebb a meny- nyiségi tervük, mert mintegy 100 ezer pár csizma is ké­szül, s így az összes termelés csak 660 ezer pár lesz. A ter­melési érték növelését a RACITA-ban a nagyfokú gé­pesítés, a rugalmas piackuta­tás biztosítja, amelyet a ki­váló minőségű exporttermé­keivel meg is tart. A SZABOLCS Cipőipari Vállalat idei tervezett ter­melési értéke százhúsz­millió forint, öt-tíz millióval több a tavalyinál. Tízezer párral készítenek többet és így megközelítik ebben az évben a félmilliós nagyság­rendet. Kapacitásának na­gyobbik felét már szerződé­sileg lekötötte. A belföldi termékek mellett exportál is. legnagyobb megrendelőjük az idén is a Szovjetunió. Az első tízezres tétel még ja­nuárban elkészül. Lényegében új .verseny­társ” a szakmában a gyorsan fejlődő Nyírbátori Auróra Cipőipari Vállalat. 1974-ben 750 ezer pár a terv. Benne van ebben természetesen 130 ezer pár strandszandál is, amely a tavalyih z hasonló mennyiség. Kelendő áru, ha alapanyag lenne hozzá többet is készíthetnének. Eddig 1973-ban 580 ezer párat, az idén 620 ezer párat készíte­nek. Eddig csak ebből szállí­tottak exportra, az idén már előtt. a bőrlábbeliből is. A lengye­lek az első félévre kérnek 20 ezer párat, a belgák pedig a második félévre ötezret. Partnereik maradtak a ro­mánok és jelentkeztek a bul- gárok is. Az idén újabb 6,6 millió forintot költenek kor­szerű gépek beszerzésére, ami a termelékenység növe­lését teszi lehetővé. A fejlődésben az idén a rekordot a Nagykállói KAL- LUX Cipész Szövetkezet éri el. A termelési érték itt a ta­valyi 36 millióról 65 millió forintra növekszik, a tényle­gesen elért 167 ezer párról 300 ezer párra növelik a mennyiséget. Nem minden alap nélküli ez a terv. hiszen az elkészült új üzemházban erre lehetőség nyílik, ahol a létszámot is közel har­minccal növelik. Két új sza­lagon a napokban kezdték meg a termelést. Igaz. még csak kézi munkával, mert a gépek még ezután érkeznek. Beszerelésükre ánrilisig sor kerül, s attól kezdve indul meg a teljes termelés az új üzemben. Fejlődésének fontos határ­köve lesz 1974 a Nyíregyházi Cipész Szövetkezetben, a Gá- vavencsellöi Viktóriában, jár vulnák a feltételek a Kisvár. dai Cipész Szövetkezetben is. A nyíregyházi cipészeknél ez évben fejeződik be a költöz* ködés, véglegesen ott hagyják a Sip utcai régi üzemházat. A Csályi Ferenc utcai új te­lephelyen ez évben még 6,5 millió forintot ruháznak be, részben épületre, másrészt gépekre. Mintegy négymilliós felfutással, idei tervük eléri az ötvenmilliót és 187 ezer párral szemben 200 ezer pár lábbelit készítenek. Kapacitá­sukat szinte teljes mértékben az exporttevékenység köti le. Partnereik jelenle0: Szovjet­unió — mint legnagyobb vá­sárló — majd következnek a lengyelek, franciák angolok, hollandok és a nyugat-néme­tek. A Viktória Cipőipari Szö­vetkezet idei árbevételét mintegy 42 millió forintra tervezte, amely «" lel több a tavalyinál. A termelést 40 ezer párral növeli és így el­éri a 200 ezres nagyságren­det. Az idén f-'—ik be az üzem rekonstrukciós mun­káit, a már tavaly megren­delt korszerű gépek beszere­lésével. Ugyanakkor az üzem udvarán létesítenek egy kor­szerű javítóműhelyt is. A jóval több, mint három­ezer embert foglalkoztató szabolcsi cipőiparban az idén mintegy hetvenmillió forint­tal növekszik a termelési ér­Dr. Biró József Finnországba utazott Szerdán reggel Finnországba utazott Bíró József külke­reskedelmi miniszter. Finnországi tárgyalásai során külkeres­kedelmi miniszterünk megbeszéléseket folytat Jermu L^ine finn külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Áttekintik a magyar- finn kereskadelmi forgalom és a gazdasági, ipari, műszaki együttműködés alakulását, és megvitatják hogy milyen ke­reskedelempolitikai intézkedésekkel segíthetik elő a két or­szág hatóságai a gazdasági kapcsolatok további fejlődését. Dr. Bíró József előreláthatólag találkozik a finn politikai és gaz­dasági élet több vezetőjével. Dr. Szirmai Jenő látogatása Nyíregyházán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke és Andrej Gromiko külügyminisz­ter szerdán fogadta Iszmail Fahmit, az Egyiptomi Arab Köz­társaság külügyminiszterét. megyénk cipőiparából Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom