Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

f. oláa? K^Ef-StÄGYÄftOTlSZX« KÖZLEIÉMY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai kb-titkárainak értekezletéről Moszkvában január 22—23- án megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai KB-titkárai- nak értekezletét amelyen resztvettek: a Bolgár Kom­munista Párt. a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Német Szocialista FTségpárt. a Ku­bai Kommunista Párt. a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártjának kép­viselői. Az értekezletet Mihail Szuszlov. az SZKP PB tagja, a KB titkára nyitotta meg bevezető beszédével. Az értekezleten felszólal­tak: a Bolgár Kommunista Párt részéről — Borisz Vel- csev, a BKP PB tagja, a KB titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről — Pul­idé Árpád, az MSZMP KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről — Horst Dohlus. az NSZEP KB titká­ra; a Kubai Kommunista Párt részéről — Izidoro Mal- mierca Peoli. a Kubai KP KB titkárságának tagja; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről — Sz. Zsalan- Azsav, a MNFP PB tagja, a KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részé­ről — Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titká­ra; a Román Kommunista Párt részéről — Gheorghe Pana, az RKP Végrehajtó Bizottságának és állandó el­nökségének tagja a KB tit­kára; a Szovjetunió Kommu­nista Pártja rés- >61 — Ivan Kapitonov, az SZKP KB tit­kára: Csehszlovákia Kom­munista Pártja részéről — Frantísek Ondrich. a CSKP KB titkára. Az értekezleten a résztve­vők kicserélték tapasztalatai­kat a pártépítés időszerű problémáiról, és e problémák gyakorlati megoldásáról az értekezleten részt vevő test­vérpártokkal. A résztvevők leszögezték; az egész történelmi fejlődés arról tanúskodik, hogv a szo­cialista és kommunista épí­tés feladatai és méretei nö­vekedésének megfelelően fo­kozódik a marxista—leninis­ta pártok vezető szerepe. Az pedig, hogy a párt hogyan tölti be a munkásosztály és a dolgozók poliíikai vezető­jének szerepét, döntő mér­tékben magának a pártnak a szilárdságától, a párton be­lüli kapcsolatok jellegé­től és szervező tevékenységé­nek hatékonyságától függ. Nagy figyelmet szenteltek az értekezleten a taglétszám növekedésének, a minőségi arányok további javulásának. Hangoztatták, hogy követke­zetesen be ke'1 tartani a de­mokratikus centralizmus el­vét. mint az eszmei és a szervezeti egység a’-mját. A találkozó során a résztvevők kicserélték a párton belüli demokrácia fejlesztése a kol­lektív vezetés, az aktivitás fokozása é6 a párti egyelem szilárdítása terén szerzett munkatapasztalataikat. Meg­vitatták továbbá a káderpo­litika. a gazdasági és a kultu­rális énítés, az állami és a társadalmi szervezetek poli­tikai irányítása kérdéseit, va­lamint a párt és a munkás- osztály, a párt és a dolgozók közötti kapcsolatok szilárdí­tása formáinak és módszerei­nek tökéletesítésével kap­csolatos kérdéseket. A moszkvai értekezlet résztvevői egyöntetűen meg­állapították: a történelmi gyakorlat meggyőzően bi­zonyítja. hogy a pártélet le­nini normái, amelyeket a testvérpártok a mad követel­ményeknek és tevékenységük konkrét feltételeinek meg­felelően alkalmaznak, in­ternacionalista jellegűek és mind máig érvényesek. Az értekezlet résztvevői rámutattak arra is. hogy nagy jelentősége van a kom­munista és munkáspártok közötti két és többoldalú kapcsolatok szélesítésének, a szervező és a pártmunka kérdéseivel kapcsolatos kon­zultációdnak és tapasztalat­cseréknek. valamint annak, hogy a pártépítés Időszerű problémáit kollektiven dol­gozzák ki és vitatják meg. Az értekezlet termékeny és elvtársias légkörben folyt le. TOKIO Orvosi vélemény szerint folyamatos kezelésre van szükség ahhoz, hogy meg­szüntessék Tanaka miniszter­elnök idegi eredetű arctorzu­lását. Ennek érdekében Ta- nakának a minimálisra kell csökkentenie hivatali tevé­kenységét. A szerdán megej­tett vizsgálat után a minisz­terelnök orvosa újságíróknak kijelentette, nem konstatált lényeges változást Tanaka ál­lapotában. Véleménye szerint a hónap végén meg kell kez­deni az intenzív kezelést, el­lenkező esetben komplikáci­ók állhatnak elő. CARACAS A Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy döntött, hogy 1974-ben ösz- szehívja a párt kongresszusát. Az előkészítő bizottság febru­ár első felében terjeszti aján­lásait a KB elé. (ADN) CAP CANAVERAL dése nem veszélyezteti a há­rom űrhajós életét, mert más vezérlő berendezések is ren­delkezésükre állnak. TEHERÁN Kedden hivatalosan közöl­ték, hogy a biztonsági erők­kel vívott tűzharcban hétfőn életét vesztette az az iráni gerilla, aki tavaly nyáron megkísérelt felrobbantani egy olajfinomítót Abadanban. Az akkori akció során két sze­mélyt megölt és mintegy har­mincat megsebesített (AP) TERRACE Terrace közelében lavina temetett be kedden egy ben­zintöltő állomást és a hozzá­tartozó kávézót. Eddig négy halottat sikerült kiásni a hó alól, egy személyt súlyos ál­lapotban kórházba szállítói­ak. A hatóságok szerint to­vábbi hét-nyolc személy tar­tózkodhatott a benzinkútnál a szerencsétlenség időpont­jában. A térbeli helyzet biztosítá­sában döntő szerepet játszó giroszkóp ismétlődő meghi­básodása miatt esetleg már három nappal a tervezett 85 napos határidő lejárta előtt visszatér a Földre a Skylab amerikai űrállomás harma­dik személyzete. A berende­zés hétfőn és kedd hajnalban többször is kihagyott, ezért a houstoni központ úgy ren­delkezett, hogy a leszállásnál közreműködő New Orleans hajó már vasárnap induljon útnak a Csendes-óceán ki­jelölt körzetébe. A stabilizá­ló készülék elégtelen műkö­BUENOS AIRES Huszonnégyórás sztrájkkal válaszoltak az El Teniente rézbánya munkásai a chilei katonai junta által alkalmazott terrorra. A megtorlások, vala­mint a magas adók és az egy­re növekvő drágaság ellen tiltakoztak. A Chile—Films elnevezésű állami filmtársa­ság munkásai és alkalma­zottai ugyancsak sztrájkba léptek, hogy ily módon tá­masszák alá szociális követe­léseiket Bizalmatlansági indítvány a francia nemzetgyűlés előtt A francia nemzetgyűlés szerdán délután folytatta a kormány pénzügyi politikájá­nak megvitatását. Az esti órákban a kommunista, a szocialista és a baloldali ra­dikális (baloldali radikális- szocialista mozgalom) képvi­selők bizalmatlansági indít­ványt terjesztettek elő a kor­mánnyal szemben. Az indít­vány rámutat arra, hogy a kormány gazdasági és pénz­ügyi politikája csődött mon­dott, az egyre növekvő ár­emelkedések még jobban ki­élezik a szociális igazságta­lanságokat, a kormány pedig nem hajlandó felvetni a par­lamentben a bizalmi kérdést, pedig azt indokolttá tenné a helyzet súlyossága, s a most hozott, és messzemenő hatá­sú intézkedések. A baloldali képviselők épp ezért azt ja­vasolják a nemzetgyűlésnek, hogy vonja meg a bizalmat a kormánytól. Előzőleg Robert Ballanger, a kommunista képviselőcso­port elnöke beszédében rá­mutatott, hogy a frank le­begtetése nyomán bekövetke­ző további áremelkedések még jobban csökkentik majd a bérek és a fizetések vásár­lóerejét. Servan-Schreiber, a centra­lista redikálisok (radikális párt) elnöke főleg azért bí­rálta a kormányt, mert a frank lebegtetésével még jobban aláásta a Közös Piac kohézióját. A vita folytatódik, s a bi­zalmatlansági indítvány fe­letti szavazásra előrelátható­lag pénteken kerül majd sor. ★ Párizs: A francia nemzeti bank kedden is csak jelentős dolláreladásokkal tudta meg­védeni a párizsi valutapia­con a frank árfolyamának még elfogadható, mintegy 4,5 százalékos csökkentését. Ér­tesülések szerint a nemzeti bank a lebegtetés életbe lé­pése óta eltelt két nap alatt 130 millió dollárt adott el a frank támogatására. Kínai diplomata kiutasítása a Szovjetunióból A Szovjetunió külügyml- nisztéruma erélyesen tiltako­zott Liu Hszin-Csuannál, a Kínai Népköztársaság moszk­vai nagyköveténél azzal kap­csolatban, hogy Kuang Heng- Kuang, a nagykövetség at­taséja, a diplomáciai státus­sal összeegyeztethetetlen te­vékenységet fejt ki. A szov­jet külügyminisztérium az attasét nem kívánatos sze­mélynek nyilvánítót Igi és ki­utasította a Szovjetunióból. A Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének szóban forgó attaséját a szov­jet állambiztonsági szervek január 19-én a szibériai Ir- kutszkban tartóztatták le, amikor a kínai diplomata megkísérelte, hogy katonai jellegű kémadatokat vegyen át egy szovjet nőtől. Megál­lapítást nyert, hogy az attasé már korábban is kémkedett a Szovjetunió területén. L. I. Brezsnyev fogadta Iszmail Fahmít (Folytatás az I. oldalról) méltatta Kissinger külügy­miniszter érdemeit a közve­títésben. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai politi­kának ez az irányzata folyta­tódik, s akkor „minden po­zitív lépésre mi is pozitív lépéssel válaszolunk' —mon­dotta az egyiptomi elnök. Szadat ismét hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztásról szóló megállapodásnak nin­csenek titkos záradékai és garanciája csupán az arab nép és a hadsereg eltökéltsé­ge. Hangsúlyozta, hogy a Szuezi-csatoma újramégnyi- íása kizárólag Egyiptom belügye, október 16-a óta azonban már foglalkoznak a kérdéssel. Az egyiptomi elnök végül szólt néhány igen óvatos szót a tervezett tunéziai—líbiai egyesülésről is. Szerinte ma még korai volna megjósolni, hogy ez az egyesülés veszé­lyezteti-e Egyiptom és Líbia tervezett unióját. Az izraeli katonai parancs­nokság bejelentette, hog> csapatai megkezdték harc: technikájuk kivonásét s Szuezi-csatoma nyugati part­járól. A páncélosok visszavo­násával és a több százezei akna felszedésével egyidejű­leg megnyitották a Szuezi f Kairóval összekötő műutat £ forgalomnak, s egyiptomi rímerttőáutók máris átszállí- 7 töttak' 300 sebesült'katonát a ,* -kairói kórházba. Eközben £ műút 101-es kilométerkövé­nél Egyiptom és Izrael kato­nai képviselői folytatták a esapatszétválasztás technikai kérdéseinek megvitatását. A szovjet-kubai gazdasági kapcsolatokról Moszkvában a napokban tartották a szovjet — kubai gazdasági és tudományos-mű­szaki kormányközi bizottság negyedik ülésszakát. Megvi­tatták, hogyan haladnak an­nak a megállapodásnak a végrehajtásával, amelyet 1972 végén a szovjet vezetők kez­deményezésére írtak alá. A szovjet—kubai kapcso­latok jelene magában foglal­ja a korábbi években kiala­kult együttműködés elmélyíté­sét például a kubai energeti­ka, a kohászat, a halászat, a cukor-, a textil- és a vegy­ipar fejlesztésében. Az együttműködés kiterjed új területekre is, mint a vasút és a kikötők rekonstrukciója, ipari objektumok létesítése. Ugyancsak először került sor a tervegyeztetésre az 1976— 80-as évekre. A kubai vezetők nemegy­szer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség a világ népeinek szo­lidaritása nélkül nehezen győzhetett volna a kubai for­radalom és nehéz lett volna megőrizni vívmányait. Az imperialista erők gaz­dasági blokádja és a fegyve­res provokációk, szabotázsok, diverziók megpróbáltatsaiból Kuba megerősödve került ki. Az elmúlt 15 év alatt a kubai nép — barátainak támoga­tásával — jelentős eredmé­nyeket ért el az anyagi-tech­nikai bázis megteremtésében. A vilamosenergia termelés több mint háromszorosára nőtt, jelentős eredmények születtek a kohászatban, a gépiparban, korszerű alapo­kon átszerveződött a mező- gazdaság. Most kerül sor a legfőbb, a hagyományos ágazat, a cukoripar rekonstrukciójára. 1980-ig korszerűsítenek min­den cukorgyárat. A Szovjet­unió nemcsak új berendezé­sekkel segíti ezt a nagy mun­kát. hanem közreműködik a tervező és építő-szerelő mun­kákban is. Szovjet szakem­berek részvételével dolgozzák ki a cukoripar távlati tervét 1990-ig. Kuba egész gyárakat berendezéseket kap a Szov­jetuniótól. A szovjet hitelek, azonban nem koncentrálód­nak a cukoriparra, hanem a népgazdaság korábban elma­radott, vagy hiányzó ágazatai­nak megteremtését is szol­Kuba, mint a KGST tagor­szága, egyenrangú tagja a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásnak. Á cukor­export és a déligyümölcs szállítások fokozása mellett az ország felkészül arra, hogy magasabb fokon valósítsa meg nemzetgazdasága és a KGST országok gazdaságának integrációját, vagyis a kubai szállításokban mind nagyobb arányban szerepelnek az iparcikkek. E téren sok a kihasználat­lan lehetőség. Kuba igen je­lentős, könnyen kiaknázható nikkeltartalékokkal rendel­kezik. A nikkelipar fejleszté­sében á KGST országok kö­zös erőfeszítése lehetővé te­szi egyrészt az egész közös­ség nikkeligényének kielégí­tését, másrészt növelheti a szigetország versenyképessé­gét a világpiacon és előmoz­díthatja, hogy a jövőben kü­lönleges acél gyártására ren­dezkedjenek be. A KGST legutóbbi, 27. ülésszakán elfogadott doku­mentumok hangsúlyozzák, hogy Kuba részt vesz a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósításában. Leonyfd Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának kö­zelgő kubai látogatása két­ségtelenül hozzájárul a Szov­jetunió és Latin-Amerika el­ső szocialista országa között levő sokoldalú kapcsolatok továbbá bővítéséhez, 6 ezzel az egész szocialista közösség erejének megszilárdításához. Olga Trofimov* (APN — KS> Kissinger a szovjet-amerikai viszonyról Homy Kissinger amerikai külügyminiszter kedden Wal­ter Stoesselnek. az Egyesült Államok új moszkvai nagy­követének eskütétele alkal­mából kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára jelenleg nincs fontosabb dip­lomáciai poszt a moszkvai­nál. Hangsúlyozta, hogy a két nagyhatalom kapcsolatai­nak javítása nemcsak a két ország érdekeit, hanem a vi­lág egészének érdekét szol­gálja. ..NémcSupán bizonyos kérdések megoldását várjrfk ettől, hanem az egész embe­riség elpusztításának lehető­ségével rendelkező két állam viszonyának minőségi meg­változását is” — mondotta Kissinger majd hozzáfűzte: ..Reményt lát arra. hogy az elkövetkező években számot­tevő lépések történnek majd ebben az irányban.” Az amerikai külügyminisz­ter elismeréssel szólt An aló­li j Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet tevékeny­ségéről és azt példaként állí­totta az Egyesült Államok új moszkvai nagykövete elé. 6. De mindenütt csöpögő, ólomszürke iszapréteggel vonja be a fákat, házakat, kerteket, utakat, földeket. A torony aljában meg csak úgy ömlik. Szinte visszafor­dul a cső peremén, s olyan erővel, hogy zeng tőle a cső. A föld morajlik lenn a mély ben, mintha a pokol ördögfi­ókái tolonganának ott, hogy melyikőjük kerüljön előbb a felszínre. Elképzelheti, mit jelent ilyenkor a torony al­jában tartózkodni. Hát még felkapaszkodni rá! S a2tán mindehhez tegye hozzá; hogy a gáz bármikor tüzet foghat. Nem először láttam akkor gázfeltörést, de ez félelmetes volt. Mire odaértünk, a szőlő­tőkékről már csöpögött a lé, a bakhátak közt gyülemlett a víz. Az út másik oldalán. amint azt láthatta, egy liba- legelő van. Ott gyülekeztek a bámészkodók, oda vonult vissza a műszakban levő bri­gád is. A fúrótornyot egyelő­re senki sem közelíthette meg. — Mikor történt — kér­dezte Flórián. — Alighogy leváltottuk az első műszakot — mondta a másik brigadéros. — Szeren­csére, a béléscső tartotta ma­gát az elzáró ugyan mintha ott sem lett volna, de a biz­tosító helytállt. — Az egyik brigádtag már telefonált a Trösztnek. Flóri most elemében lehe­tett. Hozzá is látott mindjárt. Kétszáz méteren belül senki nem tartózkodhat, még a le­gelőn sem, az kell felvonulá­si terepnek. Ácsorogjon a fa­lu szélén, akit nem enged haza a kíváncsiság. Kusztván küldjön egy másik brigádta­got a tanácsházára, hogy ol­vassák be a hangoshiradóba: tüzet gyújtani a faluban nem szabad, még dohányozni se. Nincs alattomosabb valami a a gaznál. Amikor a gáz feltört, ket­ten épp szereltek. Az egyi­kőjük szerencsétlenül ért földet, alighanem a lábát tör­te A sebesült, lábat néhá- nyan sínbe próbálták rakni. De nem orvosok voltak, olaj­bányászok. Azt vettük észre, hogy Flóri felesége ott hajla­dozik a szerencsétlenül járt munkás felett. Az apostolok nem tudták még, hogy Zsu­zsa ápolónő. A legjobb tanu­ló volt köztünk, emlékszem. Most megmutathatta hát, hogy mit tud. Hanem, fehér blúzban haj­ladozott ott, a szennyes lé pedig egyre esőzött ránk. Utcai ruhában voltak az apostolok is. Egyedül én nem öltöztem át, s vállamon ló­gott a vízhatlan köpeny. Fel­kínáltam Zsuzsának, de nem akarta elfogadni. — Vegye csak fel! — mondta neki Flóri, aztán az apostolokhoz fordult. — Mi is beöltözünk, emberek. Fél óra múlva mindenki itt le­gyen’ Vele mentem, mert gumi­csizma rajtam sem volt. Fél óra múlva pedig oda már gu­micsizma kellett. A falu, ugye, csaknem a líbalegelőig ér, s a szőlőföld szélétől is alig száz méterre már házak állnak. Mi Flóri­ánnal ezen az oldalon mind­járt az egyik szélső házban szállásoltunk, egy magányos öregasszonynál. Tóth néni kinn állt az udvaron, mellet­te fia, zömök, tagbaszakadt paraszt, a szövetkezetből. Csiriért jött, a kislányáért, akire egész nap az öreganyja vigyáz. A csöppség ott ját­szadozott körülöttünk. Ahogy anya és fia ránknézett, abból lemérhettük, hol tart a falu a rémületben. Az öregasz- szony megragadta Flóri kar­ját. — Jaj, édeseim! Mi lesz itt velem? — Mi lenne, Tóth néni? —. mondtuk neki. — Egyet se féljen, amíg minket lát. — Na ugye! — mondta ne­ki a fia is. — Ha veszélyes­sé válna maradnia, majd át­jön hozzánk. (Folytatjuk) Szütt László:

Next

/
Oldalképek
Tartalom